Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-14 / 192. szám

VILÁG PftOLttARJAI, t G Y E S U U E ! E KI Are, 1.40 Pl SOMOGYI NÉPU'P AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 192. sióm 19t3. augusitus 14.. vosornop fi felépülésekért Hazánk településeinek fej­lődése során a falu fokoza­tosan vesztette el népesség­megtartó képességét, hátrá­nya halmozódott a várossal szcipbcn. Századunk köze­pén új népvándorlás zaj­lott le; a falusiak menete megindult a városok, a kis­városiaké a nagyvárosok fe­lé. A kisebb helységek tör­ténetileg felhalmozódott hát­rányának megszüntetését cé­lozva 1971-ben a kormány­zat kialakította a terület- és településfejlesztési jogsza­bályba foglalt tervet. A do­kumentum az országos tclc- püléshálózattejlesztési kon­cepció nevet kapta. . E koncepció csak a te­lepülések 37,5 százalékát rangsorolta a fejlesztés szempontjából és csakis e települések esetében rendel­kezett a fejlesztés anyagi hátteréről. Ezen belül a helységek 33,4 százalékát a megyék gondjaira bízta, míg az apró és kis falvak ügyé­ben —, amelyeknek döntő többsége Baranyában. Zalá­ban, Veszprémben, Vasban, Somogybán, valamint Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye cseréháti tájkörzetében van — semmiféle fejlesztési terv nem készült. Az a tény, hogy a települések mintegy «3 százalékát kitevő falvak fejlesztése nem szerepelt az országos koncepcióban, egy­re erősödő országos kritiká­ba torkollt. Közben a hely­ben levő egyetlen potenciá­lis tényező, a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet vállal­ta az egy-egy helység eltar­tó és megtartó erejének ala­kításával összefüggő írnun- kát. t A tsz-cknek a kisebb te­lepüléseket szolgáló tevé­kenysége igen sokrétű. Bár a gépesítés eredményekép­pen összességében csökkent az aktív keresők száma, de vannak helyek, ahol a nyolcvanas évek elején is a helyi munkabíró népesség 9« százaléka a tsz-ben talál munkát. Mint termelőüzemek, a tsz-ek gyarapítják a helyi tanácsok anyagi bázisát. Vá­rosi és községi hozzájárulás címen a zárszámadásban ki­mutatott bruttó jövedelem egy százalékát utalják át a központi pénzalapba, s én­nek a fele a szakkormány­zat és a megyei tanács dön­tésétől függő megosztásban kerül vissza a helységekbe. A tanácsok támogatásának további módja a beruházási célú fejlesztési alap átadása, olyan infrastrukturális (köz­lekedési, kereskedelmi, egészségügyi, szociális, kul­turális, ifjúságpolitikai, köz­művelődés, sport) létesítmé­nyek létrehozására és fenn­tartására, amelynek haszná­latában a tsz-tagokkal együtt a helység valamennyi lakója részt vesz. A segítés másik köre még sokrétűbb, és még gazda­gabb, noha jóval rejtettebb. Az egyes települések fej­lesztését segíti továbbá a helyi dolgozóknak nyújtott lakásépítési támogatás, a szolgáltatások helyi varián­sainak, az alapellátást biz­tosító üzlethálózatnak ki­alakítása. Számos helység vagy településkörzet köszön­heti a villanyt, a telcfonösz- szeköttetést. a pormentes utat és a jó ivóvizet annak, hogy a tsz megteremtette termeiése nélkülözhetetlen feltételei. A termelőszövetkezetek Ilyen tevékenysége ma nem­csak figyelemre méltó, de »I isin «resre es támogatásra Élelmiszeripari beruházások Uj üzemek, rekonstrukciók hatmilliárd forintért Megfelelő ütemben halad­nak az idei élelmiszeripari beruházások. Az összességé­ben több mint 6 milliárd fo­rintos programban az új üze­mek megindítása, a gépcse­rék, a rekonstruciók nyomán bővül a termelés, gazdagodik a választék és tovább korsze­rűsödnek a gyártmányok. Mindez hozzájárul a jó szín­vonalú, kiegyensúlyozott ha­zai élelmiszerellátáshoz, és egyúttal megteremti az ala­pot az exporttervek teljesí­téséhez. Számottevőek a húsipar be­ruházásai. Közülük kiemelten fontos a félmillárd forintos- tatabányai vágóhidbövítés, amellyel évi 170 ezerrel több sertés és 19 ezerrel nagyobb mennyiségű szarvasmarha feldolgozására nyílt lehető­ség. A júniusban átadott üzemrésszel nemcsak a me­gye húsellátása javul, hanem a fővárosé is. A budapesti vá­góhíd ugyanis a fokozott kör­nyezetvédelem és. a városi közlekedésben a szállítási ne­hézségek növekedésé miatt kevesebb állatot fogad, a ki­eső mennyiséget az ipar Ta­tabányáról pótolja. Folyamat­ban van a szegedi szalámi­gyár és húskombinát Tl-es te­lepének rekonstrukciója. a tervek szerint 1985-ben feje­ződik be a munka, s ezzel a szalámigyártáshoz tovább korszerűsödhet az alapanyag­feldolgozás. Elsősorban az export nö­velését szolgálja a Zala 'me­gyei Húsipari Vállalatnál, 60 milliós forintos költséggel épülő új csontozó-bontó üzem, amelyben lehetővé válik a jelenleginél nagyobb feldol- gozottságú, értékesebb hús- készítmények előállítása. A Gyulai Húskombinát a sza­lonna iránt megélénkült kül­földi keresletet igyekszik ki­használni új szalonnafagyasz­tó alagút építésével, a mis­kolci húsüzem pedig a közel- keleti kivitel fokozására a dobozolt marhahúskonzery' vonalát bővíti. , A közelmúltban kezdte meg termelését az egymilliárd fo­rint ráfordítással megvaló­sult szekszárdi tejfeldolgozó és citopángyár. A citopán- üzem elláthatja ezzel a fon­tos alapanyaggal a sütőipart, amely ezáltal jobb minőségű kenyeret adhat a kereskede­lemnek. Befejeződött a Zala megyei Tejipari Vállalat Sajt­üzemének rekonstrukciója, az automatizált gépsorokon em­beri kéz érintése nélkül gyárt­hatják az ementáli sajtot, s a belső szállításnál kiküszö­bölték a nehéz fizikai mun­kát. Szerelés alatt áll a Buda­pesti Tejipari Vállalatnál a külföldről vásárolt poharazó- töltőgépsor. A megközelítőén 70 millió forintos beruházás­sal nem csupán a főváros po­haras tej és joghurt ellátása javulhat, hanem más városo­Betakarítás, talajmunkák országszerte Azokon a vidékeken, ahol az időjárás engedte, szomba­ton is dolgoztak a földeken, a legtöbb gazdaságban foly­tatódott a silókukorica szo­katlanul korai betakarítása. Fejér megyében csaknem 14 ezer hektárnyi silókukoricát vágtak le eddig. Javában tart a silókukorica szecská- zasa Hajdú-Bihar megyében is. A nádudvari Vörös Csil­lag Tsz-ben a burgonya sze­dése mellett törték a cseme­gekukoricát, amit a Debre­ceni Konzervgyárnak termel­tek. Ugyancsak a konzerv­gyárban dolgozzák fel annak a paprikának és paradicsom­nak nagy részét, amit a hét­végén szedtek a debereceni Béke Termelőszövetkezetben, de jut belőlük a város bolt­jaiba is. Csongrádban is si- lózzák a kukoricát, s folyik a kender betakarítása. A le­aratott rostnövény gyorsan szikkad a földeken és így várhatóan a jövő hét elején a feldolgozó üzemekbe ke­rülhet. Győr-Sopron megyé­ben várhatóan még a hét végén, befejezik a lóbab és az olajlen betakarítását. A zalai nagyüzemi gyümölcsö­sökben a körtét szedték, aminek jelentős részét ex­portra szánják. Sok helyen az őszi veté­sek magágyait készítettéit elő. A zalai gazdaságokban jól haladnak a tarlóhántás- sál es a tervek szerint már augusztus közepén hozzá kezdenek a repce vetéséhez. Szántanak Hajdú-Biharban, ahol tehették, ott már ki­hord tak a földekre a szer- vestrágyát, kiszórlak a mű­trágyát. Bacs-Kiskunban 90* nagyteljesítményű* traktor forgatja az őszi vetések alá a talajt, a 120 ezer hektár­nyi gaboría vetésterület egy­negyedét már előkészítették. A vetőgépeket szeptember közepén indítják, elsőként a | repcét és a rozsot ültetik. * ké is. A szűkös kapacitás miatt ugyanis eddig Miskolc­iéi, Székesfehérvárról és más helyekről szállították napon­ta e készítmények egy részét Budapestre, most ezek az üze­mek tehermentesülnek e fel­ad., t alól. nagyobb mennyi­ség jut saját körzetükbe. Folytatódik a sütőipari re­konstrukció. Ennek keretében jó ütemben épül a 366 millió forintból megvalósuló Hun­gária körúti kenyérgyár, a tervek szerint jövőre adhat­ják áj; a korszerű, új üzemet. A Százados úti kenyérgyár­ban előreláthatólag még az idén elkészül az új lisztsiló, amelyben az eddigieknél ked­vezőbb körülmények között „pihentethetik” felhasználás előtt a lisztet, ez pedig ked­vező a kenyér minőségére. A tervek szerint még az idén elkészül a komlói, napi 23 tonna kapacitású új kenyér­gyár is, ami megoldhatja a bányászváros ellátási gond­jait. A nagyobb beruházások gyorsabb megvalósítását se­gíti, hogy a korábbi éveknél könnyebben találnak partnert az építéshez a vállalatok. Más a helyzet a rekonstruk­ciók, gépcserék során szüksé­ges viszonylag kisebb épít­kezéseknél, átalakításoknál. Ennek kivitelezése kevésbé kifizetődő az építőipari vál­lalatoknak. Éppen ezért az üzemek mind gyakrabban maguk segítenek a gondokon, kivitelező híján saját dolgo­zóikból gazdasági munkakö­zösségeket hívnak életre e feladatok elvégzésére. Így yan éz a cukoriparban is, ahol a 11 gyár közül hétben folynak rekonstrukciós mun­kálatok az elavult gépek cse­réjére, a termelés bővítésére, korszerűsítésére. A munkakö­zösségek a legjobb szakem- berket tömörítik, s ilymódon a technológiai vonalak cseré­je. szerelése a legtöbb eset­ben gyorsabb, mintha külső dolgozókat foglalkoztatnának. NÖÍ ruhák. NSZK-megrendelésre dolgozik a Lady Ru­házati Szövetkezet. Háromezer női ruhát és 867 blúzt ké­szítenek bérmunkában a Wilken cégnek. Az Avantgárd cég is rendelt belőlük 60« női ruhát, próbagyártásra. Ila a mi­nőség megfelel, újabb megrendelést kapnak Elutazott a kubai pártküldöttség Szombaton elutazott ha­zánkból Julian Rizo Alva­rez, a Kubai Kommunista Páli. Központi Bizottságának titkára, aki augusztus 6—13. között küldöttség élén a ma­gyar mezőgazdaság tapaszta­latait tanulmányozta. A küldöttséget fogadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. Megbeszélést folytatott a delegációval Váncsa Jenő' mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, valamint Szikszay Béla, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztá­lyának helyettes vezetője. A kubai vendégek felkerestek több mezőgazdasági üzemet és élelmiszeripari vállalatot Papandreu csúcstalálkozót javasol ' Csúcstalálkozó megtartását javasolja Andreasz Papand­reu görög miniszterelnök Ny ugat-Európa kormányon levő szocialista párti kor­mányfőinek. Athénban a gö­rög kormány szóvivője szom­baton közölte, hogy Papand­reu levelet intézett Bettino Craxi olasz, Felipe Gonzalez spanyol, Mário Soares portu­gál, Pierre Mauroy francia miniszterelnökhöz és .javat*»!- ta. nekik, hogy októberben gyűljenek össze Korfu vagy Rodosz szigetén és vitassák meg a nemzetközi élet kér­déseit. Papandreu. a jelek szerint elsősorban Dél-Europa kér­déseit szeretné a középponté ba állítani a tervezett csúc;- találkozón. Egymás mellett Őszintén bevallom: az idei nyár többször is megzavarta nálunk a családi békét, de szerencsére — és természete­sen — csupán időlegesen, s nem is túlzottan. Mert a rá­dió reggel azt mondja, Hogy napközben megérkezik a hi­degfront, mire az ember tri­kót vesz fel az inge alá, sőt pulóvert vagy zakót is ma­gáiul altar vinni, ám a fe­leség óvd inti, hiszen hétág­ra süt a nap, sehol egy fel­hő. S ami a legbosszantóbb, később a kánikulai napsü­tésben kénytelen vagyok el­ismerni a feleség igazát, leg­közelebb pedig — amikor be­köszönt a nyárban az őszi idő — természetesen mini­mális a ruházatom . . . Persze ez csak apró példa arra, hogy a meglehetősen szokatlan időjárás miként hat kedélyállapotunkra. Meg­hallgatjuk, elolvassuk az or­vosi-meteorológiai előrejel­zést, s máris idegesebbek, in- gerültebbek vagyunk a kelle­ténél. Pedig a nemzetköz; politikában oly fontos és napjainkban oly gyakran használt fogalom, a békés egymás mefíett elás elvernek gyakorlati megvalósítása le­fordítható személyes kapcso­latainkra is. Ismert tény például az a kibékíthetetlennek látszó el­lentmondás, amely az ügyfél és az ügyintéző, vagy a ve­vő és az eladó között van. Holott némileg nagyobb tü­relemre, megértésre volna csak szükség ahhoz, hogy mindig és mindenütt jó köz­érzet váltsa föl a feszült han­gulatot, egyszóval: békesség­ben éljünk. Egy orvosi asszisztens pél­dául aligha bírja kibékíteni a várakozó pácienseket, akik­nek mindegyike váltig állít­ja, hogy előbb érkezett, mint a másik. Kaposvár egyik lakótele­pén meg igazságot kell ten­ni, mivel a lakók alig talál­nak parkolóhelyet személy­gépkocsijuknak — « szállítá­si gazdasági munkaközösség ott várakozó gépjárművei miatt. S persze, ez a helyzet balesetveszélyt is jelent.,. Mind több kereskedelmi és vendéglátóhelyen „tévesztik ossza" a forintos pénzérméi ■az ötvenfilleressel, « húszast az aíBiseeU t term mieteten mindig a vevő kárára, aki a kellemetlen szituációban többnyire nem reklamál. Pedig reklamálnunk, szól­nunk, vitatkoznunk, érvel­nünk kellene minden olyan esetben, amikor sérelem ér bennünket! De akkor — ve­tődik föl a kérdés — mi lesz hétköznapjaink békés egy­más mellett élésével? Nos, a békés egymás mellett élés a világpolitikában sem jelent megalkuvást. Sőt — feltéte­lezi a határozott kiállást, az ellene vétőkkel szemben. Ezt segítik törvényeink is. Mert ha egy szabálysértés az ille­tékes hatóság tudomására jut, az már feltétele a to­vábbi sérelem — vagy sé­relmek — megelőzésének. Tudom, messzire kalandoz­tam a családi békétől, s a különféle időjárási frontba- tusoktól. De minden minden­nel összefügg, akár a lakóhe­lyi, akár munkahelyi: akár olyan utcai „hadgyakorlat­ról" van szó, amilyet a több­séghez viszonyítva szeren­csére kevés szemetelő és parkrongáló követ el. A Kaposvári Varost Te- egyik Metékeaéuei be­szélne a múlt héten érdek­lődtem arról, hogy a május­ban meghirdetett környezel-, védelmi és tisztasági ver­seny milyen visszhangra ta­lált az üzemekben, intézmé­nyekben, vállalatoknál, szőr vetkezetekben, s a kereske­delmi és vendéglátóegysé­gekben. „Eddig csak két munkahelyről érkezett te- lentkezés" — hangzott a vá­lasz. Bizony, ez a szám ak­kor is kevés, ha bő két hét van még hátra a meghirdet tett határidőig.., S miért kell megvárni azt a határ-, időt? Miért csak két közösé ség pályázott eddig a körJ nyezetvédelem és a tisztaság érdekében, holott a pályázat feltétele az augusztus végéig elvégzett társadalmi munka, városszépítő tevékenység ér­tékelése? Tulajdonképpen ez is „had­gyakorlat” lenne — lehetne —, ám jó közérzetünk és nem az ellene vétők éránké-, ben. Így személyes kapcsold-, taink is javulhatnának. S nem kellene sem ezen a té­ren, sem más esetekben vundent a rendkívüli idő iáé rásra. netán a fölveti tagi jól nem veti trikóra fog­nunk. üitauzek itsits.*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom