Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-17 / 194. szám

Hatvan éve történt Az antifasiszta felkelés Konténer ebédíö. Nyolc konténerből készítenek ebédlőt a kaposvári Univcr- zá! szövetkezetben. Előnye, hogy fele annyi bői épült — tízezer forint négyzetmétere —, mint a hagyományos, és nagyon rövid idő alatt elkészült. Az akkumulátor- és száraz­elemgyár kunszentmiklósi telepén állítják föl. ^ mmmJBB«aBeanMMMrmaaaf — —.ar. -CT Folytatódik a Balaton-parti fejlesztés Tanácskozás a hírközlési világév alkat mából A Bolgár Kommunista Párt a fegyveres harcban még nem rendelkezett ta­pasztalatokkal és szövetségi politikája akkoriban alakult. Az 1923. júniusi felkelés kezdeti értékelésekor hibás megítélésből indult ki, s ez az álláspont a június 9-i katonai-fasiszta államcsíny sikerében is közrejátszott A bolgár kommunisták azon­ban rendkívül gyorsan föl­mérték, hogy a semlegesség álláspontja halálos veszélyt jelent, hiszen a fasiszták a Bolgár Népi Földműves­szövetség után kétségtele­nül szétzúzhatják a pártot. Logikus folytatás... Augusztus 5-e és 7-e kö­zött a Központi Bizottság ülést tartott, ezen a többség az addigi irányvonal meg­változtatását és a fegyveres felkelés előkészítését köve­telte, azaz a támadó reak­ció elleni döntő harc meg­kezdését. Mindez tükröződik az elfogadott határozatban is: „A júniust álamcsíny ha­talmi válságot nyitott meg, s ebből a kiút nem lehet más, mint a tömegek fegy­veres felkelése a munkás— paraszt kormány nevében”. E határozat egyik legfonto­sabb útmutatása az volt, hogy létre kell hozni a vá­rosi és a falusi dolgozók egységfrontját. Fontosságát aláhúzta Révai József is a Munkás című lapban: „A munkás- es parasztkormány jelszava valóban logikus folytatása az egységfront taktikájának és szükségsze­rű kiegészítése a munkás­kormány jelszavának”. Amikor a fegyveres felke­lés előkészítése gyors ütem­ben elkezdődött, Alexandar Cankov fasiszta kormánya megérezte, hogy közeledik a döntő ütközet. Szeptember 12-én hajnali 3 órakor — Kotorják a Balatont A Balatont» — anélkül, hogy zavarnák a vendége­ket — tervszerűen dolgoz­nak a vízügyi egységek. Kü­lönösen a kotróknak van sok dolguk, hiszen a terv­időszak végéig 2,1 millió köbméter iszapot kell ki­emelniük a tó fenekéről. Csupán ebben az évben 630 ezer köbméter üledéktől szabadítják meg a tavat. A munka gyorsítására a Ve­lencei-tóról is átirányítottak a Balatonra egy nagy telje­sítményű kotrógépet. A legnagyobb vízügyi egy­ségeket most, a nyári na­pokban a tó nyugati részén, főleg a vonyarcvashegyi és a gyenesdiási szakaszon vonták össze; mintegy más­fél kilométeres szakaszon 160 méter széles és 80 centi­méter mély iszapcsapdákat alakítanak ki. Az áramló vízzel összegyűlő iszapból az idén — a tél beálltáig — mintegy 200 ezer köbméter­nyit gyűjtenek össze, s ezt a parti lápos területeken te­rítik el. A Zala torkolatánál ré­tegkotrást folytatnak, kissé távolabb, Balatonberénynél a vízben úszó, úgynevezett görgetett hordalékot fogják föl. A Zala-torkolattól Bala- tonberényig — a jegesedés beálltáig — a terv szerint 300 ezer köbméter iszapot emelnek ki a tóból. A hor­dalékot e térségben legelők javítására hasznosítják. Sok munkája van a víz­ügyi egységeknek a tihanyi révtől keletre eső körzetben is, ahol újabb homokzátony alakult ki, s ez akadályoz­hatja a vízi közlekedést. A tó a Tihany és Szántód kö­zötti legkeskenyebb szoros­ban ugyanis csaknem folya­mi sebességgel áramlik. Emiatt a hordalékanyag le­rakódása nagyobb, mint másutt. A zálonyképzödés megállítására mar tavasz óta kotorják a tihanyi ho­mokot, Ivan Ruszev belügyminisz­ter szigorúan bizalmas kör­táviratának megfelelően — egész Bulgáriában megkezd­ték a Bolgár Kommunista Párt központi és helyi veze­tőinek letartóztatását, a pártklubok bezárását és átkutatását, az ott levő ira­tok elkobzását. A magyar közvélemény és sajtó figyel­me újból Bulgária felé for­dult. A letartóztatásokról tudósított a Pesti Napló, a Magyar Hírlap, a Reggel, a Világ, az Űj Lap. A valósá­got viszont az Üj Előre vilá­gította meg: „A kormány terrorintézkedéseivel szem­ben a kommunista párt nagy kampányt kezdett a kormánnyal szemben elége­detlenkedő paraszttömegek rokonszenvének a megnye­résére, s a burzsoázia elleni egységfront felállítására. Ez a kampány sikerrel halad, s olyan erőt fog kölcsönözni a kommunista mozgalomnak, hogy sikerrel fog szembe­szállni a fehérterrorral”. A párt felkészült a csa­pásra és annak ellenére, hogy mintegy kát es fel ezer kommunistát letartóztat­ták, Cankov fasiszta kor­mányának nem sikerült megfosztania a Bolgár Kom­munista Pártot vezetőitől. Ugyanezen a napon, szep­tember 12-én a Rózsák Völ­gye keleti részén, a Kazan- lak járási székhelytől vagy húsz kilométernyire levő Maglizs község kommunis­tái elsőként, még a szeptem­ber 23. virradójára kitűzött időpont előtt bontották ki az antifasiszta felkelés zász­laját. Példájukat hamaro­san majdnem az egész or­szág kövebte. A felkelés híre A felkelés híre meglepe­tésként érte a magyar ural­kodó köröket, hiszen szinte biztosra vették, hogy Can­kov fasiszta kormányának féktelen terrorja már meg­tört minden ellenállást Bul­gáriában. Már a felkelés el­ső napjaiban nyugtalanság és aggodalom érződött a magyar újságokban, külö­nösen a klerikális Közpon­ti Sajtóvállalat lapjaiban, amelyek jobbára Horthyék kívánságát tolmácsolták: mielőbb fölszámolni „a Moszkva által sugalmazott bolsevista forradalmat”. Ám a korabeli magyar ol­vasó Horthyék szándékai el­f Az év ele­jén a bala- tonszárszói Konzumszöv megkötötte a termelési szerződése­ket; a szakcsoport tagjaira támaszkodtak a termeles szervezésekor. A szövetke­zetnek néhány éve működik Balatonszárszón egy tranzit­raktára, s most, az idegen- forgalmi szezonban az áfész négy ABC-áruházát, hat egyéb üzletét látják el in­nen zöldséggel, gyümölccsel, és 16 üdülőt is. Hetenként 4—4 mázsa paradicsomot és paprikát, 40 mázsa burgo­nyát, 6—7 mázsa tejes ká­posztát, 16—18 ezer darab tojást, 20 mázsa dinnyét, 4 mázsa őszibarackot, ugyan­ennyi almát, körtét, vala­mint szőlőt szállítanak a megrendelőknek. A burgonyát egy csoko- nyavisontai egyéni termelő hozza a balatonszárszói rak­tárba, a zöldáru 80 százalé­kát a szakcsoport adja. Jú­liusban a raktár forgalma 800 ezer forint volt, s ez várható e hónapban is. Makó környékéről is hoz­nak zöldséget Balatonszár­szóra a termelők, s nem adják drágábban, mint a helybeliek. A gyümölcsök közül almát és körtét a ház­táji gazdaságokból szállítják a tranzitraktárba. Főleg Te­lencre is tájékozódni tudott az eseményekről, hiszen a csaknem félszáz politikai napi- és hetilap egyre több tudósítást közölt Bulgáriá­ról, és e tudósításokban nem lehetett elkerülni bizo­nyos tárgyilagosságot. A korabeli magyar lapok képtelenek voltak kicsinyí­teni a felkelés méreteit és jelentőségét. Az Üjság (szeptember 29-én!) rámu­tatott, hogy „véres polgár- háború dúl Bulgáriában”. A Reggel szerint „Bulgária több helységében kikiáltot­ták a szovjetköztársaságot”. A megmozdulások kegyet­len vérbefojtása után sem tudtak teljesen megnyugod­ni a magyar uralkodó körök, sem pedig a szolgálatukban álló lapok. A vereség győzni tanít Napjainkban is tartja ma­gát az a helytelen véle­mény, hogy az emigrációs magyar kommunista és ha­ladó lapok — amelyeket il­legálisan hoztak be s ter­jesztettek az országban — nem követték nyomon a szeptemberi felkelést Pe­dig az Űj Előre, a Munkás és más újságok részletesen ismertették az eseményeket, sőt néha — ami a felkelés sikereit illette — túlzásokba is bocsátkoztak. Ezekben a lapokban az események elemzései is megtalálhatók. Az emigrációs sajtó föl­tárta a felkelés vérbefojtá- sának igazi történetét is. Egyértelmű az Űj Előre megállapítása, eszerint „a bolgár felkelők vére kell Szófiának”. A Munkás pedig majdnem egész első oldalán Az iszonyat országából cím­mel terjedelmes beszámolót közölt a legmegrázóbb ke­gyetlenségekről. A felkelés egyik vezetője, Georgi Dimitrov 1923. ok­tóber 27-én nyílt levéllel fordult Bulgária munká­saihoz és parasztjaihoz. Eb­ben leszögezte: „Fel a fej­jel!... A vereség megtanít bennünket, hogyan győz­zünk. Mindennek ellenére lesz munkás—paraszt kor­mány Bulgáriában...” Valóban lett munkás— paraszt kormány Bulgáriá­ban, valóban lett igazi sza­badság. A felkelés tanulsá­gai pedig visszavonhatat­lanul bevonultak a nemzet­közi kommunista és mun- kásmozga lomba. Alexandar Gytirov leki, Nagycsepely, Kötcse és Kőröshegy adja ezt a gyü­mölcsöt. , Az őszibarackot a Balatonboglári Állami Gaz­daságtól és az Alföldről hoz­zák, dinnyével a kőröshegyi termelőszövetkezet láija el a szárszói Konzumszöv körze­tét. A hírközlés történetét aligha lehet összefoglalni néhány sorban, hiszen ami­óta ember az ember, azóta igyekszik kapcsolatot terem­teni távol levő társaival. Bizony, ma megmosolyogjuk a múzeumokban a füst- és fényjelző eszközöket, pedig vonalra várva szívesen idéznénkk vissza az „ős­kort”, amikor könnyebb volt jeleket adni, mint most telefonálni. Mert nem ka­punk vonalat... Mert hiá­ba tárcsázunk, foglaltat je­lez vagy tévesen kapcsol a központ... Bell aligha gondolta volna, hogy talál­mánya százhét év múlva nélkülözhetetlen munkaesz­köz lesz, s egyben bosszúsá­gunk tárgya is. ö feltalált valami nagyszerű dolgot, s ez hazánkfiának, Puskás Tivadarnak és telefonköz­pontjának köszönhetően mindennapi életünk nélkü­lözhetetlen részé lett. Azóta persze sok minden megvál­tozott; hírközlés már nem­csak a telefonhoz kapcsoló­dik. A Szovjetunióban és az Egyesült Államokban például műholdak közve­títésével készítik a napila­pokat is. Ellenpélda: Afri­kában sok helyen még te­veháton kézbesítik a leve­let... Az ellentmondások miatt határozta el az ENSZ, hogy 1983-at a hírközlés világűré­nek nyilvánítja. S ezzel nemcsak ünneplésre mozgó- áított, hanem sokkal inkább számvetésre. A cél, hogy különböző rendezvényeken mindenütt megismertessék a legkorszerűbb technikát, le­hetőséget teremtsenek a tapasztalatok kicserélésére. A Magyar Posta sem ünne­pelni akar, mikor augusz­tusban és szeptemberben minden megyében tanács­kozásra hívja murikatársa- it. Tegnap délután Kaposvá­ron, a Killián György ifjú­sági házban rendezett meg­emlékezésen, amelyen meg­jelent Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára is, er­ről volt szó. Varga Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője a múlt idézése mellett szólt azokról a le­hetőségekről is, amelyek a posta nemzetközi kapcsola­taiban rejlenek. Elsősorban a Szocialista Országok Pos­tai és Távközlési Együttmű­ködési Szervezetének fon­tosságát emelte ki; e szer­vezet segítségével építhet­tük föl a taliándöfögdi űr- távközlési állomást. Baga- rus György távközlési és műszaki igazgatóhelyettes a sokakat nyugtalanító kér­désekre is választ adott: ő A Központi Statisztikai Hivatal fölmérése szerint ta­valy, a kisvállalkozások ala­kulásának első évében 23 kisvállalat, 105 kisszövetke­zet, 2773 vállalati gazdasági munkaközösség, 477 ipari és szolgáltató szövetkezeti szak­csoport, 218 mezőgazdasági szakcsoport, valamint 2341 magán gazdasági munkakö­zösség jött létre. Az év ele­jén a magánszemélyek vál­lalkozási kedve volt na­gyobb, a , második félévtől kezdődően azonban a szocia­lista vállalatokhoz kapcsoló­dó új kisüzemi formák szá­ma növekedett jobban, kö­zülük elsősorban a vállalati gazdasági munkaközössé­geké. A statisztika szerint a kis­vállalatok, a kisszövetkeze­tek, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok döntően az iparban és az építőiparban működnek; a vállalati gazdasági munkakö- ízösségek többsége a gazda- vállalat profiljába vágó, fő­ként termelő- vagy a terme­lésit segítő munkát végez. A magánmunkaközösségék egy- harmada iparral, egyharma- da szolgáltatással, egyharma- da egyéb munkával foglalko­zik. Ez utóbbi kategóriába rendkívül sok tevékenység sorolható, a társkereső szol­galattól a tanácsadáson, ki­állítások, rendezvények szer­vezésen keresztül « száml­ás munkatársai nagyon jól tudjak, hogy a telefonok túlterheltsége milyen gon­dot okoz, ám a fejlesztésre az anyagi lehetőségek szű­kös volta miatt kevés lehe­tőség van. Megnyugtató azonban, hogy folytatódik a déli Balaton-part mentén a postai rekonstrukció, új telefonközpontot kap Tab, Boglárlelle, Fonyód, Bala- tonmária és Balatonszent- györgy. Így ezeket a telepü­léseket, illetve környéküket bekapcsolják a távhívóháló­zatba is. Barcs viszont csak akkor lesz közvetlenül hív­ható, ha befejeződika ka­posvári crossbarközpoDt - épí­tése, s elkészül a nagyatádi konténerközpont. Sok változást hoz majd a vasútvillamosítás, hiszen azzal egy időben javíthat­ják a hírközlést is. Hazánk­ban a következő három tervidőszakban számolnak nagyobb változtatásokkal. tás.technikai feladatok ellátá­sáig. Az új kisvállalkozásokban a múlt ev végén mintegy 63 ezren dolgoztak. Többségű!* megtartotta eredeti munka­helyét, s itt szabad idejében tevékenykedik. Főállásban az ötmillió kereső közül mind­össze 18 ezrén dolgoztak áz új típusú gazdasági szerve­zetekben, vagyis az új vál­lalkozási formák nem idéz­tek elő jelentősebb munka­erőd raml ást. A statisztikai fölmérésből kitűnik, hogy a vállalati gaz­dasági munkaközösségek tő megrendelője maga a gazda- vállalat; ez ideig nem való­sult meg az a cél, hogy új szervezetek főként a la­kosság szolgáltatási szükség­leteinek kielégítésében bővít­sék a kínálatot. Az esetek többségében a munkaközös­ség a gazdáváHalainak dol­gozik, s csak esetenként vál­lal külső megrendelést. A kisvállalatok, kisszövat. kezetek, vállalati gazdasági munkaközösségek, valamint az ipari és szolgáltató szak­csoportok együttesen tavaly mintegy 4,3 milliárd forint árbevételt értek el, ez a bruttó nemzeti termelés 0,2 százaléka. HoJSfein-friZ hocfk Óvodára. Egy évtized alatt húsz­ezernél több holstcin-fríz szarvasmarhát importáltunk ten­gerentúlról, s gazdaságaink igen jó eredményt érlek el tartásukban, a szaporulatban és a tejtermelésben. Ennek köszönhető, hogy a Holstein-friz-szövétség első világkong­resszusának hazánk adott otthont. A résztvevők a gödöllői egyetem nagygombosi tangazdaságát is megtekintették: ké­pünk itt készült, a „bocióvodában”, IM TI-foto — Szabó Sándor íelr. — KS) Alma, körte, dinnye, szőlő Balatonszárszói tapasztalatok N. J. A kisvállalkozások első éve számokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom