Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

Ä párt-vb megvitatta Megélénkült a tudományos élet lEPiÉ© MARCALIBAN Mártírjainkra örökké emlékezünk Koránk követelménye, hogy * gazdaság rugalmasan al­kalmazkodjon, feleljen meg az egyre nehezebb nemzetközi és belső feltéte­leiknek. Ez arra kényszeríti a vállalatokat, szövetkezete­ket, hogy a megújuláshoz fo­kozottabban építsenek a tu­domány segítségére. A társa­dalmi feladatok megoldásá­ban, a különböző cselekvési programok kidolgozásában igénylik a tudományos kuta­tók és közösségek munkáját, közreműködését. A Központi Bizottság 1969- es tudománypolitikai irány­elveit követően megélénkült Somogybán a tudományos élet. Az ipari és mezőgazda­sági termelés korszerűsítése, a terület- és településháló­zat fejlesztése, az ideológiai és kulturális élet kibontako­zása fokozottan megkövetel­te a tudomány eredményei­nek felhasználását. A megyei párt-végrehajtó- bizottság 19^9-ben két fő cse­lekvési irányt jelölt meg: egy­részt a tudományos kutatá­sok szelektált továbbfejlesz­tését, másrészt a tudomány eredményeinek széles körű hasznosítását A közelmúltban öt év ered­ményeit összegezte a végre­hajtó bizottság, és feladato­kat szabott meg. Az élteit időszak fejlődésről tanúsko­dik — állapította meg a tes­tület. Nőtt a tudomány társa­dalmi tekintélye és erősödött a bázisa is. Főleg a mező- gazdasági főiskolán javultak a kutatómunka személyi és tárgyi feltételed. Kialakult a helytörténet-kutatás intézeti központja a levéltárban. A tanítóképző főiskola is kuta­tóhellyé fejlődött. Nőtt a felsőfokú végzettségű szak­emberek száma, a vezetők kedvezőbben fogadják a tu­dományos eredményeket, és megteremtik az alkalmazás feltételeit. A legfontosabb feladat az volt, hogy Somogy hatéko­nyabban kapcsolódjon be az ország tudományos vérkerin­gésébe. A Pécsi Akadémiai Bizottsággal (PAB) gyümöl­csöző együttműködés alakult ki. Csaknem megkétszerező­dött a somogyi kutatók, szak­emberek száma a PAB-ban és szakbizottságaiban. A bio­lógiai szakbizottságtól kü­lönváló agrár szakbizottság a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolára épül: elnöke is a főiskola tanára.rA pályázato­kon számottevő a somogyi szakemberek részvétele és si­kere. Jobb a kapcsolat a Bu­dapesten élő, megyénkből el­származott kutatókkal; rész­vételükkel megalakult a So­mogyi Baráti Kör tudomá­nyos szekciója. fi megyei pártbizottság kém, figyelmet fordított a tu­dományos kutatás feltéte­leinek biztosítására. Haté­Foptos gazdasági érdek fűzdÖne hozzá, hogy minél nagyobb számban szülesse­nek kisebb tömegű, megfe­lelően korrózióálló és cseké­lyebb fogyasztású személy- és haszonjárművek. E kívá­nalmak megvalósításának fontos eszközei a könnyűfé­mek és a műanyagok. Az alumínium fokozottabb al­kalmazása a gépjárműveken kétségkívül csökkenti a jár­mű tömegét, s ezáltal ki­sebb lesz a tüzelőanyag- fogyasztás is, ugyanakkor megmarad a jármű korábbi hasznos terhelhetősége (sőt bizonyos esetekben nő). Ám nem szabad figyelmen, kívül hagyni — vélik egyes szak­emberek —, hogy az alumi­num előállításához jóval Süe ea£r£i& uukséges. mint konyább, életképesebb a tár- sadalan ttudamányi kutatá­sok összehangolása, illetve ezek kezdeményezése. Javult a kutatók tájékoztatása, út­baigazítása is. Körűikben jók a marxizmus—leninizmus po­zíciód, többségűk nyitott a közélet eseményei iránt, töb­ben jelentős közéleti funk­ciót töltenek be. A megyei tanácson feladat­terv készült a tudománypo­litikai feladatok végrehajtá­sára. Megalakult a tudomá­nyos koordinációs szakbizott­ság, főállású tudománypoliti­kai titkár állt munkába. Eredményesebb a kapcsolat a szomszédos megyékkel, a fel­sőoktatási intézményekkel és a kutatóintézetekkel. A testület megállapította azt is, hogy javult a tudo­mány munkásainak erkölcsi és anyagi megbecsülése, ked­vezőbbek élet- és munkakö­rülményeik. Társadalmi meg­becsülésüket az is jelzi, hogy többen kaptak különböző ki­tüntetéseket, megyei Alkotói Díjat. Többen tagjai és veze­tői különböző helyi regioná­lis, országos és nemzetközi testületnek, tudományos tár- , saságnak és bizottságnak. A megyében tartott tudo­mányos kongresszusok, ta­nácskozások és vándorgyűlé­sek széles körű érdeklődést váltattak ki, kedvező lendü­letet adtak a további kuta­tómunkához. Így értékelhető többek között az irodalom- történeti vándorgyűlés, az ag­rártudományi, a település-és művelődéstörténeti tanácsko­zás, az orvosnapok sorozata. Célirányosabb az együttmű­ködés a megyei intézmények között. A mezőgazdasági fő­iskola és a megyei kórház, a levéltár éa a. pedagógiai intézet egy-egy tárgykörben eredményesen hangolja össze tevékenységét. Örvendetesen szaptrodott » tudományosan minősítettek száma, és további nö­vekedésre számíthatunk. Gondot okoz, hogy a gazda­ságokban, üzemekben, az al­só- és középfokú oktatádban dolgozók közül még kevesen vállalkoznak a mánősités megszerzésére. Somogybán az agrárlcutalás a legjelentősebb. Gyors az eredmények gyakorlati alkal­mazása. A mezőgazdasági fő­iskolán sikerült kialakítani az innovációs láncot a kuta­tásoktól a nagyüzemi alkal­mazásig, a tapasztalatok fo­lyamatos visszacsatolásáig. Az intézmény kezdeményezé-' sőre és. részvételével létre­jött a Kaposvári Állatte­nyésztési Kutatási, Fejleszté­si, Termelési Egyesülés, melynek működéséhez nagy reményeket fűzhetünk. Sike­resek voltak a mezőgazdasá­gi licencvásárlások. a többi szerkezeti anyagoké­hoz, ami valamelyest rontja az energiamérleget. Energia- megtakarítás azonban min­denkeppen kimutatható. Nyugatnémet adatok sze­rint 1950-ben átlag 3 kg mű­anyagot építettek be egy sze­mélygépkocsiba, 1960-baa már 10 kg-ot. 1970-ben 40-et, és 1980-ban már a 100 kg-ot is elérte ez a mennyiség. Éa ezek a számok figyelmen kí­vül hagyják a szintetikus ka- ucsukféléket és a műszála­kat, amelyekből kb. 50 kg ta­lálható ma egy személyautó­ban (40 kg kaucsuk és i 0 kg műszál). A teherautódnál jóval nagyobbak az egyes modellek közti különbségek, ezért egységes adatokkal itt nem szolgálhat a statisztika, a sürgető tenmvalök fokoz­ták a környezetvédelmi ku­tatások jelentőségét. E mun­kában több megyei intéz­mény is részt vesz. Előrelépés tapasztalható a műszaki kutatásokban. El­sősorban a fejlesztő, adaptá­ló munka javult, bár a nagy- vállalati rendszerben a fej­lesztő munka központosítása továbbra is akadály. A Ka­posvári Mezőgép Vállalatnál igényes fejlesztő bázis ala­kult ki, a Kaposplast kísér­leti üzemet létesített, és né­hány más üzem, szövetkezet is célratörően foglalkozik na- sonló kezdeményezésekkel Az egészségügyi kutatás is kialakult rendszerbe illesz­kedik. Az Egészségügyi Mi­nisztérium két témát az or­szágosan kiemelt témacso­porthoz kapcsolt. Az intéz­ményekben rendszeresek a tudományos ülésele A társadalomtudományi kutatások közül a történet- tudomány fejlődött lendülete­sen. A korábbival szemben nagyobb figyelmet fordíta­nak közelmúltunk történeté­nek feldolgozására és publi­kálására. Folytatódik a me­gye munkásmozgalmi törté­netének feltárása. Jelentős a helytörténet-kutatás. Különö­sen figyelemre méltóba levél­tár tudom á ny szervező mun­kája. Fejlődés tapasztalható a muzeológiában is. A pedagógiai kutatások zsmzut a tanítóképző főiskolán folynak, és elsősorban az alsó tagozatos okta­tási, nevelési feladatokhoz, a pedagógusképzés korszerűsí­téséhez kapcsolódnak. A tudomány eredményeit főként az äekniszer-gazda- ságban hasznosítják. Elgon­dolkodtató, hogy az üzemi újítások, fejlesztések alkal­mazása többnyire megma­rad az adott üzem keretei között Szélesebb körű elter­jesztésükről intézményeseb­ben keE gondoskodni. A vb állásfoglalása szerint az agrár-, az egészségügyi, a műszaki és a pedagógiai ku­tatás fejlesztése, feltételeinek javítása a legfontosabb fel­adat A tudományos dolgozó­kat jobban be kell vonni a fejlesztési tervek kimunkálá­sába, ez is hozzájárulhat a tudományos közélet kibonta­kozásához. A tudósképzés és -utánpótlás új rendje lehető­vé teszi, hogy egyre több fia­tal szakember vállalkozzon a különböző fokozatok meg­szerzésére. A párt- és az ál­lami szervek, a tömegszerve­zetek, a tudományos egyesü­letek munkájának összehan­golásával tovább erősíthető a tudomány társadalmi bázi­sa és tekintélye. Dr. Fenyő István a megye) pártbizottság politikai munkatársa ut'.nyi azonban bizonyos,' hogy ezeknél több műanya­got használnak fel, mint a személygépkocsik építésénél. Jó példa erre a képünkön látható nyergesvontató, amelynek vezetőfülkéje túl­nyomórészt sajtolt műanyag­Hatalmas gesztenyefák bo­rulnak védőn, őrködve a marcali temetőben egy feke­te márvány síremlék és a körötte levő sírok fölé. Az emlékművön arany-betűkkel írva ez olvasható: „Mártír­jaink 1919”. Itt gyülekeztek tegnap dél­után a város és a járás la­kóinak képviselői, hogy em­lékezzenek arra a szörnyű éj­szakára, amelyik hatvannégy esztendeje, 1919. augusztus 28—29-én rémülettel, rette­géssel töltötte el az embe­reket. Elhangzott a Himnusz, majd Csőszé Györgyi elsza­valta Komiját Aladár Irgal­matlanok vagyunk, nem vá­runk irgalmat tőletek című versét. A több, mint hat év­tizede történtekre Balázsi Je­nő, az 522. számú ipari szakmunkásképző intézet igazgatója emlékezett: — A mai nap történel­münk gyászos napjának dá­tuma. Ma emlékezünk azok­ra a mártírokra, akik 1919- ben a kizsákmányoltak, a dolgozó tömegek tudatos for­radalmi fellépésével, a test­véri Szovjet-Oroszországgal vállalt eszmei elkötelezettség­gel a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus nagyszerű példáját mutatták az első magyar proletárdik­tatúra megteremtésekor... Tisztelettel és kegyelettel emlékezünk azokra a forra­dalmárokra, azokra a mártí­rokra, akik a mi szabadsá­gunkért, a munkáshatalomért áldozták életüket 1919-ben. Külön tisztelettel emléke­zünk Gold Ferenc és Knausz Ferenc mártírokra, akiknek e napon idézzük föl szüle­tésük 180. évfordulóját. A szőinok méltatta a két mártírnak és társainak for­radalmi tettét, bátor, ma is lelkesítő helytállását. — A marcali mártírok többsége munkás, paraszt és értelmiségi volt. Az ellenfor­radalmi rendszer sötét évei­ben Marcali lakossága csak titokban emlékezhetett meg a kommunista eszmékért, a bői készült, s a gyártás szer­számköltsége kb. egyötöde, mint a hagyományos, telje­sen acélból készülő vezető­fülkénél. A műanyag fülke legfőbb előnye, hogy korró- zióáíiósága «révén élettartama nagyobb. haladásért életüket áldozók- ról, akiknek hősi helytállása, bátorsága örök példát muta­tott mindenki számára. Szólt arról, hogy ma em­lékművek, emléktáblák, in­tézmények, utcák, terek, is­kolák, úttörő- és munkásőr- egységek őrzik és ápolják a mártírok emlékét, majd "gy fejezte be beszédét: — Akkor mondhatjuk el meggyőződéssel, hogy hűek maradtunk 1919 forradalmi örökségéhez, ha erőnket nem kímélve megvalósítjuk már­tírjaink nagyszerű, humánus álmát: az erős és gazdag,vi­rágzó, szocialista Magyaror­szágot. A beszédet követően elhe­lyezték a tisztelet, a megem­lékezés és a kegyelet koszo­rúik A város és a járás kom­munistáinak nevében Vég­helyi Istvánná és Bojtot Fe­Hazánkban az Állatfor­gakni és Húsipari Tröszt az utóbbi két eszten­dőben nagy erőfeszítése­ket tett a húshasznú te­hénállományok fejlesztése, a magyar tanka állomány védelme, a kistermelői te­hénállomány csökkenési üte­mének lassítása érdekében. 1981 elején a húshasznú, il­letve magyar tarka tehénál­lományukat fejlesztő nagy­üzemek érdekeltségét oly módon növelte, hogy kétol­dalú megállapodásokat kötött az' üzemekkel a megnövelt tehénállomány folyamatos termelésben tartására. A szerződés értelmében a két éven bedül legalább 10 száza­lékos állománynövekedést megvalósító üzemek az érté­kesített extrém és I. osztályú minőségű növendékbikáik után 1985 végéig darabon­ként ezer forint exportáru­alap-bővítési felárat kapnak. A Kaposvári Húskombinát termeltetési főosztályvezető­je, Marosán László erről a következőket mondta: — 1981-ben Somogybán is megkezdődtek a tárgyalások a termelőszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal az állománynövelés ilyen for­májáról, aminek eredménye­ként 1981-ben 500 ezer, 1982- ben pedig már 3 millió fo­rint felárat kapott összesen 18 gazdaság. Mindehhez hoz­záteszem: a korábban is ér­vényben levő élöáldatexport- felár a tavalyelőtti 10 millió­ról a múlt évben 13 millióra nőtt, s az idén várhatóan 15 millió forint lesz. — A tavalyi 3 millió forint felár 3 ezres állománynöve­kedést jelent. — Igen. Szintén 1981-ben kezdte a húsipar — az OTP- vel való együttműködés alap­ján — a kistermelői vemhes- üsző-kihelyezési akcióját. Ennek lényege az, hogy a te­hénállományukat növelő kis­termelők a megvásárolt vem­hes üsző vételárát az OTP- től hároméves törlesztésre hítel farmijába!* kapják renc, Marcali és a járás la­kossága képviseletében dr. Ress Zoltán tanácselnök és Kovács Nándor, a járási hi­vatal elnöke koszorúzott. A társadalmi szervezetek, a Hazafias Népfront, a KISZ, a munkásőrség — névadójuk az egyik mártír, Kovács Jó­zsef —, a honvédség és a rendőrség • képviselői ugya o- csak koszorút helyeztek el. Meghatódva, könnyekkel küszködve emlékeztek ko­szorúikkal, csokraikkal a mártírok hozzátartozói is szeretteikre, majd a város üzemeinek szocialista brigád­jai, sok felnőtt és úttörő he­lyezte el az emlékmű talap­zatán és a sírokon a ke­gyelet virágait. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért véget. meg, s megyénkben a kama­tokat a Kaposvári Húskom­binát fizeti az OTP-nek. E kedvezmény eredményeként 1981—82-ben Somogybán mintegy 300 vemhes üszőt helyeztek ki, az idén pedig újabb százat, de újabb igéi nyékét is ki tudunk elégíte­ni. — További ösztönzést je­lent az a kezdeményezésünk, mely a húshasznú tehénállo­mány közös érdekeltség alap­ján történő fejlesztésére irá­nyul. Milyen tapasztalataik vannak ? — Első lépésként négy üzemnél, a balatonnagybere- ki és a bárdibükki állami gazdaságban, valamint a hómokszentgyörgyi és á pusztaszemest tsz-ben jött létre húsmarhahizlaló gazda­sági társaság. Vállalták, hogy az 1982-ben meglevő 1277-es tenyészállományükat 1985 végére 1326-tal növelik, s ily módon növekszik vágó­marha-értékesítésük is. Mindehhez a kölcsönös ér­dekeltség jegyében vállala­tunk 21 millió forint forgó­eszközt helyezett ki, amely­nek arányában részesül majd a haszonból. — S a továbbiakban? — A kedvező visszhang nyomán tárgyaltunk a tabi, a berzencei, a vízvári tsz-szel is, és a tervek szerint 9 mil­lió forintot fordítunk e cél­ra az idén. Hasonló elképze­léseink vannak 1984-re a balatonszárszói tsz-szel is. Mindezek elősegítik majd azt, Hogy a húsipar az eddi­gieknél is eredményesebben működjön közre a húsmar- hatenyésztés népszerűsíté­sében, természetesen nem mondva le a korábban is eredményes bérhizlaltatásról, hiszen az exportlehetőségek igen kedvezőek. T. Z. SOMOGYI NÉPLAP A Balaton körüli viták és Könnyebb gépjárműwek Sk« L, Felárak és hitelek A húskombinát a szarvasmarha-tenyésztésért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom