Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-12 / 163. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,40 Ft Pierre Mauroy hazánkban Magyar—francia tárgyalások a Parlamentben Együttműködési megállapodást írtak alá Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz. tertanácsa elnökének meghí­vására hivatalos látogatásra vasárnap Magyarországra ér­kezett Pierre Mauroy, a Francia Köztársaság minisz­terelnöke. A Ferihegyi repülőtéren a fogadtatásra megjelent Lázár György, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügymi­niszter, Veress Péter külke­reskedelmi miniszter, továb­bá politikai, gazdasági éle­tünk több más vezető szemé­lyisége. Ott volt Bényi Jó­zsef, a Magyar Népköztársa­ság párizsi és Hubert Dubois, a Francia Köztársaság buda­pesti nagykövete. A repülőgépből kilépő Pierre Mauroy-t elsőként Lá­zár György üdvözölte, aki köszöntötte a kíséret tagjait is. Az ünnepélyes fogadtatás után a francia miniszterelnök és kísérete — magyar veze­tők társaságában — gépko­csival szálláshelyére hajta­tott. A francia vendégek a meg­érkezésüket követő rövid pi­henő után a Dunakanyarba indultak. Pierre Mauroy-t és a vele lévő személyiségeket elkísérte Veress Péter, Nagy János külügyi államtitkár és Bényi József. Először Szent­endrét keresték fel, ahol megtekintették a Czóbel-ki- állítást és ellátogattak a Ko­vács Margit múzeumba. Ütjük következő állomása Esztergom volt. Itt a vendé­gek előtjb a bazilikában jár­Ezután az Országházban megkezdődtek a magyar— francia hivatalos tárgyalások. Először a két kormányfő, Lá­zár György és Pierre Mauroy folytatott egymással négy- szemközti megbeszélést. Pozsgay Imre előadása nyitotta a rendezvénysorozatot tak, majd megtekintették » Keresztény Múzeum képtá­rát. Ezt követően az érseki palotában Pierre Mauroy ta­lálkozott dr. Lékai László bí­boros, esztergomi érsekkel. A vendégek — az esti órákban — szárnyashajóval érkeztek vissza Budapestre. • * • A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó francia köztársasági miniszterelnök hétfőn reggel a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar hő­sök emlékművét. NEMZET ÉS IFJÚSÁG A találkozón a közős ér­dekű nemzetközi témák­ról, így a biztonság, a le­szerelés időszerű kérdései­ről, a madridi találkozóról folytattak eszmecserét, s ki­fejtették véleményüket a vi­lággazdaság, a nemzetközi élet néhány más fontos kér­désről is. (Folytatás a í. oldalon.) Szedik a káposztát a kaposmérői Latinra Sán­dor Termelőszövetkezet kertészetében. A harmincöt hektár­nyi területről naponta ötvenmázsánj it szállítanak a Zöldért­nek. SOMOGYI NÉPLAP 1 AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I XXXIX. évfolyam, 163. szám • 1983. július 12., kedd Pierre Mauroy hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét Százhúsz honismereti szakembert vártak lapunk vasárnapi számával, megyei kiadványokkal, Bérei Lász­ló Szárszó '43 című fotóki­állításával az < ország minden tájáról Kaposváron a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságán a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, il­letve Somogy megyei Bizott­sága és a Népművelési In­tézet nevében a szíves ven­déglátók tegnap reggel 9 órakor, amikor megkezdő­dött a XI. országos honis­mereti akadémia előadásso­rozata. Ünnepi érzésekkel ültek be a vendégek — somogyi hon­ismereti szakemberekkel ki­Balatoni hétvége A butikos nem árul kenyeret Mióta benépesült Szabadi­fürdő és Sóstó környéke, zá­poroznak a panaszos levelek a Siófoki Városi Tanács ter- melés-ellátásfelügyeleti osz­tályára. A panasz oka, hogy az említett körzetben kevés az élelmiszerbolt, egy-egy félreeső utcából kilométere- két gyalogolnak a kenyérért, tejért, azután meg órákig kell sorban állni, mire megkapják a szükséges árut. Különösen a gyermekekkel üdülő anyák, nagymamák leveleiben indu­latosak a mondatok. E hét végén, talán az idei szezonban először, már pén­tek délután óráról órara nőtt a tömeg a parton. A kempin­gekben — például az arany­partiban és a sóstóiban — több mint kétezren teleped­tek le, s mielőtt a hőség elől a vízbe menekültek volna, jó magyar szokás szerint meg­felelő elemózsia után néztek, A gépkocsival rendelkezők közül a legtöbben, érthető módon, a belvárosi üzletek forgalmát növelték. A köz­pontban ugyanis, a zsúfolt­ság ellenére hamarabb tele­tölthették szatyraikat, mint például Sóstón, ahol tíz négyzetkilométeré s körzet­ben mindössze 3—4 élelmi­szerbolt található, s az éhes száj: 15—20 e2er. A város központi boltjaitól tzabadi-fürdő és Sóstó felé haladva az aranyparti áfész­üzletek után a legközelebbi 3 kilométerrel odébb, a szabadi állomáson van. Ezt követően ugyancsak körülbelül 3 kilo­métert kell megtenniük Vaj­da István magánkereskedő és a Csemege vállalat ABC- jéig. Körülöttük strand, kem­ping, tele vendéggel. Szarka Józseffel, a városi tanács termelés-ellátási elügyeleti osztályának vezetőjével (aki­nek az íróasztalán gyűlnek a panaszos levelek) látogattuk meg az üzleteket. Vajda István alig áll a lá­bán a fáradtságtól. A felesé­ge szolgálja ki a vevőket, ő pedig mint mondja: árube­szerző, rakodó, sofőr és ud­vari segédmunkás egy sze­mélyben. Asszonyával együtt 18 órát dolgozik naponta, s március 1-től október köze­péig mintegy 3 millió forint bruttó forgalmat bonyolít le. Ennek 10 százaléka az „ár­rés”: ebből fizeti az adót, s ebből van „minden”. Hét éve magánkereskedő (akkor más­ra még nem kaphatott jogo­sítványt), s most éppen azon meditál, hogy „bedobja a tö­rölközőt”. — Tegnap vittem vissza négy kocsira való göngyöle­get — mondja, de éppen most raktam meg ismét a Barkast. Az idén még énhoz­zam nem tették be a labukat a sörösök. Nem vagyunk „egyenlőek”, hiába állítják, hogy a magánkereskedő ugyanolyan partner, mimt az állami. A Fűszért-töl például sosem kapok semmi különle­gességet, még szárazárut sem. Még szerencse, hogy a Ka­posvári Húskombinát heten­te háromszor szállít. Kenyér­ből, tejből itt olyan fnagy mennyiség elkelne, hogy be­lerokkanna a boltunk. Az el­ső évben negyedannyit kel­lett dolgoznunk, mint most. A költségek meg emelked­nek. Nem érdemes csinálni. Higgye el, ha én ezt a Bala- ton-parti házamat kiadnám, s mellesleg csónakőrzést is vállalnék, vagy árulnék egy kis gyümölcsöt, könnyedén, nyaralva megkeresném azt, amit most véres verítékkel. Nem beszélve arról, ha egy kifőzdét nyitnék . . . Ha jaj . .. Nekem ugyanis szakács az eredeti szakmám ... Szarka Józseftől tudom: az idén 120 magánkereskedői engedélyt adtak ki a város­ban, ebből mintegy 50 a bu­tikos (és ajándéktárgy-áru­sító), 30 a kölcsönző, a többi vendéglátó. Élelmiszer-, illet­ve vegyes kiskereskedésre senki sem adta a fejét, (Va­lószínűleg azért, mert jóval kevesebb munkával sokkal többet kereshetnek, mint Vajda István.) Csakhogy a butikban nem árulnak kenyeret, tejet, sza­lámit, üdítőt... A Csemege vállalat ABC- je gazdag árukészlettel ren­delkezik, s a választék is ki­fogástalan. De az üzletben lépni sem lehet a vásárlóktól, és 18 dolgozó helyett 11 látja el a feladatokat. Sopronból, Salgótarjánból érkeztek a Balaton-partra, de s vizet közelről még nemigen látták. Pindroch Károlyné üzletve­zetőnek május 13-a óta nem volt egy szabadnapja, most is mindkét keze tele van munkával. — Az előző nap aránylag csendes volt, 253 ezer forint forgalmat értünk el — mond­ja. — 7-től 12-ig, majd 15-től 19 óráig tartunk nyitva, de sokszor az éjfél is az üzlet­ben talál bennünket. A leg­súlyosabb gond, hogy nincs elég munkáskéz. Pontosab­ban: kevés az olyan dolgozó, aki a főszezon sajátos körül­ményei között is vállalja a munkát. Legyen jó kereset (az megvan), de strandolni, napozni is maradjon idő . .. Nos, ez nem megy. Aki ilyen elképzelésekkel érkezik, az már az első napon veszi a kalapját. Szarka József elmondta, hogy a bolti kiskereskedelem javítása végett konténereket terveznek betelepíteni az el­látatlan helyekre. Addig is és azután is (mert jelentős vál­tozásokra a konténerek beál­lítása után sem számíthat­nak) szorgalmasan válaszol­nák a panaszos levelekre. Szapudi András XL Országos Honismereti Akadémia KAPOSVÁR . egészülve — a szép előadó­terembe, mely a rendezvé­nyek egy részének színhelye . lesz péntekig. Az elnökség­ben helyet foglalt Pozsgay Imre, a HNF Országos Ta­nácsának főtitkára, dr. Mol­nár Béla, az országos tanács titkára, 7'anai Imre, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, Sugár Imre, a megyei tanács elnöke, Ros­tás Károly, a Hazafias Nép­front Somogy megyei Bizott­ságának elnöke, Varga Ká­roly, a népfront megyei tit­kára, dr. Kanyar József, a megyei honismereti bizottság elnöke, Tóth János, a Nép­művelési Intézet igazgatóhe­lyettese, Gombár Csaba tör­ténész, Sárái Árpád, a KISZ megyei bizottságának első titkára. A megjelenteket dr. Mol­nár Béla köszöntötte a ren­dező szervek nevében, hang­súlyozva, hogy jó szívvel és örömmel „költözött” az aka­démia Somogyba, Kaposvár­ra, mert itt sok az érték, sok a kétkezi és szellemi munka, mely ezeket megtar­tani, ápolni igyekszik. Az el­ső honismereti akadémiát 1973-ban rendezték; a szán­dék — mondta — már ak­kor az volt, hogy ezek az országos találkozók gyakor­lati útmutatással szolgálja­nak, a tapasztalatok cseré­jéhez adjanak lehetőséget. Tíz év elteltével megállapít­ható: a szándék megvaló­sult. A honismereti együtt- létek eddig — s ezután is — egy közös feladathoz kap­csolódnak, a szocialista nem­zeti önismeret pontosításá­hoz, a nemzettudat erősíté­séhez. S ez csak akkor lehet teljes, ha megismerjük a múltunkat és vállaljuk a jelent Sugár Imre, a Somogy me­gy« Tanács elnöke a me­gyei politikai és társadalmi szervek és a lakosság nevé­ben köszöntötte a vendége­ket. Megtiszteltetésnek mond­ta, hogy a nagyszabású és jelentőségű rendezvénysoro­zatnak megyénk adhatott otthont, és ez kötelez is min­ket a további színvonalas munkára. Utalt a legutóbbi tanácsi vb-ülésre, melynek egyik napirendi pontja ép­pen a hagyományőrzés és ’-ápolás volt Ezután ismer­tette megyénk történetét a mezőgazdaság és az ipar fejlődésének tükrében; rész­letes tájékoztatót adott az elért eredményekről és gond­jainkra! is. A XI. országos honismere­ti akadémia első előadója Pozsgay Imre, a--Hazafias Népfront Országos / Tanácsá­nak főtitkára vojrc. Előadá­sát őszinte hangjiem, a to­vábbgondolásra ~ alkalmas összefüggések és cselekvési lehetőségek felismertetése, láttatása jellemezte. Felnőtt­ként, homo sapiensként szembenézni a teendőkkel — ezt a követelményt su­gallta szuggesztív előadói be­széde, mely a nemzet és if­júság viszonyát elemezte. Hogyan viszonyul a fiatal­ság a nemzeti múlthoz, mennyi értéket lát és vállal ? Mint mondta, minden nem­zedék elhagy valamennyit a múltban értéknek tekintett erkölcsi javakból és épít va-- lamit... Manapság panasz­kodni szokás: a fiatalság túl gyorsan hagyja el a ré­gebben vállalt értékeket, s till keveset vállal az érték­teremtésben. Ez hamis íté­let, szögezte le Pozsgay Im­re. Ha az ifjúság több érté­ket vet el, az ok az, hogy az előző generációknak nem sikerült konszolidálniuk, nemzettudatba építeniük ezeket az értékeket; tehát az előttük járóik magatartá­sának vizsgájáról is sző van! Identitászavarról szokás beszélni, ennek alapja az, hogy a szocialista vívmánj’ok nem tudatosultak az ifjú­ságban, csak annak zavarai. Ezt „válaszolják meg” vál­sággal . Az előadó szólt arról, hogy a XX. század második felé­re bebizonyosodott: a nem­zet eleve realitás, mélyben olyan hajtóerők vannak, me­lyeket nem nélkülözhetünk, (Folytatás az í. tMt&m.f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom