Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-03 / 156. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! SOMOGY Ara: 1,40 Fi NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 256. szám 1983. július 3., tosárnap Nyfít város- politika Hajdan a városok kapuit marcona katonák őrizték, a ki-be járást szigorúan ellen­őrizték, az esti harang meg- kondulása adott jelt, hogy reggelig se ki, se be. Rég el­múlt ez az idő. Városaink, településeink régóta nyitot­tak. Az utóbbi években kezd­tünk el beszélni azonban ar­ról, hogy a településfejlesz­tést is nyitottabbá kell ten­ni; a döntések meghozatala előtt nemcsak szükséges, ha­nem érdemes is meghallgatni a lakosság véleményét. A héten Kaposváron nyílt napokat szervezett a Magyar Urbanisztikai Társaság. Vá­rostervezési, városrendezési és városépítési kiállítás tárja elénk a fejlesztési elképzelé­seket, ehhez szóbeli tájékoz­tatók hangzanak el _ naponta a Killián György Ifjúsági es Úttörő-művelődési Központ­ban — azért, hogy tájékoz­tassák a lakosságot, illetve: bevonják a döntésbe. A nyílt várospolitikát azonban még tanulni kell — tisztségvise­lőknek, tervezőknek, a lakos­ságnak egyaránt. A minap azt kérdezte tőlem egy kapos­vári lakos, elmondhatja-e vé­leményét: helytelennek tart­ja, hogy az amúgyis túlzsú­folt új közigazgatási köz­pont térségében még áruhá­zát is építtet a város. A szakember véleménye is megegyezik vele. Am a dön­tésen már ott a pecsét... A nyílt várospolitika nem könnyen valósul ’ meg. A kaposvári nyílt hetek rendezvénysorozatának leg­fontosabb tanácskozása a dél-dunántúli városok építé­szeti arculatáról és a hagyo­mányokról szólt. A városma­gok építészeti, történeti ér­tékeinek megőrzése fontos feladat. A tanácskozás részt­vevőinek figyelmét nem ke­rülte cl az utóbbi évtizedek fölgyorsult urbanizációs fej- ' lödese sem, a lakótelepi épít­kezés. Jómagam nem tudom két részre osztani — sem Kapos­várt, sem a másik városo­kat: új lakótelepekre és óvá­rosokra. Mert a régi épüle­tek és az újak együtt alakít­ják ki a város sajátos arcu­latát. Épp ezért nemcsak a belvárosokra gondolok, ami­kor ezeknek megújításáról hallok. S nemcsak hallok: Kaposváron naponta látom is, miként változik a Május 1. utca, hogy valóban a sétálóutca legyen. A né­hány éve épült új lakótele­pek is megérdemelnék azt a gondosságot, amit napjaink­ban az elöregedő városrészek élveznek. Az egyik „tömbbelső le­hetne például a gyerekek játszótere, a másik a nyugdí­jasok találkozóhelye: másutt szabadtéri és sportlétesítmé­nyek helyezhetők el, arra alkalmas helyen kulturális programok rendezésére ala­kítható ki a tér. Voltak ugyan már ilyen kezdemé­nyezések Kaposváron a sza­badidőklub például a „Mar- git-leret” szemelte ki erre, játszópiasztikákat helyeznek cl a Kanizsai utca felől ... Ezeket kellene szorgalmazni másutt is. Megvalósításukhoz a lakosság önzetlenségére bizton lehet számítani. Csöndben teszik is néhányan, hogy fölássák a házuk előt­ti földsávot és virágot ültet­nek, fát nevelnek. Legyen ez mozgalom! A nyílt várospo­litika eddig kihasználatlan lehetősége az új városrészek megújulásának elóaejptcK. | Hazánkba látogat a francia kormányfő Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására Pierre Mauroy, a Francia Köztársaság minisz­terelnöke a közeljövőben hi­vatalos látogatást tesz Ma­gyarországon. A magyar—francia kap­csolatok krónikáját felele­venítő cikkünket a 2. olda­lon találják olvasóink. Kohl kancellár Moszkvába utazik Hétfőre várják Moszkvába Helmut Kohlt, az NSZK szö­vetségi kancellárját A láto­gatást komoly érdeklődés előzi meg; szovjet részről mindig nagy jelentőséget tu­lajdonítottak az NSZK-hoz fűződő kapcsolatoknak, amelyek különösen a hetve­nes évek elején bekövetkezett áttörés után teljeskedtek ki, váltak szerteágazóvá. Kohl kancellárnak ebben a minő­ségében ez lesz első moszkvai útja. A nyugatnémet kormányfő látogatása' idején szó esik majd a két ország sikerese« fejlődd gazdasági kapcsola­tairól is. Az NSZK jelenleg a Szovjetunió legnagyobb tő­kés gazdasági partnere. A kölcsönösen előnyös kapcso­latok folytatására — mint azt Otto Lambsdorff gazdasági miniszter néhány nappal ez­előtti moszkvai látogatása is bebizonyította — mindkét részről megvan a' szándék, és formálódnak a további ter­vek. A szovjet fővárosban azonban felhívják a figyel­met arra, hogy a gazdasági kapcsolatok kedvező alakulá­sa, bármennyire pözitív je­lenség is, nem pótolhatja a jó politikai viszonyt. A falu és a szövetkezetek kapcsolatáról tanácskozott az Országos Szövetkezeti Ta­nács tegnap Egerben. Szlamenicky István soros elnök, a Szövosz elnöke megnyitó beszédében meg­emlékezett a 6-1. nemzetközi szövetkezeti napról.' Ezután Szilvasán Pál, a Szövosz el­nökhelyettese terjesztette elő a beszámolót. Összegezte a falvakban a felszabadulás óta végbement korszakos je­lentőségű változásokat, fog­lalkozott a település politika továbbfejlesztésének idősze­Moszkvóba utazott a KISZ küldöttsége A lenini Komszomol Köz­ponti Bizottságának meghí­vására tegnap Moszkvába utazott a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség de­legációja, Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának vezetésével. A látogatás so­rán a delegáció tapasztalat­cserét folytat a két ifjúsági szervezet tevékenységének időszerű kérdéseiről, a két­oldalú kapcsolatok további fejlesztéséről és a nemzetkö­zi ifjúsági mozgalom előtt ál­ló feladatokról. Li Dzong Mok látogatása Házi Vencel külügyminisz­ter-helyettes meghívására június 28. és július 2. között látogatást tett Magyarorszá­gon Li Dzong Mok, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság külügyminiszter-he­lyettese. A látogatás során megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A vendéget fo­gadta Púja Frigyes külügy­miniszter és Szűrös Mátyás, az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője. Üdvözlő távirat A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Sri Lanka-i Kommunista Párt Központi Bizottságát a párt megalakulásának 48, évfor­dulója alkalmából. rű kérdéseivel és az előreha­ladást gátló tényezőkkel. Rámutatott, hogy a szocia­lista fejlődés évtizedei mély­reható történelmi változáso­kat eredményeztek a magyar falvak életében. Gyors átala­kuláson ment és. megy ke­resztül az életmód, a fo­gyasztás szokás-rendszere és szerkezete. Elismerésre mél­tó a fejlődés a kereskedelmi ellátás és a vásárlási körül­mények, valamint a szolgál­tatások terén, s mindezek kedvezően hatnak a falusi életkörülményekre. A beszámoló és a felszóla­lók egyaránt hangoztatták, hogy a szövetkezetek túlnyo­mó többségének létalapja és fejlődésük meghatározója a falu, ugyanakkor a falusi települések harmonikus fej­lődése sem képzelhető el a három nagy szövetkezeti ágazat közreműködése nél­kül. A tanácskozáson elmond­ták, hogy a falvakban vég­bement fejlődés problémák­kal is jár. Helyenként je­lentősen romlott, nem egy helyen ma is romlik a né­pességmegtartó képesség. Azt is szóvátették, hogy a települések kategorizálásá­ban az úgynevezett központi szerep nélküli elnevezés egyenesen idegenkedést kell az ott élőkben. A tanácskozás résztvevői úgy ítélik meg, hogy továb­bi jelentős tartalékok van­nak a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövet­kezetek együttműködésének elmélyítésében. Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ter felszólalásában átadta a Minisztertanács üdvözletét az országos tanács ülésének. Felhívta a figyelmet arra, hogy a falun élő emberek igényei is állandóan növek­szenek és ezekkel a fejlesz­tésben érdekelteknek min­dig számolniuk kell. Az Országos Szövetkezeti Tanács ezután meghallgatta a Heves megyei szövetkeze­tek együttműködéséről szóló tájékoztatót. Az ülés befejez­tével a résztvevők megtekin­tették a Heves megyei szö­vetkezeti népi együttesek be­mutatóját, amelyet a nemzet­közi szövetkezeti nap alkal­mából rendeztek. Prágai pillanatok R békéért, az életért, az atomháború ellen Június 21-én megkondultak a prágai harangok: a közös aka­ratot, a béke-világtalálkozó kezdetét jelezték Megemlékezés a szövetkezetek nemzetközi napjáról Elismerésre méltó fejlődés Az Országos Szövetkezeti Tanács ülése Nagyszabású békedemonstráció színhelye volt Prága óvárosa mindjárt az első napon „Győzni fogunk” Dean Reed énekli A találkozó egyik magyar résztvevője, Ruttkai Éva „Felhívás a békéért, az életért, az atomháború ellen” — a* 1983. június 26-án elfogadott záródokumentum kidolgozásá­ban részt vettek a szocialista országok űrhajósai is Eltűnt idők — fecskék Nagyapám föláll a fonott karosszékből; könyvét, szem­üvegét a padlásfeljárára rak­ja — megjött az unoka. Nagyanyám kék kötényébe törli barna szép kezét, cu­kortól havas rétes kerül az asztalra, a kertben termett bor a pohárba. Nagyapám te­nyérrel keményen megsimítja időtlen bajuszát. Tudom, most komolyan szól. A csa­lád minden apró híre ide fut be, innen megy tovább — szívnek való, útbaigazító ta­nácsokkal megáldva. Aztán elkalandozik « szó, a tekin­tet, hétmérföldes csizmát húz a fátyolos emlékezet, s föl­ragyog a történelemben el­tűnt idő. — De régen volt, istenem,.. Negyvenkilenc éve esküdtünk meg. Annyi mindenen ke­resztülment az ember — nagyanyám hangja magasba száll, akár a tornác alól ki­röppenő fecskepár. — jöttek a gyerekek, vittük őket a mezőre, mert kapálni kellett. Pista bátyádat fejemre vet­tem a kosárba, az erdő szé­lén a gyaloguton mentünk, ott fent megfogta az ágat, s ki « kosár bál. ügye, i**~ s&otfct. . • — Nem úgy vett-, mint most, az isten csudáját — igazít sapkáján nagyapám. — Vittem őket a mezőre, vittem az ennivalót, a vizet. Egy pillanat alatt kiöntöz­ték, megitták. »Szomjas va­gyok’', kiáltozták. A munkát, pedig el kellett végezni ... — Másként nem lehetett létezni, állatokat köllött tar­tani, az állatokból tudtunk pénzt csinálni. Volt tíz disz­nónk is, annyit elhajtottunk a piacra ... — Volt olyan, hogy a pa­pa ment ki etetni, mert én már raktam a kenyeret « kemencébe, megfőztem reg­gelre, elláttam a gyerekeket. Mentem a mezőre, délben haza,,aztán megint késő es­tig dolgoztunk a mezőn. — Reggel fölkeltem há­romkor, megetettem, öt óra­kor volt a befogás; de akkor már ettem egy kis kenyeret, a reggeli nyolckor volt a mezőn ... Aztán jött az egyéni gazdálkodás. Meinte rossz volt: ekét, boronát, lo­vat, marhat köllött venni. A beszolgáltatás nagyon sok volt, de azért mégiscsak si­került, megélhetésre is futot­ta. Pista ment Kanizsára a gimnáziumba, a Teri meg otthon sírt; nem tanulhatott, segítenie köllött. A nyolc osztályt se tudta kijárni ak­kor, annyira sürgős volt a munka, nem nélkülözhettük. Sokszor sirt, mert sok volt a munka. Olyan két kis te­henünk volt, befogtam ükét, fölült a Teri a szekérre, s ment vele, még be is járt a színbe. Körbe söpör szeme a gon­dozott udvaron; a lángoló virágokra, a zsindelyes kút­ra, a szőlőlugas ígéretére néz. — Nyáron összehordtam a szénát, gyönyörű kazalba. A kukoricaszárat is szépen ösz- szetakaritottam. Az tavasz­szál is olyan volt, mint ami­kor összeraktam. Én adtam el tavasszal is szénát, vet­ték a parasztok, mondták, hát hogy az istenbe tudja maga azt összerakni. Az enyém nem rohadt el. Min­dig figyelmes voltam; ho­gyan rakják az aratók, el­lestem tőlük. Irigykedtek ts rám; a rosseb, az meg mi­lyen kazlat tud. Hej, az é* gabonám... Szőke búzatenger a szemé­ben. — Voltak azok e nagyPa­rasztok, összesúgtak; tnt lesz ezekkel a cselédekkel. Mikor odaértek az én földemhez, * rozs olyan volt, mint a nád. Még az uraság is azt kér­dezte, mert akkor még az is létezett, hát ez kié... A munkát én megadtam a bú­zának, trágyáztunk, jó volt a föld. A szomszéd föld öreg nagygazdájához mentek ta­nácsot kérni, azt hitték az a tudós. Az meg mondta: én nem is tudom, hogy leheli ennek a cselédnek magasabb a búzája, mini az én rozsom De azt nem nézte meg, ho­gyan szántottam. Háromszor megszántottam, kerti földet tettem a gabona alá.., A fecskepár a lugas drót­járól figyel. Nem mernek a tornácra szállni. A fejken­dőst meg a sapkást ismerik, óvatosságuk az idegennek szók Egy óra múlva fecske- agyukkal megérzik, az a harmadik, a f iatal idegen ide tartozik. Beröppennek — s s sárból gyúrt fészekben etet­ni kezdik fiókáikat. Kőszegi Lajac

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom