Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-13 / 191. szám
TóboraStei hirdettek, ftalaloí «eSfesiga Is- BíerkedeW tbef a?, elmúlt hi5ffz évben *É együttesíben a magyar néptánchagy Ománokkal. Az áfész pedig szülői gondoskodással törődött azzal, hogy az együttes szép pályája meg ne törjön. Az első minősítésre 1976-ban jelentkezett az együttes, elekor már országszerte ismerték. A szövetkezeti néptáncosok országos találkozóján, Szekszárdon bronz minősítéssel ismerték el az együttes munkáját; 1978- ban már ezüstöt kaptak, s még abban az évben Franciaországba utaztak. Egy év múlva a Szovjetunióban, Kalinyinban mutatkoztak be. 1980 az együttes életében talán 3/ legfontosabb dátum: a minősítésen aranyat szereztek. Az Állami Ifjúsági Bizottság Ifjúsági díját kapták mellé elismerésül. Még két fontos esemény kívánkozik az együttes krónikájából lapunk hasábjaira: 1981-ben Belgiumiban szerepelt a Balaton Táncegyüttes és egy év múlva Törökországban részt vett egy folklórfesztiváloin. A hazai és külföldi szereplésekre nem kerülhetett volna sor, ha a siófoki áfész nem támogatja őket oly jelentős mértékben. Ez csupán az érem egyik oldala. A másik: a Balaton Táncegyüttes kiérdemelte, hogy, melléálljanak. Táncol a Balaton. Csárdás. Libben a szoknya, mintha forgószél űzné; szila jón kapaszSOMOGYI TAJAK, EMBEREK Táncol a Balaton Kicsi, sárgás színezetű madárka pihen a tő tükrében magát kellető nádon; apró rezdülés a vízen. Arrébb utazó sirály keres élelmet, csattanva merül alá, csőrében ezüstösen csillog a küsz. A kikötőben hajókürt ad jelzést az Indulásra, gyors matrózok oldják a vastag köteleket a cölöpökről; szinte forr a hajócsavar alatt a Balaton. Hullámokat nyel hatalmas teste ... Táncol a víz. A sárga jelzést piros követi, s nyomában ott a vihar. Tarajos hullámok ütköznek a partnak. Korbácsolja a szél a tavat. Táncol a Balaton ... A magyar tenger partján mi más nevet vehetett volna föl a siófoki táncegyüttes ezelőtt húsz esztendővel? A legtermészetesebb, hogy Balatonnak hívják. Különösen a szivemhez nőtt ez az együttes azon az úton, amelyre elkísérhettem őket. Lengyel ország ban jártunk 1968-ban, Olstynban és a Mazuri-tavaknál. Több előadásra szólt a meghívás, s a felüdüléssel együtt járt, hogy próbákon csiszolták, szívósan tudásukat a táncosok. A délelőtti trikóé próbákat csak a forrÓ6ágot árasztó nap nézte szállodánk udvarán, esténként a síkéit lehetett ilyen hőfokon mérni. Egyesülésből született 1963-ban a Balatoa Táncegyüttes. A balatonszabadi csoport tagjai csatlakoztak a siófoki táncosokhoz Mikor a már Csurgón is tánccsoportot szervező Együd Árpád a siófoki gimnáziumba együttes jubileumi műsorában valameny- nyden szerepelnek majd. A szabadi Czimbalmos Jóska húsz »ve táncol az együttesben. Miután kifogytak a Molnár-koreográfiákból, úja- tat tanultak. Együd a saját gyűjtését kezdte földolgozni. Elsősorban somogyi táncokra összpontosítva figyelmét. Műsorra került nagyapja tánca, a Peröcsényi verbunk, de más vidékek táncaival is gazdagították repertoárjukat. Így született meg többek között a Szatmári verbunk és páros, a Cigánytánc. Később merészebb lépésre szánták el magukat. Kodály Zoltán Háry Jánosából az Intermezzót és a Toborzót választották. Fergeteges táncok voltak! Vendég koreográfusokkal is dolgoztak: Vadast Tiborral, Gyapjas Istvánnal. 1965-ben, két évvel a megalakulás után, Dániába kaptak meghívást. Előtte egy évvel Csehszlovákiában jártak. Élénken figyelte kezdettől a közönség a Balaton Táncegyüttes szereplését. Az 1964- es megyei művészeti szemlén már nemcsak megjegyeztük nevüket, táncaikat, hanem várakozva tekintettünk az űjabb találkozás elé is. „Rövid múltja ellenére ott állhatnak már a legjobb együttesek között. A kitűnő zenekar, a kiváló tánckar, valamint az együttes kórusa művészi értékű élménnyel ajándékozta meg a szemle közönségét” — idézzük föl a krónikát lapunkból. Ez az év változást hozott a már hagyományos balatoni évadnyitók műsorában is. Kiperdült a Balaton Táncegyüttes a nyarat váró közönség elé Siófokon. A látványos évadnyitók azóta elképzelhetetlenek a siófoki táncosok nélkül. Az idei eseményt a Televízió közvetítette, s a képernyőn is varázslatos volt a Balaton Táncegyüttes lendületes, hangulatos műsora. A földvári folklórtalálkozók krónikájából az 1965. évit érdemes fölidézni: a vendég cseh együttessel a legjobbak között említették a siófokiakat, műsorukból Együd koreográfiája emelkedett ki, a Szatmári verbunk. Már az első években fontossá vált, hogy az együttes utánpótlásról is gondoskodjon. kodik és szökik a magasba a csizmás legény- nép. Lánytánc — báj, hamisítatlan öröm az arcokon, s ez átsugárzik a nézőtéren ülő közönségre is. Ringatja hajlékony derekát a pajkos lánycsapat. Talán a páros táncok a legszebbek! Két ember kapcsolata a tánc nyelvére lefordítva. E Ráncolt boldogság. Táncol a Balaton ... A hetvenes évek elején megszakadt Együd Árpád kapcsolata az együttessel. Balogh István és dr. Fekete Zoltán vette át a szerepét. Mo6t mégis az együttes próbáján találkozunk vele. — Művészeti tanácsadó a tisztem. A szívem is visszahúzott, meg ügy érzem, szükség van még rám az együttesben. Mindig jól megértettük egymást. Tavaly elmentem velük Törökországba, s beugrottam a cigánytáncba. Pedig az egészségem... A jubileumi műsort próbálom most az „öregekkel”. Bemutatjuk Molnár hüszárverbunkját és az én szatmárimat. A Balaton Táncegyüttes fenntartója a Siófok és Vidéke Áfész. Az amatőr művészeti mozgalomért sokat tesz Somogybán, ez a szövetkezet, lelkes' patrónusa az együttesnek. Dömötör István, az áfész elnökhelyettese, a Sió Áruház igazgatója képviseli a szervezetet az együttesnél. — A nagykónyi népi együttes zenekarában játszottam korábban. Ismert Tolna megyei tánc a Nagykónyi verbunk. Így kezdődött az én kapcsolatom a néptáncmozgalommal. Aztán, ahogy Siófokra kerültem, a szövetkezethez, megismerkedtem a Balaton Táncegyüttessel is. Van olyan év, hogy három—'négyszázezer forintot költünk rá. Sokba kerül az utazás, a ruhatár fölfrissítése. Az 1989-ban megszerzett arany minősítés arra kötelez bennünket, hegy a rangos rendezvényeken is bemutatkozzunk. A Balaton Táncegyüttes mai tagjai szövetkezeti, ipari dolgozók, diákok. Száz—százhúsz táncos sorakozott föl az együttes mellé. A felnőttek mellett utánpótlás csoportot és két gyermekcsoportot szerveztek. Jó néhányan házasságot kötöttek a csoporton belül. Volt olyan időszak is, mikor ügy gondolták néhányan, hogy csak az idegenforgalomban, ment tanítani, rábízták az együttes művészeti munkájának irányítását. — Ahogy letelepedtem Siófokon, nyomban fölkerestek, hogy alakítsunk népi együttest. Az áfész élén Haragh János, a feledhetetlen patrónus állt. Sóikat tett az együttes létrehozásáért Dévai Zoltán is. A szabadi együttes — ezt Kelemen István vezette — alkotta az űj Balaton Táncegyüttes magvát. Középiskolásokból verbuváltak hozzájuk Siófokon táncosokat. A falusiaknál nem volt csoda, hogy valaki táncolt, énekelt, balladát mondott — hozzá tartozott az életükhöz. Együd apja, nagybátyja szintén jó táncos volt, * ő a nagyapjától gyűjtött táncból is készített koreográfiát. A testnevelési főiskolán ismerkedett meg Molnár Istvánnal, a felszabadulás utáni időszak első kiemelkedő táncosegyéniségével. 1964-ben alakult meg Siófokon a népfőiskola, s vezetője Molnár István lett. Csokonai táncegyüttes néven csoportot is hozott létre a népfőiskolán. Itt nemcsak táncoltak, hanem megtanulták a tánc elméletet, csináltak koreográfiát is. Ebból az együttesből sok neves koreográfus került ki. Néhány közülük: Falvai Károly, Böröcz József, Vadas Tibor, Vásárhelyi László. — Soós Bandi és felesége, Zákányt írtai, Berki Feri, Geiger Vc.li... ez volt az első siófoki nemzedék. Őket követte Böróezfi János és a felesége, Grunner Jwtka.,; Az szőlőhegyi partikon gyümölcsözte tik tudásukat; erről azonban sikerült lebeszélni őket. . Csajáginé Geiger Vali, a jubiláló együttes alapító tagja ma is ropja a táncot, s a vezetés gondja is rá hárul — Négy hónappal megalakulása után léptem az együttesbe. Időközben elvégeztem * gimnáziumot, az áfészhoz kerültem 1968-ban. Munka mellett táncolni, az együttes ügyesbajos dolgával foglalkozni nem könnyű. Wé- ha nehéz összeegyeztetni a sok elfoglaltságot. A mintegy száztagú csoport összefogása egész embert igényelne, de mivel ő az együttesíben nőtt föl, a tapasztalat, á barátság sok terhet levesz a válláról. A próbára közben megérkezett férje és gyermeke is. Az egész család táncol. Hetente kétszer tartanak próbát, hegy igényesen fölkészülhessenek a jubileumi műsorra. Idejében elkezdték. Tavaly óta ebben a szellemben dolgoznak. A csoport tagjai mindannyian várják a jubileumi bemutatkozást. Somogyiné Garamvölgyi Csillával a próba előtt Siófok egyik butikjában beszélgettünk. Tizenhárom éves. korától táncol. — Az együttes vezetőjének személyisége sokat jelentett nekünk abban az időiben. Emlékszem, ugrabugráltam előtte az utcán, csakhogy é6zrevegyen, mert sose mertem megszólítani. Aztán jelentkeztem az együttesbe. Remek párom volt, Fátyol Ferenc; neki is köszönhetem, hogy megszerettem, a táncot Tizenhárom év után abbahagyta. Az „óregek” műsorában láthatja viszont a közönség. — Szívem szerint nem hagytam volna abba a táncolást, de az elfoglaltságom miatt nem tudok eljárni a próbákra. Nagyon hiányzik a tánc ... E tizenhárom évről azonban kellemes emléket őriz. Ha választania kell közülük, a nagykanizsai minősítés jut az eszébe. Az együttes a franciaországi üt előtt volt, épp ezért volt nagy a tét is. Ezüst minősítést kaptak. Ügy örültek, hogy sírva fakadtak mindannyian. Az utánpótlás csoport próbáján Fék été né Szigeti Angéla és Bordás Klára foglalkozik a kicsinyekkel. Feketéné táncos, a KISZ KB művészeti együttesének volt a tagja. — Hatvan—hetven gyerekkel foglalkozóra, a próbákat mindenki látogathatja. Aki megkedveli a táncot, maradhat. Sajnos, az általános iskolákban nem tartják fontosnak a néptáncot, épp ezért kevesen szánják rá magukat — különösen a fiúk —, hogy színpadra lépjenek. A táncházmozgalmat általában nem jól szervezik meg. Négy éve élek Siófokon, de csak érdektelenséget tapasztaltam iránta. A 4. számú Általános Iskolában népi- játék-szakkört vezetek, a gyerekek szívesen járnak oda... A jubileumi műsorban öt táncot mutatnak be a gyerekek, de önálló programot is ősz- sze tudnának állítani. A Balaton Táncegyüttes új, fiatal művészeti vezetője Szabó Zsolt, a budapesti Bartók Táncegyüttes tagja volt, a kaposvári Hippi-Rónai Múzeum munkatársa. Pár hónapja dolgozik az együttessel. Rutinos, Molnár István koreográfus szelleméhez hű gárdát örökölt. Az együttes repertoárja pedig gazdag. Örömökről esett szó a jubileumra RészAlA együttes próbám. A azüielésnap az öröm Haranyi B*rM
