Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-07 / 186. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Jkei 1,49 FI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 186, s%ém * 1983, augusztus 7., vasárnap Befejeződött a 68. eszperantó világkongresszus A népek barátságát szolgálta Arcok a pult mögött A Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Főiskola nappali tagozatának mindössze tizen­két somogyi hallgatója van. Levelező úton nyolcán foly­tatnak itt tanulmányokat. A megyei tanács végrehajtó bi­zottságának a héten tartott ülésén az egyik felszólaló tragikusan kevésnek minősí­tette ezt a számot, hiszen az utánpótlás egyik forrásáról van szó. Tény, hogy felsőfo­kú végzettségű kereskedelmi és vendéglátó szakembereket nemcsak ebben az oktatási intézményben képeznek, ha­nem a közgazdasági egyete­men is. Az igény azonban jóval nagyobb megyénkben, mint ahány végzett szakem­bert a főiskoláról, illetve az egyetemről várhatnak. Az is tény, hogy a megyében a ke­reskedelem központi irányí­tásában dolgozó felsőfokú végzettségűek aránya ala­csony. A gondot súlyosbítja, hogy nehéz bekerülni ma a szak­irányú főiskolára. A Balaton Faszért például tizenhét dol­gozóját küldte felvételi vizs­gákra előkészítő egyéves tan­folyamra, s közülük mind­össze egy ember kezdhette meg levelező tagozaton a ta­nulást. A megye kereskedel­mi szakközépiskoláiból pedig csak két-három évenként jut be egy-egy tanuló felsőfokú oktatási intézménybe. A té­nyekből következik a feladat; ezt így fogalmazta meg a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága: „meg kell szervezni a végzős gimnáziumi tanulók pályára irányítását, s megfe­lelő propagandával biztosíta­ni kell, hogy a fiatalok tu­domást szerezzenek a felső­fokú képzés lehetőségeiről.” S erre azért is szükség van, mert a kereskedelmi vállala­toknál, szövetkezeteknél ve­zető beosztásban dolgozók között nagy a következő években nyugdíjba készülők száma. A boltokban, vendéglátó­helyeken viszont sok már a fiatal arc. Egy felmérés sze­rint a bolt-, illetve üzletve­zetők 56 százaléka, a beosz­tottaknak pedig 43 százaléka fiatalabb negyvenévesnél. Ennél is fontosabb, hogy tíz ember közül nyolcnak-kilenc- nek megvan a munkaköre ellátásához szükséges szak- képesítése. A fiatalok közül sokan választják ezt a pá­lyát: vannak olyan kereske­delmi szakmák, ahol ötszö­rös, hatszoros a túljelentke­zés. A gond viszont az, hogy a felvételiről szójó döntést a közismereti tárgyakból nyúj­tott teljesítmény alapján hozzák meg, s a kiválasztás­nál nincs pályaalkalmassági vizsgálat. A pálya követel­ményeihez viszont jobban igazodik már a képzés. A tanítás feltételei azon­ban aposváron jelentősen jí a volt gépészeti 8Z. [(iskolában elhelye­zeti kereskedelmi szakmun­kásképző hosszabb távon is jó feltételek között működ­het. Siófokon átmeneti meg­oldás, hogy szakszervezeti üdülőben folyik az oktatás. A megyei erőfeszítések — amelyek az oktatás tárgyi feltételeinek javítását szol­gálják — azonban csak ak­kor lehetnek igazán eredmé­nyesek, ha a kereskedelmi és vendéglátó vállalatok, szövet­kezetek hozzáteszik a maguk részét: támogatják, segítik dolgozóikat és a fiatalokat a tanulásban, s ösztönzik a to- yabhtaaiüás!» - t ­A Budapest Sportcsarnok­ban tegnap záróünnepségen búcsúzott a fővárostól a 68. eszperantó világkongresszus ötezer résztvevője. Az egy- hétig tartó rendezvénysoro­zat befejezéseként az Eszpe­rantó Világszövetség vehe­tői, Gregoire Maertens el­nök és Szabó Flóra főtitkár értékelte a kongresszus mun­káját. Egyebek között kiemelték, hogy az eszperantó mozga­lom történeteben ez volt a legnagyobb kongresszus, amelyen a föld minden sar­kából különböző színű, nem­zetiségű, világnézetű embe­rek vettek részt. Mindnyáju­kat az a' humanista eszme vezérelte, hogy a sok nyel­vű emberiségnek szüksége van a népek nemzeti nyel­vei — az anyanyelvek — mellett egy könnyen meg­tanulható, semleges nemzet­közi nyelvre, amely egyete­mes közvetítő pyelvvé vál­hatna a másként beszélők Mongol küldöttség tapasztalatcsere­látogatása Tegnap elutazott hazánk­ból az a mongol küldöttség, amely Csikós-Nagy Béta ál­lamtitkárnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöké­nek meghívására tartózkodott hazánkban. A delegációt Bjambjn Rincsenpeldzse mi­niszternek, a Mongol Anyag- ellátási Állami Bizottság el­nökének vezetésével tanul­mányozta a népgazdasági erőforrások jobb kihasználá­sa érdekében hozott energia­felhasználási és anyagtakaré- kossági kormányprogramo­kat, valamint megismerke­dett az árak és az ösztönzők szerepével a természeti erő­források racionális hasznosí­tásában. A mongol delegáció vezető­jét fogadta Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke közötti mindenfajta emberi kapcsolatban. A világ eszperantístáinak kongresszusa már a létrejöt­tével is a népek kölcsönös szótértését, békés együttmű­ködését szolgálta — a világ békemozgalmának is sajátos és aktív részeseként A ta­nácskozásokon, összejövete­leken a nemzetközi nyelv révén közvetlenebb kapcso­lat, dialógus teremtődött a különböző anyanyelvű em­berek és nemzeti eszperan- tista szervezetek között A kongresszus fontos állo­mása volt az eszperantó nyelv századik ..rzületésnap- ja” előkészíteti munkálnak. Felhívták a nemzeti eszpe­rantó szövetségeket, hogy a közelgő jubileum kapcsán fejtsenek ki nagyobb propa­gandát az eszperantó nyelv elterjesztéséért, a mozgalom megismertetéséért. Az ünnepségen ismertet­ték a közgyűlésen elfoga­Nyáron otthon, baráti kör­be« is rengeteg élménybeszá­moló hangzik el, leginkább a külföldi utakról. Azokról ér­demes igazán sokat fecsegni. Nemcsak az efféle magánbe­számolók sokasodnak, hanem az újságokban is többször ta. lálkozunk képes és képtelen útiélményekkel. Így hát tulajdonképpen fé­lek előhozakodni apró és tel­jesen belföldi tapasztalataim­mal. Akad-e valaki, aki egy hazai élménygyüjteményre kíváncsi? Pedig hát ez a gyűjtemény is figyelemre méltó. Mielőtt még bárki ki­vagyisággal vádolna, előre­bocsátom: nem bölcsességem­nek, hanem szerencsémnek köszönhetem az alább felso­roltakat. Ezt a nyaralást is — ha­sonlóképpen legtöbbünk sza. badságához — két-három he­tes semmittevésnek tervez­tük. Azután objektív akadá­lyok, a beutalóhiány és a ba­latoni arak miatt kényszer- nyaralás lett belőle. Indulás előtt még annak számított. Egy szerény' turistahazi szo- faftbaa katatt&nk ht t Bér­dott határozatot. Az eszpe- ranitisták támogatásukról biztosítják az ENSZ-nek a távközlési világéwel kap­csolatos céljait, s határoza­tukban hangsúlyozzák: a kommunikáció nyelvi és technikai vonatkozásai elvá­laszthatatlanok egymást ÓL Ajánlják valamennyi kom­munikációval foglalkozó szer­vezeteknek, hogy fordítsa­nak nagyobb figyelmet a nyelvi vonatkozásokra, kü-, Ionos tekintettel az eszpe­rantó nyelv lehetséges sze­repére. Gregoire Maertens meg­köszönte a magyar szervező bizottság munkáját. Ezután a nemzetközi eszperantó kó­rus búcsúzott Budapesttől, majd az eszperantó him­nuszt a kórussal a küldöttek is együtt énekelték. „Gis revidoen Vankuve- ro!” — Viszontlátásra Van­couverben! — hangzott el, s ezzel a 68. eszperantó vi­lágkongresszus befejeződött. zsőnybe*. Kezei kezdődtek a csodák. Vott valami furcsa ebben a házban és környékén. Vala- m szokatlan, ami az első pil­lanatban — i még néhány óráig — nyugtalanító volt. Amíg nyakon nem csíptük. Azután mélységesen meg­nyugtató lett. Itt ébredtünk rá, hogy az ember mennyire elszokott a mesterséges, tech­nikai, civilizációs ártalmak hiányától Bárhol járunk — a város környéki erdőkben, a Balatonnál, műemlékekben gazdag városaink valamelyi­kében, avagy falun — minde­nütt szünet nélkül zúg vala­milyen gép, autó. Itt az erdő, a ház környéke egyáltalában nem volt csöndes: kutya uga­tott, madarak zajongtak, szél zúgott, emberek beszélgettek, állatok zsinatoltak élelmet követelve. És mégis csönd volt. Mélységesen mély csönd! A nap huszonnégy órájából húszban nem hallot­tunk a környéken semmiféle mesterséges gépi zajt, zörejt, zenebonát Ehhez is hozzá Mtott seoknA Pedig ez §z k Hazánk földrajzi középpontján, P úszta vacson kétnapos népöimepéllyel egybekötött béke­demonstráció kezdődött tegnap, a hirosimai atomtámadás évfordulóján. A Képes Újság és az Országos Béketanács rendezvénye már a reggeli érákban is esaknem kétszázezer ven­déget vonzott. (Telefotó—KS) Bari-bari, kecske-becske Bővítik a Kinizsi-tömb óvodáját Kaposváron. A Tanép dolgozói megkezdték a csurgói ragasztott faszerkezetek ös*- szeszerelését; a jövő májusban készülnek d, s Így ötven ki»f gyermekkel többet fogadhat majd az intézmény. Felkészültek az őszi mezőgazdasági munkákra Az utóbbi évtizedek legko­rábbi aratása után nem kü­lönben rendhagyónak ígérke­zik az őszi betaikaritás is. Az időjárás alaposan keresztül húzta a mezőgazdák számítás sait; a korábbi szárazság miatt a kapásnövények beta­karításának előre kialakított menetrendje felborult, úgy­hogy a munkákat most újra kell tervezniük. Egész sor olyan körülményt kell figye­lembe venniük, amivel ko­rábban nem számoltak. Az előkészületek országszerte megkezdődtek. A kiadós esők hatására feí- üdült a somogyi határ. Új­ra életre keltek a már kófea- dozó növények. A traktor­vontatta ekék százai hasíta­nak friss barázdákat, a ko­rábban megüresedett táblá­kat tömegtakarmányok ter­mesztésére készítik elő. Az őszi vetések magágyát megyeszerte készítik, és hoz­zálátnak az őszi érésű növé­nyek betakarításának előké­szítéséhez is. 72 000 hektárról várnak kukoricatermést A gépeket mindenütt kijavítot­ták, és előkészítették az 5M hektáros napraforgó-terület aratását is. Szolnok megyébe« a nyári szántás végéhez értek, es előrehaladtak a szervestrá­gyázássá! és a műtrágya ki­szórásával is. A takarékossá­got szem előtt tartva a terü­let jelentős részén szántás nélül forgatják a talajt, ez­zel egyúttal megelőzve az amúgy is szűkös nedvesség­tartalom elpárolgását. A me­gyében 140 ezer hektár őszi érésű növény betakarítására készítettek szakmai terveket. A nagy meleg miatt általá­ban korábban érnek a növé­nyek; már meg is kezdődött például a napraforgó betaka­rítása. étlapot az ember természetet lételeme volt valaha. Állatok ... Mit nyúzod azt az állatot? A feddö kérdés mindannyiszor elhangzik, amikor az efajta lényekkel ritkán találkozó városi gye­rek véletlenül összefut egy tűrőképesebb macskával, ku­tyával, aranyhörcsöggel, nyu­szival, tengcrimalaccal vagy csibével... Belénk rögződött: a gyerek az állatot nyúzza, tehát rá kell szólni mert ugyebár az állatkínzás csúf és embertelen. A gyerek le­hetőleg közel se menjen a két- és négylábú jószágok­hoz. A ház körül őzgida, szarvasborjú, kisbárán y, kecske, kutya, macska, vad­kacsa és még ki tudja hány­féle szerzet mászkált. Házi­állatok és befogadott, anyju­kat vesztett vadállatok. Ki­csinyek, nagyok. Űztem is a gyerekeket jó ideig: „Ne nyúzd!” De hát napokig nem lehet gyereket űzni. És ak­kor történt valami. A gyere­kek megszelídültek! Ráéb­redtek, hogy mi nem tetszik 9 tőseáamk. Kenőbb mát, nem nyúzták őket, hanem játszottak velük. És az állat- nép elfogadta közeledésüket. A sokféle gyerek és állat úgy döntött: a fura, bari-bari, kecske-becske és hasonló ta­golt hangokat ismétlő, kétlá­bú embergyerekek alapjá­ban véve veszélytelen és egész rendes kis állatok, akikkel szót lehet érteni. A megszelídült népséget órákig lehetett szemlélni. Amit lát­tam, annak leírásához Fék te István tolla kellene. Nincs fárasztóbb egy hosz- szadalmas élménybeszámoló­nál. Csupán még egy adalék. Ha már állatokkal találkoz­tam, úgy gondoltam: lássanak az „emberkötykök” valami egzotikusát is. Irány Nagy­maros, az útikönyvben is jelzett Kittemberger-ház e* -kiállítás. Kerestük a házat. Egy helybeli öregúr felvilá­gosított : — Nincs ott semmi, kérem- szépen. Laknak a házban, n kiállítást pedig rég elvitték Pestre. Megszűnt az emlék­ház. A bédekkerben benne van. De csak ott... Pedig hát a nagy Afrika- kutató emléktárgyai sehol sem■ volnának jobb helyen, mint Nagymaroson. Mérge­lődtünk. És elkezdtünk vtsz- szsctérw. a áxöHzáciőba. J J-

Next

/
Oldalképek
Tartalom