Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-07 / 159. szám
Sokoldalú lehetőség ÉSSZERŰBB ENERGIAGßZDáLKODAS Olajat pótló fahulladék A megjegyzés találó: pénz és ész kell ahhoz, hogy takarékoskodjunk korunk egyik legdrágább anyagával, az energiával. A hetvenes évek elején bekövetkezett energiaválság fokozódó terheket ró minden fogyasztóra és hovatovább elemi érdekké vált, hogy minden lehető módon mérséklődjön az energiafelhasználás. Negyvenmillió forintos beruházás — ebből 31,9 millió a fejlesztési kölcsön, a többi saját forrásból származik —' fejeződik be nemsokára a Böhönyei Állami Gazdaság központjában. A munkák most egy, a hagyományos gazdasági, szociális és irodaépületektől igencsak elütő létesítményen folynak: az utolsó simításokat végzik a szakemberek a hőközponton. A sertéstartó-épületnél hőcserélő berendezéseket szerelnek föl, helyére kerül a technológia, hogy szeptemberi üzemkezdésnek ne legyen akadálya... — Egy kiló vágósertés előállításához a korábbi . módszerrel húsz deka olajat kellett fölhasználni, az olajfűtésen alapuló technológia alkalmazásával — mondja Magyar István, a gazdaság termelési igazgatóhelyettese. — Évente 1600 tonnát „fogyasztott” az üzem, a szárító igényét is ide számítva. Az olaj árának emelkedése késztetett bennünket arra, hogy pályázattal vegyenek részt az ésszerű energiahasznosítási programban. Több elképzelés közül választottuk azt a megoldást, mely szerint fa- aprítékkal helyettesítjük az olajat. A fahulladékot a Sefag csurgói gyáregységéből szerzik be, s a szerződés szerint augusztus végén érkeznek az első szállítmányok a hőközponthoz. Évente hétezer tonna apríték kell a folyamatos üzemeltetéshez — ezzel a fűtőanyaggal állítják' elő azt a gőzt, mely ellátja majd a sertéstelepet és a terményszárítót hőenergiával. A szárító is jelentős igényt támaszt, hiszen egy- egy évben átlag 15 ezer tonna termény nedvességelvonását kell megoldaniuk. — A program szerint ez a módszer csaknem 9 millió forintos költségmegtakarítást jelent gazdaságunkban. Természetesen gondok is társulnak egy új eljárás bevezetéséhez : nálunk például ilyen a tüzelőanyag szállítása, elhelyezése. Fölkészültünk arra, hogy a következő lépcsőben szalmatüzelésre is alkalmassá tesszük a hőközpontot, s már az idei gabonabetakarításban úgy bálázunk mintegy háromszáz—négyszáz vagonnyi szalmát, hogy megfeleljen ennek á célnak. Az idegen szavak szótára a racionalizálás kifejezésre elsősorban e három fordítást adja: egyszerűsítés, ésszerűsítés, gazdaságossá tevés. A ráció címszóra pedig az első pontban azt írja ész, értelem, józan ész.. Nos, az első kifejezés vég eredményben ráillik a mar cali kórházban történtekre a racionalizálás — az ener gia terén — megtörtént. S ebből — főképpen az ésszerűsítésnek való fordításból logikusan az következne: minden az értelem, a józan ész szabályai szerint történt. Ám mint sok más esetben, ezúttal is csődöt mond a logika. A kórház energia- rendszerének gazdaságossá. tevése néhol nélkülözte a rációt — sovány vigasz, hogy ez nem a kórháziak hibája, e az is meglehetősen csekély mentség, hogy a ráció hiánya csupán lassította, de nem akadályozta meg a racionalizálást. Máté Lajos, az intézmény műszaki osztályvezetője: — Olajjal tüzeltünk, s miután Marcali gázt kapott, ésszerűnek látszott, hogy átalljunk erre az energiahordozóra. Országosan kiemelt program szerint pályáztuk meg az állami támogatást, s el is nyertük. Ügy képzeltük, hogy ilyen kiemelt program esetén nem lesz nehez a dolgunk. Ezt csak képzelték. Ma már ott vannak a gázkazánok, működik az új rendszer, ám az eredetileg 1982 végére tervezett befejezés helyett 1983 júniusában is csak féligmeddig kész a kazánház és kazán. Pedig 1982 végét még 1981 végén gon dolták, s egy év egy • ilyen nem túl nagy létesítményhez elvben elegendő. Főleg ha a dolog „kiemeli” ... Nem részletezzük a beruházó (Somber), a kivitelező (Gyár- és Gépszerelő Vállalat), az alvállalkozó (sokmindenki), a szállító (szintén sokmindenki) útvesztőjének rejtelmeit — félő, hogy még az a magasságai sem ismeri kj magát rajta. Legyen elég az. osztályvezető pusztába kiáltott szava: — Anyaghiányok, kapacitáshiányok, ilyen-olyan valódi és mondvacsinált dolgok miatt csak tolódott a határidő, csak tolódott. Magam is annyit rohangáltam, telefonáltam az országban, hogy egy hívatásos anyag- beszerzőnek is becsületére válnék. Mégsem ment gyor- M» a program. Mi már megittuk a levét, de legalább az utánunk következőknek menjen jobban a dolog ... Végül is a hét és fél millió forintra, illetve két és fél év megtérülési időre tervezett beruházás több mint tízmillió forint értékű és öthat év alatt térül meg. A kórház fűtését, technológiai gőzét és használati meieg vizét már az új gázkazánok adják. De hát ez az öröm csak félöröm annyi üröm után. Az energiaracionalizálás országos programjára senki sem foghatja rá, hogy nincs benne ráció. Ám jó volna, ha a program egy-egy apró része több józan ész segedelmével valósulna meg. „Javult az anyag- és alkatrészgazdálkodás, s mindenekelőtt jelentős energia- megtakarítást értünk el” — ez a megállapítás a múlt év tanulságait értékelő zárszámadáson hangzott el a barcsi Vörös Csillag Tsz-ben. Gazdálkodási színvonalához és hírnevéhez méltóan ez a nagyüzem évek óta következetes és határozott lépéseket tesz a növekvő energiaköltségek mérsékléséért. t Üzemi rendelkezések, új ösztönző javadalmazási formák sora vezetett oda, hogy az energiatakarékosság a szövetkezetben valóban közügy. Nemigen van olyan területük, ahol a gyakorlatban ne érvényesülne ez az elv. Az elsők között voltak a megyében, akik a legener- giaigényesebb növénynél, a kukoricánál bevezették a szem-csutka szilázs, a CCM készítését és hasznosítását. A számítások szerint a szárított kukoricához képest ezzel a módszerrel az energiaköltség 48—50 százaléka megtakarítható. A tavaly. üzembe helyezett új tehenészeti szaktelepükön a tej hűtésekor keletkezett hőt hasznosítják a melegvízszolgáltatáshoz. Évente áttekintik energia- gazdálkodásuk helyzetét és a programot szükség szerint, a lehetőségek figyelembe vételével új feladatokkal egészítik ki. Tavaly vezették be, hogy a benzines gépjárművek vezetői készpénzre tankolnak és a korrigált KPM-norma szerint utólag számolnak el a kilornéter- telj es ítmény alapján. Az ez évi célok között fontos ^feladatként jelölték meg a szántás nélküli talaj- előkészítés lehetőség szerinti továbbfejlesztését és annak kipróbálását, hogy adottságaik között helyettesíthető-e középmély lazítóval a mélyszántás. Büntetés helyett térítés Sokáig büntetést fizetett a somogyjádi Alkotmány Termelőszövetkezet az áram- szolgáltató vállalatnak a meddő energiafogyasztásért. A pazarlás megszüntetése érdekében fázisjavító kondenzátorokat szereltek föl. — Mintegy hetvenezer forint befektetést jelentett ez nekünk — mondja Szabó Imre, a szövetkezet energetikusa. — S mennyi idő alatt térült meg ez az összeg? — Nem egészen egy év alatt. A gyakorlat szerint az áramszolgáltató a túlfogyasztásért az alapdíjon felül büntetést fizet, a megtakarításért pedig visszatérítést is ad. Nálunk ez azt jelentette, hogy általában tizenhat százalék büntetést fizettünk, most pedig három—négy százalékos kedvezménnyel üzemel a telep. — Atatásidő van, ilyenkor is, de még inkább az őszi kukorica szezonban az egyik legnagyobb „energiafaló” a szárító. — Bár közei van a gázvezeték, földgázra átállni olyan összegű beruházás lenne, amelyre pillanatnyilag képtelen a gazdaságunk — kapcsolódott a beszélgetésbe Tóth László elnök. — Ezzel együtt jól felfogott érdekünk volt, hogy valamit tegyünk a fogyasztás mérséklésére, ezért beburkoltuk a szárító hőcsatornáját; így lényegesen gazdaságosabban üzemeltethető a szárító. — Jövőre kerül sor a berendezés teljés felújítására — fűzte hozzá az energetikus —; akkor szeretnénk olyan műszaki megoldásokat alíaalknazini, amelyekkel további megtakarítás érhető eL A somogyjádd gazdaság jelentős gabonatermelő nagyüzem, így kulcskérdés számukra, hogy a költségek mérséklése érdekében szüntelenül javítsanak az energiahasznosítás módján. A napokiban dolgozzák ki a dolgozód érdekeltség egyik új formáját Először a kom- bájnosotonál vezetik be, és elvileg az a lényege, hogy minden gépre megállapítják az alkatrész- és üzemanyag- felhasználást. Ha a komba j- nos megtakarítást ér el, ennek bizonyos hányadát megkapja. Ügy tervezik, ha ej beválik, hasonló gyakorlatot alakítanak ki a traktorokon, teherkocsikon dolgozóknál is. A szomszédos helyiségbe» megszólal a CB-ráddó, az elnököt keresik. Azzal lép vissza: — Ezt nem is emlltetbem. Bár talán, furcsán hangzik, a takarékosságnak egy igen lényeges forrása a CB-hálóaat. Nagymértékben csökkent ezzel a határba való ide-éda furikázás, nem is beszélve az azonnali, gyom intézkedések föamérheteüen gazdasági előnyéről. Hőcserélő Nagyatádon Az energiagazdálkodás és a környezetvédelem a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Nagyatádi Cérnagyárában Lovkó Imre főmérnök véleménye szerint is a legégetőbb gondok közé tartozik. Ma már évente mintegy ezerkilenc- száz tonna varró- és hímzőcérnát gyártanak, s ennek festéséhez például naponta ezerháromszáz köbméter nyolcvanfokos lágy vízre van szükségük. Eddig a fel- használás után a Rinyába engedték a fölöslegessé váll 55—60 fokra lehűlő vizet. Az energiahordozok árának emelkedésével viszont a nagyatádiaknak is érdekükké vált, hogy az eddig elpazarolt meleg vízzel foglalkozzanak. Tavaly nyár elején utat találtak a megoldáshoz. Rekord idő alatt elkészítették a terveket, majd néhány hónap alatt saját erőből megépítették azt a magyar gyártmányú hőcserélő berendezési, amellyel az eddig elveszett energiát újból fölhasználhatják. A több mint három és fél millió forintba kerülő berendezés a második volt Magyarországon. Néhány hónappal korábban a győriek szerelték föl hasonlót. A hőcserélő lényege, hogy a meleg vizet a kutakból érkező hideg víz elő- fűtésére használják. A húszfokos kútvíz így fölmelegszik 45 fokra, s ezután már kevesebb gázra van szükség a technológia áltál előírt 80 fokos víz előállításához. A számítások szerint a hőcserélő költsége három év alatt megtérül, s utána évi 1,1 millió forint nyereséget hoz. Az energiatakarékosság jegyében kezdték meg egy lepárlóberendezés fölszerelését. A cérnagyártáshoz évente mintegy ezer tonna marónáüonra van szükség, s ezt importból szerzik be. Mindez nagyon sokba került, ráadásul a vízben fel oldott nátriumhidroxid eg; része ugyancsak a Rinyáts került. Nemcsak veszendőt« ment, hanem a környezete is szennyezte. A cérnagyá riak megkeresték az ener giagazdálkodási intézetet, annak javaslatára húszmi) liós beruházásba fogtak Egy olyan berendezést állí tanak föl lengyel szakembe rek segítségével, amely i távozó vízből kiszűri a vegy szereket, így a felhasznál marónátron felét visszanye rik, újra hasznosíthatják, 1 legóvatosabb becslések szerint is évente mintegy hét nyolc millió forintot taka rithatnak meg. Arról nerr is beszélve, hogy így árián dóan lesz vegyszerük. SOMOGYI NÉPLAP Racionalizálás rációhiányokkal
