Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-13 / 164. szám

Befejeződtek a magyar—francia hivatalos tárgyalások GÉN f Magyar felszólalás (Folytatás az 1. oldalról) Ä rendkívül szívélyes, köz­vetlen harqgulatu tanácskozá­son a Mé|t tárgyalócsoport tagjai résíjtotesen beszámol­tak megáHMzéléseifc és a szakértői konzultációk ered­ményeiről '-.Lázár György és Pierre Maítroy nyugtázta, hogy ezeket taz eszmecserékét is az együttműködés bővíté­sére való kölcsönös készség es őszinte szándék jellemez­te, A gazdaság^ ipari, kultú­ra „is, oktatást' és egyéb kap­csolatok kiszik elitesét ille­tően számos konkrét témá­ban közös álláspontot rögzí­tettek, más kérdésekben a gyakorlati tennivalókról és az együttműködés továbbépí­téséről a jövőben még foly­tatják az egyezhető megbe­széléseket. A kék kormányfő egybehangzóan hasznosnak, konstruktívnak tftélte a tár­gyalásokat, és kitfetjezte meg­győződését, hogy azok ked­vező feltételeket,, jó alapo­kat teremtenek a további előrelépéshez, a tközös mun­kálkodáshoz, biztatást adnak arra, hogy a kapcsolatok bő­vülése meggyorsul és gazda­godnak az együttműködés formái. Ehhez mindkét fél részérőd megvan a készség, a szándék és az elhatározott­ság. Picnre Mauiroy meghívta Franciaországba Lázár Györ­gyöt, aki a meghívást elfo­gadta. Elutazása eáótt adott sajtónyilatkozataiban Pier­re Mauroy, a Kádár Já­nossal és Lázár György- jgyvl folytatott megbe­széléseit, a hivatalos nárgya- lasokat úgy értékelte, hogy azóta az együttműködésre tö­rekvés, az eddigi szándékok ■megerősítése jegyében zajlot­tak le. Emlékeztetett arra, hogy éptpen egy évvel ezelőtt járt Magyarországon Fran­cois Mitterrand, a Fancia Köztársaság elnöke, akinek látogatása és tárgyalásai új fejezetét "nyitottak a magyar —francia kapcsolatokban. Az együttműködés bővítésiére már ajkkor kinyilvánított kölcsönös szándék azóta erősítette a kapcsolatokat. A mostani tárgyalásoknak egy­részt az eredmények, a meg­tett lépések értékelése /volt a ■ célja, másrészt annak, a fel­tárása, hogy az eddigi,« együt­tes erőfeszítéseket “hogyan követhetik újabb, tjiagyobb lépéseik. Erre mind tmagyar, mind francia részről., az ed­digieknél is erősebb,- a szán­dék, a készség. A, francia kormányfő első magyarorszá­gi látogatásának jelentőségét SOMOGYI NÉPLAP abban is látja, hogy a jó együttműködéshez feltétlenül szükség van a személyes is­meretekre a partnerország vezetőivel, népével. A gazdasági kapcsolatokat illetően egyebek között szólt a francia kormánynak arról a törekvéséből, hogy fejlesz­teni kívánja a kereskedelmi forgalmai Magyarországgal, és érré ösztönzik a vállalato­kat is. A most végétért bu­dapesti tárgyalásokon is több olyan döntés született, amely­ikei mindkét fél szorgalmaz­za az árucsere, a szélesebb együttműködés fejlesztését különböző területekben, pél­dául a vegyiparban. A fran­cia kormányfő véleménye szerint a világgazdaság je­lenlegi válságos helyzetében nagyon nehéz látványos eredményeket elérni, minda­mellett a két ország közti együttműködés fejlesztésére irányuló politikai akaratnak így is elsődleges jelentősége van. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen meggondolások vezérel-. ték a francia kormányt ab­ban, hogy a madridi találko­zón javasolta: az 1985 őszé­re tervezett európai kulturá­lis fórumot ne Párizsban, ha­li erő Budapesten tartsák meg, Pierre Mauroy a követ­kezőket mondta; — Nehéz időket élünk, feszült a nem­zetközi helyzet, a. fegyverke­zés súlyos terheket ró a né­pekre, a leszereléssel kapcso­latos genfi tárgyalások egy helyben topognak. Az, hogy a madridi tanácskozás vége táján az. európai leszerelési konferenciával kapcsolatos francia javaslat ismételten napirendre került, kis re­ménysugarat hozott a nehéz­ségek közepette. Ennek fé­nyében, a magyar nép iránti gesztusként javasolta a fran­cia kormány a kulturális fó­rum színhelyéül Budapestet Kormányom — hangsúlyozta Pierre Mauroy — q javaslat­tal a magyarok iránti bará­ti érzéseit is kifejezésre akarta juttatni. « « * Pierre Mauroy, a Francia Köztársaság miniszterelnöke, aki lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodott ha­zánkban, kedden, kora dél­után elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták a francia kormányfőt és kísé­retét. A magyar és a fran­cia zászlókkal díszített lé­gikikötő betonján csapatzász­lékben megerősödött repub­likánusok nem szívesen ad­ják ehhez hozzájárulásukat. Ha tehát Rámában ismét az ötpárti formulával óhajta­nak kísérletezni, mindenek­előtt a miniszterelnök sze­mélye okoz bonyodalmakat. A meggyengült keresztény­demokrácia most jóval nehe­zebben tudja akaratát érvé­nyesíteni, s számolnia kell azzal a veszéllyel, hogy a szocialisták — ha követelé­seiket nem teljesítik — el­lenzékbe vonulnak, ami együttjárhat a kommunisták­hoz fűződő kapcsolataik ja­vulásával. Igaz, a baloldali egység. A két munkáspárt ak­tiv együttműködése ma még elképzelhetetlen, Craxl több­ször is elutasította az OKP által meghirdetett demokra- ■ tikus alternativa — vagyis a keresztény demokrácia nél- | kitti kormányzás — gondola­tát. De a szocialistákkal ne­tán kibővülő ellenzék le­küzdhetetlen akadályokat tá­masztana egy leendő kor­mány működése elé. Mindenvek tudatában a megfigyelők hosszú és ádáz tárgyalásokra számítanak. S az alkudozásnak legföljebb a közelgő általános nyári va­káció, a ferragostö szabhat határokat. G V lóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. A búcsúztatáson megjelent Lázár György, Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Bényi József, hazánk párizsi nagykövete, valamint politi­kai és gazdasági életünk több más vezető személyi&é- ge. A díszazázad parancsnoka jélerrtést tett a francia kor­mányfőnek, majd felcsendült a két ország himnusza. Ez­után a magyar és a francia államférfiak elbúcsúztak egy­mástól. A repülőgép lépcső­jénél úttörőik virágcsokrot nyújtottak át a francia mi­niszterelnöknek. Lázár György és Pierre Mauroy még néhány szíves szót vált­va, kézfogással ei köszönt egymástól, majd a kulönre- pülógép a levegőbe emelke­dett. • * * Mauroy miniszterelnök magyarországi látogatásáról visszaérkezve újságírók előtt Párizsban kijelentette: buda­pesti útjának tanulságait ab­ban látja, hogy lehetséges az együttműködés a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok között. „Franciaország és Ma­gyarország elhatározta — mondotta a miniszterelnök —, hogy példát mutat a kü­lönböző társadalmi és védel­mi rendszerekhez tartozó or­szágok együttműködése terén. A fontos az, hogy pontosan ismerik a közöttük levő kü­lönbségekét, s ezek világos leszögezése után meg lehet találni az együttműködés sza/bályait.” A genfi leszerelést bizott­ság keddi teljes ülésén fel­szólalt dr. KőmiVes Imre nagykövet, a magyar kül­döttség vezetője. Beszédében utalt arra, hogy a nemzet­közi helyzet éleződik. Ennek legfőbb okaként a katonai fölény megszerzésére irá­nyuló imperialista törekvé­seket jelölte meg. A jelenlegi feszült helyzetben nagy je­lentőségűnek mondotta azo­kat a kezdeményezéseket, amelyeket a hét európai szocialista ország párt- és állami vezetői terjesztettek elő a közelmúltban Moszk­vában megtartott tanácsko­zásuk eredményeként. Han­got adott azon reményének, hogy az érintett államok kormányai behatóan tanul­mányozni fogják a javasla­tokat és érdemben válaszol­nak rájuk. A magyar küldöttség ve­zetője aggodalommal szólt arról, hogy a genfi leszere­lési bizottságban egyes kül­döttségek nem hajlandók konkrét tárgyalásokat foly­tatni a leszerelés legégetőbb kérdéseiről. Komoly és ér­demi tárgyalásokat sürgetett a nukleáris háború megelő­zésének, a nukleáris fegy­verkísérletek teljes betiltá­sának, a vegyi fegyverek eltiltásának és a világűr fegyvermentesílésének kér­déseiben. (MTI) Szejm-bizottság Jaroszewioz ügye az áffambiróság eiött A lengyel szejm alkot­mányjogi felelősséget vizsgá­ló bizottság úgy döntött, hogy az állambíróság elé utalja Piotr Jaroszewicz volt miniszterelnök (19;Ső tava­szaiig) és Tadeusz Wrzasz- czyk volt miniszterelnök-he­lyettes ügyét. Ugyanakkor felmentette a további eljárás alól Jan Szydlak és Tadeusz Pyka volt (1980 augusztusa előtt) miniszterelnök-helyet­teseiket. A bizottság nem találta indokoltnak azt, hogy eljá­rást indítsanak Edward de­rek és Edward Babiuch el­len. Lambsdorff nyugatnémet gazdasági miniszter Tokió-' ban megbeszélést folytatott Abe japán külügyminiszter­rel. (Telefotó — AP—MTI—KS) Nyári Színház Siófokon és Boglárlellén július 5-től 22-ig vígjátékok és komédiák: KÖRTÁNC (július 19-én és Zl-énk ESTE KELL A SZERELEM (július 19-én és 21-én). BLACK COMEDY (július 10—11.), CSÁSZÁROK. Musical ősbemutató. ,A siófoki szabadtéri színpadon július 14—IS-én és a bogiárleUei Várdombon július 16-án és 18-án. Jegyek az Expressz és a Siotour irodáiban, valamint a helyi művelődési központban kaphatók. mwn NICARAGUA Évforduló — készültségben Egy spanyol újságíró, aki nemrégiben a helyszínen tá­jékozódhatott a nicaraguai— hondurasi határkonfliktu­sokról, a nicaraguai népi mi­lícia önkéntesei között egy öreg paraszttal találkozott. A hatvanas éveiben járó harcos gyerekként Sandino tábornok csapatában küzdött az Egyesült Államok tenge­részgyalogosai ellen hazája függetlenségéért. Már nagy­papaként pedig a Sandinó- ról elnevezett Nemzeti Fel­szabadítás! Front soraiban harcolt, amikor négy évvel ezelőtt, 1979. július 19-én megdöntötték a diktátor, So­moza rémuralmát. S most, amikor ellenforradalmi ve­szély leselkedik országára, magától értetődő természe­tességgel jelentkezett önkén­tesnek. A ClA titkos háborúba A tűzhányók országában változatlanul rendkívüli ál­lapot van érvényben, így hát idén Nicaragua készültségben álló népe legieljebb léleg­zetvételnyi időt szánhat az ünneplésre. Az antiimperia­ség lenne. A háborús fenye­getés azonban arra kénysze­ríti a vezetést, hogy mind nagyobb összegeket fordít­son a 20 ezres sandinista népi hadsereg felszerelésére, a milícia kiképzésére. S éppen ez az, amit az ellenforradalmárok és tá­mogatóik akarnak: állandóan gyengíteni Nicaragua gazda­sági bázisát, elvonni erőit a termelésből. A támadó „cont- rák” nagyobb csatákat a túlerővel szemben képtele­nek megvívni. Erejük önma­gában nem elegendő a san­dinista kormányzat megdön­tésére, de arra igen, hogy akadályozzák a parasztokat a vetésben, hogy elrabolják, tönkretegyék a termést. Az ellátási zavarok fokozásával, a szükségállapot feszültségé­nek állandósításával remél­nek mind több embert szem­befordítani a sandinistákkal Nem törnek át A Reagan-kormányzat a kommunizmus ellem ke­reszteshadjárat Kuba utáni második számú latin-ameri­kai célpontjává tette Nica­Az ellenforradalmárok ellen harcba induló sandinista harcosok. lista, népi demokratikus forradalom győzelme óta el­telt négy esztendőből, a két és félmilliós közép-afnerikai ország alig felét fordíthatta békés építésre. Ezalatt meg­kezdték a háborús károk be- gyógyítását, a diktátor ja­vainak kisajátításával, az agrárreform beindításával a nemzetközi monopóliumok­nak kiszolgáltatott gazdaság átalakítását. Kampányt kezdtek az írástudatlanság felszámolására, megterem­tették az egészségügyi ellá­tás alapjait Tavaly azonban már érezhetően felerősödött a belső ellenzék bíráló hang­ja, s fokozódott a külső el­lenforradalmi fenyegetés. Megkezdődött a titkos há­ború: az Egyesült Államok kormányzatának támogatá­sával, a CIA pénzén Somo­za egykori nemzeti gárdájá­nak többezer katonáját to­borozták kiképzőtáborokba a szomszédos Honduras határ­vidékén. Idén tavasszal a provokációkat felváltotta a hadüzenet nélküli nyílt had­viselés: kisebb csapatokban mintegy ketezer ellenforra­dalmai’ hatolt be Nicara­guába. S nemcsak északról, délről Is támadás érte a fia­tal sandinista rendszert, az árulóvá lett egykori sandi­nista parancsnok, Edén Pas­iéra vezetésével a „contrák” Costa Rica felől második írontot nyitottak. Támadó contrák A sandinista kormányzat négy évvel ezelőtt üres ál­lamkasszát, tetemfes külföl­di adósságot, lerombolt or­szágot örökölt a diktatúrá­tól. A termelés fellendítésé­hez, a kínzó gazdasági gon­dok megoldásához minden fillérré — számottevő kül­földi segítségre is — szük­raguát, pedig a managuai vezetés nem hirdetett meg szocialista társadalom-át­alakítási programot, hanem a politikai pluralizmus, a vegyes gazdálkodás és az el nem kötelezettség hármas alapelvéből kiindulva sajá­tos kísérletbe kezdett. A san­dinisták útját rokonszenwel figyelő nyugat-európai pol­gári demokráciák számtalan­szor leszögezték már, hogy ha a próbálkozás mégsem sikerül, annak oka legin­kább Reagan elutasító, indo­kolatlanul agresszív politiká­ja lesz. Managua a támadá­sok kereszttüzében is foly­tatja eredeti programját. Most öntik végső formába a politikai pártok működését szabályozó törvényt, amely csak a somozista restaurációt hirdető erőket zárná ki a közéletből. Készül az új vá­lasztási törvény az 1985-re ígért voksolásra. Az ellenforradalmárok si­kerét eleve kétségessé teszi, hogy éppen a gyűlölt dikta­túrát megtestesítő, kegyet­lenkedéséről hírhedt Somoza- pribékek adják tömegbázi­sát. Hiszen legyen bármek­kora is az elégedetlenség, a régi rezsim visszatérését senki sem kívánja Nicara­guában. Szerte a házfalakon ezért olvasható a híres jel­szó: „No pasaranl — Nem törnek át!”. e. e. A SOMOGY MEGYEI BERUHÁZÁSI VÁLLALAT nyugdíjas gépírót S ÖLVESZ. Jelentkezés: > személyzeti előadónál, Kaposvár, Németh István fasor 2. (81175) l Nyitány — vastaps nélkül Tegnap este megtartotta ülését az újjáválasztott olasz törvényhozás két háza. A parlaménti képviselők és a szenátorok között ezúttal sok az új arc: némileg megfiata­lodtak a honatyák. Ám a gondok nem újkeletűek. Itá­liának rriindenekelőtt a kor­mányalakítás hosszúnak Ígérkező tárgyalássorozatával kell számolnia. Az Olasz Köztársaság ki­lencedik törvényhozási cik- 1 lusának nyitánya tehát már elhangzott. Vastapsot persze nem aratott: az idő előtti választások még inkább ösz- szekuszálták a politikai erő­viszonyokat. Sőt, jogos az aggodalom, hogy a hatékony kormányzás feltételei még annyira sem adottak, mint korábban. A keresztényde­mokrácia látványos visszae­sése, a szocialisták és né­hány kisebb polgári párt né- i mi térnyerése bizony meg- ■ változtatta az eddigi tárgya­lási pozíciókat. Craxi, a szo­cialisták vezére magának szeretné megkaparintani a miniszterelnöki bársonyszé­ket, viszont a jelentős mér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom