Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-06 / 158. szám

Fejleszthető képességek Képzőművészeti tábor Nagyatádon A balett fellegvára Az ifjúsági díjjal kitünte­tett nagyatádi képzőművé­szeti tábor az idén nyáron hatodik alkalommal népesült be. Valódi műhelymunka fo­lyik a Gábor Andor Műve­lődési Központban és a II. számú általános iskolában. Nemcsak a feltételek vál­toztak a korábbi évekhez képest, hanem változott a tábor összetétele is. Kire­pültek azok a fecskék, akik több éven át részt vettek a tábor munkájában, s újak jöttek helyükbe a somogyi iskolákból. A tábor vezetője: Lettner Sándor festőművész, a Ka­posvári Tanítóképző Főisko­la tanszékvezetője. A taní­tok vizuális fölkészítése a feladata tanszékének, tehát jól ismerik az általános is­kolai rajztanítás helyzetét. — A nagyatádi táborban a gyerekek min dolgoznak? — A kaposvári főiskolán külön programot dolgoz­tunk ki a rajztanításra, eb­ben a kísérletben részt vesz néhány kaposvári általános iskola. Mi is a tan terv sze­rinti feladatokat dolgozzuk föl, csupán más szemlélettel, módszerrel. Abból indul­, tunk ki, hogy a gyerekek képességei fejleszthetők; mindenki képes szert tenni a képzőművészeti ismeretek alapjaira elméletben és gya­korlatban egyaránt A tá­borba fölvett gyerekek nyolcvan százaléka nem igazán tehetséges, csupán jó adottságokkal rendelkezik. Képességeik fejlesztése a tá­bor feladata. Tehát az itt folyó munka célja nem más, mint amit a tanévben igyekszünk megvalósítani. A főiskolánkon folyó vizuális kísérlettel azt szeretnénk el­érni, hogy minden ember eljuthasson a lakáskultúra mainál jóval magasabb fo­kára; ehhez keressük az utat. Az 1990-es évek elejé­re készülő új tan tervhez tá­lán rm is hozzájárulunk kí­sértetünk eredményeivel. — Az ének—zene oktatá sában Kodály neve fémjelzi azt a módszert, hogy min­den gyerekben fejleszthető . a zenei képesség. — Az a közös a mi szem­léletünkben és a Kodály- módszerben, hogy a tanítha­tóságot valljuk. Ahogy a gyerekek megtaníthatok énekelni, úgy rajzolni is. Követelményünk: mindenki képessége szerint dolgozzon. — Nehezebb megfelelni ennek a követelménynek, mert a gyerekek nem hivat­kozhatnak arra, hogy nincs kézügyességem, nem tudok rajzolni. — A vizuális nevelésben nemcsak az úgynevezett rajzügyességet vesszük fi­gyelembe, hanem a gyerekek sok más képességét is. A konvencionális rajztanítás ezzel nem számol. A mi módszerünk szerint tanuló gyerekek közül nemcsak azok kaphatnak ötöst rajz­ból, akik „jól rajzolnak”, hanem azok is, akik, mond­juk, szépen terveznek meg egy feladatot. — Mely képességek fej­Rockopcra — filmen István, a király A Mafilm Budapest stú­diójában Koltay Gábor Ist­ván, a király című filmjé­nek forgatására készülnek. A film alapját a Szörényi Levente—Bródy János alko­tó páros hasonló című rock­operája adja, s a produkció­ban a színészek mellett röckénekesek is közremű­ködnek. István király meg­személyesítője Pelsőczy László (énekhangja a fiatal rockénekes. Varga Miklós). Koppányt Vikidál Gyula, a közismert popenekes játssza ts enekli. lesztése fontos a rajztani­tásban? — Ezeket szinte fölsorolni is nehéz. Néhány példát emelek ki. Nagyon fontos a színérzékenység fejlesztése. Általában egy színnek olyan három-négy árnyalatát is­merik föl a gyerekek, s en­nek a sokszorosát fedezhetik föl megfelelő tanulmányok után. Fejleszthető a forma­kultúra is. Fontos a képi kombinációs képesség fej­lesztése. — Többféle technikával dolgoznak itt, a táborban, mint az iskolában. — A technikák változa­tosságára elsősorban a gye­rekek életkori sajátossága miatt van szükség. A gyére­kek személyisége igényli ezt a változatosságot Naponta hat órát dolgozunk a tábor­ban, sok érdekes anyagot használunk föl, más eszkö­zökkel is megismerkednek, mint amit az iskolában használtak. Iskoláink rajz­felszerelése az utóbbi évek­ben szép lassan javult. Most már elmondhatjuk: ezek csupán eszközök, s a tartal­mi munkára kell helyezni a hangsúlyt. Nincs olyan rajz­tanár a megyében, aki nem ismerné módszereinket, ne hallott volna kísérletünk lé­nyegéről, arról, amit mi itt, a nagyatádi gyermek- és if­júsági képzőművészeti tá­borban végzünk. A szom­széd teremben rajztanárok dolgoznak, ők közvetlenül megismerkednek e munká­val s hazaviszik, amit itt ta­nultak. Azt tervezzük, hogy ősztől Kaposváron központi műhelyben folytatjuk, amit Nagyatádon megkezdtünk. A két hét ugyanis rövid idő arra, hogy nagyobb ered­ményt érjünk el. A szabad szombatokon remek lehető­ség lesz a gyerekeknek be­járni Kaposvárra a főiskolá­ra; ott az ország főiskolái­nál hasonlítatlanul gazda­gabb mühelyfölszereléssel várjuk az érdeklődőket Horányi Barna Csöppnyire sem érzelmes- segxe hajló, inkább gyakor­latias észjárású embernek is­mertem meg Pápai Lajost, a balatonszabadi téesiz nyugal­mazott elnökét. Mégis akadt egy rövidke perc hosszú be­szélgetésünkben, mikor kds- híján eler zeke nyírit a sáóma- rosi bemnsizülött. Gyerek em­ber volt még — így hang­zik a történet —, s el-elkí- sérte édesapját a gazdakör­be. Sakkoztak, kártyáztak és természetesen olvasgattak is ott a parasztember ek, rádiót hallgattak — ez volt az egyetlen készülék a faluban —, s vitatkoztak rengeteget s helyi közéletről, a nagypo­litika eseményeiről. Ha nem is nézetkülönbségeik nélkül, de békésen töltötték estéiket a körben egymás mellett a kormánypártiak és az ellen­zékiek. Választások előtt folyt az esélylatolgatás, az eszmecsere arról, ki felelne meg képviselőnek és ki bí­rónak. Egyszóval nagyszerű közösségi élet volt — így emlékezik Lajos bácsi, s vé­leményét megerősíti a sióma­rosi egykori gazdakör két mások tagja, Kertész Ferenc nyugdíjas mezőgazdasági dol­gozó és Homoki Gyula asz­talos is. Nem tudom persze, olvas­ta-e Pápai Lajos bácsi a ré­gi paraszti olvasókörökről, a kis közösségek társadalmi hasznáról, a spontán, az ön­magukat irányító csoportok újjászerveződésének szüksé­gességéről az utóbbi években megjelent írásokat — hadd említsük itt csupán a legis­mertebbet és legszinvonala- sabbat, Hankit* Eltmar nagy A Szovjetunió egyik leg­régebbi balettintézete a le- ningrádi, mely a kitűnő ba­lerina és pedagógus, Ag­rippina Vaganova (1879— 1951) nevét viseli. A leen­dő balett-táncosok tízéves korban kerülnek az iskolá­ba és nyolc esztendeig ké­pezik őket e falak között. Csaknem fél évszázada el­sőként az az intézmény vál­lalta, hogy táncosokat képez a nemzeti, népi együttesek számára, s a klasszikus ba­lett mellett különös gonddal avatják be őket a néptánc, a színészi mesterség és a pantomim fogásaiba is. Napjainkban 35 nemzetiség fiataljai tanulnak ebben az intézetben. Eredetileg tánciskolaként alapították a Neva-parü vá­rosban, 1738-ban. Már a pont felkavaró tanulmányát —, de tény: az említett gaz­dakör példája évtizedekig kísértett, mag a zöld fény felvdllantasa után, természe­tesen a mai kor követelmé­nyeinek megfelelően, a Nép­művelési Intézet támogatásá­val olyan ismert művelődés- szocialógusok segítségével, mint Varga Csaba, Beke Pál és mások — megalakult a már Balatonszabadihoz tar­tozó hatszáz lelkes Siómaro­som a Kossuth Lajos Műve­lődési Egyesület. Az elnök, Pápai Lajos és társai „to- borzóútjainak” eredménye­ként a januári ,,szűzbeszé­det” huszonnégyen hallgat­ták, végig. („Csak a becsüle­tes, szorgalmas embereket kerestük fel, a lustákkal és a részegesekkel nem elegyed­tünk szóba” . ..) S ma már csaknem sízáz tagja van a körnek — többnyire mező- gazdasági munkások. Megfo­galmazták az alapszabályt is. („Egyszerű, érthető, józan paraszti nyelven írtuk le, hogy szeretnénk növelni a falu megtartó erejét, szeret­nénk művelődési lehetőséget adni a község lakosainak, azután a siófoki tanácsról közölték velünk, hogy szét kell szedni paragrafusokra, hát isten neki, szétszedjük.”) Eiöadasokat hallgattak a sző­lő- és növénytermesztésről, társalogtak, es vitatkoztak Fekete Gyula íróval, népe­sedéspolitikánkról és elha­gyott falvakról, kiránduláso­kat szerveztek (és szervez­nek), egyszóval — a megyei és a községi tanacs, s több más szerv támogatásával — helyre rázod tail ... XIX. század elején olyan balerinával dicsekedhetett, mint Koloszova (1780—1869). aki az orosz balettben első­ként formázta meg színpa dón kortársa, a Puskin ál tál megénekelt lsztomina alakját. Később is kimagas­ló művészek nevelkedtek itt, olyanok, mint Anna Pav lova, Nyizsinszkij és mások. Többen közülük visszatértek az ismerős falak közé, de már tanárként, hogy mes­terségük, művészetük lénye­gét átadják a következő nemzedéknek. A leningrádi balettintézet egyik professzora A9rippina Vaganova volt. Az általa kidolgozott módszert, A klasszikus balett alapjainak Oktatását elfogadták, beve­zették és elismerik világ­szerte. A tagdíj egyelőre csekély: évenként mindenki egy szá­zast fizet be a kör javára. Kérdésemre — neon volna-e érdemes fölemelni a díjat — Lajos bácsi szellemes hason­lattal válaszol: „Tudja, ami­kor Mária Terézia a magyar rendek segítségét kérte a há­borúhoz, azok ígértek fűt-fáit, meg eletüket és vérüket is>, aztán meg zabot sem voltak hajlandóik vermi a katonalo­vaknak”. Amint körülnézek a kör ál­tal bérelt úgynevezett Mó- zes-ház tágas helyisegeiben, magam is — utólag — fö­löslegesnek érzem a tagdíj­ra történt rákérdezést. Igaz, a termekben — ahol heten­ként háromszor találkoznak a kör éppen ráérő tagjai, ál­talában tizenöten—húszam, olvasgatnak, kvaterkáznak — egyelőre nem fényűző a berendelés, hiszen ne feled­jük: az egyesület mindössze hat hónapja alakult. Az igé­nyességnek azonban sok je­lét fedezhetjük fel. A fala­kon értékes festmények rep­rodukciói és régi oklevelek. Egy külön helyiségben a múlt mezőgazdasági munka­eszközei : sódaráló, fatenge­lyes taliga, eke, járom, s a vontatásra szolgáló tézsla — a tervezett falumúzeum el­ső kiállítási darabjai. („Hogy hogyan szedtük össze? Az egyik tag spediterkocsijavai körbejártuk a falut Persze akadt más segítség is. Mert a tanács és a téesz is tagja a körnek, mint jogi sze­mély.”) A maris irasba foglalt ter­veknek se szeri, se szama: kirándulások «terepeinek a KOSSUTH SZELLEMÉBEN Fejlődik hazánk első művelődési egyesülete Rektori, főigazgatói megbízások Egyetemi tanárokat tüntettek ki Rektori, főigazgatói megbí­zásokat, egyetemi, főiskolai tanári kinevezéseket és ki­tüntetéseket adott át tegnap a Vigadóban Korcsog András művelődési minisztériumi ál­lamtitkár. Beszédében egyebek között szólt arról, hogy napjaink­ban formálódik, s rövidesen nyilvános társadalmi vitára kerül a hazai felsőoktatás távlati fejlesztési koncepció­ja. Az egyetemek és főisko­lák nevelő-oktató munkájá­nak tervezett változása foko­zott felelősséget és hatéko­nyabb irányi tómunkát igé­nyel. Az oktatásügy mindent dolgozójának föl kell készül­ni az új feladatok megoldá­sára: a szocialista értelmi­ség magasabb szintű képzé­sére, a társadalmi-gazdasági fejlődést meghatározó inno­vációs folyamatba való be­kapcsolódásra. — A gyorsan változó világpolitikai és ne­hezedő gazdasági helyzetben ezekijek megfelelni a jövő szakemberei és oktatói egy­aránt csak a korábbiakhoz képest nyitottabb szemlélettel, politikai változásokra érzé­kenyebb magatartással és szilárd eszmei-ideológiai meggyőződéssel tudnak — hangsúlyozta Korcsog And­rás. Ezután átadta az új rekto­rok, főigazgatók, egyetemi tanárok kinevezését. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa egyetemi és főiskolai oktatókat .— ered­ményes munkásságuk elis­meréseként, születésnapjuk, illetve nyugállományba vo­nulásuk alkalmából — kitün­tetésben részesített. Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetésben ré­szesült Kezdi Árpád, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanára. Varró Ti­bor, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem egyetemi tanára — nyugállományba vonulása alkalmából; Voyer Lajos, az Eötvös Loránd tu­dományegyetem professzora — 70. születésnapja alkalma- bőd. i A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Vajda Zoltán, a Budapesti Műsza­ki Egyetem tanára, Vargha László, a pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem egyetemi tanára — nyuga­lomba vonulásuk alkalmából Ezt láthatjuk Pécsen Bóbita és Danaidák Meghatározott program szerint folynak a Nyári Színház előadásai, a hátra­levő bemutatók próbái. Nagy érdeklődés előzi meg a Bó­bita bábszínház ez évi elő­adásait. Évekkel ezelőtt a tv-ben is bemutatott nép­szerű show-műsorokhoz ha­sonló kétrészes önálló esttel lépnek a közönség elé: Tíz kicsi Gershwin és Operasa­láta című zenei paródiamű­sorukkal. Hasonlóképpen nagy ér­deklődés várható a három kamarabalett estje iránt a Barbakánban. Közülük két felújítás, az Énekek éneke negyedik alkalommal; a ta­valyi bemutató, a Lót leá­nyai másodszor vonz telt házakat. Mindkettő két-két alkalommal szerepel a mű­sorban. Az új bemutató, a Danaidák négy estén látha­tó. Mindhárom Eck Imre koreográfiája. A napokban kezdődtek meg a tettyei romoknál a La Mancha lovagja című musical szabadtéri próbái. Címszerepét Helyey László alakítja, a próbák zenei ve­zetője Havasi András, a ren­dező Bagesay László. programban, író—olvasó-ta­lálkozók, s élősövény telepí­tése a falucska utcáin. A könyvtár is hamarosan a kör kezelésébe kerül Vonzó program! Olyannyira vonzó, hogy egyre többen kérik fel­vételüket a körbe. Néhányat] azt is megígérték, hogy ha eljárhatnak a Mózes-házba, szorgalmasabban dolgoznak és jóval ritkábban néznek a pohár fenekére. Csak a „ki­közösítést” ne kelljen elvi­selniük ... Lám, egy jó kö­zösség neveilő mechanizmusa! A szemlélő előtt tehát egy ki (unő, demokratikus közös­ség körvonalai bontakoznak ki. Nem élnék itt mar a ré­gi előítéletek: nők is tagjai az egyesületnek — ellentét­ben az egykori gazdakörrel —. s befogadják az Alföld­ről a környékre ielepülteket is. A kör tevékenységébe egyetlen politikai, közigazga­tási vagy társadalmi szerv sem avatkozott bele: felnőt­teknek, felelősség tudó állam­polgároknak tekintik vala­mennyieket, önirányításra képes közösségnek az egye­sületet Hiszen gyakorlati politikává vált az a fölisme­rés, hogy a kis csoportok kezdeményezőkedve és kész­sége, az ilyen közösségek ön­tisztító mechanizmusa nélkü- lö zhetetlen ... Így tevékeny­kedik hétköznapi munkával — a kibontakozásért, a szü­lőfalu előbbrelépéséért, ha­ladásáért hazánk első esi mindeddig egyetlen műve­lődési egyesülete. Lengyel András­SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom