Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-23 / 173. szám

1 A Kaposvári Közúti Építő Vállalat Somogy és Tolna megyék területén lévő változó munkahelyeire építőipari munkásokat keres felvételre. Jelentkezni lehet a vállalat minden munkahelyen, Nagyatád, Gyár utcai, Siófok, Kele utcák Kaposvár, császárrét) és kaposfüredi focpítésvezelőségén vagy Szánló Imre u. 19. sz. alatt iiéUaUl munkaügyi oaatályán. IPK442) két darab metszett talpas pohár és ugyancsak 2, azaz két darab rózsás papírszal­véta. 4. — Maga Clarisse, ugye­bár? — kérdi a grafikus. — Klári vagyok — mond­ja szerényen a lány. — És maga a Pipacs jeligére jött, nemdebár ? Ahá, a jelige. Hirdetés, persze. Nachtkaszni eladó? Vagy a lány? Zweig akarná feladni agglegényi boldogsá­gát? Vagy titkos házasság­közvetítésre adta a fejét? Netán éppen ő lenne az ál­dozat, hiszen Zweig őt bíz­ta meg a kézbesítéssel? A grófi sarjadék sem lát­szik különösen lelkesnek, talán kétméteres, sima ar­cú lordfit várt. Azért eny- nyire nem fogjuk perzse- letlenül hagyni. A jeligére hem emlékezett, csak arra, hogy valami növény, de most már tudja. A fekete táskából kartonlapot vesz elő, a zsebéből néhány filc- tofllat, és egy perc múlva színes pipacsszálat nyújt át válaszul. — Egyébként Mike —' ad­ja a kezét. Klári tenyere száraz, me­leg. Karját sajnos pongyola fedi, de a melie ‘megrezdül, sajnos a pongyola alatt. Is­merkedni kéne vele. — Nos, üljünk le és is­merkedjünk — mondja a lány, mint egy szakképzett gondolatolvasó. — Maga grafikus ? — Többnyire életművész. De azonkívül rajzoló, kari­katurista, festő, művészet- történész és aranymetsző. — Az aranymetszetben ’ mondja a lány méltósággal — a kisebb rész úgy arány­lik a nagyobbhoz, mirjt a nagyobb rész az egészhez. Az aranymetsző nem foglal­kozás. Maga blöfföl. — Szoktam — vallja be lelkesen az életművész. — De a többi stimmel. Az ok­levelek megtekinthetők szo­bám falán, a maga számára az éjjeli órákban is. A lány nevet: — Konyakkal megkínálha­tom? — Köszönöm, de vezetek. Hisipano Suissával jöttem. — Az is megtekinthető az éjjeli órákban, mint az ok­levelek ? — Akár most rögtön is. Egy prospektuson díszük a Trabantom kesztyűtartójá­ban. — Kár, hogy nem ihat, di­rekt a maga kedvéért vettük a konyakot — Vettük? Kivel? — csap le a szóra Mike. Ideje be­szélni Zweigröl és a »zünde kairóL ■ (Folytatjuk.) Hősünk megáll a fenye­getett függőfolyosó sarkán a 78. számú, a szemet pat- togzó zöld festékkel nyűgöző ajtó előtt, és megtekinti raj­ta’ a névtáblát Nem, nincs kiírva semmiféle kontesz. Szenthe-Kaán sincs, sőt kü­lön Szenthe és külön Kaán, de még Clarisse sincs. Az időtől zöldült réztáblán ez a felirat áll: ÖZV. ROZMÁR ADOLFNÉ — A grófkisasszony meza- lianszot kötött, majd meg­özvegyült — állapítja még Mike Bán, ám ennek ellené­re egy zsebféeűvet végigsi- mít.ia hajat, szakátlát to­vábbá a kettőt összekötő szórhidal, és hogy így fel­készült a főúri fogadásra, becsönget Csend. Vár. Csen­get Semmi. Újra megnyom­ja a gombot Némaság. — A bán előtt nem húz­zák fel * függőhíd»* A grófnő löncsöl. aztán küova- guit — állapítja meg, — Ámbátor másrészt özvegy Rozmárné nem ígér éteri bájakat, és a kégli sem ke­csegtet luxuriőz pompával. A levelet tehát bedobjuk a résen. A zsebébe nyúl, ám ab­ban a pillanatban tárul az ajtó. Mögüle előtűnik a leg­helyesebb lány, akit két sze­me valaha is látott. Egyelő­re ez csak összbenyomás, de annak mellbevágó. Olyany- nyira, hogy meg se tud szó­lalni, csak mosolyog. Ami pedig igen célszerűnek bi­zonyul, mert a tünemény is elmosolyodik. — Ilyen korán? — kérdi, mint aki várta. — Fáradjon beljebb. ^ A számtalan védőhuzattal bevont székektől övezett ovális, politúrozott asztal, tetején ©partul elrendezve 1, azaz egy üveg Lánchíd ko­nyak, 1, száz egy darab ve­gye* teasüteménnyel megra­ksz műanyag tálca. 2, azaz GOMBO Mi elfiliutl torn HÉTVÉGI II traktoróriások jövője Milyen legyen az országút? » A sárkány gyűrök (Dine- saurusok), vagy a raammu- tok késői megjelenésének képzetét kelthetik az újab­ban kifejlesztett traktor­óriások. A tervezőasztalokon pedig állítólag még ezeknél a traktorkolo&szusok ná 1 na­gyobbaknak a tervei is ké­szülőben vannak. A hazai traktorgyártás fellegvárába« a győri Rábában is minden eddig nálunk gyártottnál na­gyobb traktor típus előállítá­sával foglalkoznak a teljesí­tőképesség fokozásának érde­kében. A traktorok teljesítmény­növelése összkerekhajtás, • csatlakozó munkagépek hid­raulikus hajtása, továbbá a karbantartás, javítások te­kintetében is előnyös. Az egyes részegységek építószek- reny elvén alapuló kapcsolá­sa, « az azonos alkatrészek minél nagyobb számban va­ló alkalmazása nagyobbrészt a jövő mérnökeire vár. Az automatikus traktorve­zérlési rendszerek fejlesztése Ab átviteltechnikái kapa­citások bővítésében lényeges változások történtek az el­múlt évtizedek során. Ennek eredményeként, ahol lehet, már ma is a legfejlettebb technikát alkalmazzák, amely alkalmas 1000—2000 telefon- beszélgetés egyidejű átvitelé­hez. Megjelent az ún. időosz­tásos átviteltechnika is. Köz­ismert: á gyorsan hadaró be­szédet annak ellenére is megértjük, hogy a beszélő a szavakat elharapja, mert fü­lünkkel a szavaiból hang­mintát tudunk venni, s ezt a. mintát ki tudjuk magunk­ban egészíteni. Az időosztá­sos kapcsoló elchúMdkus be­rendezése a századmásodperc századrésze alatt képes ilyen mintát venni, s a mintavétel közötti időbe belefér több száz másik telefonáló szavai­ból kivett minta is. Az idő­osztásos telefon persze „nem harapja el” a szavakat, ha­nem a hangmintákat rendre Összerakja. Az eredmény az, hogy külön vonalak kiépíté­se nélkül is ugrásszerűen növelni lehet a távbeszélőhá­lózat teljesítményét, s ugyan­azon a vonalon egyszerre többen is beszélhetnek anél­is ígéretes. A traktorok táv­vezérlésére akusztikus és pneumatikus berendezések vehetők számításba, esetleg a fotoceilás módszerek. Már az is jelentő« lépés lenne ezen a területein, ha a traktorosok gépük vezetőüléséből képesek lennének irányítaná egy, esetleg több másik, vezető nélküli traktor munkavégzé­sét, a sajátjuk ellátásával egyidejűleg. A további célki­tűzések többek között a traktorok távirányítása rá­dióval, később lézersugarak­kal. Annak ellenére, hogy a traktorok üzemanyag-fo­gyasztásának költsége csak igen csekély hányadát képezi a gépesítés költségeinek (még a legnehezebb munkák esetén sem sokkal több, mint az egytizede), azért töreked­nek a fejlesztéssel foglalko­zók a traktorok üzemanyag- fogyasztásának csökkentésé­vel is. A traktorok haladási sebességének a »záltítósi munkák során orkánként 40 Sül, hogy egymást zavarnák. Ez persze csak akkor lehet­séges, ha a kábeles átvitel­ben semmi zavar nincs. A modern átviteltechniká­ban jelenleg legelterjedtebb az úgynevezett koaxiális ká­bel, amely lehetővé teszi a telefonbeszélgetések többcsa­tornás lebonyolítását. Ezek­kel a kábelekkel viszonylag kevés gond van. Annál több a ma még szép számban megtalálható hagyományos kábelekkel, amelyeknél a fo­kozott beázásveszélyen kí­vül — az egyik legfőbb kellemetlenség a szomszédos kábelek közötti áthallás. Ép­pen ezért az érnégyesekből, vagy érpárokból felépített szimmetrikus kábeleknél az áthallás megszüntetésére, a hangfrekvenciás kábeláram­körök külső eredetű zajának csökkentésére egy olyan be­rendezést kellett kifejleszte­ni, amellyel lehetővé válik a kábelereik közti kapacitáskü­lönbség kimutatása, a föld­csatolások kiegyenlítése. Ké­pünkön e korszerű műszert (mérőhidat) láthatjuk, a TEI.MES Műszeripari Szö­vetkezet vásári oklevéllel ki­tüntetett produktumát. km-re való növelése is esök- kenthetné például az üzem­anyagfogyasztást. Elektroni­kus szabályozó biztosíthatná a motor egyenletes terhelé­sét, méghozzá a haladási se­besség automatikus változta­tásával együtt. Sor kerülhet a mi ni komputerrel vezérelt sebességváltó alkalmazására is traktoroknál, ami előse­gítheti a terhelés alatti za­vartalan kapcsolásokat. Miután a talajszerkezetben a legtöbb kárt a súlyos trak­torok és munkagépek kerék­nyomai okozzák, olyan nagy szélességű eszközhordozó vá­zak kialakítását is tervezik, amelyek járókerekei csak a külön e célra hagyott műve- lőutakat tapossák. Az ilyen vázakra függeszthető munka­gépek azután a mag földbe- juttatásától a termésbegyűj­tésig szükséges valamennyi gépesített munkaműveletet megoldhatnak taposást kár nélkül. Ezek a vázak jóval * talajfelszín felett is mozog­hatnak, lehetőséget adva ez­zel, hogy lábon álló növény­zettel borított területrészeken már vessenek. Két vagy akár több, egyébként külön-külön használatos munkaeszköz egyidejű, vagyis egymenét­ben történő alkalmazására is módot nyújthatnak. Az el nem hallgatható el­lenvélemények ellenére vár­hatóan nagy jövő előtt áll­nak a már külön kategóriá­ba számító úgynevezett trac rendszerű traktorok. Közös jellemzőjük, hogy nagyszámú sebességfokozatuk mellett a vezetőülésük a műszerfallal együtt 100 fokkal elforgatha­tó. A tengely fölötti tér­ben oldattartály, termény- gyűjtő elhelyezésére is lehe­tőség van. Könnyű és szán­tásra is alkalma* nehéz tí­pusban készülnek. A trac rendszerű traktorok a mezőgazdasági gépesítés­ben az önjáró gépek háttér­be szorulását okozhatják. Az a feltétélezés is kezd gyöke­ret verni, hogy a jövő nö­vénytermesztőinek két önjá­ró mezei gépe lesz: egy a talajműveléshez, a magvak földbejuttatásához, a vegy­szerek kiadagolásához, és egy másik a termésfoegyűjtéshez. A harmadik széleskörűen hasznosítható géptípus, legin­kább teheru tóhoz hasonlí­tó terepjáró szállítóeszköz le­het. K. J. Útjainkat úgy kell megter­vezni, hogy teljesítőképessé­gük a növekvő forgalom mellett 15—20 év múlva is megfelelő legyen. E követel­mény alapján kell tehát megválasztani a nyomok, közlekedési sávok számát, és az útburkolatot is. A jövőbe­ni igényeket persze csak becsléssel lehet megállapíta­ni, az utak jelenlegi átbocsá­tóképességét viszont aránylag pontosan ismerjük a forga­lomszámlálások révén. Vala­mely út kiépítésekor tehát először meg kell határozni a jelenlegi forgalmat, meg kel! becsülni a várható for­galomnövekedést, és végül meg kell állapítani azt a forgalmi értéket (mértékadó forgalom), amelyre az utat tervezik. Fontos még előre megter­vezni az ún. kiépítési sebes­séget, amelyet az út min­den szakaszán lehetőleg kö­zel azonos értéken kell tar­tani. Előnyös ugyanis, ha a járművek az út minden, sza­kaszán közel azonos sebes­séggel haladhatnak, s nem kell minduntalan fékezniük és újra gyorsítaniuk. A ter­vezett kiépítési sebesség megvalósulása az út helyes vízszintes és magassági vo­nalvezetésén múlik. Legyen az út minél rövidebb, domb­vidéken azonban az egyenes vonalvezetés rosszul értelme­zett takarékosság volna, mert több földmunkát kívánna meg. A vízszintes vonalveze­tés egyik fontos problémája* az ívek, kanyarok helyes megtervezése. Nem elhanya­golható szempont a burkolat helyes megválasztása és ki­alakítása sem. A korszerű utakhoz hozzá­tartoznak a megfelelő távol­Fogkő ellen A fogkoronához — és Tgyökérhez szilárdan tapadó fogkő rendszerint a foglepe- dékből alakul ki (egészen pontosan: a gyökér fogköve a lepedőkből, a fogkoronáé pe­dig a nyálból; de nincs lé­nyegbevágó szerkezeti eltérés közöttük.) A fogkő 70—90 százalékát szervetlen sók, el­sősorban különböző foszfátok alkotják. Szerves anyaga fő­leg fehérjékből, zsírszerű anyagokból és szénhidrátok­ból épei fel. Sokan azt vallják, hogy a fogkő védi a fogat. S ha van is ebben némi igazság, a fogkő mégiscsak szépség­hiba, sőt, és ez a döntőbb, a fog táján sok betegséget idézhet elő. Gyakran okoz fogínygyulladást és -sorva­dást, valamint foglazulást, és emiatt csaknem annyi fogat veszítünk el, mint szuvaso­dás következtében. E be­tegségek elkerülése vagy legalábbis gyakoriságának csökkentése végett a fogaza­tot időnként meg kell tisz­ságokban elhelyezett kitérők (pihenők, éttermek, töltőállo­mások stb.) Képünkön egy ilyet láthatunk az egyik szép vonalvezetésű autópályánk mentén.- ultrahang títani a fog kő tői. „Házilago­san” ez nem oldható meg. A fogorvos a depurátornak ne­vezett eszközzel pattintja le a fogkövet a fogról. Csak­hogy ez többnyire megsérti az ínyt, és nem egyszer a fogzománcot is. De már en­nél korszerűbb eszköz is áll a fogorvosok rendelkezésére: az ultrahangos készülék. Többféle változata közül az a legelterjedtebb, amelynél* másodpercenként 25 095 re*» gést kibocsátó kezelőfejéba vékony csövecske van be** pítve. Miután a kezelőfejet a fogra helyezi az orvos, a csőből kilövelő kis vízsugár közvetítésével a fogra is rá­terjed a rezgés. Az ultra­hang hatására a vízsugárban kis gőzbuborékok képződnek, amelyek a fogkő felületén összeroppannak. Ez a kavi- tációs anyagroncsolódásnale nevezett folyamat távolítja el a fogkövet a fogról a gyors és fájdalommentes el­járás során, mely nem okoz íny- és fogzománc-sérülést. Tökéletesebb telefonálás

Next

/
Oldalképek
Tartalom