Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-06 / 158. szám
Fejleszthető képességek Képzőművészeti tábor Nagyatádon A balett fellegvára Az ifjúsági díjjal kitüntetett nagyatádi képzőművészeti tábor az idén nyáron hatodik alkalommal népesült be. Valódi műhelymunka folyik a Gábor Andor Művelődési Központban és a II. számú általános iskolában. Nemcsak a feltételek változtak a korábbi évekhez képest, hanem változott a tábor összetétele is. Kirepültek azok a fecskék, akik több éven át részt vettek a tábor munkájában, s újak jöttek helyükbe a somogyi iskolákból. A tábor vezetője: Lettner Sándor festőművész, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola tanszékvezetője. A tanítok vizuális fölkészítése a feladata tanszékének, tehát jól ismerik az általános iskolai rajztanítás helyzetét. — A nagyatádi táborban a gyerekek min dolgoznak? — A kaposvári főiskolán külön programot dolgoztunk ki a rajztanításra, ebben a kísérletben részt vesz néhány kaposvári általános iskola. Mi is a tan terv szerinti feladatokat dolgozzuk föl, csupán más szemlélettel, módszerrel. Abból indul, tunk ki, hogy a gyerekek képességei fejleszthetők; mindenki képes szert tenni a képzőművészeti ismeretek alapjaira elméletben és gyakorlatban egyaránt A táborba fölvett gyerekek nyolcvan százaléka nem igazán tehetséges, csupán jó adottságokkal rendelkezik. Képességeik fejlesztése a tábor feladata. Tehát az itt folyó munka célja nem más, mint amit a tanévben igyekszünk megvalósítani. A főiskolánkon folyó vizuális kísérlettel azt szeretnénk elérni, hogy minden ember eljuthasson a lakáskultúra mainál jóval magasabb fokára; ehhez keressük az utat. Az 1990-es évek elejére készülő új tan tervhez tálán rm is hozzájárulunk kísértetünk eredményeivel. — Az ének—zene oktatá sában Kodály neve fémjelzi azt a módszert, hogy minden gyerekben fejleszthető . a zenei képesség. — Az a közös a mi szemléletünkben és a Kodály- módszerben, hogy a taníthatóságot valljuk. Ahogy a gyerekek megtaníthatok énekelni, úgy rajzolni is. Követelményünk: mindenki képessége szerint dolgozzon. — Nehezebb megfelelni ennek a követelménynek, mert a gyerekek nem hivatkozhatnak arra, hogy nincs kézügyességem, nem tudok rajzolni. — A vizuális nevelésben nemcsak az úgynevezett rajzügyességet vesszük figyelembe, hanem a gyerekek sok más képességét is. A konvencionális rajztanítás ezzel nem számol. A mi módszerünk szerint tanuló gyerekek közül nemcsak azok kaphatnak ötöst rajzból, akik „jól rajzolnak”, hanem azok is, akik, mondjuk, szépen terveznek meg egy feladatot. — Mely képességek fejRockopcra — filmen István, a király A Mafilm Budapest stúdiójában Koltay Gábor István, a király című filmjének forgatására készülnek. A film alapját a Szörényi Levente—Bródy János alkotó páros hasonló című rockoperája adja, s a produkcióban a színészek mellett röckénekesek is közreműködnek. István király megszemélyesítője Pelsőczy László (énekhangja a fiatal rockénekes. Varga Miklós). Koppányt Vikidál Gyula, a közismert popenekes játssza ts enekli. lesztése fontos a rajztanitásban? — Ezeket szinte fölsorolni is nehéz. Néhány példát emelek ki. Nagyon fontos a színérzékenység fejlesztése. Általában egy színnek olyan három-négy árnyalatát ismerik föl a gyerekek, s ennek a sokszorosát fedezhetik föl megfelelő tanulmányok után. Fejleszthető a formakultúra is. Fontos a képi kombinációs képesség fejlesztése. — Többféle technikával dolgoznak itt, a táborban, mint az iskolában. — A technikák változatosságára elsősorban a gyerekek életkori sajátossága miatt van szükség. A gyérekek személyisége igényli ezt a változatosságot Naponta hat órát dolgozunk a táborban, sok érdekes anyagot használunk föl, más eszközökkel is megismerkednek, mint amit az iskolában használtak. Iskoláink rajzfelszerelése az utóbbi években szép lassan javult. Most már elmondhatjuk: ezek csupán eszközök, s a tartalmi munkára kell helyezni a hangsúlyt. Nincs olyan rajztanár a megyében, aki nem ismerné módszereinket, ne hallott volna kísérletünk lényegéről, arról, amit mi itt, a nagyatádi gyermek- és ifjúsági képzőművészeti táborban végzünk. A szomszéd teremben rajztanárok dolgoznak, ők közvetlenül megismerkednek e munkával s hazaviszik, amit itt tanultak. Azt tervezzük, hogy ősztől Kaposváron központi műhelyben folytatjuk, amit Nagyatádon megkezdtünk. A két hét ugyanis rövid idő arra, hogy nagyobb eredményt érjünk el. A szabad szombatokon remek lehetőség lesz a gyerekeknek bejárni Kaposvárra a főiskolára; ott az ország főiskoláinál hasonlítatlanul gazdagabb mühelyfölszereléssel várjuk az érdeklődőket Horányi Barna Csöppnyire sem érzelmes- segxe hajló, inkább gyakorlatias észjárású embernek ismertem meg Pápai Lajost, a balatonszabadi téesiz nyugalmazott elnökét. Mégis akadt egy rövidke perc hosszú beszélgetésünkben, mikor kds- híján eler zeke nyírit a sáóma- rosi bemnsizülött. Gyerek ember volt még — így hangzik a történet —, s el-elkí- sérte édesapját a gazdakörbe. Sakkoztak, kártyáztak és természetesen olvasgattak is ott a parasztember ek, rádiót hallgattak — ez volt az egyetlen készülék a faluban —, s vitatkoztak rengeteget s helyi közéletről, a nagypolitika eseményeiről. Ha nem is nézetkülönbségeik nélkül, de békésen töltötték estéiket a körben egymás mellett a kormánypártiak és az ellenzékiek. Választások előtt folyt az esélylatolgatás, az eszmecsere arról, ki felelne meg képviselőnek és ki bírónak. Egyszóval nagyszerű közösségi élet volt — így emlékezik Lajos bácsi, s véleményét megerősíti a siómarosi egykori gazdakör két mások tagja, Kertész Ferenc nyugdíjas mezőgazdasági dolgozó és Homoki Gyula asztalos is. Nem tudom persze, olvasta-e Pápai Lajos bácsi a régi paraszti olvasókörökről, a kis közösségek társadalmi hasznáról, a spontán, az önmagukat irányító csoportok újjászerveződésének szükségességéről az utóbbi években megjelent írásokat — hadd említsük itt csupán a legismertebbet és legszinvonala- sabbat, Hankit* Eltmar nagy A Szovjetunió egyik legrégebbi balettintézete a le- ningrádi, mely a kitűnő balerina és pedagógus, Agrippina Vaganova (1879— 1951) nevét viseli. A leendő balett-táncosok tízéves korban kerülnek az iskolába és nyolc esztendeig képezik őket e falak között. Csaknem fél évszázada elsőként az az intézmény vállalta, hogy táncosokat képez a nemzeti, népi együttesek számára, s a klasszikus balett mellett különös gonddal avatják be őket a néptánc, a színészi mesterség és a pantomim fogásaiba is. Napjainkban 35 nemzetiség fiataljai tanulnak ebben az intézetben. Eredetileg tánciskolaként alapították a Neva-parü városban, 1738-ban. Már a pont felkavaró tanulmányát —, de tény: az említett gazdakör példája évtizedekig kísértett, mag a zöld fény felvdllantasa után, természetesen a mai kor követelményeinek megfelelően, a Népművelési Intézet támogatásával olyan ismert művelődés- szocialógusok segítségével, mint Varga Csaba, Beke Pál és mások — megalakult a már Balatonszabadihoz tartozó hatszáz lelkes Siómarosom a Kossuth Lajos Művelődési Egyesület. Az elnök, Pápai Lajos és társai „to- borzóútjainak” eredményeként a januári ,,szűzbeszédet” huszonnégyen hallgatták, végig. („Csak a becsületes, szorgalmas embereket kerestük fel, a lustákkal és a részegesekkel nem elegyedtünk szóba” . ..) S ma már csaknem sízáz tagja van a körnek — többnyire mező- gazdasági munkások. Megfogalmazták az alapszabályt is. („Egyszerű, érthető, józan paraszti nyelven írtuk le, hogy szeretnénk növelni a falu megtartó erejét, szeretnénk művelődési lehetőséget adni a község lakosainak, azután a siófoki tanácsról közölték velünk, hogy szét kell szedni paragrafusokra, hát isten neki, szétszedjük.”) Eiöadasokat hallgattak a szőlő- és növénytermesztésről, társalogtak, es vitatkoztak Fekete Gyula íróval, népesedéspolitikánkról és elhagyott falvakról, kirándulásokat szerveztek (és szerveznek), egyszóval — a megyei és a községi tanacs, s több más szerv támogatásával — helyre rázod tail ... XIX. század elején olyan balerinával dicsekedhetett, mint Koloszova (1780—1869). aki az orosz balettben elsőként formázta meg színpa dón kortársa, a Puskin ál tál megénekelt lsztomina alakját. Később is kimagasló művészek nevelkedtek itt, olyanok, mint Anna Pav lova, Nyizsinszkij és mások. Többen közülük visszatértek az ismerős falak közé, de már tanárként, hogy mesterségük, művészetük lényegét átadják a következő nemzedéknek. A leningrádi balettintézet egyik professzora A9rippina Vaganova volt. Az általa kidolgozott módszert, A klasszikus balett alapjainak Oktatását elfogadták, bevezették és elismerik világszerte. A tagdíj egyelőre csekély: évenként mindenki egy százast fizet be a kör javára. Kérdésemre — neon volna-e érdemes fölemelni a díjat — Lajos bácsi szellemes hasonlattal válaszol: „Tudja, amikor Mária Terézia a magyar rendek segítségét kérte a háborúhoz, azok ígértek fűt-fáit, meg eletüket és vérüket is>, aztán meg zabot sem voltak hajlandóik vermi a katonalovaknak”. Amint körülnézek a kör által bérelt úgynevezett Mó- zes-ház tágas helyisegeiben, magam is — utólag — fölöslegesnek érzem a tagdíjra történt rákérdezést. Igaz, a termekben — ahol hetenként háromszor találkoznak a kör éppen ráérő tagjai, általában tizenöten—húszam, olvasgatnak, kvaterkáznak — egyelőre nem fényűző a berendelés, hiszen ne feledjük: az egyesület mindössze hat hónapja alakult. Az igényességnek azonban sok jelét fedezhetjük fel. A falakon értékes festmények reprodukciói és régi oklevelek. Egy külön helyiségben a múlt mezőgazdasági munkaeszközei : sódaráló, fatengelyes taliga, eke, járom, s a vontatásra szolgáló tézsla — a tervezett falumúzeum első kiállítási darabjai. („Hogy hogyan szedtük össze? Az egyik tag spediterkocsijavai körbejártuk a falut Persze akadt más segítség is. Mert a tanács és a téesz is tagja a körnek, mint jogi személy.”) A maris irasba foglalt terveknek se szeri, se szama: kirándulások «terepeinek a KOSSUTH SZELLEMÉBEN Fejlődik hazánk első művelődési egyesülete Rektori, főigazgatói megbízások Egyetemi tanárokat tüntettek ki Rektori, főigazgatói megbízásokat, egyetemi, főiskolai tanári kinevezéseket és kitüntetéseket adott át tegnap a Vigadóban Korcsog András művelődési minisztériumi államtitkár. Beszédében egyebek között szólt arról, hogy napjainkban formálódik, s rövidesen nyilvános társadalmi vitára kerül a hazai felsőoktatás távlati fejlesztési koncepciója. Az egyetemek és főiskolák nevelő-oktató munkájának tervezett változása fokozott felelősséget és hatékonyabb irányi tómunkát igényel. Az oktatásügy mindent dolgozójának föl kell készülni az új feladatok megoldására: a szocialista értelmiség magasabb szintű képzésére, a társadalmi-gazdasági fejlődést meghatározó innovációs folyamatba való bekapcsolódásra. — A gyorsan változó világpolitikai és nehezedő gazdasági helyzetben ezekijek megfelelni a jövő szakemberei és oktatói egyaránt csak a korábbiakhoz képest nyitottabb szemlélettel, politikai változásokra érzékenyebb magatartással és szilárd eszmei-ideológiai meggyőződéssel tudnak — hangsúlyozta Korcsog András. Ezután átadta az új rektorok, főigazgatók, egyetemi tanárok kinevezését. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa egyetemi és főiskolai oktatókat .— eredményes munkásságuk elismeréseként, születésnapjuk, illetve nyugállományba vonulásuk alkalmából — kitüntetésben részesített. Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetésben részesült Kezdi Árpád, a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanára. Varró Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára — nyugállományba vonulása alkalmából; Voyer Lajos, az Eötvös Loránd tudományegyetem professzora — 70. születésnapja alkalma- bőd. i A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Vajda Zoltán, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, Vargha László, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi tanára — nyugalomba vonulásuk alkalmából Ezt láthatjuk Pécsen Bóbita és Danaidák Meghatározott program szerint folynak a Nyári Színház előadásai, a hátralevő bemutatók próbái. Nagy érdeklődés előzi meg a Bóbita bábszínház ez évi előadásait. Évekkel ezelőtt a tv-ben is bemutatott népszerű show-műsorokhoz hasonló kétrészes önálló esttel lépnek a közönség elé: Tíz kicsi Gershwin és Operasaláta című zenei paródiaműsorukkal. Hasonlóképpen nagy érdeklődés várható a három kamarabalett estje iránt a Barbakánban. Közülük két felújítás, az Énekek éneke negyedik alkalommal; a tavalyi bemutató, a Lót leányai másodszor vonz telt házakat. Mindkettő két-két alkalommal szerepel a műsorban. Az új bemutató, a Danaidák négy estén látható. Mindhárom Eck Imre koreográfiája. A napokban kezdődtek meg a tettyei romoknál a La Mancha lovagja című musical szabadtéri próbái. Címszerepét Helyey László alakítja, a próbák zenei vezetője Havasi András, a rendező Bagesay László. programban, író—olvasó-találkozók, s élősövény telepítése a falucska utcáin. A könyvtár is hamarosan a kör kezelésébe kerül Vonzó program! Olyannyira vonzó, hogy egyre többen kérik felvételüket a körbe. Néhányat] azt is megígérték, hogy ha eljárhatnak a Mózes-házba, szorgalmasabban dolgoznak és jóval ritkábban néznek a pohár fenekére. Csak a „kiközösítést” ne kelljen elviselniük ... Lám, egy jó közösség neveilő mechanizmusa! A szemlélő előtt tehát egy ki (unő, demokratikus közösség körvonalai bontakoznak ki. Nem élnék itt mar a régi előítéletek: nők is tagjai az egyesületnek — ellentétben az egykori gazdakörrel —. s befogadják az Alföldről a környékre ielepülteket is. A kör tevékenységébe egyetlen politikai, közigazgatási vagy társadalmi szerv sem avatkozott bele: felnőtteknek, felelősség tudó állampolgároknak tekintik valamennyieket, önirányításra képes közösségnek az egyesületet Hiszen gyakorlati politikává vált az a fölismerés, hogy a kis csoportok kezdeményezőkedve és készsége, az ilyen közösségek öntisztító mechanizmusa nélkü- lö zhetetlen ... Így tevékenykedik hétköznapi munkával — a kibontakozásért, a szülőfalu előbbrelépéséért, haladásáért hazánk első esi mindeddig egyetlen művelődési egyesülete. Lengyel AndrásSOMOGYI NÉPLAP
