Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-05 / 157. szám

Eltűnő hiánycikkek Mit jelent a rugalmasság? Az építő fut a munka után Egy megválaszolatlan kér­dés miatt kerestem föl is­mét Horváth Sándort, a nagyatádi Építőipari Szövet­kezeti Közös Vállalat igaz­gatóját. Legutóbbi év eleji beszélgetésünk során ugyan­is néhány udvarias mondat­tal kitért kérdésünk dől, hogy milyennek várja az esztendőt. — Akkor azzal érvelt, hogy még nagyon sok a bi­zonytalansági tényező. Igaz ugyan, hogy elkészítették tervüket, de nem ismerték a vállalatukat létrehozó ter­melőszövetkezetek fejlesztési lehetőségeit, hiszen jóval a terv leadásának határideje után kezdődtek a zárszám­adások. Bizonytalan volt a tanácsi megrendelés is, be­csukódtak a pénztárcák. Hogy látja ma, hat hónap elteltével helyzetüket? — Az építőipar nincs ked­vező helyzetben. Ezt már tavaly is tudtuk az előrejel­zésekből, ám a gyakorlatban nem éreztük, mert bőven volt munkánk. A termelő- szövetkezetek ugyanúgy kér­ték a segítségünket, mint a tanácsok. Ez az év azonban lényegesen több gondot okoz. Nagyon megfontolja mindenki, hogy milyen fej­lesztésbe kezdjen. Hogy ke­vesebb a beruházás, s ennek elsősorban az az oka, hogy előbb 25, majd június else­jétől 40 százalékra emelke­dett a beruházási illeték. Kinek van ma tizennégy- milliója egy tízmilliós beru­házásra? Gazdaságaink kö­zül az idén egyedül a há­romfai termelőszövetkezettől kaptunk megbízást: juhásza­ti programjuk keretében két hodályt építünk. — Az ÉSZKV nyereségben érdekelt vállalat A nehéz­ségek ellenére hogyan tudják biztosítani az eredményessé­get? — Megtanultuk a lassan már közhelyként ható ru­galmasság szó értelmezését és gyakorlását — Mit jelent ez az önök esetében? — Minden munkát elvál­lalunk, s nem ülünk egy­helyben, várva, hogy eljöj­jön a megrendelő, mint öt, esetleg tíz éve, hanem a szó szoros értelmében futunk a munka után: akár kicsi, akár nagy építkezés, felújí­tás, netán segítés valamelyik építőipari vállalatnak. A kulcsra kész lakások építése eddig nem volt üzlet, most mégis dolgozunk a csurgói tanács megbízásából. Nagy­atádon az egyik óvodát és a fürdőt újítjuk föl,. Segesden az iskola fűtését cseréljük ki. — A versenyben mara­Gáztüzelésre térnek át a főiskolák (Tudósítónktól.) A nagykanizsai Kögáz leg­nagyobb üzeme a kaposvári. Ebben az évben 46,5 millió forint nyereségre számíta­nak. Több mint félmilliárd forint értékű termelést kell hozzá megvalósítani. Mihályi Ferenc, a Kögáz gazdasági igazgatóhelyette­se elmondta: a kaposvári ki- rendeltségen 165 dolgozó feladata ez. Az idén mint­egy százmillió köbméter földgázt szolgáltatnak So­mogybán. — Kaposváron földgázt kap' a mezőgazdasági és a tanítóképző . főiskola, né­hány óvoda és iskola, Sió­fokon megépítjük a Foki­hegyi lakótelep és az állami gazdaság konzervüzemének vezetékrendszerét. Megkez­dődött Zamárdiban is a munka és folyamatban van Fonyód gázellátásának meg­oldása is. Barcson és Nagyatádon •gy-egy utca gázvezetékét fcítik ki az idén. dásnak feltétele a pontos­ság, a megbízhatóság, a jó minőség.» Hogyan tudták, il­letve tudják érdekeltté ten­ni a dolgozókat? — A napokban alapszer­vezetünk párttaggyűlésén a kommunisták állásfoglalása az volt: a dolgozó embert kell a középpontba állítani. Ez nemcsak bérkérdés! De vegyük először a béreket! Ezek nálunk az átlagosnál jobbak. Ám ha az anyagi jövedelmekről beszélünk, szólni kell a hétvégi alkalmi munkavállalásokról is; tud­juk, szakmunkásaink java része szombaton és vasárnap is vállal munkát, 800—1000 forintért. Senkinek sem mondhatjuk, hogy ne ma­szekodon, csupán kérhetjük őket, hogy legalább a va­sárnapjukat tegyék szabad­dá... Folytassuk a sort az­zal, hogy dolgozóinkat be­vonjuk a döntés előkészíté­sekbe, s közösen beszéljük meg egy-egy feladat fontos­ságát. Most a munkakörül­ményeket akarjuk javítani: a KISZ védnökégével új te­lepet hozunk létre korszerű műhelyekkel. S a dolgozó megbecsülésének tartjuk az építők napjának méltó meg­ünneplését is, ahol jutalma­kat, kitüntetéseket adunk át. Lehet, hogy nem nagy dolgokról van szó; nem isi kirakatot akarunk, csupán kiegyensúlyozott napi mun­kát. Nagy Jenő Barcsiak a héthelyi téeszben Hosszá az út a Drávától a Balatonig, ám ha barát­ságok szövődnek, jó emberi és munkakapcsolatok ala­kulnak ki két gazdaság kö­zött, rövidül ez a távolság — ezt példázza a barcsi Vö­rös Csillag és a kéthelyi Aranykalász Termelőszövet­kezet együttműködése. A múlt héten a kéthelyi téesz nőbizottsága és az irodai dolgozók Zrínyi Ilona szo­cialista brigádja baráti ta­lálkozón és tapasztalatcse­rén látta vendégül a barcsi szövetkezet nőbizottságának, illetve a József Attila bri­gádnak népes küldöttségét. A két közös gazdaság nő­bizottsága 1975-től tartja egymással a kapcsolatot, s évente hol Barcson, hol Két- helyen találkoznak a lányok, asszonyok, hogy megismer­kedjenek egymás eredmé­nyeivel. A két munkahelyi közösség most alakított ki szoros kapcsolatot, s ezt kí­vánja ápolni, szorosabbra fűzni a jövőben. A barcsi látogatók ezúttal belecsöp­pentek a kéthelyiek aratási munkáiba; határjárás köz­ben megnézték a búzabeta­karítást, a terményszárítót; megtekintették a borsóara­tást, a hígtrágyatároló és feldolgozó berendezést, a két­helyiek ígéretes kukorica- tábláit. Jártak a téesz var­rodájában, gépműhelyében, a baglasi szőlőhegyen, és be­tekinthettek a szövetkezeti tagok életkörülményeibe Kéthelyen és Somogyszent- pálon. A látogatás befejezéseként a vendégek és vendéglátók közös kiránduláson vettek részt a Balaton-parton. Múzeum lesz a talpasházból Ápolják a nemzetiségi hagyományokat Novemberben tartja kong­resszusát a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége. Elemzik az 1978- as kongresszus óta történt változásokat, s egyúttal érté­kelik, miként hajtották vég­re a Politikai Bizottságnak a nemzetiségi politikával kapcsolatos 1978-ban hozott határozatát, megjelölik a to­vábbi feladatokat. A lakócsai tanácshoz tar­tozó Tótújfaluan, Potonyban és Szentborbáson élő 1650 ember 90 százaléka délszláv nemzetiségű, szerb-horvát anyanyelvű. Az itt tevékeny­kedő Egyetértés Tsz párt­vezetőségének a titkárával, Vertkóvczi Lászlóval és dr. Fenyösi László tanácselnök­kel beszélgettünk a nemze­tiség életéről, a változások­ról, gondjaikról, terveikről. Mindketten lakócsai születé­sűek, kitűnően beszélik a szerb-horvát nyelvet Örvendetes változások — Decemberben tárgyalta, jelentésünk alapján, a barcsi pártbizottság a nemzetiségi politika tapasztalatait. ör­vendetesek a változások, persze a gondokról is szól­tunk. A f eladatok ra - nagy gondot fordítunk, főként a nemzetiségi kultúra, a népi hagyományok ápolására, megőrzésére — mondja a pártvezetőség titkára. Többek között számot ad­tak arról, hogy az 1961-ben megkezdőídött az iskolában a szerb-horvát anyanyelvű ok­tatás, s 1978-tól Lakócsán két óvodai csoportban is szerb- horvát nyelvű a foglalkozás. Mind a négy községben mű­ködik KISZ-szervezet, ifjúsá­gi klub, FMonyban délszláv ifjúsági klubot hoztak lét­re, s ez kiváló minősítést kapott A Dráva együttes mellett megalakult egy ha­gyományőrző együttes, ez fel­dolgozza, s más települése­ken — a szomszédos Jugo­szláviában is — bemutatja a lakócsai húsvéti és aratási népszokásokat. A községi népfrontbizott­ságok, a párt- és KlSZ-szer- vezetek élén, két MHSZ­klubjulkban, a tanácsban és a végrehajtó bizottságban mindenütt ott vannak a dél­szláv nemzetiségek. A bar­csi Gábor Andor munkásőr- egységben ugyancsak sokat találni közülük. A délszlá- vokbóL álló Simora Vendel irányította raj többször ért el kiemelkedő eredményt. Szívesen részt vesznek a tár­sadalmi szervezetek munká­jában is. A tavasszal a nép­front szervezte hulladék­gyűjtési akció bevétele 68 ezer forint lett — ezt a la­kócsai óvoda tetőszerkezeté­nek folújítására adták. Tájház, szolgálati lakások A barcsi pártbizottság — a nemzetiségi politika ered­ményesebbé tételére — több határozatban jelölte meg a pártvezetőség és a tanács feladatát. Vertkóvczi László erről így beszélt: — Azon vagyunk, hogy fo­lyamatosan megvalósítsuk valamennyit Sok gondot sa­ját erőből megoldhatunk, de akad, amihez segítségre van szükségünk. Tagja vagyok a szövetség országos választmá­nyának, ott is rendszeresen szót kérek, beszámolok az Itt élő délszlávok helyzetéről, s kérem támogatásukat A la­kócsai tanteremgond égető, ez és személyi föltételek hi­ánya gátolta eddig, hogy is­kolánkat nem minősítették kétnyelvű oktatási intéz­ménnyé. Az életveszélyes la­kócsai művelődési házban két iskolai szükségtanterem mű­ködik. Ez viszont gátolja az eredményesebb közművelő­dést a művészeti munkát. E gondjainkon. saját erőből képtelenek vagyunk változ­tatni. Korábban, évekig nem kap­tak támogatást pedagógusla­kás építéséhez. Ez szintén hátráltatta a fiatalok vissza­hívását letelepítését. — Most a megyei tanács adott hatszáz ezer forintot, mi is ennyit teszünk hozzá, s kiegészítjük sok társadalmi munkával. Egy új pedagógus­szolgálati lakást építünk, kettőt pedig korszerűsítünk ebből a pénzből. Megvásárol­tuk Lakócsa egyetlen fából készült talpasházat, ebben rendezzük be a délszláv mú­zeumot, tájházat A KISZ- bizottság pályázatot hirdet a népi eszközök, használati tárgyak összegyűjtésére. Az iskola átadja a náluk levő kanosokat, vázákat és más Az átalakításra, felújításra váró tájház. tárgyakat; a megyei múzeum vezetői vállalták, hogy segí­tenek a restaurálásában, konzerválásában és rendsze­rezésiben — folytatja dr. Fe- nyősi László tanácselnök. Szeptembertől jelölő gyűlések A két vezetővel folytatott beszélgetésből kitűnt, hogy lassan megoldódnak pedagó­gusgondjaik, megteremtőd­nek a személyi föltételek a kétnyelvű oktatási intézmé­nyekhez, s ősszel elkezdik a zeneoktatást. Bunyevácz József zenekar- vezető most áll am vizsgázót t szerb-horvát nyelvből. Egy szentborbási délszláv fiatal harmadéves főiskolás, őt is visszavárják. Az ősszel még két fiatal megy tanárképző főiskolára, rájuk is számíta­nak majd. Élő kapcsolatot alakítottak ki a szomszédos jugoszláviai községekkel, rendszeres a művészeti csoportok cseréje. Az idei augusztus 20-i nem­zetiségi találkozóra is várnak Verőcéről, illetve Gradniáról fánccsoportot, zenekart, énekegyüttest. Szeptemberben megkez­dődnek Lakócsán, Tótújfalu­ban, Potonyban és Szentbor­báson a kongresszust előké­szítő jelölő gyűlések. Járva a települések utcáit, beszélve az emberekkel azt kell meg­állapítani, hogy ott is lesz miről beszélni. Az utcákon százával szépen fejlődnek a fák, a rózsák és más dísz­növények, amelyeket társa­dalmi munkában ültettek el, s a tanács és a népfront aktí­váiból álló környezetvédelmi őrök vállalták gondozásukat. Az utcákon, a közintézmé­nyeken, üzleteken, vendéglő­kön mindenütt kétnyelvű feliratok láthatók. Ha vala­ki bemegy a tanácsra, anya- nyelvén adja elő kérését, mert a tanács valamennyi dolgozója érti, beszéli a szerb-horvát nyelvel Nemrég a lakócsai taná­cson egy kislányt és egy kis­fiút anyakönyveztek. Az előbbi a Merita, utóbbi pedig a Dusá* keresztnevet kapta. BmM Urnáié Gyártókat keres a Fűszert Rendszeresen végez piac­kutatást a Balaton Fűszért. A hiányzó cikkek pótlására gyártókat keresnek. Har­mincnégy üzemmel, vállalat­tal, különböző szövetkezetek­kel, kisiparosokkal alakítot­tak ki kapcsolatot. Ez a kez­deményezés mi mindennel gazdagítja az áruválasztékot? A Kalocsai Sütőipari Vál­lalattal édesipari termékeket, lisztárut és teasüteményt, a Körmendi Sütő- és Édesipa­ri Vállalattal mézes árut gyártatnak. A tabi áfész fagylaltport, mentolos drazsét és mézes cukorkát készít az igények szerint. A siófoki áfész 300 mázsa sajtos os­tyát szállít, amelynek gyár­tása most kezdődött meg. Velük állapodtak meg 300 mázsa gesztenye granulátum és 10 ezer doboz 20 deka­grammos gesztenyepor elő­állításában is. A csurgói Zrínyi Termelő­szövetkezet hetenként 500 karton réteslapot gyárt és várható a termelés megkét­szerezése. Igény van Tá Veszprém, Baranya és Tolna megyében is. A 1 lengyeltóti Somogy Népe Termelőszövet­kezet tetszetős kivitelű, 5 li­teres műanyag flakonokat gyárt, amelyekbe 1983-ban 250 vagon étolajat töltenek. Ebből az áruiból jövőre már az egész Dunántúlt ellátják. A Szegedi Konzervgyár 109 ezer doboz olajoshalat ké­szít balatoni keszegből és ezt még' júniusban leszállítja. A Zamat Keksz- és Ostyagyár gépeivel a balatonmáriai áfész minőségi lisztesárut, a szombathelyi Sütőipari Válla­lat 300 mázsa karácsonyi füg­geléket készít. A Balaton- boglári Állami Gazdaság 1 millió palack üdítő italt gyárt Balaton néven. Az üdülők ellátását szol­gálja az a 600 ezer darab úticsomag, melyet a pacsai áfész állít össze. Több áfész- től és termelőszövetkezettől vesznek át baibot és más ter­ményeket különböző csoma­golásban. A hőgyészi terme­lőszövetkezet 30—40 vagon kristálycukrot csomagol. Fa­gyasztott és füstölt halat szál­lít a Fűszértnek a siófoki halászati vállalat A bada­csonyi hegyközség 100 ezer palack, 4 fajta márkás bort szállít kétliteres kanosokban. Több kisiparos 40 ezer partvisnyelet, 90 ezer ház­tartási faárut és 80 ezer fo­rint értékű akkusavat gyárt. Egy fafaragó népművésztől 1500 zsűrizett ajándéktárgyat vesz át a vállalat. A lenti termelőszövetkezet 10 ezer szőttesárut gyárt 8—10 millió forint értékben. Vásárolnak egyéb népművészeti terméke­ket is innen. A Kaposvári Háziipari Szövetkezet aján­déktárgyakat és habán ter­mékeket szállít. A Kaposvári KTV 10 ezer darab különle­ges gyertyát, a szociális fog­lalkoztatók 20 ezer tisztaság­csomagot, ugyanennyi frottír- törülközőt és 200 ezer por­törlőt készítenek a Balaton Fűszértnek. Egy kaposvári munkaközösség 40 ezer cso­mag granulátot (párnákba töltésnek), az áfész pedig 150 ezer seprűt készít és szállít a vállalatnak. A böhönyei ipari szövetke­zet 220 ezer ruhavállfát, a tabi kempinggyár összecsuk­ható strand fekvőkét, táskát, napozókalapot, sapkákat gyárt 800 ezer forint érték-* ben. A felsorolás korántsem teljes. Viszont ez is bizonyít­ja, hogy a Balaton Fűszért igyekszik sokat tenni a hi­ánycikkek megszüntetése érdekében. D. Z. SOMOGYI NÉPLAP Erősödő barátság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom