Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-06 / 185. szám
A színésznő bikinit lopott (Nem mindig a pénz kevés) Délután 2 óra. A Siófoki Városi Tanács szabálysértési főelőadójának hivatali helyiségében eddig öt tárgyalást hallgattam végig. Négy van még hátra. Az első külföldi (mert a főszezonban szinte minden tárgyalás főszereplője külföldi), egy üveg cseresznyepálinkát emelt el a siófoki áruházból. Jóvágású; jól öltözött, középkorú férfi. Technikus. Hazájában a jó keresetűek közé tartozik, akárcsak a felesége, aki tökéletesen beszél magyarul, es majd a föld alá süllyed szégyenében. — Élelmet vásároltam reggelire, azután' borotvahabot kerestem — mondja a férfi. — Közben az italpult ,mellett mentem el, s eszembe jutott, hogy valami ajándékot is kellene vinnem a barátoknak ... Levettem egy üveg pálinkát, de nem a kosárba, hanem a táskámba tettem. Nem tudom, hogy történt... A második „elkövető” egy nyugdíjas asszonyság. 1922- ben született, állítása szerint eddig még sohasem volt összeütközése a törvénnyel. A kutyus Nyelne mint egy gyermek- jatéklapát. Vagy még inkább fatrgitölcsért töltő kávái. Kedves, mozgékony ízérzékelő. Fénylő orráról » bogarakat hessenti el vele. A réven átkelve tíz-tizenöt újdonsült gazdája is akadt. A kimért úr, aki felvezette, szívesen engedte át a fiatalok simogató kezének. Szótlanul tűrte, hogy az állatbarát ismeretlenek kedvüket leljék benne. Így volt a kutyus líinek-kinek: eb, „sza- baka", „hund”, „dog” és megannyi különböző bábeli nevezet. Kis piros erszényében bizonyára a nevét is megtalálhattuk ' volna, de ennyi bátorságot senki sem vett. Szólitgatták beceneveken, tő- és bővített mondatokkal, de nem derült ki, milyen nemzetiségű a kutyus. Egyáltalán van-e ilyen, hogy angol kutya, német kutya, szovjet kutya, magyar kutya? A gazdája pedig szája szögletében huncut mosollyal a nagy tó kavargó vizét nézte, kétségeink között hagyva bennünket. S amikor a komp a kikötőbe ért, a kíváncsiskodó kutyabarátok az eb és a gazdája nyomába szegődtek. Finoman, óvatos léptekkel követték őket, hogy egy elszólásból fölfedjék a titkot: milyen kutya ez? A rövid nad- rágos úr azonban nemes egy szerűségei csak így szántotta magához a kis fekete pamacsot: — Sz-sz ...! B. J. Elhiszem neki. Egy üveg gint akart' kicsempészni a balatonszabadi üzletből, s tetten érték. Most úgy érzi, minden pénzt megadna (ha volna neki), ha az esetet meg nem történtté tehetné. 21 éves, érettségizett fiatalember. A barátnőjével jött a Balatonhoz 10 napra 2000 forinttal. Egy magánember kertjében kempingez- tek naponta 100 forintért, s a nyaralás utolsó napján a fiú sampont és cigarettát lopott a Sióban. Aztán: középkorú férfi, kétgyermekes családapa, fűtésszerelő. Feleségével, gyermekeivel Fonyódon kempingezett. Mint mondta, a strandon 500 forintját ellopták, s az utolsó napokra 130 forintjuk maradt. Bácskai húst és Skála sampont akart elvinni az áruházból, s raj taveszett... „A gyermekeknek kellett volna vacsorára” érvelt a szégyentől porig sújtott férfi. (És a sampon? — kérdezte a szabálysértési főelőadó.) Egy fiatalember, aki barátjával és két lánnyal érkezett Magyarországra, mindjárt az első napon egy 154 forint értékű pólóinget rejtett a táskájába. Miért? Mert divat, és otthon ez az áru sokkal drágább ... Naponta átlag 8—10 ehhez hasonló ügyet tárgyal So- mogyvári István, a Siófoki Városi Tanács szabálysértési főelőadója. Négy tolmács áll rendelkezésére, aki a szláv és az indogermán nyelvekben jártas. Sajnos, a bolti lopások száma egyre nő. 1982-ben összesen 700 ügyet tárgyaltak az idén — még csak augusztus eleje van — már a 603-iknál tartunk. —• Kik lopnak és miért? — kérdezem Somogyvári Istvántól. — A „miért“-tel kezde-, ném — mondja. — A tárgyalások során hallhatta, hogy erre a kérdésre többnyire az a válasz, hogy „kevés a pénzem, és ennek ellenére megkívántam a bizonyos árut”. Talán azt is tapasztalta, hogy a tárgyaláson, annak ellenére, hogy nagyon sok a feljelentett, minden mozzanatot, körülményt figyelembe veszünk a bírság kiszabásakor. Az az igazság, hogy a legritkább esetben találkozunk itt igazi bűnözőkkel. A legtöbben (az elkövetések naiv módszere is bizonyítja) mo6t és itt kísérlik meg először a lopást, s nem is mindig azért, mert kevés a pénzük. Néha — furcsa módon — éppen azok az emberek próbálnak valamit eltulajdonítani, akik hazájukban átlagon felüli életszínvonalat képviselnek. A szak- és segédmunkások mellett ott találjuk a sebész főorvost, aki egy üveg 195 forint értékű vermutot akart kivinni fizetés nélkül az üzletből, a jőnevű színésznőt, aki bikinit lopott, s a különböző, fontos beosztású embereket, akik egy-egy doboz márkás cigarettáért képesek kitenni magukat az efféle tortúráknak. Talán mert úgy gondolják, külföldön nincsenek szem előtt? Éppen tegnap mondta egy szabálysértő, hogy náluk az a hír járja, hogy Magyar- országon lehet lopni, mert nem hatékony az ellenőrzés. Nos, ennek az ellenkezője az igaz, mint azt az említett „vendegünk” tapasztalhatta. — A tárgyalásokon, mint ma is tapasztalhattam, a „bennszülöttek” visszaéléseire is fény derül időnként. — Igen. Az elkövetők védekezésképpen előadják, hol és mikor költötték el esetenként valóban nagyon kevés pénzüket Az elmondottakból kitetszik, hogy egy- egy Balaton-parti „vendéglátó”, például zugkempinges, miként gazdagodik a fiatalok megkoplalt forintjain, s hogy egy-egy üzletben milyen motion károsították meg a gyanútlan nyaralókat. Ellenőrzéseink során erről mi is meggyőződhettünk. Például a magántulajdonban levő siófoki Erzsiké presszóban nemrég 6000 forint bírságot róttunk ki árdrágítás- sét (az egység rövid fennállása óta immár harmadszor kellett büntetnünk itt). A Hableányban, a Zöldfában, a Borharapóban ugyancsak hasonló okok miatt jártunk el. Az utóbbi üzletben például először 20, másodszor 50 százalékos árdrágítás fordult elő. Sajnos sok úgynevezett visszaesővel találkozunk a vendéglátóiparban. R*. A. Megéhezett a család Tiltják, mégis locsolnak Nincs víz a vízparton A Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat gyorsjelentése szerint júliusban naponta átlag 140—1/42 ezer köbméter vizet fogyasztottak el a Balaton partján lakók és nyaralók. Lényegesen többet, mint júniusban. A rekord július 18-án, hétfőn született meg: 151 ezer köbméter víz fogyott. A DRW műszaki igazgatóhelyettesének, Szántó Imrének a véleménye szerint ennél nagyobb fogyasztás nehezen képzelhető el. — Az elméleti kapacitásunk 145 ezer köbméter víz termelése. így az ivóvíz biztosítása nagyon nehéz. J ú- ndusban még aránylag tűrhető volt a fogyasztás, de július első napjaiban már föl kellett kérnünk a tanácsot, hogy locsolást tilalmat rendeljenek el. Ma valamennyi Balaton-parti településen reggel hat és este tíz óra között tilos a locsolás. — Papíron vagy a valóságban is? Nincsenek közvetlen információink. Ám mi is járunk vidéken és gyakran látjuk, hogy itt is, ott is locsolnak, vagy autót mosnak. A számonkérés a tanácsok feladata. Tapasztalatunk, hogy az esetek többségében nincs, aki büntessen. Tudjuk, a fővárosban is locsolási tilalom van, de ott szigorúan megbüntetik a szabálytalankodókat. — Előfordult valahol vízhiány? — Igen, például még júniusban a Balaton délkeleti részén. A Délviép Kintiben épít egy ötezer' köbméteres tározót, amely sajnos nem készült el az idényre, így nem tudtunk elegendő vizet A hajó Füreden alszik Délelőtt tíz óra. Tankol a katamarán. — Mennyi üzemanyagot vesz magához? — Háromezer liter gázolajat — mondja a fiatal gépész-kormányos, Kecskés Gyula. — Meddig elég ez? — öt napig. A Füred nevű hajó (tágas fedélzetén csak a személyzet tartózkodik. Most sem pihen" nek. Tennivaló mindig akad ekkora járművön. ötven perc múlva indulnak a túlsó part felé, Füredre, Tihanyba. Három éve találkoztam utcájára Kecskés Gyulával. A Kisfaludy kompon gé- pészkedett, s éppen akkortájt tett sikeres kormányos vizsgát. Hajó* gyerek, »őt hajós unoka. Édesapja dunai kapitány, a nagyapja is az volt. Székesfehérváron járt technikumba, de a nyarakat diákkorában is hajón töltötte. — Kisgyermekként sem tudtam más pályát elképzelni magamnak — mondta akkor, — Apám megérkezéseire egy-egy tg »tán ma is jó érzés visszagondolni. Mesélt olyankor, és mindig hozott valami ajándékot is. Később vonzalmat éreztem az erdész- pálya iránt, mert nagyon szerettem a természetet, de végül mégis a gépészet fogott meg. Olyannyira, hogy amikor elvégeztem a technikumot és idejöttem dolgozni, afféle gépházi hajósnak indultam, akit csak a műszerek, a szerkezetek világa érdekel. De az élet más, mint az iskola Érdekesebb és izgalmasabb. Egyik nagy hajóról a másikra szántam, s amikor 1975-ben gépészvizsgára jelentkeztem, igazán biztos voltam magamban. 1976-ban kineveztek. Két esztendeig vízibuszon dolgoztam, utána én lettem az úgynevezett tartalék gépész, más néven a helyettesítő. Jó iskola volt. Egy szezon ntán a Kisfaludy kompra kerültem. Itt tanultam ki a hoc- mányosságot. — Nős? — Hetvenhét Ma Kislányom van a bny ói I-'I I itrt f — Tudta, kihez megy Akárcsak anyám, aki igazán sokszor volt egyedül. Sohasem zúgolódott emiatt, legalábbis én nem láttam haragosnak, türelmetlennek. Azt hiszem, apám megérkezéseit az ő szeretete tette igazán széppé, ünnepivé. Ta" Ián az én kislányom is így emlékszik majd felnőttkorában apja hazatéréseire... Három éve dolgozik a katamaránon. Űj gép>ek» új feladat. Sok-sok utas, napi 16 órás szolgálat. Esténként zenés, műsoros sétahajózás. Kéthetente csopaki Jhold- fényprogram”. A hajó —és vele a személyzet — Füreden alszik, kedd kivételével. Feleségére, kislányára ilyenkor csap röpke perceket szánhat. — Minden hónapban egy hétre leváltanak bennünket — mondja. — Ez a bét a családé. — Édesapja Most Merre tehet? — Tataitól Regensburg és Magyarország között, a nagy Éofcyon. Hazaíete tart... ' adni. Legutóbb augusztus másodikán Zamárdi és Bog- lárlelle magasabb részein apadtak el a csapok csúcsidőben, pontosabban délután öt és hét óra között. Tartálykocsikkal igyekeztünk segíteni. Jelenleg hét vízszállító jármüvünk van, amellyel a legforgalmasabb helyekre tudunk vizet vinni. Saját tervezésű és készítésű mobil víztisztító gépeinket is munkára fogtuk. Széplakon telepítettünk le egy óránként 50 köbméter Balaton-vizet szúró berendezést, amellyel a zarnárdiakon segítünk. Hasonló gépeink vannak Aka- rattyán, Almádiban és a tihanyi révnél is. — Az ivóvíz biztosítása évek óta gond a Balatonnál. Megítélésük szerint mikor jutnak el oda, hogy nyugodtan várhatják a forró nyarat? — Az idén háromszázmi l- Kó forintot fordítunk beruházásokra. Ebből szaznegy- venmilliót a Balaton-part vízellátásának javítására költünk. Több pénz kellene, de hitelt nem kaptunk, és azt a tervünket sem fogadtak el, amelyben javaslatot tettünk egy gyorsfejlesztési programra. A Minisztertanács határozata, mely a Balaton vízvédelmének érdekében született, elsőként a szennyvizek elvezetését szorgalmazza, nem érinti a vízszolgáltatást. Ügy gondolom, ha minden támogatást megkapnánk, akkor is legkeve-; sebb öt év kellene még. A DRW-nél azt mond-’ jak, hogy még jó keit hét. s véget ér a balatoni nyár. Ha a nyaralók nem is, ők minden bizonnyal szeretnék, ha tovább maradna a hűvös idő, bár az is igaz, hogy eddig a vízfogyasztáson még nem vették é§zre az esős napokat N. J. OLVASÓNK ÍRJA Nyitott szem kellene... Megnyugtató, hogy oly gyakran van napirendem a Balaton védelme, tisztaságának: megóvása. Sokat és sokan beszélnek róla, sajnos csak beszélnek. Olyan gondokat vetnek föd, amelyeknek orvoslása óriási nehézségekbe ütközik, ugyanakkor elsiklanak olyanok mellett, amelyeket könnyen meg lehetne áldani. Én a Balaton- fenyvesen tapasztaltakról tudok nyilatkozni, de úgy gondolom, a helyzet más helyeken. is hasonló. Megépítettek Fenyvesen egy piacteret, de a strandhoz vezető Vachot Sándor utcában reggelenként mégis a főidőn árulnak a kistermelőik. Az ezzel járó szemét, bűz és piszok az eladók és vásárlók távozása után ottmarad. Miért engedélyezik? Az egész utcában nincs egy szeméttartály, így menad az árok, A fő lejárati utca árika tele van fagylalt- pohárral1, diimyehéjjal, papírral. Még a tisztaságot kedvelők sem tudnak mit csdnádmi. Egy üdülési díjból — 500 forint — kitelik leg- alább egy szeméttartó. Jelein voltam, amikor j> fiatalok tisztították a Balaton*. Egy fiú gumics izmába n százméterenkén t ráállt egy kőmé, villával kiemelt egy maréknyi hínárt, a betonra dobta, majd négy másik fiú öaszesöpörte, és a kupac kétharmadét az autóra dobta. A többi ottmaradt. Nem hiszl-m. hogy társadalmi munkában „dolgoztak”, inkább egy kis nyári keresetért Hol volt az ellenőrzés? Július utolsó hetében egy vasárnap délben a vizet fehér hab bontotta at A hab síkos, nyálkás volt — valószínű, hogy vegyszer —■, a keszthelyi öbölből »odoriá a szél felfelé. Fél hanoimkor a szennyeződés mám Fonyódot is elhagyta. Két-három nap múlva tömeges halpusztulásról számolt be az újság, s est a nagy meleggel és az oxigénhiánnyal magyarázta. 1B64 Inam is ilyen meleg volt, mégsem volt halpusztulás. Akkor még a halak is edzettebbek voltak?' Fenyvesnek csak a központban három nagy autó-, parkolója van. Miért engedik, hogy az autóik végig a sétányon és a villák előtt parkoljanak és veszélyeztessék az arra közlekedő gyalogosokat? Néhány éve rendeűkezéa jelent meg, hogy a nyaralók nyugalma érdekében a strandon nem szabad rádiót és magnót üzemeltetni Ma már húszméterenként bömböl egy zeneszeirsizám. Ezen is változtatni lelhetne, ha a járőr figyelmeztetné az illetőket. Egyetlen tengerparti fürdőhelyen sincs ez megengedve. Pár éve délután a terem- moziban gyermekeknek való filmeket vetítettek, s este 9- kor kezdődött a kertmozi- bah az előadás felnőtteknek. Ma a Hófehérke és a hét tönpe este 9-kor kezdődig, és a gyerekek fél 12 előtt nem kerülhetnek ágyba. A Moziüzemr Vállalat — más megyékhez hasonlóan nyugdí jásibéhletet adott ki Ez a megye területén bármely előadásra kedvezménye» jegyváltásra jogosít.' Az az csak jogosítana, mert a Jéaius Krisztus Szupersz'ar című filmet Fenyvesen a nyugdíjas is csak 38 forintért nézhette meg, míg Kaposváron 14 forintot fizetett érte. Hogyan lehetséges ez? A nyugdíjas a Balatonnál csak óctsfoa filmeket nézhet meg a bérletével? Nagyon sok olyan kis és megoldható probléma van a Balaton körül, amihez nem tele zseb, Osajk jóindulat és nyitott szem kellene. Dr. Király Istvánná •, Szombathely u. %. SOMOGYI NÉPLAP Balatoni nyár
