Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-20 / 222. szám
Választ várnak a javaslatokra Sorra cxKeznek a Csepel Egyedi Gépgyár Kaposvári Nehézgépgyárának kommunistái a taggyűlésre, örvendetesen sok köztük a fiatal. Nyolcvanan vannak. Amikor 1978 januárjában az első taggyűlést tartották, csak tizennyolcán voltak. Azóta több kommunista jött a gyárba dolgozni, s az eltelt öt év alatt harminckét fiatalt fogadtak soraikba. Ezt Varga Jánostól, a pártvezetőség titkárától tudtam meg. Következetes és tervszerű a pártépítés a gyár pártalap- szervezetében. Ezt nemcsak az eltelt évek során fölvett fiatal kommunisták bizonyítják, hanem a következő ünnepélyes pillanatok is. Két kommunistát köszöntött a pártvezetőség titkára: Novák Róbertnek átnyújtotta tagkönyvét, s bejelentette, hogy Csiszár Ferencnek pedig, aki bevonult katonának, eljuttatják. S még három Hevet olvas: Horváth Ferenc, a szerelőüzem vezetője, H enger ics Zoltán műszaki ellenőr és a 18 eves Pap László esztergályos fölvételéről döntenek. Nemcsak az ajánlók állnak föl, mondják el véleményüket, hanem azok a kommunisták is, akik a közös munkából ismerik a jelentkezőket. Szavaikból érződik a felelősség. Egy pártorkívüli, Vjláb Tamas művezető levelét is felolvassák: a fiatal Pap László fegyelmezett, szorgalmas munkáját dicséri... A szavazáson mindhárom jelentkezőt egyhangúlag a kommunisták soraiba fogadják. Több téma is szerepelt a taggyűlés napirendjén: a pártcsoportok tevékenysége, az előző oktatási év tapasztalatai, a most kezdődő párt-, szakszervezeti és KIS/-oktatással kapcsolatos feladatok. Ezenkívül o megtárgyalták az üzemi demokrácia fórumrendszerének érvényesülését. A kommunisták arról szóltak, hogy nem kell szaporítani a pártcsoportok tanácskozásainak számát, hanem időben és rendszeresen kell tájékoztatni őket minden kérdésről. A pártcsoportbi- zalmiaktól is meg kell követelni, hogy rendszeresen továbbítsák az információkat Javasolták azt is, hogy .'. .ii lvezuLoseg a foniöáuü kérdésekben minden esetben halgassa meg a pártcsoportok véleményét. Kérdezték: megválaszthatják-e, hogy ki milye, pártoktatásban kíván rész venni. S kérték, mindig legyen lehetőség az időszerű politikai kérdések megtárgyalására. Többen fontosnak tartották, a propagandista személyének kiválasztását. Dicsérték Hegedűs Lajost, aki propagandistaként a hallgatókat vitára serkentő, jó módszereket alkalmazott. Bírálták a KISZ-t. Sok a fiatal a gyárban, ennek ellenére nem indított vitakört a műit évben arra hivatkozva, hogy a fiatalok szakszervezeti és pártoktatásban vesznek részt, aztán tanulnak. A legnagyobb érdeklődést, vitát az üzemi demokrácia érvényesülése váltotta ki a munkásgyűlesek, a szocialista brigádvezetők, valamint a bizalmiak tanácskozó testületének tapasztalatai alapján. Egyetértettek, hogy a tanácskozások legyenek rendszeresebbek, a közérdekű bejelentésekre gyorsan és érdemben válaszoljanak. Ez ugyanis nem minden esetben volt így. Épp ezért kérték a fórumrendszer tekin- .élyének erősítését, a válaszolást, az intézkedést elmu- xsztók következetesebb fe- jlősségre vonását. A javasla- .ok között szerepelt a brigádok munkájának rendszeres értékelése, anyagi ösztönzése, hatékony segítése is. A kommunisták többségének volt mondanivalója. Tizennyolc felszólalás hangzott el. Felelősség nyilvánult meg akkor is, amikor az egész gyárat érintő kérdésben határoztak : szeptember 24-én kommunista műszakot tartanak. A keresetet lakásépítési támogatásra, óvodai-bölcsődei elhelyezéshez való hozzájárulásra iordiiják. Sz. L. Jól vizsgázott az új hibrid kendet Országszerte befejeztek a kender aratását; az idén együttesen 5600 hektáron termelt fontos ipari nyersanyagot jó ütemben szállítják az átvevőtelepekre és a feldolgozóüzemekbe, A termés kevesebb ugyan a tavalyinál, de fedezi az ipar nyersanyagszükségletét. Az idén állami elismerést nyert új hibrid kender mutatkozott be: négy gazdaságban termelték 50 hektáron. Az új hibrid jól vizsgázott: kevésbé sínylette meg a rendkívüli aszályt, magasabbra nőtt a köztermesztésben levő fajtáknál. Nemcsak terméshozamban múlta felül azokat, hanem beltar- talmi értékben is. Az új kenderfajtát a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kompolti kutatóintézetében állították elő. Mivel az idén állami elismerést kapott az új fajta, megkezdték a vetőmag szaporítását. Rekonstrukció után a nagyatádi Danuviában Valaha kávéfőzőket és ha- jókóményeket gyártottak az egykori gépállomás helyén j létrehozott nagyatádi üzemben, amely a Danuvia 4. számú gyára feliratot viseli. Ma a legszigorúbb előírásoknak is megfelelő szerszámokat készítenek. A változás annak is szembeötlő, aki legutóbb egy esztendeje járt Itt. Százötven millió forintos rekonstrukciós keretében üzemcsarnokokat építettek, korszerű gépeket vásároltak. Am Gerber Endre igazgató mégsem nyugodt. Tavaly százhetvenmillió forint termelési értékről adhattak számot, az idén már — a nagy beruházás révén — kétszázmillió forint értékű szerszámét gyártanak. Mindez így nagyon szépnek hangzik, csakhogy a terv kétszázhuszonhétmillió forint volt... — Miért a változás? — A háttéripar is érzi a nehézségeket. Nemcsak a gépeket, hanem a szerszámokat is nehéz eladni. Hiába teremtettünk magunknak új lehetőségeket, ha egyszer csökkent a kereslet. — Legutóbb kedvező üzletkötésről beszélt. A csem- pegyámaik készítenek olyan eszközöket, amelyek nélkülözhetetlenek a falburkoló- gyártásnál, s importot takarítanak meg. — A csempe iránti kereslet is megcsappant, így a mi munkánkra sincs szükség. — A Danuvia 4. számú gyára csupán egy a nagyvállalaton belül; nem önök végzik a piackutatást,\ nem önök kötnek üzleteket; egyszerűen csak megoldják a kiadott feladatokat. Így hogyan tudnak helytállni? — A munka minősége a döntő. Csak akkor maradhatunk a piacon, ha megbízható partnerek maradunk. A határidőket komolyan kell venni, s a minőséget garantálni. Azt hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy ezeknek ml megfelelünk. — Persze hiába akarnak határidőt tartani, ha nincs alapanyag vagy késve érkezik. .. — Korábban valóban volt ilyen gondunk, most szerencsére nincs. Sőt: most néha több alapanyagot is kapunk, mint amennyit rendeltünk. feltétele a Ám ahhoz, fizetés is — A minőség jó szakember is. hogy legyen, jó szükséges. Korábban a bérek nem kedveztek ennek. Mi a helyzet ma? — Kedvezően változott a kép. Gyárainkban különösen nagy figyelemmel kísérték a vállalat vezetői a bérrendezéseket, így csökkent a feszültség, de van , még mit tenni. A dolognak persze van másik oldala is: amikor elhatároztuk a fejlesztést, munkalehetőséget akartunk teremteni a szakképzett férfiaknak. A .város ugyanis nem ad elegendő munkahelyet. Ügy gondoltuk, hogy saját nevelésű szakmunkásokkal növeljük a létszámot, de már az óidén sem kaptunk annyi tanulót, amennyi kellene. A fiatalok körében nem divatos a marós-, az esztergályos- vagy a lakatosszakma. Pedig egyre nagyobb szükségünk van a kvalifikált munkaerőre, hiszen az új termékek egyre nagyobb tudásit, hozzáértést követelnek, N. J. Iparunk jo to no ős jövö/o A rangsor Hazánk iparát úgy érdemes mérlegre tenni, hogy először azt nézzük meg, ami van, s azzal elégedettek lehetünk-e, vittük-e már valamire. Ezután vizsgáljuk meg, hogy mi a gond, mi szorul javításra, átalakításra. Tévéi dés azt hinni, hogy a gond mindig egyforma; hogy úgy nyomja a vállat a kisebb, mint a nagyobb baj. Az agrárius, ütőképes ipar nélküli Magyarországon például a megélhetési gondok sokszorosan felülmúlták a mai jövedelmi nehézségeket. Fejlődésünk motorja A megélhetési gondokat persze, akkor tetézte az elosztási modell: a magántulajdonosi társadalmi beren- dezkedettség. De az eloszta- lúvaló is kevés volt, a szűk iparú gazdaság évről évre a mai nemzeti jövedelemnek csak töredékét állította elő. Nagyjából a jelenleginek egyhetedét. 1938-ban a nemzeti jövedelem. — mai árakon és forintban számolva — mintegy százmilliárdot tett ki. Egy ipar nélküli, főleg mezőgazdaságra építő ország jövedelemtermelő képessége ráadásul jelentősen ingadozik: az időjárás szeszélyeit még a korszerű agrotechnika «* agrokémia sem tudja kiküszöbölni. Egy ipari ország, ahol a nemzeti jövedelem nagyobb hányadát — de legalább a felét — az ipar termeli meg, még ha az ország az alapvető ipari nyersanyagoknak szűkében van is (mint Magyarország 1933- ban), rugalmasságában, manőverezési képességében és gazdasági függetlenségében lényegesen felülmúlja az agrár-országokat Az ipar a sokoldalú társadalmi fejlődés motorja, az életszínvonal fő forrása. Az utóbbi lassan négy évtized során Magyarország nagy utat tett meg. Hazánk ez idő alatt többet gyarapodott, . mint a megelőző másfélszáz évben. Megszűnt a munkanélküliség, a létbizonytalanság; az egy lakos.- rä jutó nemzeti jövedelem a korábbinak csaknem a hatszorosára emelkedett, a közép- és felsőfokú iskolát végzettek aránya — a szakmunkásképzővel együtt — az összlakosságon belül több mint a hatszorosára nőtt E fejlődés motorja, megalapozója az ipar volt, pontosabban az ipari potenciál gyors ütemű növekedése. Az ipari növekedés adatait a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta mindenki ismeri. Az. ipari termelés — az építő- és élelmiszeripar nélkül — 1950-töl a kllenc- szeresere nőtt, az élelmiszerés épitőipiarral együtt a nemzeti jövededemnek több mint ötven százalékát adja. Jelenleg csaknem két és félszer több embernek nyújt biztos megélhetést, mint harminckét évvel ezelőtt. Első helyen — autóbuszból Rendkívül nehéz minden szempontból matematikai pontossággal összevetni az egyes országok iparának egymáshoz való viszonyát. Mutatósorok vizsgálata szükséges ahhoz, hogy többé-ke- vésbé elhelyezzük egy ország teljesítményét a nemzetközi rangsorban. Hazánk iparának a mutatói az iparilag fejlett 30—32 ország rangsorában legalább a középső szakaszban, de mindenképpen az első két tucatban helyezkednek ex. Leggyengébb mutatóink közé tartozik az ipari termelékenység szintje, valamint az egységnyi termeléshez fölhasznált anyag- és energiaszükséglet adata, bár e mutató is az utóbbi 2—3 évben figyelemre méltó javulásnak indult A jelzőszámok nagy részénél viszont — mindenekelőtt a főbb ipari gyártmányok egy lakosra számított termelési arányszámaiban — a világranglista 10—15. helyén állunk. De, az egy lakosra jutó autóbuszterme lésben az első helyet foglaljuk el, a te- Ieviziógyirtásban a 7—9.. a bauxittermelésben a 6—7., a műtrágyagyártásban a 8—9. helyet. t Ráadásul az autóbuszgyártás első helye nemcsak mennyiségi jelző. Hiszen az autóbuszipar végtermékében — általában a gépkocsigyártásban — több más ágazat — kohászat, gumi- és üvegipar, szerszám- és szerszámgépipar, elektromos alkatrészipar stb. — eredményei összegezednek. Ez a helyzet a hazai autóbuszgyártás esetében is. Ismert magyar vállalatok , Több más magyar gyár nev^t említhetnénk — Medicor, Taurus, S/IM, Mofém, Forgácsolószerszám-ipari Vállalat, Borsodi Vegyi Kombinát stb. —, amelyek ugyancsak az utóbbi 20—25 évben váltak ismertté külföldön, csatlakozva a régebb óta ismertek — Tungsram, Chi- noin, Csepel, Orion, Elzett, BHG stb. — köréhez. A hetvenes évek második felében ránk törő gondok — cserearányromlás, dekonjunktúra a tőkés piacokon, az ezek nyomán sürgetőbbé vált termék- és technológiaváltás, a versenyképesség javításának feladata — óhatatlanul a háttérbe szorították annak tudatát, hogy e feladatok végtéi'e is egy nagy teljesítőiképességű, nem az út elején álló, s egy már nem kevés eredményt felmutató ipar számára fogalmazódtak meg. Gerencsér Ferenc (Falyieíjitk.) Semogyi termékek a BNV-n 4 nagyvállalatok kiállításain, illetve más cégekkel közösen rendezett bemutatókon is láttunk somogyi termékeket a budapesti nemzetközi vásáron. Képeink a Mechanikai: Müvek, a Kemikál, a Balatonboglári Állami izdaság és a kaposvári fazekasszövetkezet kiállításának y-egy részletét mutatják.
