Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-24 / 199. szám

Feszültségek feloldása B eszélgetés Nagy Sándorral az Állami Ifjúsági Bizottság titkárával A beszélgetésnek nincs kü­lönösebb apropója. Nem je­lent meg az elmúlt hetekben, hónapokban az ifjúságot érintő állásfoglalás, határo­zat. Az Állami Ifjúsági Bi­zottság is szokásos hétköz­napjait éli. Ily módon akár magyarázatra is szorulna, hogy mi indokolja a kérdést: milyen a fiatalok szociális helyzete, milyen gondjaik foglalkoztatják az Állami If­júsági Bizottságot? — A téma ilyesfajta meg­közelítését nem tartom sze­rencsésnek — mondta Nagy Sándor, az ÁIB titkára. — Valahogy belénk rögződött, hogy a fiatalok helyzetéről nagy általánosságokban szól­junk. Mondjuk, az ifjúsági törvény megalkotásának az évfordulóján, a KISZ kong­resszusa után. üiyankor szí­vesen összegezzük az ered­ményeket, soroljuk a gondo­kat, a feladatokat, valójában azonban az ifjúság vala­mennyi kérdése szüntelenül napirenden van. A párt. if­júságpolitikai határozatának az ifjúsági törvénynek egyik legfontosabb következménye, hogy a szemléleten váltoeta- tott. Nem állítom persze, hogy mindenkién. De nagyon sokan megértették és a gya­korlatban is érvényesítik, hogy nem külön kel] kezel­ni az ifjúsági kérdéseket, ha­nem a döntésekben minden­kor számolni kell a fiatalok­ra tett hatásukkal is. Még pontosabban: a döntésekben az érdékelt fiatalok vélemé­nyének is tükröződnie kell. Nem a fiatalokról, hanem a fiatalokkal lehet helyesen határozni. Másrészt: útón- útfélen a fiatalokról, az if­júságról teszünk említést, holott az ifjúság heterogén összetételű. Ha az Állami Ifjúsági Bizottság múlt évi üléseit fölidézem, ha a ja­vaslatokat, ha tározatokat sor­ra veszem: nem általában az : ifjúság gondjaival foglalkoz­tunk, hanem egy-egy rétegé­vel. Azaz: megvizsgáltuk például, hogy miként lehet javítani a szakmunkástanu­lók, az egyetemi-főiskolai hallgatók, a fiatal házasok szociális helyzetén. — Bontsuk tehát részekre a kérdést: a szakmunkásta­nulók juttatási rendjét 1955­ben szabályozták azzal a cél­lal, hogy a tanulók az ősz- szes térítési dijat fedezni tudják az ösztöndíjból. Az­óta érdemi változtatás nem történt, a szabályozás min­den bizonnyal elavult. — Az elmúlt néhány év­ben sante minden ifjúsági fórumon szóba került a szak­munkástanulók ösztöndijazá- sának korszerűsítése. A KISZ X. kongresszusának az álla­mi szerveket érintő javasla­tokat tartalmazó feladatter­vében is helyet kapott a vál­toztatás szükségessége. A diákparlamenteken ugyan­csak sürgették a módosítást. Az Állami Ifjúsági Bizottság az év elején tárgyalta az il­letékes minisztériumok elő­terjesztését. Az öi^löndíj- rendszer felülvizsgál? tárnak alapján a bizottság a rend­szer átfogó továbbfejlesztése keretében az ösztöndíjak, je­lentős emelését tartja szük­ségesnek. Az új ösztöndíj- rendszer kidolgozásához meghatározta a legfontosabb elveket. Elkülönül a tanul­mányi ösztöndíj és a tanuló szociális körülményei alap­ján- adható támogatás, a dif­ferenciálás alapja a szakma jellege és az évfolyam mel­lett elsősorban a szakmai és tanulmányi teljesítmény lesz. A vállalatok feladata, hogy a szakmunkásképzésben meg­levő érdekeltségük szerint a tanulók ténylegesen végzett munkájának megfelelően gondoskodjanak a pénzbem juttatásokról Megváltoznak a társadalmi tanulmányi szerződés feltételei is. Az Állami Ifjúsági Bizottság ha­tározatának lényeges része, hogy a javaslatokat a tanu­lók időben megismerjék és megvitassák. Kívánatosnak tartjuk, hogy már a követke­ző tanévtől bevezessék a költségvetési kiadással nem járó változtatásokat. Így old­ják fel a társadalmi ösztön­díjak kötöttségeit és tegyék lehetővé, hogy a III. évfo­lyamos tanulókat szakmun­kásbérben foglalkoztassák. — Feltehetőleg a szakmun­kástanulók véleménye módo­sítja majd az elképzelése­ket ... Az egységes helyzetképért KlSZ-tanácsadó tanárok tanácskozása Kaposváron a Politikai Képzési Központban meg­kezdődött a KlSZ-tanács- adók és KISZ-alapszervezeti titkárok tanácskozása. Hu­szonkét középiskola KISZ- tanácsadó tanára, valamint negyven pedagógus—KISZ- alapszervezet titkára kapott meghívót a megyeszékhely­re, hogy segítse a tanácsko­zás munkáját. — Első alkalommal szer­vezünk ilyen találkozót — mondta Mihalics Veronika, a megyei KISZ-bizottság titkára. Célunk az, hogy e tanácskozás képet adjon a megye közoktatásáról, illetve az ifjúsági szövetség e terü­lettel kapcsolatos feladatai­ról. Sok helyütt azt tapasz­taltuk, hogy a pedagógus- alapszervezelek munkája' elmarad a lehetőségektől; arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy milyen munkát várunk ezektől ’ a közösségektől. A megnyitó után dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezető­je tartott előadást a közgon­dolkodás jellemzőiről, majd a megye közoktatásának helyzetét ismertette Üjvári Miklós, a megyei pártbizott­ság munkatársa. _ Az ézt követő vita bizo­nyította, hogy időszerű té­mát választottak a rende­zők. Ezt a veszélyeztetett helyzetű fiatalokról es a deviáns jelenségekről tartott tájékoztatók követték.. Dr. Dicsé litván, a fiatalkorúak ügyésze a hátrányos helyze­tűek köréből kikerülő bűnö­zőkről beszélt, dr. Itzés Ba­lázs főorvos a gyermekek egészséges életre való neve­léséről, dr. Orbán István, a Somogy megyei Gyermek­es Ifjúságvédő Intézet igaz­gatója pedig az állami gon­dozottak nevelésével, a tár­sadalomba való beilleszke­désük nehézségeivel foglal­kozott. Segíti a résztvevők mun­káját az a tapasztalatcsere is, amelyen a tanintézet if­júsági szervezeteik pártirá­nyítási módszere a téma, va­lamint Kraliczki Zoltánnak, a megyei úttörőelnöknek az előadása — ő az úttörők KISZ-életre történő nevelé­séről beszélt. A hivatalos tanévkezdés előtt alig egy héttel idő­szerű megismerkedni az új tanév feladataival — erről Mihalics Veronika tartott tá­jékoztatót. Abban, hogy a tapasztalatokat hogyan lehet majd hasznosítani, Banka Margitnak, a képzési köz­pont vezetőjének médiabe­mutatója segítette a részt­vevőket. . . A KISZ-tanácsadók és pe- dagógus-alapszervezetü; tit­károk sok hasznos ismere­tet, mindennapi munkáju­kat megkönnyítő ismeretet kaplak. A hasonló munka­körben dolgozó tanárok ta­pasztalatcseréjének ered­ménye pedig főképp a gya­korlatban mutatkozik meg. — Már az előterjesztés is támaszkodik ezekre a véle­ményekre. Hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy a rész­letkérdésekben, a megoldás módját illetően egymástól el­térő véleményekre. Az egye­temeken- főiskolákon folyta­tott viták egyébként arról is meggyőztek, hogy lényeges kérdésekben a hallgatók fe­lelősségteljesen mondanak véleményt. Mindenütt támo­gatták a teljesítmény, a ta­nulmányi eredmény szerinti nagyobb differenciálást. A két iskolatípus ösztöndíj- rendszerét összehasonlítani fölösleges volna. Az egyete­mi-főiskolai új, már működő rendszed ha nem is oldott fel minden feszültséget, meg­felel rendeltetésének. Az Ál­lami Ifjúsági Bizottság egyébként a közelmúltban átfogóan elemezte az életkö­rülményeket befolyásoló té­nyezőket és a lehetőségek fi­gyelembevételével határozta meg a rövidebb és hosszabb távú feladatokat. Ezen belül a legjelentősebbnek tartom, hogy a következő tanévtől bővülnek a munkavállalási lehetőségek, s megoldódik egy régóta vajúdó probléma: a felsőoktatási intézmények tanulói igénybe vehetik majd a. gyes-t. Mindezen intézke­dések azt igazolják, hogy rendszeresen napirendre kell tűznünk az if júságot érintő legfontosabb kérdéseket, s folyamatosan ellenőriznünk kell, hogy melyik döntés életképes még, melyiket ha­ladta túl az idő. — A fiatalokról szólva óhatatlanul eljutunk a csa­ládalapítás, a lakáshoz jutás gondjaihoz. A lakásra várók számának nagyságát, a nép­gazdaság teherbíróképességét ismerve lényeges fordulatot aligha várhatunk a követke­ző években. De ez ügyben az apró változások is soka­kat érintenek. Mi enyhíteni az önálló otthon megterem­tésének gondjait? — Legsúlyosabb társadalmi gondjaink közé tartozik a lakáskérdés. Valóban, min­den intézkedés, amely enyhít a feszültségen, figyelmet ér­demel, Ismert fogalom már a lépcsőzetes 'lakás hozju tás, a garzonlakas-akció, a fiatal házasok otthona és a többi. Ha a lakásokkal sikerül job­ban gazdálkodni, annak a fiatal házasok is hasznát látják. Javaslat készült ar­ra, hogy 1984. januar elsejé­től az ifjúsági takarékbetét utáni kölcsönt a magánforga­lomban történő lakásvásár­lásira is igénybe ' lehessen venni. Hosszú távon azt kel­lene megvalósítanunk, hogy a fiatalok valamfiéle garan­ciával gyűjthessenek lakásra, mondjuk az ifjúsági takarék- betétkönyvben, ami most pó­tolja a lakásvásárlási előtör­lesztést, s mind többféle, a lakás berendezéséhez szük­séges árura ad kedvezmé­nyes kölcsönt M. D. Készül 1 az ördög bibliája önmagában való ártalmat­lansága ellenére az ördög bibliája elnevezést érdemel­te ki a kártya. Bár ponto­sabb volna, ha ördögi em­berek bibliájának nevez­nénk. Hogy ördögi vagy másféle játékszerré válto­zik, az születésekor még nem dől el. Így készítőd is ártatlannak minősíthetők. Teljesen annak, mégpedig a következők miatt: — Nem tudunk játszani vele. Magyarkártyával még csak-csak, de ezt csupán vágjuk, sarkozzuk, csoma­góljuk... Hogy mire való? Hát kártyázásra! De nem nekünk... Ezt mondták a karádi áfész gerézdpusztai kártya­üzemében az asszonyok, egybehangzóan. Egyikük még megjegyezte, hogy a lánya az tud valami ka­nossza vagy ilyen nevű já­tékot — föltehetoleg nem vezekel a leány, hanem ka- nasztazik —, de azt se pénz­re játsszák. A kártya pedig készül. Ottjártunkkor épp Poker, Whist — gyanús, nagyon gyanús — feliratú dobozok­ba kerül, hogy azután ex­port gyűjtökartonokba cso­magolják. Igaz, a főnók — az üzem­ben dolgozó egyik férfi — megígérte, hogy egyszer, ha lesz idejük, tartanak egy kis kártyatanfolyamot... De nincs idejük. Mert az ex­portmunka sürgető, e nem akad agyonütni való óra. Óriási lapokban érkezik ebbe az üzembe a kinyom­tatott kártya; egy-egy nagy ív egy pakli. Ezt ügyes gé­pek szeletelik még ügye­sebb asszonykezek segítsé­gével, aztán egy erős masi­na lekerekíti a sarkokat, majd celofánburkot kap a „biblia”, s végül csinos kis dobozba zárják. Ütja pedig vajon hóvá vezet? Legális és tiltott kártyaklubokba, játékbarlangokba, lebujok- ba, gyerekszobákba, szelíd nagymamákhoz — hogy ve- tigélhessék üres óráikban... Jelzés sincs a kártyán — Piatnik Nándor és fiai hol vannak már? —, úgyhogy ha véletlenül vaíoban ördö­gi eszközzé válna, senki sem mondja meg, hogy ezt az eszközt Magyarországról szolgáltatták. Senki sem til­takozhat amiatt, hogy mi vittük bűnbe.., l. r. Két ház között: a falu Porták, ősz előtt Kaposszerdahély nem je­lentéktelen somogyi telepü­lés. Hétszázhuszonöt lakosát tartják számon a Szennai Közös Községi Tanácson. A Tófkaji-erdő leágazásán tú! kezdődik — a Zselic egyik kapuja ez a falu —, a So­vány-portával. Az első és az utolsó szerdahelyi házba ko­pogtunk be, hírt hozni, ho-_ gyan élnek ott az emberek. Nics otthon a gazda a Sovány-portán. Valaki mégis tesz-vesz az út szint­jénél magasabban fekvő kertiben. Sovány Lajosné — kötényében szép szem bur­gonyákkal — örömest szóba áll a hívatlan vendéggel. — Itt a fiam lakik, mi a férjemmel Kaposvárról jöt­tünk ki. Ügy van ez, hogy. ha ide készülünk, azt mond­juk* „haza”, de amikor a közvágóhídhoz közeli laká­Nj-finss tec'inj'íiiíy^ épít házakat Somogy- tarnócán a Dél-somogyi Állami Gazdaság dolgozóinak a Kaposmérői Építőipari Szövetkezet. A háromszobás, össz­komfortos lakásokat a szövetkezet félkész állapotban adja át — mintegy kétszázezer távúikért — i * befejezés a la­kókra vér, sunkba megyünk, akkor is „hazát” emlegetünk. Valami­kor a férjemék laktak itt Előkerül ő is, a kaposvári nyugdíjas szabó. Mi tagadás, jól áll a kezében a kerti szerszám — Édesapám földműves volt, mint a szerdahelyiek nagy többsége. Hatan vol­tunk testvérek, az ő munká­ját nem folytathatta minde- gyiikőnk. Az egyik bátyám Cipész lett, én meg Pécsre mentem szabóinasnak. Se­gédként Pestet is megjár­tam, és Kaposváron lettem önálló. Látja, elröpúit fölöt­tem hetvenhét év: a szemem már nem olyan, mint régen. Három gyerekük van, hat unokájuk, hat dédunokájuk. Kapó szerdahelyi fiuk az er­dőgazdaságnál gépkocsiveze­tő. — Piacolunk — veszi át a szót újra Erzsi néni. — Ez segít megélni. Egyetlen zöld robbanás a kert; még ószrfe is tartogat kincseket. Sudár fákba akad a pillantás. — Van egy kis erdő is a portához. Á zselici ember mindig is jóban volt. a fá­val! Szenna felé tekint az utolsó, a Rákóczi utca 31. számú ház. — Valójában 59-es —árul­ja el a „titkot” Szűcs Já- nosné, egy kedves fiatalasz- szony gyerekek karéjában. — Ayámékkal lakjuk az épüle­tet. Kiderül: ez óvodányi gye- •ekhadból csak kettő a: övék: Mariann és Roland. A fiatalasszony áfész-alkalma- zott; a szennai szeszfőzde új vezetője. — A férjemmel közösen csináltuk, de ő felcsapott árufuvarozó kisiparosnak; van egy Zilje. Most kezdi az önállóságot. A ház négy szoba*, a hátsó részt nemreg epüRek, Ok az „utcafrontot” lakják; édes­apja, a nyugdíjas vasutas és az édesanya, a kaposvári ru- f hagyári dolgozó az új épü­letrészben él. — Gamásról költöztünk ide, a beteg dédihez húsz éve. A régi ház helyére emeltük ezeket a falakat. Mária vidám teremtés le­het. Archátterét most egy sor könyv alkotja: Passu th- művek, operakalauz, lexiko­nok, antológiák. — Sokat olvasok. Falun az a legnagyobb lehetőség... Meg a barátkozna" Társa­ságuk van idősebbekből, íia- talabbakból. — Mi foglalkoztatja még a Szűcs házaspárt? Csak egy pillanatig keil gondolkodnia. Szezon a fözdében ’ — Az utazás. Férjemnek Szlovákiában is, Jugoszláviá­ban is élnek rokonai. Aztán ha átmegyünk, akkor nem­csak azt a települést ismer­jük meg, ahol a rokonság van. Prágát, a jachymovi bá­n.yamúzeumot, Karlovy? Vary t is felkerestük. Most Üj vi­dékié készülünk. Kávéval kínál, s nem ia sejti, hogy én közben általá­nosítok: a szerdahelyi ember vendégszerető. — Nemsokára kezdődik a szezon a szeszfőzdében. Mi­ből főznek pálinkát? — Olyan áldott vidék ez, ahol minden megterem: szil­va, körte, barack, alma. min­den gyümölcs. Ha az időjá­rás is kegyeibe fogad min­ket, akkor hamar szaporod­nak a hektoliterek ... Lcskó László SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom