Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-19 / 169. szám

A hatósági munka a közösség érdekét szolgálja Az állampolgárok ügyes­bajos dolgainak döntő több­ségét a tanácsok szlakigazga- tási szervei intézik. Me­gyénkben tavaly több mint 300 ezer ügyben állapítottak meg a lakosság részére jo­got vagy kötelezettséget, iga­zoltak adatot vagy végeztek nyilván tartást. Az ügyek több mint 90 százalékában a vá­rosi és községi tanácsok jár­tak el. Ez igazolja, hogy a hatósági feladatok törvényes, szakszerű, körültekintő, em­berséges ellátása meghatáro­zó a tanácsok és a lakosság kapcsolatának alakulásában. A hatósági ügyek döntő többsége a lakosság kérelmé­re induló eljárás, és ered­ményeként jogot állapítanak meg számukra. Sokan még­is a kötelezettségeket, a ti­lalmakat látják a hatósági munkában. Amikor a társa­dalom érdeke megkívánja, akkor a kötelezettségeiket nem teljesítőkkel, a társadal­mi együttélési szabályokat megsértőkkel szemben „hi­vataliból” kell eljárniuk a tanácsi szerveknek, a köte­lezést előírni, a végrehajtást foganatosítani. E döntések az egyes embereknek sokszor súlyos terhet jelentenek, de ezek a nagyobb közösség, a társadalom védelmét szolgál­ják. . Megalapozottak a döntések A megyében működő ta­nácsok hatósági tevékenysé­ge kiegyensúlyozott, megfe­lel a jogszabályi előírások­nak, az államigazgatási jog- alkalmazás jogpolitikai elve­inek. A több mint 83 ezer alakszerű határozattal inté­zett ügy 97,3 százaléka első fokon befejeződött, vagyis az érdekeltek a döntést tu­domásul vették. A 2861 fel­lebbezés többsége az építés­ügyi és adókötelezettséget előíró határozatok ellen ér­kezett. Az elmúlt években az államigazgatási tevékenység továbbfejlesztésével a meg­előző-szolgáltató jelleg erősö­dött Változatos formákat, módszereket alkalmaztunk. Az állampolgárok jogi is­mereteinek gyarapítására évek óta összehangolt mun­ka folyik. A megyei tanacs igazgatási bizottsága vala­mennyi jogalkalmazó szerv­vel — bíróság, ügyészség, rendőrség stb. — és a tár­sadalmi szervezetekkel — népfront, szakszervezet, KISZ, jogászszövetség, TIT stb. — közös terv alapján irányítja és végzi a jogpro­pagandát, a jogi felvilágosí­tó tevékenységet a lakó- és munkahelyeken, az iskolák­ban, a községi téli esték elő­adásain, a falugyűléseken stb. A tanácsi szervek és az állampolgárok kapcsolattar­tásának szorosabbá tételét szolgálja a városokban — és egyelőre csak néhány község­ben — létrehozott ügyfél­szolgálati iroda, ügyféltájé­koztató. Ezek az állampolgá­rok részére felvilágosítást ad­nak, egyes beadványokat át­vesznek, meghatározott ügye­ket pedig helyben és azon­nal ejintéznek. Az ügyfél­szolgálati irodák népszerű és könnyen áttekinthető kiad­ványokat is az állampolgá­rok rendelkezésére bocsáta­nak. A tanácsok és az ügy­felek közvetlen kapcsolattar­tásának új formáját terem­tette meg a barcsi és a nagyatádi városi tanácsnál már működő hatósági osz­tály. Valamennyi ügycsoport­ban egy helyen folyik a ha­tósági ügyintézés, megoldó­dott a kulturált ügyfélfoga­dás, gyorsabb lett az ügyek intézése. Megelőzés Az igazgatás megelőző jel­legét szolgálja az időben és rendszeresen elvégzett hely­színi ellenőrzés: ezzel is ele­jét veszik a szabálytalansá­goknak. A korábbinál haté­konyabb intézkedések ellené­re előfordulnak engedély nélküli vagy az engedélye­zett tervtől eltérő építkezé­sek. A következetes ellenőr­zés biztosíthatja, hogy már az alapozásnál megtiltsák a munka folytatását, s a szük­séges engedélyezési vagy épí­tésrendészeti eljárást lefoly­tassák. Ez a következetesség sokszor elejét vehetné az el­húzódó ügyekkel járó pa­naszáradatnak is. Hasonló a helyzet a gyermek- és ifjú­ságvédelem területén, ahol a veszélyeztetett környezetben élők fokozottabb és időben történő ellenőrzésével, köz­beeső intézkedésekkel a szü­lőket sokszor megfelelő ma­gatartásra lehetne rábírni, megelőzve a súlyosabb ható­sági intézkedéseket. Gyakran elhangzik: min­den határozat annyit ér, amennyit abból megvalósíta­nak. A hatósági munka nem ér véget a határozathozatal­lal: szerves része ennek a végrehajtási eljárás, örven­detes, hogy az állampolgárok döntő többsége a határoza­tokban előírtaknak: önként tesz eleget s joggal varja el, hogy azokkal szemben, akik fegyelmezetlenek, kötelezett­ségeiket nem teljesítik, a ha­tóságok a jogszabályban biz­tosított lehetőségeikkel élve következetesen járjanak el. A határozatok meggyőző, közérthető indokolása, a tel­jesítési határidő reális meg­állapítása, az önkéntes telje­sítés elmaradása esetén a végrehajtás gyors, leghatéko­nyabb módjának megválasz­tása nagymértékben hozzájá­rul az állampolgári fegyelem erősítéséhez. Az ügyintézők felelőssége A tanácsi hatósági munkát még inkább a gazdasági íe'- adaitoa és a társadalompoli­tikai céiak szolgálatába kell állítaná. Ezt az ügyintézés egyszerűsítésével, a fölösle­ges mozzanatok kiiktatásá­val lehet elérni. A tanácsi szervek ennek érdekében a gyakorlati tapasztalatok alap­ján kezdeményezik egyes jogszabályok felülvizsgála­tát, módosítását A jogalkalmazás jogpoliti­kai elveinek következet®; ér­vényesítése a hatósági mun­kában igényli a tanácsok és az állampolgárok együttmű­ködésének fokozását. Csak akkor érvényesülhet a szo­cialista humanizmus, ha az eljáró szervek a vitás kérdé­sek eldöntése» oi nem „egy ügyet” látnak, hanem a hoz­zájuk forauló állampolgárt. Az ügyintézők felelősségérze­tének növelésével, a hatósági munka demokratizmusának erősödésével egyre általáno­sabb ez a szemlélet. A taná­csi tevékenység megelőző- szolgáltató jellegének erősí­téséhez ugyanakkor nélkülöz­hetetlen az állampolgári fe­gyelem további szilárdítása, az együttes fellépés a jogsza­bályok, a társadalmi együtt­élési szabályok megsértőivel szemben. Dr. Kassai János, a megyei taílacs vb-titkára Szalma bála­hegyek Az utazó ember tapasztal­ja: évről évre kevesebb szalmakazlat lehet látni. Va­lamikor aratás idején húsz­harminc fős csapatok lepték el a tarlót, és nagy szaksze­rűséggel szép, kúpos kazla­kat építettek. Ám a kézi munkaerő egyre fogy, és las­san teljesen kiöregszik a munkából az a korosztály, amely ismerte a kazalrakás minden fortélyát. A szalma- lehúzókat mind több helyen felváltja a bálázógép — így aztán a kazlak helyett a ké­pen is látható bálahegyek tornyosulnak. JíNé > — .-»< Was JH Hatékony szervező munka, rangos létesítmények Nem csökkent az üdültetés színvonala 11 ezer beutalt kéthetente Ismert tény: a kedvezőt­lenné vált gazdasági körül­mények között a SZOT- üdültetésre szánt állami pénzeszközök sem nőhettek» (a költségek, a beszerzési árak növekedése viszont nyilvánvaló), ennek ellenére nem csökkent az üdültetés színvonala. Sőt! Az idei sze­zon déli parti tapasztalatai éppen azt bizonyítják, hogy a SZOT-üdülők a szokásos­nál kevesebb gonddal küsz­ködnek, s talán az eddigi­eknél is többet tehetnek azért, hogy a beutaltak kel­lemesen tölthessék szabad­ságukat. A főszezon kezdete — így hallottuk néhány üdülővezetőtől — az idén csendes volt, zavarmentes, s ez kizárólag az új körül­ményekhez igazodó szervező munka, a hatékony felkészü­lés eredménye. Erről beszél­gettünk a SZOT Dél-dunán­túli Üdülési Igazgatóságának balatonföldvári központjá­ban Könyid István igazga­tóval. — A SZOT-nak kötelessé­ge, hogy az üdültetés szín­vonalát a szigorúbb gazda­sági körülmények között is megőrizze, s lehetőleg emel­je — mondta. — Ezért úgy kell szerveznünk a munkán­kat, hogy e követelmények­nek megfeleljünk. Minde­nekelőtt olyan „belső” anya­gi forrásokat kell feltár­nunk, amelyek megkönnyí­tik az ellátást. Ilyen példá­ul az egyre hatékonyabb kertészeti tevékenység, melynek révén egy-egy üdü­lő saját maga látja el kony­háját zöldségfélékkel. Jó példa erre a SZOT Csepel, az Ezüstpart és a földvári üdülők kertészeti eredmé­nye. Mint ismeretes, a déli parton mi turnusonként 11 ezer beutaltnak adhatunk helyet, ám azt bizonyára ke­vesebben tudják, hogy egy- egy idényben 11—12 ezer ember nem él lehetőségével. Ezek a helyek üresen ma­radnának, ha nem értékesí­tenénk őket a Cooptourist révén. A fogadási feltételek színvonalát is sikerült emel­nünk. A SZOT Lelle klub például minden igényt ki­elégít, most már a parkosí­tási munkálatokat is befejez­tük körülötte, s elkészült a hozzá tartozó tekepálya. A VI. ötéves terv időszakában Siófokon, Széplakon és Ba- latonföldváron is elkészül egy, a Lelléhez hasonló szín­vonalú klub. A SZOT koo­perációs szerződéseket kö­tött több vállalattal, mely­nek eredménye, hogy közös anyagi eszközök révén újí­tottunk (újítunk) fel egy- egy épületet Ennek fejében a szerződő vállalat dolgozói kedvezményes beutalókat kapnak. Ilyen módon már két üdülőt felújítottunk Sió­fokon, ugyancsak kettőt Ba- latonföldváron. Az említett épületek mar olyan állapot­ban voltak, hogy nem fogad­hattak vendégeket. Most el­ső osztályú színvonalat kép­viselnek, s a tervezettnél egy évvel korábban fejezték be felújításukat. A SZOT Csepelben a 3-as számú épü­letet renováltuk saját erő­ből, a leilei gyermeküdülő felújításának első ütemét befejeztük, s pécsi üdülőnk is megifjultan fogadja ven­dégeit. Mindez több millió forint értékű tevékenység. — Mi újság az Ezüstpar­ton? — Augusztusra felépül a szálloda, amely 1050 üdülőt fogadhat majd évente. Szín­házterem, vendéglátó és szórakoztató létesítmények csatlakoznak hozzá. 1984-ben elkészül az uszoda is. Az új létesítmény az idén télen Félidőben az építőtáborok A vasárnapi turnusváltás­sal félidejéhez érkezett az idei épitőtábori évad. A va­káció megkezdése óta eltelt időszakban összesen 94 tá­borhelyen több mint 27 ezer fiatal dolgozott. Augusztus 13-ig, az építőtáborok zárá­sáig kéthetes turnusokban még csak 30 ezer diák segíti a mezőgazdaság, az ipar s más ágazatok idényjellegű munkáit. A fiatalok M százaléka változatlanul a mezőgazda­ságban tevékenykedik, segít a gyümölcsszedésben és más időszerű munkákban. Az élelmiszeripar ez idő tájt megsokasodott gondjain is az epítőtaborozok enyhíte­nek, elsősorban a konzerv­gyárakban. A jobb előkészítésnek, a szervezésnek köszönhetően — az eddigi tapasztalatok szerint — gördülékenyebbé, hatékonyabbá vált az építő­táborok munkája. Ismét megszervezték a szaklaboro­kat. Az idén Siófokon már másodszor segítenek a ven­déglátóipari fiatal szaká­csok, cukrászok, eladók, fel­szolgálók. Ugyancsak sike­res az ez évben először meg­szervezett környezetvédelmi építőtábor. Megfelelően gondoskodnak a táborozok szabad idejének hasznos eltöltéséről. Szer­veztek olya» táborokat, ahol a fiatalok szabad ide­jük nagy részében makra­méznak, másutt dalokat ta­nulnak, vagy az orosz, an­gol, német nyelv elsajátítá­sával foglalkoznak. Szerve­zetten gondoskodnak a tá­borozok kulturális program­járól is, népszerű együtte­sek, előadóművészek folya­matosan járják az építőtá­borokat. Nagy forgalmat bonyolíta­nak le az épitőtábori buti­kok is, ahol a fiatalok ön­költséges áron vehetik meg a legdivatosabb öltözékeket. A butikokba kerülő divat­áruk nagy részét a szak­munkásképző intézetek ta­nulói szakmai gyakorlatu­kon tervezték, készítették A szállodaként fog működni, s csak a jövő év májusában foglalják el szakszervezeti beutaltak. Az építés költsé­ge 520 millió forint Itt jegyzem meg, hogy épül a boglárlellei Postás-üdülő is, mely 600 beutaltat fogadhat majd turnusonként Az épü­let három szintje elkészült már, s 1985 tavaszán fejezik be az építők. — A SZOT-üdülők minden esztendőben jelentős mun­kaerőhiánnyal küszködtek. Az idén ez a krónikusnak mondható gond is enyhült? — Igen. Az előző években rendszerint a létszám 30 százaléka hiányzott a szezon kezdetén. Most mindössze 5 százalékos munkaerőhiány­nyal indultunk. Hogy miként sikerült e téren előbbre jut­ni? Mindenekelőtt a bérin­tézkedéseink révén. Az idén ugyanis bevezettük a telje­sítménnyel arányban álló bérezést. Bevált. Ésszerű, át­csoportosításokat kezdemé­nyeztünk, s ez az üdülőve­zetőket is érintette; a többi között 18 előléptetést jelen­tett. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a rá­termettség, a tehetség szem­pontjából jól választottuk meg munkatársainkat. Az adminisztrációt egyszerűsí­tettük, s a gépesítés révén a párhuzamos (és fölösleges) munkafolyamatokat kiik­tattuk. A nagy létszámú üdülőinkben sokat segítenek az ifjúsági építőtáborok is. A szokásosnál csendesebb, zavartalanabb szezon az említetteknek köszönhető. Persze gond azért még akad. A balatoni köztiszta­ság, a csatornázás elmara­dottsága bennünket is nyo­maszt. Mindennapi gond, hogy a Balaton-parton az élelmiszer, a zöldség ára sokkal magasabb, mint az ország más tájain. Az egy főre előirányzott összeg azonban ugyanannyi, mint máshol. Üdülőinkben vissza­esett a vendéglátó részleg forgalma. Az emberek ke­vesebb pénzt költenek, mint régen, következéskép­pen többet várnának magá­tól az intézménytől. Sokba kerül az ide utazás is. Pl. Debrecenből egy családnak az útiköltsége több, mint amennyit be kell fizetnie a beutalóért. Annak azonban nagyon örüiők, hogy a nagy- családos üdülőink tele van­nak. A beszélgetésünk elején említett fürdőhely-kihasz­nálatlanság csak a -magá­nyos, feinöttüdül tetősben mutatkozik. A nagycsaládo­sok hagyományos üdülői­ben, például a szántódi Rév­ben, a Panorámában, a bog­lárlel lei Ligetben egyetlen ágy sem szabad. i£ A , MAI I KOMMENTÁRUNK.' HASZNOSÍTOTT TAPASZTALATOK „A mi szövetkezetünk mel­léküzemági tevékenységként műanyag termékeket gyárt, s jó volt látni, hogy vendéglá­tóink ugyanilyen keretek kö­zött milyen ügyesen dolgoz­nak a varrodájukban. Meg­néztük a munkájukat, s el kellett ismerni: jól választot­tak, a nők foglalkoztatásának célravezető formája mellett döntöttek a szövetkezet veze­tői a melléküzemág beindítá­sával.”-Drávaszentesi asszonytól hallottam ezt a véleményt a közelmúltban Kéthelyen, ami­kor a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet nőbizoit- ságának és egyik szocialista brigádjának küldöttsége a helyi nöbizottság és a Zrínyi Ilona szocialista brigád meg­hívására az Aranykalász Ter­melőszövetkezetben járt ta­pasztalatcserén. A Dráva mellékiek kíváncsian, az új dolgok befogadására készen néztek kőiül a kéthelyiek kö­zös gazdaságában. A házigaz­dákat számtalan kérdéssel ostromolták, hogy mindent megtudakoljanak, ami a messziről jött, de nagyjában- egészében hasonló körülmé­nyek között dolgozó látogatót érdekelheti. Számos közös gazdaságból indulnak tapasztalatsze-z5 útra ebben az időszakban ki- sebb-nagyobb csoportok, kü­lönböző szakmai közösségek ágy, ahogyan azt a barcsiak tették. A siófoki November 7. Mezőgazdasági és Kerté­szeti Termelőszövetkezet nő- bizottsága például a szentba- lázsi Surján völgye Termelő- szövetkezetben járt, a kap­csolatteremtés szándékával: a két közös gazdaság együtt­működése már kétéves múlt­ra tekint vissza és szépen gyümölcsözik, a nőbizottsá­gok tagjai azonban most ta­lálkoztak egymással először, A sok tekintetben rokon vo­násokat mutató szövetkezetek asszonyai, lányai számos, a saját gazdaságukban is sike­resen alkalmazható munka- módszert vettek át egymás­tól. Két példát említettem mindössze, de számos mun­kahelyi közösség kerekedik föl ezekben a hetekben, hó­napokban a somogyi terme­lőszövetkezetekből, hogy ta­pasztalatokat szerezzen, illet­ve adjon tovább más gazda­ságokban. Nem mindegy, mit visznek és hoznak tarsolyuk­ban e látogatások résztvevői, s az sem, hogy továbbad­ják-e a látottakat, hallotta­kat otthonmaradt munkatár­saiknak, vagy megtartják be­nyomásaikat önmaguknak. Egy-egy tapasztalatcsere annyit ér, amennyi haszno­sul belőle. Ezért érdemes fo­kozottan ügyelni a szervezé­sére, a lebonyolítására és ar­ra, hogy a tarsoly tartalma, mérhető eredményekben ka­matozzon a vendégeknél és a vendéglátóknál egyaránt. h. r. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom