Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-22 / 172. szám

ÖNÁLLÓAN ÉS FELELŐSEN Szellemi műhelymunka Kúpkalap Nemzetiségi kiállítás Igáiban Az elmúlt másfél-két év­tized fejlődésének egyik megkülönböztetett jelentő­segű eredménye az alkotó­képes műhelymunka kiala­kítása, gazdagodása hazánk­ban. Ennek részeként pozi­tívan változott a vidéken dolgozó alkotó kollektívák helyzete is. A vidék mind­inkább | földrajzi kategória lett, és nem minősítő jelző. Alkotóműhelyeinket a hazai tudományos, művészeti, egészségügyi, kulturális élet nem úgy kezeli, hogy ez nem a „fővárosban”, hanem „vidéken” működik hanem egyes alkotó kollektíváink tevékenységük szakmai, ideológiai súlya, tekintélye alapján vesznek részt — különböző hatékonysággal, eredményességgel — az or­szágos folyamatokban, tö­rekvésekben. Alkotóműhely az a terme­lő kollektíva, középiskola, általános iskola vagy éppen az a művelődési objektum is, amely alkotóan alkalmaz­kodik az új feladatokhoz, nem egyszerűen sablonos végrehajtója az előírások­nak. Az alkotóműhely nem kényelmes és biztonságos „ebből baj nem lesz” meg­közelítéssel foglalkozik a különböző kérdésekkel, ha­nem felelősséggel, felké­szültséggel, az új iránti nyi­tottsággal közelit a társadal­mi-gazdasági fejlődés legkü­lönbözőbb teendőihez. S ilyen szellemben óriási al­kotó energiák mozgósultak es kapcsolódtak az országos folyamatokba. Az okokat vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy problé­mák szinte kivétel nélkül ott jelentkeztek, ahol a jo­gok lehetősége és a fele­lősség kötelessége különvált, ah°l a döntés joga nem a döntés felelősségével páro­sult. Előadódott, hogy az ér­telem helyét indokolatlan mértékben vette át az érze­lem egy-egy kérdés eldönté­sénél. Van, amikor a mű­helyönállóság műhelyönfe- j őséggel cserélődik össze. Az alkotóképes, demokra­tikus légkör, a kollektív munka és az egyszemélyi felelős vezetés egységének hiánya okozta szinte kizá­rólag azokat a gondokat és problémákat, amelyekkel e műhelyekben találkozni le­hetett. Ebben különösen nagy az egyszemélyi vezető felelőssége. A jövőben is az alkotóké­pes műhelyönállóság erősí­tésével kell a tudomány, a kultúra, a gazdaság, az egészségügy és az élet más területén végzett munkát mind hatékonyabbá tenni. A műhelyirányítás alapvető politikai felelősségében nem lehet kétség a pártszervek feladatát illetően, és itt minden szinten vannak tar­talékaink. Különösen fontos, hogy a párt alapszervezetei, a pártcsoportok és minden egyes kommunista tartsa kötelességének a párt poli­tikája melletti cselekvő ki­állást az alkotóképes mű­helyönállóság eredményes és hatékony formálásában. Ugyanakkor kívánatos meg­szüntetni az államéletben az egyes művészeti alkotómű­helyek irányításának joghé­zagait. r Meggondolandó a jövőben a pályázati rend­szer további bővítése, nem­különben több meghatáro­zott időre kinevezett vezetői munkakör szervezése. A művészi alkotóműhelyek tevékenységével kapcsolat­ban megszívlelendő az MSZMP Központi Bizottsága áprilisi ülésének határozata: „A művészeti életben erősí­teni kell a párt eszmei ori­entáló szerepét, és támogat­ni kell a társadalmi hala­dást szolgáló, realista szelle­mű alkotások létrejöttét, ja­vítani kell a művészet és a társadalom kapcsolatát. Művészetpolitikai elveink­kel összhangban, az alkotó­műhelyek önállóságát erő­sítve lényeges változást kell elérni felelősségük növelésé­ben. Fokozni kell a marxis­ta kritika szerepét.” A területi párt-, tanácsi, szakszervezeti, népfront- és más szervek elemző, döntést előkészítő és döntést hozó, majd realizáló munkájuk­ban sokoldalú együttműkö­dés figyelhető meg az alko­tó értelmiséggel. Testüle­tek, munkabizottságok és más fórumok sora jelzi, hogy a párt és az értelmiség együttes tevékenységének fő színtere a munka, az al­kotás, a szocialista közélet. Indokolt, hogy a jövőben növekvő rangot kapjon a mindennapok szürke folya­mataiban jelenlevő, a látvá­nyos akciót nélkülöző értel­miségpolitikai munka. Tájékoztatáspolitikánk a felelősségteljes, megbízható informálás mellett a lehető­ség szerint gyors is. A múlt év végi beszámoló taggyűlé­sek, a párt munkamódsze­rét vizsgáló alapszervezeti taggyűlések tapasztalatai alapján azonban egyre sür­getőbb, hogy a tájékoztatá­son túlmenően (nem ahe­lyett) sokkal nagyobb figyel­met fordítsunk a meggyő­zésre. Az alkotó vita nem egy, hanem két- vagy több irányú „oda-vissza beszélést” feltételez. Ezért is jó az a metódus, amely szerint a pártnapokon — szinte köte­lezően — a kis kollektívák­ban folyó eszmecserét írjuk elő, mint szervezeti keretet. Ennek során növekvő sze­repet kap a szocialista meg­győzés, a szocialista vitakul­túra. A vitákat az minősíti, hogy mennyiben segítik kö­zös feladataink megvalósítá­sát. Eredményük a közgon­dolkodásban, társadalmi magatartásunk szocialista vonásainak fejlődésében mérhető. A területi pártszerveknél folyamatosan indokolt végig­gondolni eredményeinket, gondjainkat, törekvésein­ket, és az újat vállalva — az ideológiai műhelyekkel, szellemi központokkal együttmunkálkodva — ala­kítani, megvalósítani fel­adatainkat. — Tasmánia összes em­berevőivel együtt messze van, ám a rántott szelet kö­zel. És holmiját otthagyva ne­kiered beszerezni a rántott szeletet uborkasalátával. Az otthagyott szakállas kolléga tétova pillantásokat vet utána, majd bizonytalan megtorpanásokkal kezét ki­nyújtja a levélboríték után, zsebreteszi, felragadja tás­káját, és eltűnik. A grafikus egy idő után visszatér, nem is gondol vele, mosolyog és eszik. — Mondja kedves kolléga, ma hányadika van ? Fekete kabátos, 5sz hajú férfi áll mellette, nyakán szürke selyemsál, kezében szürke szarvasbőr kesztyű. A század első feléből vág­ták ki. Mike tíz perccel ez­előtti hangulatában még visszakérdezett volna: „Ma­ga is babonás’” ám most vidoran az imént hallott szavakat ismétli meg: — Tasmániában, sőt To­kióban is ma már tizenne- gyedike van. \ fekete kabátos elegedet-' len bólint ősz fejével, a kesztyűvel gyengéden az aszúfia csap, kozeen más,k Az igali fürdő Somogy idegenforgalmi nevezetessé­gei közé tartozik. Sok kül­földi turista tölt itt több napot vagy hetet pihenést és gyógyulást remélve. Mi­vel a fürdőn kívül nincs sok ,'átnivaló, a helyi művelődé­si ház és a tanács rendsze­resen gondoskodik arról, hogy a vendégek kiállítások segítségével ismerkedjenek hazánkkal, megyénkkel. A szezon elején a kaposvári Fazekas Háziipari Szövetke­zet termékeit mutatták be a látogatóknak. A művelődé­si házban most látható ré­met nemzetiségi néprajzi kiállítás pedig a nyár egyik legszebb bemutatója. A nagyközségben NDK- és NSZK-beli turisták is meg­fordulnak. Elsősorban rájuk gondoltak a szervezők a ki­állítással: hazánk egyik nemzetiség lakta területét mutatják be német ajkú vendégeinknek. Az itt lát­ható tárgyi emlékek azon­ban mindenki számára szép és hasznos ismeretszerzési lehetőséget adnak. A bemutatott anyag Gyönkről és környékéről származik. Tulajdonosa Lackner Aladár magángyűj­tő. A kiállítás látogatói két­nyelvű hangszalag segítsé­gével tájékozódhatnak a századelő nemzetiségi terü­letének emlékeiről. A cifrá­ra festett szekrényt, asztalt, sarokpadot tulajdonosa egé­szen 1920-ig használta. Pro­testáns vallású terület lévén szentképeket nem festettek, tenyeréből egy Mike számára is rejtett mozdulattal fehér borítékot csúsztat a fekete táska mellé és kijelenti: r— Tasmánia is, Tokió is messze van, de Lajosmizse közel. — És mint aki jól végezte dolgát, távozik. 3. - 1 A Trabant kétségkívül közlekedési eszköz. Ezt még azok is elismerik, akik sze­rint nem gépkocsi, mert olyan olcsó és olyan keveset fogyaszt, hogy a státus, amelynek szimbóluma, szin­te említésre sem méltó. Is­meretes az is. hogy a váló­perek alkalmából végrehaj­tott elszámolások során ne­kik jutott készpénzösszegr bői az immár szabaddá vált hölgyek tüstént Trabantot vásárolnak. Részben mert jól pótolja az örökre meg­utált férfinem okozta izgal­makat, részben pedig, hogy a mégis szeretetre méltó férfiegyedeknek legyen mi­vel bütykölniük, amíg ők megfőzik a paprikás csirkét nokedlivel. Házasságuk vi­rágzása és bomlása megtaní­totta őket arra, hogy a kul- tűremoer g>vn*édsé#éi i**­ezért díszítésként a termé­szetből ellesett motívumokat alkalmaztak. A használati tárgyakat ugyancsak virág­mintákkal ékesítették. A ki­állítás korosztályonként mu­tatja be a gyönki népvisele­tet — a bölcsőben ringó ba­bától egészen a matrónáig A legszebbek a fiatal lá­nyok, menyecskék ruhái. A puha bársonyból készült öl­tözetek jellegzetessége a rö­vid derék, a.hosszú szoknya, a győnggyéí, csillogó flitter- rel kivarrt blúz. Színük a zöldtől a püspőkliláig ter­jed. Annak idején a kislá­nyokat is ilyen pompás vi­seletbe öltöztették. A szép, ám a mozgást erősen korlá­tozó öltözetben nem is lehet­tek gyerekek, inkább kis felnőttek. Az idősebb asszo­nyok hétköznap kékfestő anyagból készült ruhát hord­tak, mellükön átkötött ken­dővel. Öltözetük jellegzetes­sége volt, hogy a fejkendő alá úgynevezett magasítót tettek, mely á kendőnek eredeti formát adott. A fia­talok színes fejkötőket hord­tak. Ezek közül a legősibb formát Hessen vidékéről hozták magukkal. A kúp alakú, aprócska fejfedő a német népviselet jellegzetes darabja. S, hogy ne feled­kezzünk el a férfiakról sem: a bemutatott öltözet szerint számukra bő ujjú fehér in­get, fekete mellényt és feke­te zsinóros nadrágot írt elő a „módi”, A. Ä. inkább a meleg vacsora nö­veli, viszont a tétlen vára­kozástól mísz lesz és köte­kedő. Babráljon hát az a férfi, és amíg kotorászik az uborkasalátában, dicseked­jék az eldugult dűzni zse­niális kipu'colásával. Az ilyen másodhajadonok ég­színkék, esetleg ezüstszürke Trabantot vásárolnak, amely mindazonáltal a forgalom­ban szintén közlekedési esz­köz gyanánt viselkedik. Mike azonban csak ül és töpreng Trabantjában, a benzin és olaj keverékét im­már nyolc éve robbantgató lO 66-88-ban. Töprenkedé- sének tárgya a fehér levél­boríték, amelynek kézbesí­tésére megbízást kapott, amelyen azonban nincs megjelölve, hova. Holott Zweig Aurél világosan meg­mondta, hogy rá van írva. Nos, mi a teendő? Vissza lehetne menni a redakció­ba, de az fáradságos. Tele­fonálással kísérletezni még fáradságosabb. Felbontani a borítékot és úgy kideríte­ni a címzettet, viszont a le­véltitok megsértése, amely erkölcsileg és jogilag elíté­lendő. Tehát vidáman fel­bontja. Legfeljebb vásárol a trafikban egy másik boríté­kolt. De erre nem kerül sor. Az óvatosan feltárt burokban egy másik boríték lapul. Rajta ott a cím; Comtesse SZENTHE-KAÁN CLAK1SSE BUDAPESTEN VII. kerület, Wesselényi ut­ca 128. szám, 111. «wiclet, W. ajtó. Dr. Konc* János GOMBÜ PÁL Aí ellátotti Ima HÉTVÉG! A hűvösebbre fordult idő­nek elsősorban azok örül­nek, akik a forró napokat munkahelyükön töltötték. A hosszan tartó kánikula el­len nemigen tudtak véde­kezni még azok sem, akik a vízparton próbáltak eny­hülést keresni. A záporok­kal, zivatarokkal megérke­zett hűvösebb levegő most egyenesen csábítja a nyara­lókat arra, hogy a pihenés napjait kirándulással, kiál­lítások látogatásával, műso­ros rendezvényeken való résztvétellel töltsék. Mit ajánlanak a hét végére a Balaton-parti közművelő­dési intézmények? Boglárlellén ma este Mo- liére: Botcsinálta doktor cí­mű komédiáját mutatja be a KISÍZ) Színház. Szomba­ton a Dózsa György utcai pártházban kézimunka-ki­állítás nyílik délelőtt 10 óra­kor. A lellei részen, a Kos­suth utcai könyvtárban dél­után 5 órakor Váczi György aranykoszorús könyvkötő mun­káiból nyílik be­mutató. A kiállí­tás két héten át látogatható. Va­sárnap, 24-én ren­dezik meg a már hagyományos várdombi vidám vasárnapot! Íze­lítő a program­ból: Vitai Ildikó gyermekműsora, a BM Kaposvár Táncegyüttes és a zenekar fellépé­se; az enyingi fúvószenekar mű­sora. Este 7 órá­tól a budapesti Hunyadi SE tart karatebemutatót, s lesz testépítő bemutató is. Nyolc órakor Kovács Kati és Zo­rán ad koncertet az Univer­sal és a Láma együttes köz­reműködésével. Az idén is megrendezik a Balaton-átúszó bajnokságot. A résztvevők szombaton Révfülöpről indulnak, s várhatóan a déli órákban érkeznek meg a boglári Pla­tán strandra. Itt másnap széllovasversenyre is sor kerül, t Siófokon is fellép a KIS(Z) Színház. Szombaton este, vasárnap pedig két elő­adásban mutatják be Békés József Császárok című mu­sicaljét. A siófoki üdülőhe­lyi klub szervezésében ma Huszka-emlékműsor lesz. Balatonföldváron délelőtt 10 órai kezdettel Rodolfó szó­rakoztatja a kicsiket. A szántódpusztai idegenfor­galmi és kulturális köz­pontban szombaton és va­sárnap rendezik meg a Ja- kab-napi búcsúvásárt. A Balaton-parti kiállítá­sok közül több hamarosan bezár. Akik még nem lát­ták, azoknak a figyelmét szeretnénk felhívni az eddig már sokak áltál látogatott bemutatókra. A boglárlellci Tóparti Galériában a dél­dunántúli képző- és ipar­művészek vásárlással egy­bekötött kiállítása július 28-ig lesz nyitva. A várdom­bi vidám vasárnap résztve­vőinek érdemes megnézniük Bors István Munkácsy-díjas szobrászművész és Galam­bos Tamás festőművész ki­állítását a Kék és Vörös kápolnában. A tárlat még egy hétig látható. Augusz­tus 22-ig lesz nyitva Bagó Bertalan festőművész tárla­A vén reakciós! — kacag fel Miké. — Zweig elvtárs szemben demokratikus tör­vényeinkkel tiszteletben tartja az átkos múlt címeit és rangjait! Comtesse, vagy­is gróflány. A kedves papa comes, conte, comte, earl, markgraf, pfalzgraf, őrgróf! Esetleg márki! Másrészt akárhogy is egy szerkesztőt, aki elfogadja és honorálja az ember rajzait, ajnározni kell, hogy hosszú életű le­gyél a nyomdai termék ha­sábjain. Fel tehát a Wesse­lényi utcába, a harmadik emeletre! Nagy valószínű­séggel by foot, bei Fuíss, peskom, vagyis gyalog, mert a lift, avagy a felvonókészü­lék nem működik. Előre, Mike Bán! És a kétségtelen közleke­dési eszköz felhörög. Ápri­lis 13-án, keddi napon. A grafikus tévedett. A liftnek nincs hibája. Felvo­nókészülék itt egyszerűen nem létezik. Így hát kette­sével fogyasztva a lépcső­ket, felszalad a harmadikra. Még csak nem is li­heg, pedig sok az öt emelet A bérház ugyanis híven őrzi azoknak az idők­nek emlékeit, amikor a há­ziúr még az emeletek szá­ma után adózott, tehát az elsőt magasföldszintnek, a másodikat félemeletnek ke­resztelte. A gangot pedig folyosónak, holott nyilván­való, hogy az a körbefutó izé, amelyről a bérlemények ajtajai nyílnak, klasszikus gang, legföljebb ma már nyersfából készült oszlopsor díszíti, amely leszakadásai van hívatva késleltetni. (folytatjuk.) ta a balatonberényi klub­könyvtárban. Nagyon sokan keresik fel a Latinovits Zol- tán-emlékkiállitást a bala- tonszemesi művelődési ház­ban. Az augusztusban nya­ralni indulók feltétlenül nézzék meg, mert a hónap utolsó napján bezár. Szán- tódpusztán helytörténeti, szőlőtermesztési és borászati, valamint képzőművészeti ki­állítás várja az érdeklődő­ket. Siófokon, a Dél-balato­ni Kulturális Központban Dluhopolszky 1,ászló karika­túra-kiállítása augusztus 1- ig tart nyitva. Ugyanott ma délután 4 órai kezdettel újabb nyílik: Vasas Károly kétszeres Munkácsy-dijas, érdemes művész szobortár­lata. Megnyitja: Baranyi Judit művészettörténész. Barcson folytatódik a Dráva menti nyár. gazdag programsorozata. Szomba­ton este 8 órától a szuloki művelődési házban sváb bált rendeznek a babarci zenekar közreműködésével. Vasárnap a barcsi strand ( szabadtéri színpadán dél­szláv folklórműsor lesz. Fellép a bajai Citaniea, a jugoszláviai Seljacka Sloga és a Petar Preradovic együttes. A potonyi művelő­dési házban este 8 órától délszláv bált tartanak. Köz­reműködik Gulyás József és zenekara. A barcsi II. szá­mú általános iskolában a Nagyatád bemutatkozik Bar­cson című kiállítás és a Dráva-expo várja a vendé­geket. A művelődési házban Győri Vilmos fotókiállítása látható. Kaposváron, a Killián művelődési központban szombaton 14, vasárnap 9 órakor kezdődik a társas­táncklub. Az 'éremgyűjtők klubjának újabb foglalkozá­sát vasárnap 10 órakor tart­ják. A Somogyi Képtárban M. Novák András tárlata augusztus 28-ig látogatható. A Mozimúzeumban ma a Megáll az idő című magyar film megy. Szombaton és vasárnap a Ha a Föld nem lenne gömbölyű című színes NDK-filmet vetítik. A gye­rekeknek vasárnap ugyan­csak NDK-filmet mutálnák be. Címe: Tíatan hetedhét országon át Képünkön: A balatonsze- mesi Latánovils-emlékkiál- litás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom