Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-14 / 192. szám
Képzés és továbbképzés. Változó igények, alkalmazkodó iskolarendszer A szocialista fejlődés során végbemenő társadalmi, gazdasági változások az oktatással szemben is új szervezeti és tartalmi követelményeket támasztanak. Somogy az elmúlt évtizedben is dinamikusan fejlődött. Az iparban, az építőiparban, a szolgáltatásban nőtt, a mezőgazdaságban csökkent a foglalkoztatottak szá/na. A népesség nagyobb hányada a városokba, a városok környékére, több nagyközségbe és a Balaton-partra költözött. Ezzel együtt a lakosság általános és szakmai műveltségében is kedvező változás ment végbe. A fejlődés üteme meghaladta az országos átlagot, így a lemaradás némiképp mérséklődött. Az utóbbi tíz évben két és félszereiére nőtt a szakmun- kásképző-iskolai végzettséggel rendelkezők, 14 000-rel a középiskolát végzettek száma, és megkétszereződött a diplomások aránya. Ez is bizonyítja, hogy az iskolahálózat és a továbbképzés lényegében megfelelt a követelményeknek. A két legfontosabb feladat az, hogy az iskolahálózat és a továbbképzés rendszere biztosítsa a megye tnunkaerő-szüksegleté- nek differenciált kielégítését — beleértve a továbbtanulás lehetőségét is — és legyen képes * * 1 biztosítani a demográfiai hullámzás következtében változó létszámú korosztályok iskolai képzését. A követelményekhez való alkalmazkodás az óvodával kezdődik, ahol fontos tevékenység folyik az egyenlő esély megteremtése érdeké^ ben. Ma már a tanköteles korba lépő gyerekek több mint 90 százaléka jár óvodába. Ezt az tette lehetővé, hogy az V. és a VI. ■ötéves tervben — nagy társadalmi összefogással — soha nem tapasztalt mértékben bővült az óvodai hálózat. Jelenleg 14 000 óvodai hely van a megyében. Településeink egy részében azonban nincs óvoda, és ez a szülők munka- vállalását, a gyerekek iskolai előkészítését is nehezíti. Feladatunk a 3—6 éves gyerekek megközelítően teljes körű óvodai elhelyezése. Ennek megoldását a kis településeken is keresnünk kell. Az általános iskolai hálózat alkalmazkodása az igényekhez mindenekelőtt a körzetesítésben fejeződik ki. Korábban az aprófalvas településszerkezethez igazodó, kis létszámú iskolák magas aránya volt jellemző. Tíz éve 290 iskola működött a me- ■ gyében, ma 185; ez azt jelenti, hogy községeink 34 százalékában nincs iskola. A körzetesítés következtében emelkedett a szakrendszerű oktatásban részesülők aránya, javult a nevelési és oktatási terv végrehajtása, és csökkent az iskolák közötti különbség. A 4. osztályban bevezethető az orosz nyelv oktatása. A körzetesítés több negatív hatással is járt (az utazás gondjai, a kis települések iskoláinak megszűnése stb.), ezért időnként fel-felújuló vita is kísérte. A felső tagozatosok körzetesítése azonban a gondok ellenére jól szolgálta a tanulók érdekeit. Alsó tagozatos iskolákat viszont csak ott szüntettünk meg, ahol a tanulólétszám nem tette lehetővé az iskola fenntartását. Kedvezőbb lett az egyes Iskolatípusokban tanulók aránya. Gimnáziumokban tanul tovább a gyerekek 22, szak- középiskolákban 27,4 és szakmunkásképzőkben 50,6 százaléka. A demográfiai hullám most tetőzik az általános iskolákban. A középiskolákban ez a gond 7—8 év múlva lesz a legerőteljesebb. Akkor a jelenlegi ill 500 tanulóval szemben 17 000-et kell elhelyezni középfokú oktatási intézményben. A középfokú oktatást szerkezetileg *s ennek figyelembevételével kell a gazdasági igényekhez alakítani. Az erre vonatkozó tervet most dolgozzuk ki. Ügy tervezzük, hogy a jelenlegi arányok valamelyest eltolódnak majd a gimnáziumok és a szakközépiskolák javára, ezzel szemben némileg csökken a szakmunkásképzőkben tanulók aránya. Ez azért is járható út, mert a szakemberellátottságot az eddiginél jobban segíti a szakmunkásképesítést is nyújtó szakközépiskolák rendszere. Új iskolák építésére és a meglevők bővítésére van szükség. Tervezzük egy kereskedelmi és vendéglátóipari, egy ruhaipari és egy zeneművészeti szakközépiskola indítását. Emellett vizsgáljuk a gimnáziumi és a már meglevő szakközépiskolai osztályok bővítésének lehetőségét nemcsak Kaposváron, hanem a többi városban is. A demográfiai hullám levezetése rendkívül nagy feladat, ha meg akarunk felelni a népgazdaság szakemberigényeinek, biztosítani akarjuk a továbbtanulási lehetőséget és csökkenteni akarjuk a pályaválasztás gondjait. Célunk elérése csalt tudatos, tervszerű • munkával, társadalmi összefogással lehetséges. De a fenti célokat kell szolgálnia az iskolahálózat korszerűsítésének is. A tárgyi feltételeknél _ is fontosabb azonban az ember, a pedagógus. Az ő munkájuktól függ elsősorban az oktatási intézmények eredményes tevékenysége. A továbbképzési rendszer bizonyos mértékig más jellegű gondokat okoz. A vállalati igények várhatóan — a feszítőbb létszámgazdálkodás ellenére is — nagyobbak lesznek a teljesíthetőnél. Ez a problémák belső megoldása irányába kell fordítsa a vállalatok figyelmét. A felnőttek körében, vállalati keretben évenként általában 30 szakember képzése, illetve átképzése tapasztalható. Körülbelül 15-en szereznek évenként második vagy harmadik szakmát. A továbbképzés jelenlegi módja tulajdonképpen kielégíti az igényeket. Termelési érdekeink határozzák meg az egyes üzemek tevékenységét. Dr. Balassa Tibori ai megyei tanács l /élnöfefrieilyefcfcese Inkább visiiavKle ai árut A vevőnek gyakran a szeme vásáréi A balatoni zöldségellátásra az idén nemigen lehet panasz, ami a. minőséget és választékot illeti, annál inkább a kaposvári piacét 25— 40 százalékkal meghaladó árakra. Pedig a Zöldért és ág-boltok mellett a parton kétszer annyi zöldségkisiket reskedő versenyez a vevőkért, mint akár csak két-há- rom éve. Sajnos, ez nem látszik meg at árakon. Az árletörési szándékkal árusítási engedélyt kapó őstermelők is gyakran a kiskereskedők áraihoz igazodnak. Az sem igen mérsékelte az árakat, hogy a fizetőképes kereslet szerényebb volt a korábbi évekénél. Hogy lehet, hogy a Balaton partján olykor a piac alaptörvényei sem érvényesülnek? Balatonföldváron az egyik legjobb választékot nyújtó zöldségespavilon tulajdonosa Bujdosó Péter. — A csökkenő kereslet arra ösztönözne bennünket, hogy az árakkal igyekezzünk cssalogatni a vásárlókat; csakhogy jó minőségű árut lehetetlen elfogadható áron beszerezni. Tegnap egy makói asszony 800 cső kukoricával jött. Négy forintért adta volna darabját. Mikor nem sikerült túladnia rajta, inkább hazavitte, de nem engedett az árból. Én átvettem tőle 60 csövet, de azt eleve nem adhatom 4,50-nél olcsóbban. Zöldbabot vagy karfiolt legföljebb nagytéréiben lehet kapni. De mit kezdjek 20—30 kiló zöldbabbal, ha legföljebb négyet tudok eladni. Nem marad más, mint kicsiben, de drágábban venni. Burgonyát is csak 12 forintért hajlandók adni a termelők. Mi 14-ért mérjük. — De hiszen Dél-Somogyban csak ötöt adnak érte a felvásárlók. — Nincs módomban kedvező termelőhelyre utazni minden cikkért, nekem a közelben kell vennem. Mire az áru ide ér, mindig fölmegy az ára. Része van ebben persze annak is, hogy a Balatonon mindenki gyorsan meg akar gazdagodni. — Miért nem alakul ki valódi verseny az árakban? — Az egyik ok, hogy mindenki, mint mondtam, hasonlóan magas áron tudja csak beszerezni, amit elad. A másik: például a hajóállomásnál levő standon a legdrágább portéka is elkel. Hasonlóképp a strandok környékén. A szomjas vendég, ha bosszankodva is, de kifizeti a 40 forintot a barackért vagy szőlőért. Haaba adom én 25-ért, a strandról senki nem jön ide érte; inkább többet fizet. A dinnyét is csak 8 forintért kapom az Alföldön. Ebből már eleve nem lehet 7 forintos Zöldért- ár. A siófoki vásár csarnok választéka szemet gyönyörködtet. A máshol már elérhetetlen sárgadinnyéből itt még bő a kínálat 22-ért. Van 30 forintos alma és tízért sárga belű görögdinnye is. Kétségkívül a Zöldért-bolt árai a legszerényebbek. — Árban feltétlenül versenyképesek vagyunk, sőt helyenként sikerül befolyásolnunk az őstermelők árait is, lefelé — mondta Tóth János boltvezető. — A vevőnek azonban gyakran a szeme vásárol és nem a pénztárcája. Ha a boltban kétféle minőségű árut teszünk ki, biztos, hogy a szebb és drágább fogy el először. Ezért van, hogy a még oly drága kiskereskedők sem maradnak vevő nélkül, ha mutatós az árujuk. — Állja-e a bolt ■ a minőségi versenyt? — Nem mindig. A forgalom azonban így is nagy, hiszen egyre több a kispénzű vásárló, akinek nem mindegy, hogy 20 vagy 30 forint a szőlő. A múlt havi forga1- munk 430 ezer forint vo't. Csak dinnyéből 25 mázsát adtunk el naponta. B. F. SOMOGYI KRÓNIKÁJA Engedményes vásárral kezdődött a hét. A boltokban a vevők azt kutatják, mit érdemes megvenni a nyár hátralevő napjaira, illetve el tenni jövőre. Még tegnap reggel is solkan vártak p reggeli — rendkívüli — nyitásra, s ez azt is jelezte, hogy nem fogytunk ki az érdeklődésből. Legföljebb a boltok az érdemes áruból. A kurrens portékák ugyanis hamar elfogytak, az érdemtelen holmi pedig még negyven százalékkal olcsóbban sem kell senkinek. Okulhatnak nyári vásárból a gyártók! Mint ahogy tanultak az állami kereskedő lemtől a maszekok is: Kaposváron, a Latinka téren a héten ők is engedményes vásárt tartottak... Magyar szokás szerint augusztus 20-a után vége a nyári idénynek a Balatonon I egalábbis kevesebben ke.e sik föl ezután üdülés célja- bói a magyar tenger partját A heten, nem kedvezett az idő a napimádóknak, ellenben örültek azok, akik kirándulni szeretnek. Fölfrissültek a növények is. Ott, ahol — ha kevéske is — csapadék hullott, a természettel együtt örült a gazdálkodó ember. A termőföldekkel való gazdálkodás szerepelt a megyei mezőgazdasági bizottság keddi ülésének programján. Somogy megyében a művelés alól kivett . terület — a vízfelülettel és a nádassal együtt — nyolcvannégyezer hektár. Huszonhárom évvel ezelőtt huszonki- lencezer hektárral volt több szántónk, tizennyolcezer heK- tarral több rétünk és legelőnk. A csökkenés nem tragikus, de továbbra is szem előtt kell. tartani a termőfölddel való ésszerű gazdálkodás követelményét. S töD- bek között — ez is elhangzott javaslatként — ügyeljenek jobban a településfejlesztők a kistermelők terület igényének kielégítésére is. — Ritkább a formális foglalkoztatás a diákok nyári munkájában -— így nyilatkozott Balogh László, a megyei munkaügyi osztály vezetője. Ezen a nyáron mintegy százötven vállalatnál négyezer tanuló dolgozott «aanoHMMMnnM s több mint a féle a Bala- ton-parti ide nymu nkahely e- ken keresett — és talák — • elfoglaltságot. Segítettek a termelésben, a nyári csúcs- forgalom zökkenőmén tesebbé teleiében, hasznosan tevékenykedtek s maguk is pénzre tettek szert. A fizetést a diákok örömeik teljesebbé tételére fordíthatják. Pénteken a lengyeltóti építőtáborba látogatott dr. Ma- rolhy László, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Az idén kétezer-kétszáz somogyi tanuló dolgozott az ország kilenc építőtáborában; Somogybán tizenegyet szerveztek. Általában javult az építőtáborok fölszereltsége, szélesedett a táborélet demokratizmusa — erről tájékoztattak a vendégei Üdülni nemcsak falun, a Balatonon vagy a hegyek közt lehet, hanem a városokban is. Erre adott példát a MEDOSZ, a Mezőgazdásági Dolgozóik Szakszervezete. Kaposváron a Mezőgazdasági Főiskola kollégiumában fővárosi, valamint győri, Zala és Bacs-Kiskun megyei gyerekek üdültek — véleményük szerint kedvükre. Kétszázan ismerkedtek meg Kaposvár nevezetességeivel, a város környékével, de eljutottak 'Pécsire és a Balatonra is. A héten mind több gyereknek és szülőnek jutott eszébe, hogy végéhez közeledik a vakáció. Már csak két hét! Ezt mondják azoknál az építkezéseknél is, ahol az új iskolák határidőre való átadása a sürgető feladat. Kár, hogy csak most sürgős sok helyen a munka mielőbbi befejezése! Napok, hetek, hónapok mulasztását nehéz behozni... Augusztus 20-ra készül az ország. Szombaton, alkotmányunk ünnepén megyeszerte megemlékeznek róla, valamint az államalapításról, az új kenyérről. Együtt lesz a család. A közös programot jórészt mar meg is tervezték. Hsraayi Barna Nyári napközi a sportpálya közelében Sok szülőnek okoz gondot nyáron, hogy míg ő dolgozik, mi lesz a gyerekkel. Kaposváron a Finommechanikai Vállalat dolgozóinak nincsenek ilyen gondjaik, mert a gyár vezetősége — már hetedik alkalommal — megszervezte a napközis tábort. Dr. Klujber László, a napközi vezetője: — Hét éve van nyári óvoda, azaz inkább nevezzük napközis tábornak, hiszen háromtól tízéves korig fogadja be a gyerekeket, tehát iskolások is vannak itt. Nagyon jó a fölszerelés, igyekszünk tartalmas programokat szervezni. Sokat játszanak, ismereteket szereznek; közösségben vannak, tartoznak valahova. Ezek pedagógiai szempontból nagyon. fontos dolgok. Dr. Klujber László közép- iskolás tanítványait is foglalkoztatja. Ólsavszky Ottíliát kérdeztük tapasztalatairól: — Remekül érzem itt magam, a fáradtságot leszámítva. Ertekes ötletnek tartom a tábort; sokat segít a szülőkön^ Ottilia osztálytársa Kőműves Gabriella. (Mindketten 1984-ben érettségiznek a Táncsics gimnáziumban.) Gabitől azt tudakoltam, hogy mit tal't rossznak a táborban. — Kitűnő a felszerelés, a szervezésben nincs hiba, a konyha príma... — Figyelt a kérdésre? — Igen, de nem tudok rosszat mondani, csak hiányosságokat... Jó lenne néhány fa, hogy a rekkenő hőségben legyen árnyék. No, és egy kis medence ... Illés Zsuzsa Csurgón jár óvónőképzőbe. Ö mondja: — Most megyek másodikba, és sokat segít ez a három hét gyakorlat. Érdekesnek tartom a korosztálybeli különbségeket. Egy nagycsoportos és egy első osztályos között csak egy év a különbség, és mégis teljesen mások. Természetesen a kicsik sem maradtak ki a kérdezőskö- désből. Horváth Lívia a Kré- nuszban negyedik osztályos. Öccsével, Robival jött ide, — Tetszik a tábor? — Igen. Sokat játszunk, jók a programok... Üj barátokat is lehet szerezni. A többi .napközisnek ugyanez a véleménye. Szokatlan volt nekik a két „óvóbácsi”, Szelczi Zoltán és Rákhely Béla. Szeretettel emlegetik őket. Hiába, a sok óvónéni után változatosságot hoztak a térfiak. B. Zs. Szénmosó épül Kazincbarcikán A Borsodi Szénbányák kazincbarcikai központi szénosztályozó üzemében befejező szakaszához érkezett a korszerű szénmosó építése. Ez lesz hazánkban az első úgynevezett háromtermékes, fte- hézszuszpenzíós szénmosó, amely szétválasztja a jó minőségű szenet, a meddőt és a középterméket, vagyis a med- dőis szenet. A szétválasztási, osztályozási folyamat két Wemco-dobban zajlik le, amelyek darabonkénti súlya megközelíti az ötven tonnát. Az új mosómű üzemszerű járását 1984 januárjára tervezik. Munkába állításával jelentősen javul a lakossági ellátásra szánt szén minősége. A szénmosómű óránként 9uö tonna szén és meddő elválasztására alkalmas. SOMOGYI NÉPLAP
