Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-05 / 184. szám

AZ SZKP FORRÁSAINÁL Lenin és a párt A II. Iinternacionálé refor­mista partjaitól elvileg kü­lönböző, új típusú pártért folytatott harcban döntő sze­repet játszott Lenin. Egy egész évtized folyamán fáradhatatlanul dolgo­zott a párt eszmei, po­litikai és szervezeti elvei­nek kidolgozásán, a marxiz­mus megalapítóinak eszméit fejlesztve és gazdagítva. Le­nin nevével elválaszthatatla­nul összefügg továbbá az OSZDMP II. kongresszusán elfogadott program és szer­vezeti szabályzat előkészítése és a marxista proletár párt létrehozásában elért siker. Lenin részt vett valamennyi igen fontos határozat terve­zetének kidolgozásában, meg­választották a mandátum- vizagáló, a programmal és a szervezeti szaibályzatíal fog­lalkozó bizottság tagjává, be­számolót tartott a párt sze­rezeti szabályzatáról és be­szédeket mondott különböző problémák megvitatása so­rán. A kongresszus jegyző­könyvei Lenin több mint 100 felszólalását, replikáját és megjegyzései rögzítették. A delegátusok — Leninről Lám, milyen benyomást keltett Lenin az OSZDMP II. kongresszusának delegátu­saira. ,. Lendin, beszédének ereje, kifejező volta, sajátos­sága és egyszerűsége, cikor- nyátlansága... Lenin magá­val ragadó nyugalma és mo­solya, az elv társak iránt ta­núsított bámulatos egyszerű­sége ... az a magasabb ren­dű élvezet és mámor, amely- lyel belevetette magát a munkába, anélkül, hogy egyetlen pillanatot is elsza­lasztott volna valamifél« „magán’,’-élet számára, anél­kül, hogy tekintettel lett volna bármiféle személye- kapcsolatokra és rokonszenv- re — mindez máris kiemel­te Lenint abból a hatosfo- gátJbóli, amelyet az Isakra Átalakuló gazdaságok a Balaton körül A Balaton környékén gaz- • dálkodó mezőgazdasági nagy­üzemek környezetkímélő technológiai megoldásokra térnek át. Az üzemek kisebb része felhagy az állatte­nyésztéssel, és a korábbinál nagyobb arányban növény- termesztésre rendezkedik be. Az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek a helyi programok megvalósításához központi segítséget kapnak. Az Országos Vízügyi Hiva­tal három évvel ezelőtti föl­mérése azt állapította meg, hogy a telepek ugyan köz­vetlenül nem veszélyeztetik a tő élővilágát, ám az alkal­mazott technológia bizonyos veszélyekkel járhat. Ezért 21 telepen műszaki változta­tást rendeltek el. A fölmé­rés nyomán négy gazdaság felszámolja az állattartást, a többi helyen hozzáláttak az átalakításához. Az adatok szerint öt üzem­ben úgy változtatnak a tar­tási körülményeken, hogy az állatok altnozására térnek át, 12 telepen pedig korsze­rű módszereket alkalmaznak a képződő anyagok megkö­tésére és felhasználására. Egyebek között a fonyódi tsz ordacsehi sertéstelepén re­konstrukcióval módosítják a hizlalást, két év alatt tíz millió forintot költenek a te­lep korszerűsítésére és a kör­nyezeti ártalmak megelőzé­sére. A Balatonriágybereki Állami Gazdaság megszünte­ti a sertéstartást, s az idő­közben összegyűlt trágyato- meget korszerű berendezés­sel juttatják majd a talajba. A kéthelyi Aranykalász Tsz öntözéssel hasznosítja a ta­lajélet számára hasznos szer­vesanyagokat. A Balaton-fel- vidék három gazdaságában szintén korszerűsítéssel elő­zik meg, hogy szennyező anyag kerüljön ki a telepek­ről. élén álló hatosfogatként is­mertünk” — emilékezett visz- sza Sz. I. Guszev hivatásos forradalmár. „Világossá vált, hogy csak­is ő tudja biztosan, hogy mi­re van szüksége a pártnak és, merre kell vezetni azit — emlékezett vissza Leninre M. N. Ljadov kongresszusi delegátus, hivatásos forradal­már. — Ű mindenben, még a jelentéktelen dolgokban is elvi álláspontra helyezkedett. Mindenre megvolt a maga elvi álláspontja. Világos volt, hogy egységesen gon­dolkodó és egységesen cse­lekvő pártot akar létrehozni, nem pedig egyszerűen alkal­mi gyülekezetét mindazoK- nak, akik szociáldemokraták­nak nevezik magukat”. „ ... Lenin általában nagyon ko- moflyan vette mindazt, ami a kongresszuson történt, buz­gón jegyezte az összes vitát és mündig kész volt korri­gálni a titkárt, amikor az helytelenül vette jegyző­könyvbe az egyik vagy má­sik felszólalást”. Lenin volt az egyetlen ... delegátus, aki nemcsak, hogy egyetlen ülést, de még a fel­szólaló delegátusoknak egyet­len szavát sem szalasztotta el — emlékezett vissiza A. V. Sotmam kongresszusi küldött. — S valóban, mint ahogy ma tudjuk, ha Lenin nem köved oly figyelmesen a kongresz- szus. mimikáját és nem készít csaknem jegyző könyvszerű feljegyzéseket, akkor nagyim sok minden elveszett volna párt történetünk számára. Egyedül Leninnek köszön­hető, hogy egyes kérdések, amelyek első pillantásra a delegátusok számára nem létezőknek tűntek, elvi ma­gasságba emelkedtek, e e kérdésekben lefolyt viták során olykor a legmélyebb véleménykülönbségek nyil­vánultak meg a jövendő bol­sevikok és mensevikek kö­zötti Fordulópont a munkásmozgalomban Az OSZDMP II. komgresz- szusának világtörténelmi je­lentősége van. Pő eredmé­nye: a forradalmi marxista párt megteremtése Oroszor­szágiban. Pártjának létreho­zásával az oroszországi mun­kásosztály az ország minden dolgozójának vezérévé kez­dett válni. • ' Emellett a II. kongresszus fordulópont lett a nemzetkö­zi munkásmozgalomban. A marxista part Oroszország­ban az új történ elírná kor­szaknak, az imperializmus korszakának elején jelent meg, amikor a proletariátus a forradalmi ütközetek kü­szöbén állt. A II. Interna- ciomállé pártjai, amelyek előnyben részesítették a par­lamenti harcot és megbékél­tek az opportunizmussal, nem voltak képesek az új feladatokat helyesen megol­dani, nem készítették elő a munkásosztályt a kapitaliz­mus megdöntéséért és a munkásosztály politikai ha­talmának kivívásáéért foly­tatandó harcra. Éppen a II. kongresszuson jelent meg az új típusú pro­letárpárt, a fórra dalim gon­dolat és a forradalmi cselek­vés pártja, az oroszországi munkásosztály és minden dolgozó politikai vezetője, ne­velője és szervezője, a nem­zetközi munkás- és kommu­nista mozgalom harci oszta­ga. Az ő vezetésével ment végbe a nagy októberi szo­cialista mozgalom, valósul­tak meg világtörténelmi je­lentőségű átalakulások, épült fel a Szovjetunióban a fej­lett szocialista társadalom. Jelenleg az SZKP, amely ter­mészetét tekintve a munkás­osztály pártja maradt, az osztály nélküli, kommunista társadalmat építő egész szov­jet nép pártja lett. „A sors kedvezett nekünk..." Noha az SZKP 1909., az OSZDMP II. kongresszusa óta számlálja feTnállásának éveit, a történelmi irodalom, ban nem ri tkák az olyan ese­tek, amikor egyik vagy má­sik orosz forradalmár párti tagságát az OSZDMP I. kong­resszusának ideáétól, 1898-tói, sőt ennél korábbi időponttól számítják. Vannak, akiket 1896 vagy 1893, sőt 1890 óta számították az SZKP tagjá­nak. Miért? A választ résziben V. I. Le­nin Összes Műveinek 40. kö­tetében találhatjuk meg. Amikor Lenin 1920. március 29-én a IX. pártikongresszus delegátusának egyéni kérdő­ívét kitöltötte, arra a kérdés­re, hogy mióta tagja a párt­nak, így válaszolt: 1898-tól kezdve, vagyis azóta, hogy illegális tevékenységet kez­dett folytatni a cári önkény­uralom eben. Lenin harcos­társa, G. M. Krzsizöamovsakij pedig a következőket írta önéletrajzban: „A sors ked­vezett nekünk. 1893-ban Pé- tehyárrai érkezett egy ifjú lángelme: V. I. Uljanov Le­nin. Tüstént világossá vált számunkra, hogy mi csupán elsajátítottuk a szocdalizmius tudományos elméletének ha­talmas fegyverét, ő pedig már mesterien, bánt vele. Csupán ekkor vetették meg az igaza alapját a Harci Szö­vetség a Munkásosztály Fel­szabadításáért szervezetnek, amelynek történelmi szerepe ismeretes. Ezért én a bolse­vik is, ettől a nevezetes 1893- tól számítom, párttagságom idejét”. SOK A MEGRENDELÉS Három műszakban gyártják a kályhát Naponta negyvenöt, szenes- kályhát gyártanak a Mecha­nikai Müvek marcali gyárá­ban, de ahogy egyre jobban begyakorolják az emberek a munkafolyamat egyes része­it, úgy növekszik majd a na­pi teljesítmény. A cél az, hogy legalább ötven ilyen kályha készüljön el egy-egy munkanapon. A sorozatgyártás néhány héttel ezelőtt kezdődött. Még az idén csaknem nyolc­ezer — a régi olajtüzelésű- ekre hasonlító — szenes be­rendezést készítenek a gyár­ban. Megrendelés bőven ér­kezik, mert sok hely van az országban, ahol az olajfűtést csak ilyen szeneskályhákkal tudják felváltani. A gyártással egy időben kísérleteznek is a gyárban. Többféle szénnel próbálják ki a kályhákat, s kisebb-na- gyobb módosításokkal igye­keznek minél jobb hatásfokú berendezéseket készíteni. A sokféle kísérlet eredményét rögzítik, és így tanáccsal is tudnak szolgálni a leendő kályhatulajdonosoknak arról, hogy milyen szenet keresse­nek, hogyan célszerű tüzel­niük. Kevesebb energiával Megtakarított milliók ÁTALAKÍTJÁK A ZIL-EKET Napjainkban különösen fontos, hogy minden válla­lat takarékoskodjon az anyaggal, az energiával. Az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága ezért tűz­te napirendre annak tapasz­talatait, hogy mi valósult meg a vállalat intézkedési tervei alapján. A tegnapi ülésen, amelyen részt vett Nagy Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa, Podina Sebő, a szakszerve­zet központi vezetőségének titkára, dr. Egerszegi László, az SZMT titkára — szóbeli tájékoztató alapján vitatták meg a témát. Pap Gyula, a közgazdasá­gi bizottság tagja elmond­ta: sok mindent megtettek a Somogy megyei Magas- és Mélyépítő Vállalatnál azért, hogy minél több anyagot és energiát takarítsanak meg. így például az anyagok mintegy nyolcvanöt száza­lékát közvetlenül a munka­helyekre szállítják. Ez első­sorban a raktározási és a szállítási költségeket csök­kenti. Sok volt például az elfekvő készlet, ezért úgy­nevezett börzenapokon ér­tékesítették. Még mindig sok anyagtól szeretne a vál­lalat megszabadulni, tehát folytatják az értékesítést. Az első félévben egymillióval sikerült csökkenteni a kész­letet Kilenc Zil-gépkocsi mo­torját dizelolajosra cserélik az év második felében, s ak­kor sikerül elérni, hogy az idén öt százalékkal kevesebb benzint hasmái janak fel. Szép reményeket fűznek a konténeres szállítások ará­nyának növeléséhez. A ter­vek szerint tíz újabb konté­nert állítanak be a harma­dik negyedévben. Sajnos, csöppet sem gond nélküli a takarékosság. Kor­látozott az importanyagok, gépek és alkatrészek beho­zatala, ezért a Tanép arra kényszerült, hogy amit le­het, megfelelő belföldivel helyettesítsen. Nem gazda­ságos ugyan, mégis kénytele­nek saját maguk elkészíteni bizonyos alkatrészeket. Tíz kis dömperük áll, megesik, hogy kettöből-háromból „áll össze” egy működőképes. Sokkal több üzemanyagot tudnának megtakarítani, ha elegendő vagont kapnának a vasúttól. így azonban a szállítás nagyobb része a közúton zajlik le. A Somogy—Zala megyei Téglaipari Vállalat jól taka­A siker záloga: a csapatmunka Eredményes félévet zárt a kaposvári áfész A kaposvári áfész leg­utóbbi kibővitett igazgató­sági ülésén tucatnyi kérdés, hozzászólás hangzott el az első félév munkájának érté­keléséhez. Az eredmények elismerése mellett bírálták a hibákat — például a Zselic Áruház visszaesését, a va­gyonvédelem hiányossága­it, a leltárhiányokat, nér hány üzletvezető felelőtlen­ségét, a szakképzettség hiá­nyát, az üdítőital-üzem veszteségét. Dr. Nagy Pál, az igazga­tóság tagja a testületi mun­ka eredményességére hívta fel a figyelmet; elismerte a szövetkezet jó munkáját, amely — mint mondta — csapatmunka. Megyénk leg­nagyobb áfész-e összessé­gében eredményesen zárta az év első hat hónapját: 697,1 millió forint bevételük volt, 10,2 százalékkal több. mint az előző év hasonló időszakában. A kiskereske delemben 77 üzlet ért el át­lag feletti forgalmat. Az élelmiszerek eladása dinami­kusabban, a vegyes iparcik­keké mérsékeltebben nőtt — ez utóbbi nem vonatkozik a Ferro- és Metallo-telepre —, a ruházati áruk értékesítése viszont csökkent. A vendég­látó üzletekben 68 millió fo­rint értékű étel és ital kelt el, ennek 36 százalékát a szerződéses üzletek forgal­mazták. 25 százalékkal nőtt a fel­vásárolt burgonya, zöldség és gyümölcs mennyisége; főleg a meggytermés volt kedvező, szamócát viszont 48 százalékkal kevesebbet vet­tek át, mint tavaly. Mézben gazdag volt az első félév: a felvásárlás csaknem 2 mil­lió forint nyereséget hozott az áfész-nek. A nagykeres­kedelem kiemelkedő mun­kát végzett, a Szövker to­vább növelte a társszövet­kezeteknek eladott áruk részaranyat. A különböző cikkek termeltetése segíti, színesíti az ellátást. Az ipar a szövetkezet ösz- szes bevételének 1,2 száza­lékát adja. Nőtt a veszteség a szikvíz- és üdítőital- üzemnél, csökkent a nyere­ség a seprűüzemnél, a szesz­főzdéknél. A szövetkezet első félévi nyeresége 22 millió forint, s ez 6,2 millió forinttal több, mint az előző év hasonló időszakában volt. A szövet­kezet továbbfejleszti, kor­szerűsíti üzlethálózatát: e téren ebben az évben So- mogyjádon, a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskolán, Ma­gyaregresen léptek előre. A fejlesztés — például Balé­ban, Bőszénfán — tovább folyik. A nyereségre való törekvésre jellemző, hogy egyszázalékos bevételnö­vekmény 3,8 százalékos eredménytöbbletet hozott. Növekedtek ugyan az SZTK- járulék, a szállítás, az álló­eszköz-fenntartás költségei, egymillióval csökkent vi­szont az energiaköltség, az egyéb anyagköltség pedig csaknem 400 ezer forinttal. A létszám 44-gyel kevesebb; nőtt a munka termelékeny­sége. A havi átlagbér most 3,1 százalékkal magasabb volt, mint az előző évben. Ha az eddig kiemelkedő színvonalú munkát tartani tudják, bizonyosan lehetőség adódik — s erre határozatot is hoztak — a bérek további növelésére. A szövetkezet vezetői re­mélik, hogy hasonlóan sike­res második félév után — az áruellátást javítva, a költ­ségeket csökkentve — áll­hatnak majd a megyeszék­helyen, a 62 községben és kisebb településen a 13 ezer tag >— a szövetkezet tulaj­donosai elé. A nyereségnö­vekedés szempontjából a kaposvári áfész az első' fél­évben a megye szövetkeze­tei között a legjobbak között volt. Dr. László Jenő, a szö­vetkezet elnöke hangsú­lyozta : a nyereséget az idén is úgy szeretnék ’növelni, hogy közben ne hanyagol­ják el a fejlesztést, a tagság érdekeit. Az év első felében szerzett tapasztalatok, az igazgatósági ülésen hallott hozzászólások alapján ho­zott határozatok elősegíthe­tik. ennek a célnak az eléré­sét. ». Z. rékoskodott az év első fe­lében. Az anyagmegtakarí­tás több mint egymillió-hét­százezer forintra rúg. Az újítók ötleteinek felhaszná­lása, a szervezési intézkedé­sek eredménye is megteste­sül ebben. Elismerésre mél­tó, hogy építettek a dolgo­zók ötleteire, sokszor ugyan­is az egyszerű megoldások is sokat hoztak a konyhára Az ener'giamegtakarítáa több mint másfél millió fo­rint. A régi széntüzelésű téglagyárakban különösen odafigyeltek, hogy minden anyag együtt legyen, ne int­senek egy percig sem fölös­legesen. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat egymil­lió-kétszázezer forint érté­kű energiát takarított meg az év első felében. Érdemes megemlíteni, hogy három éve nem növekedett a vál­lalat energiaköltsége, noha az úgynevezett egységnyi költség növekedett. Nagy gondot fordítanak arra, hogy minél kevesebb legyen a ga­ranciális javítás, mert ez is takarékosság anyaggal, idő­vel, erővel. A Közúti Építő Vállalat több mint hétszázezer forint értékű tüzelőolajat, benzint, gázolajat, áramot takarított meg. A szakszervezeti titkárok kiegészítéséből kitűnt, hogy a szocialista munkaverseny­nek, a brigádvállalásoknak is köszönhető, hogy e válla­latok elérték vagy túltelje­sítették az első félévi meg­takarításokat. Podina Sebő egyetértett azzal, amit az egyik titkár mondott: ez a tevékenység nem mehet a minőség rová­sára, itt elsősorban ésszerű takarékosságról van szó. A szakszervezet központi ve­zetősége éppen ezért tár­gyalta együtt az anyag- és energiatakarékosságot a mi­nőségi munkával. Nagyot lehetne előrelépni, ha min­denhol pontosan ismernék a költségeket, a ráfordításo­kat Szerinte érdemes volna közkinccsé tenni a takaré­kosságot segítő jó módsze­reket. Dr. Fonal János megyei titkár rámutatott, hogy a takarékosság minden dolgo­zó érdeke, éppen ezért min­dent meg kell tenni a féle- lösségerzet növeléséért. L. ö, SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom