Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-24 / 199. szám
— ~.r—nr-T r. if—" if Igen sokat írtak már «*“ről, ismételgetésre nines szükség: a nacionalizmus es különösen annak eowmszta tormája folytonos veszélyt jelent a magyar fejlődésben. Ha most pusztán szociológiailag akarnánk megközelíteni, akkor érdekes példaként említhetnénk egy gyermekek közötti fölmérést Ennek keretében a diakokat megkérdezték arról, vajon nacionalisták-e. Collen» e°vséges válasz volt minden kérdőíven,' hogy nem. Ugyanakkor a kérdőívek sok kérdésé között azt is kér ték hogy néhány szóval jellemezzék a különböző nemzetek jellegzetes erkölcsi tulajdonságait. S k.derült, hogy _ a válaszok szerint — az angol kereskedőszeUemu, a francia élvhajhász, a nemet kegyetlen, a cseh kicsinyes, de a magyar nagyszerű, lovaglás, hű barát... E fölmérés is bizonyítja, hogy öntudatlanul, spontan él a fiatalokban nemcsak a nemzeti büszkeség — mely természetesen jogos —, nahem a sovinizmus is. Legyünk büszkék nemzeti hagyományainkra, _ történelmünkre'. Igen, Petőfit büszkeség töltötte el, midőn a 48-as forradalmak e, ültek s Csak Magyarország harcolt még; Euirópa csendes című versét ezért a legszebb hazafias költemények között tartjuk számon. Ugyanakkor Heine sem volt hazáját megtagadó ember, sem magyar- kodó német, midőn ugyanebben az időben arról beszelt: ha a magyar elnevezést hallja. szűk lesz rajta a német zeke ... Ugyanígy teljesen jogos, ha büszkék vagyunk arra, hogy a magyar líra világirodalmi jelentőségű; ha arra hivatkozunk, hogy milyen nagy szerepe van a magyar zenének a huszadik század á (^alános zenei fejlődéseben, hl a magyar tudomány és a magyar technikai tudás eredményeit. soroljuk föl vagy akár azokkal a technikai eredményekkel büszkélkedhetünk, amelyek lehetővé teszik világméretekben a magyar ipari éti mezőgazdasági exportot. Viszont mindebből semmiképpen sem szabad annak következnie, hogy más nemzetek gazdaságának természeti feltételen, művészetük, irodalmuk és szellemi vagy ipari teljesítményeit lebecsüljük. Vagyis próbáljunk büszkék lenni úgy a magyar fejlődésire, hogy az ne jelentse mások becsmérlését! A haladás ugyanis általában azt is jelenti, hogy mindig nemzeti érdekek formájában jelentkezik. A magvar 48-as szabadságharc hősei társadalmi változásokért is küzdöttek, de az egyúttal nemzeti élet—halál harc is volt. A Magyar Tanácsköztársaság sovinizmustól mentesen küzdött az ellen azantanfSfivefeT^s «feti mmeSy a magyar nemzeti érdekeket is igyekezett sárba tiporná. S egyéltaiáe nem véletlen dolog, hogy a magyar baloldal a Márciusi Fronttól kezdve a IL világháború befejezéséig, sőt utána sem csupán a magyar munkásosztály helyzetének vagy a magyar föld nélküli zsellér helyzetének megváltoztatásáért küzdött, harca egyúttal nemzeti harc is volt. Egy baloldali lap azt hirdette magáról, azért küzd, hogy „Magyarország Magyarország maradjon”, s József Attila is így írt: „Adtál földművest a tengernek, adj emberséget az embernek, adj magyarságot a magyarnak, hogy mi ne legyünk német gyarmat” ... A hazafiság tehát mindig összefüggött a társadalmi haladássá! A magyar történelem úgynevezett konzervatívjai minden időszakban az elnyomó bécsi udvarhoz húztak — a magyar néppel szemben. A haladás ellenségei mindig egyúttal a nemzeti célok ellenségei is voltak, mivel nemzeti célok mindig progresszívak. S a magyar hazafiság hagyománya az a fölismerés is, me’y szerint gyalázatunk, keservünk már ezer év óta rokon a Kárpát-medence népeivel, ' s rendezni végre közcs dolgainkat a mi igazi feladatunk. A szocialista fejlődés épp azokkal hozott össze bennünket egy táborba, akikkel, keservünk ezer év óta rokon. S igaz, hogy még e táboron belül is föl-fölmerül időnként a nacionalizmus a legkülönbözőbb formákban, a helyes válasz erre is csupán a szocialista hazafiság lehet. Ennek a hazafiságnak csaknem félévszázados fejlődés is megadja a tartalmát. Mit jelent tehát az, ha a soviniszta nacionalizmust élesen szembeállítjuk mind a haladó patriotizmussal, mind pedig a szocialista ha- zafisággal? Mindenekelőtt arról tanúskodik, hogy történelmileg objektíve a magyaroknak s az őket körülvevő nemzetekre közös érdekeik voltak. Szép tanúbizonysága ennek, hogy a II. világháború idején a magyar kormányzat sem volt képes a Hitlerek elől menekülő len-- gyei katonáknak a kiadatására, hiszen olyan erős volt hazánkban a lengyelek iránti rokonszenv. S immár csaknem negyven éve ezeknek a népeknek valamilyen formában közös a történelmük. Midőn egyik vagy másik ország jobban fejlődik, mint a többi, az bizonyos értelemben ' közös büszkeség is. S az utóbbi évtizedek története szintén közösen és konkréten érintette ezeket a népeket. A problémák megoldása közös érdeke a szocialista fejlődés különböző útját járó országoknak. A szocialista hazafiság tehát a szol.daritás érzésében Äs megnyflväwal. de a szolidaritás érzése azon az alapon fejlődik ki, hogy mi magánk valóban büszkék vagyunk azokra a viszonylagos eredményekre, amelyeket elértünk. De épp e* M oka annak fa, hogy mfflszeBem- ket nem tartjuk modellnek. Nem örvendezünk, ha egy- egy másik, nem á Halunk megkísérelt módszer elbukik. Mindenkinek tanulnia kell és lehet a mások sikereiből, tévedéseiből. Mi magunk is sokat tanultunk saját tévedéseinkből és jnásokéból. Talán épp ezért sikerült néhány problémát megoldanunk. Az, hogy bizonyos gondjaink még megoldatlanok, esetleg éppen abból következik, hogy volt és előfordul még nálunk nemzeti fennhéjázás, hogy sokszor olyankor sem veszünk át valamit, amikor a módszer átvétele csak segítene. Történelmünk és jelenünk tehát egyaránt arra tanított bennünket, hogy az igái hazafiság ellensége minden gőgnek is. S minél jobban megtanuljuk, annál több hasznunk lese belőle. Hermann István Pályázat a skopjei gyermekről kiállításra WtuGjtr ffstaAotc pályr. arankáit is váriák a Skopjéban 1984 nyarán megrendezésre kerülő nemzetközi gyermekrajz-kiáBításra. E kiállításra a 4 és 15 év közötti gyermekek rajzaiból válogatott anyagot lehet beküldeni. A pályamunkák témája: a t>áros, amelyben élek, tanulok és amelyet szeretek. A rajzok méretei és a felhasznált anyagok szabadon választhatók. A pályamunkák hátoldalán nyomtatott nagybetűvel vagy gépírással — angolul — föl kell tüntetni a pályázó nevét, nemét, születésének idejét, lakcímét/- a tanár nevét, az iskola címét, a tanuló osztályát, a mű címét, készítésének idejét. A pályaművek az Országos Pedagógiai Intézet esztétikai nevelési csoportjához — 1406 Bp., Gorkij fasor 17—21. — küldhetők be legkésőbb ez év október 5-ig. A beküldött munkákat nem küldik vissza. Hungaroton-hanglemezhetek Hagy választék — olcsóbban Szeptember közepétől ismét megrendezik a Hunga- roton-hanglemezbeteket. A zene és a széppróza barátai tizenhat napig a szokásos hetven helyett ötven forintért vásárolhatják meg az új lemezeket (a legkorszerűbb digitális felvételeket hatvanért), s a váalszték jelentős. A klasszikus Irodalom híveinek jár a kedvében a Hungaroton a Halotti beszéd, az Ómagyar Mária-si- ralom és más középkort nyelvemlékek közrebocsátásával (az előadók: Molnár Piroska, Bán.f/y György, Szersén Gyula). A rádió archív felvételéről sokszorosították Molnár Ferenc Liliom című színművének teljes felvételét: a főszereplő Dómján Edit és Sinkovits Imre. A barokk muzsikát kedvelő közönséget sem kezelték mostohán a dorogi gyár irányítói, ők egy nagyszerű Bach-lemezre számíthatnak, ez a népszerű Parasztkantátát és a Kávékantátát tartalmazza, valamint a világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekar Vivaldí- albumára, amelynek három lemezén a rőtszakállú velencei pap tizenkét concerto grossóját, valamint A négy évszak címmel ismert hegedűversenyekét rögzítették Rolla János zenei irányításával. Brahms születésének százötvenedik évfordulójáról két albummal emlékezik meg a Hungaroton. Az egyik a VEDETT PARKOK A megpei tanács újabb természeti értékeket nyilvánított védetté, többek között a szép fekvésű Széchenyi- kastély parkját Somogyváron, a kötéséi Kesscrű-kúriát és az ezt övező parkot, a somogygeszti kastélyparkot, to- •ábbá a balatonföldvári platánsort. hamburgi—bécsi mester négy szimfóniáját tartalmazza az MRT zenekarának előadásában, Lehel György vezényletével, a másik a Clara Schumann halálára írt gyönyörű Német rekviemet Tokody Ilona és Gáti István szólóival, a Szlovák Filharmónia zenekarát Fe- rencsik János vezényli. Szintén zenekultúránk nagy öregje dirigálta lemezre az Állami Hagversenyzenekar élén Liszt három népszerű szimfonikus költeményét. Chopin összes keringőjét Kocsis Zoltán előadásában rögzítették a Hungaroton stúdióiban. Fiatal Kossuth- díjas zongoraművészünk ugyanazt a „mazurkás” játékmódot igyekezeti rekonstruálni, amellyel Chopin játszotta egykor műveit. Az operabarátoknak sem kell majd üres kézzel távozniuk az üzletekből. Ok a kiváló baritonista, Sólyom- Nagy Sándor Wagner-leme- zében lelhetnek örömet, s mindenekelőtt Verdi Simone Boccanegra című, hazánkban méltánytalanul kevéssé ismert — holott megrendí- tően szép és hallatlanul fontos — alkotásának teljes felvételében. A főszerepeket olyan híres művészek éneklik olasz nyelven, mint Miller Lajos, Gregor József, Kincses Veronika és Nagy János. A karmester a világ nagy operaházainak ünne pelt sztárja, Giuseppe Pata GOMBÓ PÁL Hí ellalmtt Jtmh Klári azonban fölkapta az egyik lámpát, bevilágított és felsikoltott: — Jé! Tele van mindenfélével ! Mike arrébb tolta a Kaán- öröKösnőt, és a résen át belépett az elfalazott részbe. Korona azonban sehol. Nem bujkáltak a félhomály- ben aranytárgyak, ezüsttárgyak, de mc-gcsak óntárgyak sem Csupán egy halom ala- bárd, lándzsa, sisak hevert halomba n. — Ezt a rejteket már egyszer kimazsolázták — állapította nieg Mike. De azért megvizsgálta mit hagytak «ne» Számos, spárgával összekötözött pa pírcsornagot. Az egyikből százpengősök kerültek elő. Volt belőlük vagy ezer. Itt hagyták őket, tehát aligha bukkanhattak az elfalazott vagyonra előbb, mint a háború utáni infláció idején. Egy másik csomagban részvények és osztalékjegyzékek lapullak; a következő csomagból okmányok, szerződések kerültem eiö. Végülis semmi használható. A konzorcium tagjain le- törtség vett erőt. Mike összeszedte magát. — Barátaim — mondotta —, wan tudom, ki hogy van vele, de én nem lopom az időmet. Ha már idáig eljutottunk, haladunk tovább. Miért jöttünk Sapindára? Csak egy naplórészletért. Felleltük? Igen. Mi- több, találtunk egy elfalazott rejtekhelyét. Garantálta valaki, hogy éppen itt hever Károly király koronája? Nem, senki. A corntes itt tartózkodott 1944-ben, de 1943-ban akár itt, akár egy másik kastélyban. A korona tehát vagy itt volt, és akkor, esküszöm, nem reménytelen a dolog. Vagy nem is volt itt, de akkor növekedtek az esélyeink. Fel magasodva állt, karjait kiterjesztve. Hallgatóságának úgy tetszett, aurolea lebeg a a feje fölött. Nem racionális érveivel, hanem titokzatos meggyőződésével erőt és bizalmat öntött beléjük. Szépen lefeküdtek, párosán, a pincében heverő két Ócssa díványra. Rájuk fért a pihenés. De nern tudtak elaludni. Hány kólód ósukat szabálytalan pendülések kísérték. Elcsendesültek. Kiárt is —yv suttogva igyekezett megszerezni Tibor érdeklődését A, másik díványon Csibi hálás volt, nagyon hálás Mikének. Ügy érezte, .élete legfontosabb huszonnégy óráját élte át. Az utóbbi idők lázongásai, büszke ellenszegülései véget értek, és . megnyugvásnak adták át a helyüket Egész testével odafúrta magát Mikéhez, fejét odahajtotta a füléhez. De nem szólt egy szót sem, hanem elkezdte csókolgatni. A grafikus magához szorította. Arra riadt föl, hogy Tibor félhangon szabadkozik: — Ne, ne! És akkor megszállta az ihlet. < — Ki, kicsoda? — kiáltott fc! — Mi, micsoda? — kérdezte mindnyájuk, nevében Klári. — Ki, kicsoda rabolhatta ki 3 pincét? Csakis, aki ttt lakik a kastélyban! És ki lakik itt? Az én csúcsos fejű Teszár barátom! Nos, (el fogom keresni! (Folytatjuk.) 9 (FoM: íTalent Károty) Reális nemzeti önismeret