Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-01 / 154. szám
I íConnyítés a terheken Aki a KSli egyik, kiadványának, a Statisztikai Havi Közleményeknek a legfrissebb számába belelapoz, jószerivel napra kész ismereteket szerezhet Magyarország demográfiai helyzetéről. A számok mögé pillantó olvasónak sokat mondó — és igen elgondolkoztató — az alábbi adatok együttese. Hogyan alakul a népesség száma? Hazánkban 1980-ban a népesség száma 10 millió 713 ezer; a házasságkötések száma 80 331, az élveszületése- ké — az 1979. évi 160 364-es . szám után —, még mindig a 148 ezret meghaladó. A természetes szaporodás azonban — ismét csak összevetve az 1979. év több mint 23 ezres lélekszám-növekedésé- vel — már csak mintegy háromezer. Ennyivel születtek tehát többen, mint ahányan meghaltak. Á tavalyi adatok, ugyanebben a régióban: összlakosság 10 millió 700 ezer; 75 557 házasság köttetett, 133 579 élveszületés történt — a lakosság fogyása 10 533. És — még egy ízben búvárkodva ezekben a számokban — , a jelen év első négy hónapjában további 12 ezerrel csökkent a népesség száma, s ez annyit jelent, hogy az 54 ezer halálozással szemben az élveszületések (száma csupán 42 ezer volt. Távol áll tőlem a nemzet- siratás. A fejlettebb gazdasággal rendelkező európai országok nagy részében évek óta regisztrálható folyamat a népesség lassú csökkenése, és minden statisztikai számvetés arra mutat: fejlődésünk és demográfiai helyzetünk egyenlőtlenségei folytán mi is ebbe a kategóriába jutottunk. Töboféle, " tes&krét adatokon, illetve előrelátó társadalmi-egyéni ISandékok elemzésén alapuló előrejelzés szerint az ezredfordulóig akár a kétszáz- ezres számot is meghaladhatja ez a fogyatkozás. A demográfiai hullámhegy a továbbiakban föltehetöleg •ismét bizonyos születés- szám-emelkedést hoz majd, a népesség számának stagnálása azonban feltétlenül hosszabb folyamatnak ígérkezik. Július 1-től Ezek a folyamatok részben befolyásolhatók, kedvezőbb irányba terelhetők, bármennyire világjelenségről van is szó. A befolyásolás eszközei — nem szólva most a tudati elemekről — tekintélyes részben feltétlenül anyagi természetűek. Égető családpolitikai gondjaink oldásáról, enyhítésükről a napokban az ország- gyűlésen is szó esett. Lázár Györgynek, a parlament nyári ülésszakán elmondott beszédéből elevenítek föl elöljáróban néhány mondatot: „A társadalmi juttatások reálértéke az utóbbi két évben is a nemzeti jövedelemnél nagyobb mértékben, összesen hat százalékkal emelkedett. Azonban így is csak szerény előrelépésre volt mód. Most... július 1-i hatállyal 490 forintról 600 forintra növeljük a kétgyermekes családok gyermekenkénti családi pótlékát. Az egygyermekes családok a jelenlegi 130 forintos jövedelemkiegészítés helyett pedig havi 300 forintos családi pótlékot kapnak, a gyermekek hatéves koráig”. Köztudott: az egy- és többgyermekes családok életszínvonala, életmódja, anyagi boldogulása nehezebb és szerényebb manapság, mint a gyereketleneké vagy azoké, akiknek már keresők a fiai, leányai. Napjaink gyermeknevelése sokféle pótolhatatlan öröme mellett is jelentős anyagi áldozatvállalás, bármennyire szívesen tesszük is gyermekeinkért. S a családi pótlék reálértéke — minek szépítenénk? — megkopott, csökkent a legutóbbi korrekció óta. Feltétlenül segítség tehát — és nem is lebecsülendő nagyságú — a megemelt családi pótlék. Több mint 70 éves ez a sajátos segítési forma. Jogosultsági körét 1946-tól lehet erőteljesen társadalmi méretűnek tekinteni, 1981-ben 2,1 millió gyermek után fizettek hazánkban családi pótlékot. A jogszabály is családokra kedvezően módosult. Ma már a kisiparosok és kiskereskedők gyermekei is részesednek e támogatásban, s azt a 16—19 éves fiatalt is megilleti, aki alsó- vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Megközelíti a húszmilliárdot Hogy mit jelent konkrétan ez az anyagi segítség, arra elég néhány utalás. A számítások szerint eddig a gyermekek havi eltartásából átlag 18—19 százalékot vállalt az állam, ám az árviszonyok változása miatt ez az arány az utóbbi években csökkent. A mostani emelés — várhatóan — ennek az aránynak a szinten tartását hosszabb távon is biztosítja, illetve egy keveset emeli is. Az államkasszából már az 1981-es adatok szerint is több mint 14 milliárd jutott családi pótlék formájában a gyermekes családokhoz. Ez az összeg, a mostani emelést figyelembe véve, megközelíti a húszmilliárd forintot. Egyértelmű, szép és nemes a cél: a gyermekvállalás ösztönzése. Biztatás és garancia arra, hogy az állam, a társadalom keresi a módot a segítésre és anyagi eszközeink arányában megpróbál könnyíteni a gyermeknevelés családi terhein. A mostani korrekció körülbelül a családok kétharmadát érinti... S ha mostanság a családpolitikánkról hallunk, statisztikai adatokat olvasunk, adjuk hozzá a számsorokhoz e kedvezményeket is! Várkonyi Margit Ko rsze r ű s ítetté k az üzemet A böhönyei áfész körzetében Tap- sony az egyik legjelentősebb gyümölcs- és szőlőtermelő község. A szövetkezet szeszfőzdéje azonban elavult, használhatatlanná vált. A község lakói kéréssel fordultak a szövetkezethez: korszerűsítsék e létesítményt, hiszen a helybelieken kívül a környék — Nagyszakácsi, Böhönye, Vése —• lakóinak is van igénye rá. A szövetkezet a múlt éviién egr pályázat elnyerésével teremtette meg az anyagi alapokat. Végül tíz hónap alatt, részben a házi brigád közreműködésével, elkészült a tapsonyi üzem. A berendezéseket a gyöngyösi áfész- tól vásárolták meg: egy négyszáz- és egy háromszáz literes főzőüstöt, két finomítót. A megye egyik legkorszerűbb szeszfőzdéje június elején elkészült. A szövetkezet egy jelentős szolgáltatást is magára vállalt: egész területéről megszervezi a cefre beszállítását az üzemhez. Cefretárolójuk hétvagonos, s az igények szerint bevezetik a két műszakot is. A Madár utcai iskolában szeptemberben kezffődik meg a tanítás. Kaposvár új, 16 tantermes általános iskoláját augusztusra készíti el a kivitelező, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. Az új oktatási intézményhez vezető utat a Tanép építőbrigádja készíti Két lélegzetvétel között Az aratók az asszonyokat dicsérik Az idei első nekirugaszkodás kitűnően — a vártnál sokkal jobban — sikerült: a kétszáztizenhat hektár őszi árpa a tavalyi alig több mint negyven mázsa után most hatvan mázsa fölötti átlagterméssel fizetett, s ez rekordnak számít a Kaposvári Főiskolai Tangazdaság nagytoldipusztai üzemegységében. Kedvező idő, jó munkaszervezés, az üzemegység dolgozóinak összefogása — sorolhatnánk még az eredményben közrejátszó tényezőket, ám Németh Sándor üzemegységvezető egy másik körülményt is kiemel: — Januárban, kemény hidegben, az asszonyok végezték az őszi kalászosok fejtrágyázását. Négy nap alatt befejezték ezt a tennivalót. Az ilyen munkára korábban itt nem volt példa. Hogy most az árpa, a búza ilyen, az jórészt nekik köszönhető ... Vándorló vendégek segítőkész munkatársak Nagytoldi- pusztán a tátompusztai kom- bájnosok, traktorosok. Június 12-én kezdték vágni az őszi árpát John Deere kombájnokkal, azóta megjöttek az új Claas Dominátorok, s azok .is itt álltak munkába: az árpaaratás után hétfőn megpróbálkoztak a búzával is. / — Méé nedves, huszonöt százalékos a víztartalma, ezért egyelőre várunk a'folytatással — magyarázzák az aratás két „felvonása” közti szünetben a kombájnosok: Szelindi József, aki Tótomban a növénytermesztők pártalapszervezetének titkára, Kaszás Sándor — ő ugyanott a műhelybeliek pártcsoportjának vezetője — és Vati Gyula. Mindhárman szerelők Tátompusztón, s most ők ülnek a néhány napja érkezett Claas kombájnokon. Éjszaka hozták a gépkocsik a vágóasztalokat, ezeket szerelik össze. Ilyenkor a bérüket nem teljesítmény után, hanem a ledolgozott órák szerint kapják, de alig várják már, hogy ráállhassanak a búzatáblára: hadd bizonyíthassák az új gépek, mit tudnak. — Mindenhol otthon vagyunk, akár Gázlóban, Cserepesen, Bőszénfán, Toldiban vagy Mernyeszentmikló- son dolgozunk, s úgy is fogadnak bennünket. Itt, Nagy- toldiban az üzemi konyhán kapunk kosztot... A megdőlt gabonát is fölszedi a gép, persze a domboldalakon, különösen a zselici határban vigyázni kell... Régi kombájnosok valamennyien — ez a váltótársukra, Biczó Gézára is áll —, értik a dolgukat. Alaposan megedződtek a nehéz terepen; a termelőszövetkezetnek nyújtott segítség közben olyan meredek táblákkal is megismerkedtek, mint amilyenek a visnyei, a hedre- helyi, a szennai, a gálosfai mezőkön vannak. Eddig még nem okoztak gondot a domborzati viszonyok, s a gépek műszaki állapota is kielégítő, nem kivétel ez alól a négy, igencsak idős nyolc— tíz éves — John Deere sem. Ahogy az üzemegységekben vágásra érik a gabona, úgy vándorol a brigád a gazdaság területén... Árpa után silókukorica kerül a letakarított területre, százötven hektáron, Nagytol- diban. Palló Ildikóval, a tangazdaság pártbizottságának titkárával járjuk a határt. Helybeli és tátomi traktorosokkal beszélgetünk: vetőgépet, tárcsát, gyűrűshengert vontatnak gépükkel; az egyes munkafolyamatok szorosan követik egymást. Segítenek az ádándi szakmunkásképző gyakorlati oktatáson levő tanulói is. — Jó magágyat készítenek a kukoricának, akik a talajmunkákat végzik — dicséri a többi traktorost Pozsár Lajos, az egyik tátomi vendég, aki a John Deerre kapcsolt vetőgéppel járja a táblát. összeszokott brigád az övék, akárcsak a kombájno- soké; innen a gázlói búzatarlókra mennek majd gépeikkel. — Már a főztjéről megismerjük a szakácsnőt. Mariska néni például úgy csinálja még a krumplilevest is, hogy az párját ritkítja, s ha elénk teszik az asztalra, tudjuk: senki más nem készíthette, csak ő — halljuk a másik traktorostól, Kocsis Józs e/tőL Kell a jó takarmány — ez indokolja, hogy mielőbb földbe kerüljön a silókukorica magja; ezért igyekszenek most a traktorosok, köztük Zsobrák László és D. Kovács István is, aki erre az időre a Robur gépkocsi volánja mögül ült át a traktor nyergébe, s ezekben a napokban gyűrűshengerezést végez a nagytolői határban. — Erről a százötven hektárról kell biztosítanunk a siló 80 százalékát az ötszázötven férőhelyes tehenészetünknek — tájékoztat az üzemegység vezetője. — Az aratási, talajelőkészítési és vetési munkálatokkal egy időben folyik a lucerna széna hordása. A második kaszálás az állomány korától függően fizet a hetven hektáron, az első kaszálás huszonnégy mázsát adott hektáronként. A szénát a tehenészeti telepünkre szállítjuk. Az asz- szonyok szorgalmára jellemző, hogy a kazlazásban is főként ők vesznek részt... Amkior a traktorosoktól búcsúzunk, halljuk: ha esőt kapna a tarló, nem is kellene szántani vetés előtt, elég lenne egyirányú tárcsával végigjárni a táblát. Nos, a kedden délelőtt kimondott kívánság délutánra teljesült .. Hernesz Ferenc Ügyfél sem akad ilyenkor lóI fizet a málna meg Mintha kihalt volna a falu, alig látni valakit is a se- gesdi utcákon. Barakonyi János, vb-titkár azt mondja, ügyfél sem nagyon akad a tanácson, a nagy munka mellett panaszkodni sincs idő. A málnaérés három hetében a segesdiek jobbára csak a szőlőhegyben, meg a kertekben találhatók. — önnek is van málnása? — Pontosítsunk! — mondja Barakonyi János — Nekünk is van málnásunk, s ha nem fog össze a család, akkor nem győzzük. — Mekkora területük van? — Hatszáz négyszögöl. — Ez az átlagos? — Annál nagyobb. A málnások általában kétszáz négyszögöllel kezdődnek, ennél kisebb területe itt, Se- gesden senkinek sincs. Nem érné meg. Veszner József éknek málnása ötszáz négyszögöl, ötéves a telepítés — ezt azért is illik megjegyezni, mert a 'málna csak a harmadik évben fordul termőre. — Tavaly mit fizetett ez a gyümölcs ? — Hetvenháromezer forintot. — És az Idén? — A brtvan százalékát szedtük le, s eddig ötvenkétezer forintot kaptunk. Nehéz volna megmondani, ki honosította meg Seges- den a málnát, az azonban bizonyos, hogy „divat” lett. Bizonyítékként talán csak annyit: a helybeli termelő- szövetkezet három, a nagyatádi áfész két, a bogádi Zengő völgye Termelőszövetkezet egy felvásárlótelepet üzemeltet. Barakonyi János szerint a jövedelmekre csak következtetni lehet. Egyik este a termelőszövetkezet felvásárlóhelyén kétszázezer forint forint fogyott el, s az újonnan érkezőknek azon a napon már nem tudtak fizetni. — A legóvatosabb becslések szerint is tízmillió forintot hoz a málna a segesi- dieknek. Illetve: nem csak segesdiekről van szó, hiszen a környező dombokon sok nagyatádinak is van földje. A szőlőhegyen találkoztunk a nagyatádi Tóth János sal. A szemerkélő esőben szedték a málnát, pakolták a fóliával bélelt ládákba. — Bizony fievetoi kel’ mert a má.na z>> • ariv s ha már megsérült egy-egy szem, csökken az értéke. — Hány éves a. telepítésük? — Bú m első esztendő hogy terem. Nyári cementellátás 200 000 tonnás ráadás Az év első felében megélénkült a kereslet a cement iránt, ennek megfelelően a Cement- és. Mészművek gyárai több mint kétszázezer tonna cementtel tetézték meg féléves tervüket, s ebből mintegy ötvenezer tonnát a lakosság részére a tü- zép-telepeknek szállítottak. A piackutatók jelzése szerint júliustól — a nyári építési főidényben — fokozódik a kereslet, s a termelők és a forgalmazók intézkedéseket tettek a zavartalan ellátásra. A cementgyárakban megszervezték a hétvégi rakodást, így most már szombatonként és vasárnaponként is ugyanannyi cementet indítanak útnak, mint a munkanapokon. Fölkészülnek arra is, hdgy a vagonhiány esetén Volán-gépkocsik szállítsák a zsákos cementet. A zavartalan ellátás érdekében most különösen nagy figyelmet fordítanak az összehangolt munkára. Az első félévben ugyanis előfordult: a cementipar kerü- lőúton értesült arról, hogy hiány van cementből több észak-dunántúli tüzép-tele- pen. Ekkor a gyártók keresték a kapcsolatot a telepekkel, s ezertonnás cementszállítmánnyal irányvonatot indítottak. A hasonló esetek elkerülése érdekében a főídényben tíznaponként egyeztetik a termelést, a forgalmazást, és a szállítást, s azonnal intézkednek a problémák megoldására. A harmadik negyedévre az egy évvel ezelőttinél mintegy negyvenezer tonnával több, összesen egymillió 382 ezer tonna cement értékesítését irányozták elő, amelyből 216 ezer tonna az importáru. A cementiparnak azonban van még további csaknem 300 ezer tonna biztonsági cement- és klinkertartaléka, ebből gyorsan fedezheti a vártnál nagyobb igényeket. Az érintett tárcák rögzítették azt is, hogy ha esetenként mégsem lenne elég a cement, elsősorban a lakosság igényeit elégítik ki, és csak ezután kerülhet sor más szállítási "kötelezettségek teljesítésére. a ribizli — Mennyire számítanak? — Talán tízezer forint ha bejön — mondja a férj. Ö egyébként tűzoltó huszonnégy órát van szolgálatban, utána negyvennyolc órát pihenhet. Ezért is vette a szőlőt, van ideje dolgozni. — Kell a pénz; az ősszel három gyerek megy iskolába — jegyzi meg a felesége. A tanácson azt mondják, a forintok nagy része nem a takarékba vándorol, hanem a boltba. A nagyatádi Atád Áruházba meg a Tüzép-te- lepre. A színes tévé nem ritkaság, az autó sem; főképpen az 1500-as Ladák és Polski Fiatok jötte« livatba. Szinte minden családi házban van fürdőszoba, s a régi portákat is sokan tatarozták. Ha valaki új otthont akar, annak a tanács is segít: közművesített telket ad. — Tizennyolc, húsz éve jelent meg Segesden a málna — meséli Barakonyi János. — Aki akkor járt erre és most ismét körülnéz láthatta, h'7'<-y me'-' agy j uuu SOMOGYI NÉPLAP
