Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-20 / 170. szám
fi kötelezettség teljesítéséről nem lehet alkudozni ■ i A szerződésben vá Halt kötelezettség teljesítése helyett gyakran tapasztaljuk, hogy a kibúvókat keresik egymás közötti kapcsolataikban a vállalatok. A következmény: késik a szállítás, a beruházások átadása. Dr. Rendeki Sándorral, a megyei bíróság elnökével az ítélkezés ezzel kapcsolatos tapasztalatairól beszélgettünk. — Miként tartják meg adott szavukat a vállalatok, szövetkezetek? Milyen a szerződéses fegyelem a megyében? — A szerződéses fegye' em része a törvényességnek. Szerepe nélkülözhetetlen a gazdasági kapcsolatok szervezésében, a gazdálkodó szervek együttműködésének alakításában. A gazdasági kapcsolatok során sokféle és nagyszámú szerződést kötnek, de ezeknek csak kis részükben merül fel olyan vita, amelynek eldöntését a bíróságtól igénylik a felek. Több ezer szerződés szervezi és rendezi a gazdasági kapcsolatokat a megyében, és évente átlag 350 per és ugyanennyi nem peres ügy induL Ez az arány mutatja,- hogy a megkötött szerződések nagyobb része megfelel rendeltetésének, vagy teljesítésük lényeges fennakadás nélkül megtörténik. A bíróság elé kerülő vitákból két tapasztalat szűrhető le. Az egyik a szerződéses kapcsolatok kialakításával, teljesítésével összefüggésben tapasztalható kedvezőtlen jelenségek, a másik: a perek száma nem tükrözi a szerződést szegő magatartás gyakoriságát. Az érdekeltek ugyanis nem érvényesítik következetesen igényeiket. Az eladók piaci fölénye jellemzi például a beruházásokat, és ez tapasztalható, az iparcikkek szállítására vona>- kozó szerződéskötéseknél is. A kivitelezők, illetve a szállítók elfogadtatják -a vevőkkel az érdekeiket szolgáló szerződés feltételeit; meghatározzák a teljesítés helyét, módját, és más kikötéseket tesznek. Egyes mezőgazdasági termények értékesítésekor viszont a vevőik fölénye jellemző, Ezt az átvétel indokolatlan megtagadásával és a minőség nem megalapozott kifogásolásával érvényesítik. Van olyan tapasztalat is, hogy a szállítók egy része kitér a sízerződés megkötése elől, a megrendeléseket csak nyilvántartásba veszi, és közülük a neki legmegfelelőbbet teljesíti. Ez' nemcsak a szerződéses kapcsolatot lazítja, hanem bizonytalanságot okoz a megrendelő tevékenységének megszervezése- ben, a készletgazdálkodásban is. — Műszakilag megalapozottak-e, jogilag előké- szitettek-e a szerződések? — Mindkettőnek kü.ön szerepe van, de csak együtt szolgálhatják a szerződéskötés megalapozottságát A szerződések megkötésénél ma még nem zavarmentes a gazdasági és jogi szakemberek együttműködése. Pedig az előkészítés hiányossága legtöbbször gazdasági kárt okoz, esetenként a népgazdaságnak, gyakrabban a gazdálkodónak. Különösen sok hiányosságot mutat a beruházást megvalósító szerződések előkészítése. A szerződések műszaki előkészítésénél többször nem érvényesül a kellő előrelátás. Gond, hogy sokszor pontatlanok a tervezői megbízások. Az igény a tervtől való eltérésre — és ehhez a tervezői hozzájárulás — több esetben nem átgoldoit. Nem mindig vonják be a kivitelezőket sem az előkészítő munkába. A leggyakoribb az, hogy a kivitelező a tervező hibáit nem észrevételezi, később pedig a kijavítás jelentős költséggel jár, árleszállítást vagy kötbérfizetést von maga után. Előfordult az is' hogy a tervező sem és a kivitelező sem ismerte a műszaki előírásokat, sőt megtörtént, hogy a kivitelezéshez a vállalkozónak nem volt megfelelő felkészültsége. Az is előfordult, hogy az árleszállítás összege nagyobb volt, mint a vállalkozói díj. A jogi előkészítésnek nemcsak a szerződés egyértelmű megfogalmazásában van szerepe. A vállalkozási összegek meghatározásához is ismerni kell a szabályokat: bizonyos költségeket csak megállapodás alapján lehet felszámítani. Ha a szerződés ezt nem tartalmazza, eredményesen nem is igényelhető. Az aktív közreműködés azt is jelenti, hogy „ne ügyintéző” legyen a jogtanácsos, hanem a gazdálkodó egység életét, gazdálkodását, a gazdasági kapcsolatait jól ismerő közreműködő. A jogtanácsosok tevékenységéről alkotott 1983. évi 3. stz. tvr. — amely szeptember 1-én lép hatályba — az elmondottaknál még szélesebb körben fogalmazza meg a jogtanácsosok feladatait, felelősségét Megjegyzem: az állampolgárok között kötött szerződésekre is jellemző, hogy nem tisztázzák, nem ismerik megfelelően a jogi kérdéseket. Megalapozatlanul, esetenként meggondolatlanul kötnek szerződést és teljesítik azokat. Csak akkor fordulnak jogi segítségért, amikor már baj van és esetleg segíteni sem lehet. A szerződése* fegyelem feltételezi a jogviszony létrejöttétől a teljesítést követő elszámolásig a jóhiszemű, egymást kölcsönösen segítő eljárást és tájékoztatást. Gyakran tapasztaljuk az együttműködés és a korrektség elvének megsértését. A legjellemzőbbek erre a túlszámlázások és az irreális kárigények. Előfordult, hogy az igényelt félmillió forint ki nem fizetett vállalkozási díjból csak 80 ezer forint volt megalapozott: a kivitelező a különbözeiét máskor már leszámlázta, összegét tekintve nem a legnagyobb ilyen ügy. Idézni azért érdemes, mert ez lakásoknál fordul elő, és ha az indokolatlan felszámítást nem veszik észre, nemcsak jogtalan hasznot jelent ez, hanem a la- * kások árát is növeli. — A szerződésszegést követi-e a jogkövetkezmények érvényesítése, vagy megkezdődik az alkudozás? Az alkudozás többször is előfordul. A szerződésszegést követő magatartás a különböző igényeknél más és más. A szavatossági és a kárügyekben, valamint a pénz- követeléseknél például többnyire időben érvényesítik az igényt. Egyes esetekben azonban jelentős késedelmet okoz a helytelenül értelmezett jó partneri viszony. Ilyenkor a kivitelező új határidőkre ígéri a kijavítást, és 2-3 évig sem teljesíti azt. Ezt követően indítják csak meg a pert. Ez azért is sértheti a felek jogos érdekét, mert nehezíti a lényeges körülmények földerítését, az igények érvényesítését A bíróság előtt érvényesített kötbérigények száma és összege az elmúlt években emelkedett, ebben vannak megalapozatlan, de rendkívül eltúlzott igények is. A jellemző mégis az, hogy a kötbérek érvényesítése nem következetes. Gyakori az új határidőkben történő megállapodás. A felügyeleti szervek sem teljésítik mindig ilyen irányú ellenőrzési kötelezettségüket. Ennek pedig nemcsak a jogszabályok betartása, a szerződéses fegyelem miatt van jelentősége, hanem azért isi, hogy megelőzzék a szerződésszegésből eredő kár áthárítását a fogyasztóra. Tapasztaljuk azt is, hogy a lebonyolítást végző vállalatokkal szemben nem élnek az eredményfelelősség kikötésének lehetőségével. Ezért a határidőkre jó minőségben, eredeti költségirányzaton belül történő teljesítésben a lebonyolító nem érdekelt, és elmulaszt olyan intézkedéseket, melyekkel a szerződésszerű teljesítést elősegítené. A következmény gyakran a szerződés módosítása, ami a teljesítés határidejét rendszerint későbbre teszi, az ellenértéket pedig emeli. Elvétve tapasztalunk csak olyan kikötést, mely az eredeti határidők után bekövetkező áremelkedések áthárítását kizárja pedig a jogszabály lehetővé teszi ezt és a megrendelő érdekét is ez szolgálja — Mi az oka, hogy a vállalatok, szövetkezetek esetenként a jog által biztosított eszközök helyett mást választanak? — Három is van. Az egyik az, hogy a gazdasági erőfölényben levővel szemben igyekszik a bírói utat elkerülni a partner azért, hogy biztosítsa, „ápolja” a nélkülözhetetlen kapcsolatot. A másak a „jó partneri viszony” megőrzése, a kapcsolatok állandósítása A harmadik pedig, hogy a szerződésszegés következményét nem mindig a megrendelő viseli, hanem áthárítja azt, és kényelmesebbnek tartja ha „békésen” egyezkedik, mintha igényt érvényesítene. A három tényező gyakran nem is különíthető el határozottan, az okok együtt is hatnak a felek magatartására — Milyen az Ítélkezés időszerűsége a gazdálkodó egységek közötti perekben? Mi nehezíti ezt a munkát? — Az ügyeknek csaknem 86 százalékát három hónapon belül befejezik a bíróságok. A fennmaradó rész bonyolultsága ési a szakértői bizonyítás időigényessége miatt húzódik el, de csak 1- 2 százalékot tesznek ki az egy évnél hosszabb ideig tartó ügyek. A legbonyolultabb pereknél az átlagost jóval meghaladó eljárási időt a szak- vélemény beszerzése okozza. Ennek elkészítéséhez szükség lehet kísérletek elvégzésére is. Itt jegyzem meg, hogy a kezdettől helyes eljárás egyszerűbb lenne, mint a hibák megállapítása és a kijavítás módjának megtalálása, A másik ilyen tényező, hogy többször nem kielégítő a gazdasági és a jogi szakemberek együttműködése a perekben. E hiányosságok a perek előkészítésénél, a tények teljes dokumentálásánál, a tények és a jogi lehetőségek egyeztetésénél jelentkeznek. Pótlásukra gyakran csak a bíróság felhívására kerül sor, és ilyenkor derüli ki, hogy a per alaptalan, a követelés eltúlzott, vagy ellenkezőleg, a követelés megalapozott és a perbeli védekezés céltalan. A perék ilyen elhúzásánál gyakran ismerhető fel az önigazolásra való törekvés is. Ez a magatartás a mulasztók felelősségét a bírósági döntésre akarja hárítani. Ezért is indokolt, hogy a gazdálkodó szervezetek értékeljék az egyes ügyek eredményét, levonják a megfelelő következtetésit, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Tapasztalatunk szerint ez legtöbbször nincs így. Dr. E. I. Főszezon a növényolajiparban Teljes kapacitással, három műszakban járnak a növényolajipar gyárainak gépei: most a repce - feldolgozása a legnagyobb feladat. Jó közepes termést takaríthatnak be a partner mező- gazdasági üzemek, amelyek az idén 50 000 hektáron termesztették ezt az ipari növényt A kisajtolt repcéből étolaj készül, egy részét a Liga, a yénusz és a Ráma margarinba dolgozzák be, s exportra Is jut'belőle. A repceszezonnal egy időben készülnek a napraforgó feldolgozására. A mezőgazdasági üzemekből befutó jelJó hír a méhészeknek. Veszprémben a Nehézvegyipari Kutató Intézetben évek óta kísérleteznek új, hatásos, és a környezetet kímélő növényvédő szerek előállításán. Az elmúlt esztendők kutatási eredményeként egy olyan rovarölő szert állítottak elő, amely kíméli a méheket A készítményt széles körű vizsgálatnak vetik alá: laboratóriumokban és üvegházakban vizsgálják a szer hatását. Szombathelyről és Nagykőrösről jöttek Fél év alatt Péktanulók sütik a balatoni kenyeret Szinte megáll a levegő, olyan a forróság. A siófoki kenyérgyár alagútkemencé- jének környékén valósággal éget a levegő. Verejtékező felnőttek és fiatalok készítik elő a délutáni műszakhoz a nyersanyagot, az eszközöket A sok fiatalra hamarosan magyarázatot ad Balázsi Károly, a gyár vezetője. — öt éve kötöttünk szerződést a szombathelyi Hevesi Ákos Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézettel, s tanulói a kötelező gyakorlati munkát nálunk végzik. Mi gondoskodunk szállásról, kosztról, s a munka mellett tanulhatnak, szórakozhatnak a fiatalok. Munkájuk nélkül nehezen tudnánk kielégíteni az egyre nagyobb igényeket. A hét végén egyetlen napon 400 mázsa kenyeret, 300 ezer zsemlét, kiflit, s még többféle pékárut sütünk. Vékony, barna kislány Nagy Márta, az intézet harmadéves tanulója. — Rétessütés lesz... Káposztás, túrós és mákos rétest sütünk. Tavaly is voltam itt, Siófokon. Sokat jelent ilyen korszerű üzemben gyakorlati munkát végezni. A régi szakemberektől, köztük Kurdi Györgynétöl rengeteget tanulunk. Az alagút- kemence, a Sió-zsemlét gyártó vonal megismerése, s más gépek, berendezések kezelésének, az itteni technológiának tanulmányozása, a perecsütés elsajátítása nagyon sokat jelent számomra. Mielőtt a műszakba jöttünk, elmentünk fürdeni, napozni. S ha reggel jövünk, mienk a délután és az este. Voltunk múzeumban, kirándultunk zenés sétahajón. Szombat esténként diszkó van a gyár ifjúsági klubjában. A három hét nagyon kellemes, bár a munka csöppet sem könnyű... A szárszói sütödében nagykőrösi fiatalok dolgoznak: a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet növendékei. A tanulókkal együtt dolgozik Csordás Lajos szakoktató tanár. — Mi csak második éve járunk ide. Annyira megkedvelték a gyerekek, hogy év közben valósággal versenyeztek azért: ki vehessen részt a balatoni gyakorlaton. Ez ugyan^. kisebb üzem, mint a siófoki' kenyérgyár, de az itteni szakemberek sokat segítenek a gyerekeknek egy- egy szakmai fogás elsajátításában. A szárszót sütődevezető, Lovasi Sándor is dicséri a fiatalok szorgalmát, az ellátás érdekében végzett munkáját. A fiatalok állandó strandbelépőt kaptak, elvitték őket a szemesi posta-, a szárszói József Attila Múzeumba, s a szémesi, ifjúsági Hullájn kemping diszkóestjére. A szombathelyi és a nagykőrösi diákok közül összesen 125 dolgozik a nyáron a balatoni községekben, s azt .kérték, ha letelik a gyakorlati idő, néhány hétig maradhassanak még önálló munkavállalóként. A sütőipar szívesen fogadja őket, s az iskola vezetői is örülnek ennek. Sz. L. zések szerint a napraforgó még tűri a szárazságot, így a 273 ezer hektáron vetett olajnak való elegendő nyersanyagot biztosíthat a hazai igények kielégítésére és az exporttervek teljesítésére. Előreláthatóan más évekhez képest két héttel korábban, augusztus végén indulhatnak az első szállítmányok a martfűi, a kőbányai, a csepeli, a rákospalotai, a győri és a nyírbátori gyárakba. Néhány helyen új gépsorok fogadják a termést. Rákospalotán, Győrben és Nyírbátorban az elöregedett rostákat korszerűbbekkel váltják fel, ily módon jobb minőségű olajat préselhetnek. A napraforgóolaj kétharmadát exportálják. A legfontosabb vevők Ausztria, az NSZK, Svédország, Algéria és Egyiptom. Mivel a napraforgó-termesztés a jól jövedelmező ágazatok közé tartozik, élénk a termelési kedv. A nagy hozamokat adó magvakat az ipar saját vetőmagüzeméből biztosítja, s ez is hozzájárul, hogy a termésátlagok alapján a magyar napraforgó várhatóan az idén is megőrzi Francia- ország után második helyét a nemzetközi rangsorban. • Harminc újítás Az év első hat hónapjában 945,6 tonna cérnát gyártottak a Pamutfonó-ipari Vállalat Nagyatádi Cérnagyárában. Ám ennek ellenére sem lehetnek elégedettek a Rinya-partiak — hallhattuk tegnap délelőtt az üzemben megtartott immár hagyományos műszaki konferencián, melyen az első félévet értékelték, és meghatározták a következő időszak legfontosabb teendőit. Mint azt Lov- kó Imre főmérnöktől megtudtuk, a vártnál is nehezebb körülmények között dolgoztak az elmúlt hat hónapban. A szakemberek által előre jelzett gazdasági fellendülés nem következett be, a tőkés piacokon mind nehezebb vevőt találni, pedig az év elején tervezett 939 tonna helyett 1200 tonna cérnát szeretnének értékesíteni nyugaton. A nagyatádiak bizakodnak, s úgy tartják, hogy az év végéig elérhetik kitűzött céljaikat, hiszen a korábbi gyakorlat is azt mutatja, hogy a rendelések zöme a második félévben fut be. Az első hat hónap legfontosabb eredménye, hogy határidő előtt sikerült befejezni az évi száz tonna flórcérnát gyártó üzem építését, így a feldolgozó hazai köny- nyűipari üzemeknek nem kell importálniuk a harisnyákhoz, a sport- és szabadidő-öltözékekhez szükséges alapanyagot. Bővítették a kiszerelő üzemet, befejezték a raktárrendszer kialakítását, s ezzel egyidőben végső formát kapott a tranzitraktár is. Az építkezések, gépvásárlások, javítások csak a feltételeket teremtik meg a hibátlan munkához. Az atá- di cérna minőségének javulása elsősorban az ott dolgozó asszonyok érdeme, akiket a vállalat vezetősége érdekeltté tett ebben. Az újítókról sem szabad megfeledkezni, akik, ha néha csak apró ötletekkel is, de ugyancsak a minőség javítását segítik elő. Az elmúlt félévben összesen harminc újítást nyújtottak be a cérnagyáriak, s több mint nyolcvannégyezer forint újítás díjat vehettek föl. Tovább nőtt az újítási kedv, így többen vehették át a kiváló újítói munkáért járó arany, illetve ezüst fokozatú kitüntetést. N. J. SOMOGYI NÉPLAP
