Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-17 / 168. szám
* ! I A G PROLETÁRJA!;' EGYESÜLJETEK} ARA; 1.49 Ff SOMOGY™ AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 168. stóm 1983, július 1?., vasárnap Kádár János vezetésével / ■ * ■ A S ** « 1 ■ * iart-es ' , átogat a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és Minisztertanácsa meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével július 18-án, hétfőn magyar párt- és kormány- küldöttség utazik hivatalos, baráti látogatásra a Szovjetunióba. Kézfogás Lehetnek-c egyenrangú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok két szomszédos ország között, ha az egyik kétszáznegyvenszer nagyobb és huszonötször népesebb a másiknál? A válasz: igen, ha szocialista államokról van szó. Jól példázzák ezt hazánk és a Szovjetunió kapcsolatai. „Nem a véletlen szeszélyéből, nem néhány ember elhatározásából, hanem azonos szocialista elveinkből és céljainkból, népeink közös érdekeiből következik, hogy együtt haladunk” — mondta egy alkalommal Kádár János. Kijelentése mögött tények egész sorának tanúbizonysága áll. „A magyar—szovjet barátság népünk békéjének, hazánk függetlenségének és biztonságinak, szocialista epitómunkánk sikerének fő nemzetközi támasza” — állapította meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. évi áprilisi határozatában. Ez az egy mondat napjainkban mar annyira természetes, hogy aligha kell bővebben szólni róla. Mégis, most a párt- és kormányküldöttségünk küszöbön álló látogatása idején jólesően gondolhatunk arra, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió legmagasabb szintű vezetőinek találkozói, az állandó munkakapcsolat, a szeles körű véleménycserék alapvetően járulnak hozzá feladataink megoldásához. Kétoldalú kapcsolatainkat az érdekek kölcsönös figyelembevétele, a mély tisztelet es a teljes bizalom jellemzi. Az együttműködés kiterjed az élet minden területére. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok első hazai gyümölcse a ma is épülő-bővülő Dunai Vasmű. (A nemrégiben történt baleset után az első percekben Moszkvából jött a távirat: „Miben segíthetünk?”) Napjainkban pedig újabb nagyberuházás van készülőben: a paksi atomerőmű. Eközben magyar segítséggel csirkcgyjjrak épülnek a Szovjetunió több köztársaságában, közreműködünk a hmelnyickiji atomerőmű építésében és számos szovjet ipari üzem rekonstrukciójában. Árucsere-forgalmunk 1948- ban 51 millió rubellel indult, 1960-ban elérte az 503 milliót, tavaly pedig csaknem 1,5 miliiárriot tett ki. A Szovjetunió 143 külkereskedelmi partnerének sorában ezzel az ötödik helyen állunk. A fejlődés dinamizmusára jellemző, hogy a januárban aláírt megállapodás értelmében a forgalom az idén már a nyolcmilliárd rubelt is meghaladja. A szovjet piac fontosságát érzékelteti, hogy a magyar export harmada a Szovjetunióba kerül. Onnan cserébe létfontosságú energiahordozókat, nyers- es alapanyagokat, így kőolajat, földgázt, villamos energiát, vasércet, fát, gyapotot kapunk. A Szovjetunióban ugyanakkor ismertek és kedveltek az Ikarus buszok, melyeket ott iparunk jelképének tekintenek. Kivitelünkben a gépek és berendezések dominálnák, de jelentős a fogyasztási cikkek és a mező- gazdasági termékek exportja is. Gyümölcsbehozatalának negyede, almaimportja- nak ketnarmada tőlünk származik. Es akkor még nem szóltunk a hatalmas KGST- vallalkozásokról, a Szövetség gázvezetékről és a 150 kilovoltos villamos távvezetékről, vagy a kétoldalú együttműködés olyan kiemelkedő állomásairól, mint a timföld—alumínium egyezmény, az oiefinprogram. A kétoldalú együttműködés természetesen kiterjed pártjaink, országaink nemzetközi tevékenységére is. A magyar—szovjet szövetség a kétoldalú érdekék védelmén túl jól szolgaija a szocialista közösség nemzetközi beío- lyásánaK erősítését, Európa, sőt az egész világ békéjének s biztonsagának megszilárdítását. Mélyen tiszteljük és minden erőnkkel támogatjuk a Szovjetunió következetes békepolitikáját. Hazánk a Varsói Szerződés tagjaként, a Szovjetunióval szövetségben az emberiség legnemesebb céljainak valóra váltásáért küzd. Együtt lépünk fel az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben, közösen munkálkodunk az enyhülés vívmányainak megőrzése, a háborús veszély elhárítása érdekében. A Szovjetunió és hazánk szívén viseli Európa sorsát. Mindent megtesz földrészünk békéjének és biztonságának megszilárdításáért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, az amerikai szárazföldi közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének megakadályozásáért, az atomháború veszélyének elhárításáért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért és együttműködéséért. A Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség moszkvai látogatása több évtizedes, jól bevált folyamat része, s ugyanakkor a magyar—szovjet együttműködés újabb fontos állomása lesz. Lehetőséget ad a közös politika megerősítésére, a megtett út eredményeinek értékelésére. Emellett és nem kevésbé természetesen az eiőre tekintésre is, hiszen a kétoldalú kapcsolatok újabb és újabb lehetőségeinek feltárása nyilvánvaló együttes érdekünk. A hónap végén sor kerülhet az aláírásra Több új tárgyalási fórumot terveznek A madridi találkozón pénteken éjjel a részt vevő országok képviselői — Málta kivételével — elfogadták a zá ród okúmén tűm - tér veze t szövegét. , Ezzel — csaknem három esztendő diplomáciai fáradozásainak eredményeként sikerre! érhet véget az a madridi tanácskozás-sorozat, amely a Helsinkiben elfogadott záróokmány szellemében az európai biztonság és együttműködés ügyének előmozdítására hivatott. A péntek délelőtti plenáris ülésen hivatalos meghívás hangzott el a részt veim országokhoz a Bemben 1986- ban1, megrendezendő szakértői értekezletre, amelynek tárgya a személyek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok kérdése. A találkozó egyhónapos vita után jóváhagyott tervezetének részlete; több változta- tást mutatnak a semleges ás el nem kötelezett országok márciusi tervezetével összevetve. így helyt kapott az a javaslat is, hogy kiemelkedő kulturális személyiségek részvételével Budapesten tartsanak fórumot 1985 októberében és ennek előkészítését szintén a magyar fővárosban rendezzék egy évvel korábban. Kovaljov szővjet külügyminiszter-helyettes a szocialista. országok nevében ismételten támogatólag foglalt állást a tervezet mellett. Az osztrák küldött ezután a semleges és el nem kötelezett országok nevében indítványozta, hogy a találkozó befejezését jelentő külügyminiszteri szintű záróülésekre július 21—26—219-én kerüljön sor. A madridi találkozó legközelebbi teljes ülésének időpontja: hétfő, 16 óra. Az európai enyhülés ügyében kiemelkedő fontosságú madridi találkozó záródokumentum-tervezetét tehát egy kivétellel valamennyi ország képviselője elfogadta. Amennyiben a máltai álláspont kedvező irányiban módosul és az érintett kormányok elfogadják a külügyminiszteri szintű záróülés időpontját, akikor — a péntek éjszaka létrejött megállapodás alapján — július végén sor kerülhet az európai enyhülés és biztonság kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó sikeres befejezésére., Teljesei! felújítva szolgálja a forgalmat rövidesen hazánk leghosszabb. 161 méteres raüemlékhidja. Már a külső festés, javítás folyik a híres hortobágyi kilenelyukú hídon Apó meg a falu Apó malomkeréknyi kalapjának árnyékában üldögél az udvaron, nincs már egyéb dolga. Ha nincs, hát csinál! Olyan ember volt világéletében, aki nemcsak magával törődött. Már akkor is, amikor félig-meddig más kezeld- baként, summási létben is oda-odaszólt a talpnyalónak — a pallért nevezték így, aki a sarkukban járt —, ha az durván beszélt valamelyik lánnyal a kapások közül. Akkor még nem volt apó, hanem friss reménységgel gaz- gazdálkodó fiatal legény. Nagyon mással nem is gazdálkodhatott: az a nyomorult két kis hold mire lett volna elég? Még akkor sem volt apó, amUcor elkezdték fölszabdalni a báró birtokát: jutott neki is belőle ahhoz a kettőhöz néhány. Igazán törődni a világ dolgával aMzor kezdett, amikor téesz alakult a ffiíujrúra n. fírigadérossá emelte a közösség, viselte is a tisztséget jó ideig, egészen addig, míg fiatalabb, rátermettebb nem akadt: iskolázott ember. Üldögélhetne * fi alatt, esetidoshatná a legyeket. De 6 nem, és nem! Világ gondra az övé, arról meg nem lehet csak az asszonnyal beszélni örökké. Hát nagyon jó, hogy betévedt az idegen, aki amolyan városi forma, szakálla is van, de azért érdekli, mit is gondol apó a faluról. Apó sok mindent gondol a faluról. Először is, megbékéli azzal, hogy az ő kis településük társközsége lett a szomszédos nagyobbnak. Mondja, amit mások: kár, hogy olyan sokan városközeibe meg a központi faluba dezertáltak. Ahol a megélhetés biztosítéka a munkahely, oda igyekszik az ember gyereke — ismeri el. S főként az „ember gyereke” hagyta el a szülőfalut. Az öregebbje maradt, sokan már el sem mozdulnak soha innen, majd csak a Gábriel harsonaszavára .. ■ Azért panaszkodik egy kicsit apó, hogy többet gondolhatnának velük a „központiak”; néha elmarad a kirendeltségen a fogadóóra, máskor meg olyan tanácsi ember érkezik, akt nem gaz- dere. nattak a panasznak, Motorvonatok a Szovjetunióba, a Gan*MÄVAG Vasúti Járműgyárban az idén 20 darab négyrészes, dízel hajtású vonalot készítenek szovjet exportra. A két 800 lóerős motorral ellátott vonatok a városközi közlekedésben segítik majd a személyszállítást. A képen: Villanyszerelési munkálatok a szovjet exportra készülő vo- natokon. Aratási hajrá Országszerte befejezéséhez közeledik az aratás. Szombaton a gazdaságok többségében már az utolsó táblákon takarították be a kombájnok a búzát, s vágták a legkésőbben érő kalászost, a zabot is. Szolnok és Csong- rád megyében, ahol legkorábban érett aratásra a kenyérgabona, teljes egészében fedél alatt van már a termés. A többi megyében — a hűvösebb éghajlatú északi és nyugati tájak kivételével — néhány napi munka van csak* hátra. Az aratási munkák tapaszé tala'tai általában kedvezőek? A napos időjárás mellett sok más tényező is gyorsította és olcsóbbá tette az idei aratást. Somogy szövetkezeteiben és az állami gazdaságaiban több mint 600 aratócséplőgép, sok száz szállító- jármű dolgozott zavartalanul, mert a gépeket gondosan kijavították, a szervezett alkatrész-ellátás eredményeként üzemi hiba miatt csak rövid ideig álltak a kombájnok. Az idén jól sikerült a kalászosok gyomirtása is, s így kevesebb géptörés volt a táblákon. A amellyel fölkeresik. Márad a drága busz, nem is beszélve az ugyancsak drága időről, mely madárként röppen el: a nagyobb községbe kell menni az ügyes-bajos dolgok intézésére. Most — azt mondja apó — mintha moccanna valami. Megint kezdi a „hivatalos embereket” érdekelni az ö falujukhoz hasonló apró települések sorsa. A rádió, a televízió, az újság foglalkozik az ő elárvalósukkal, és ha sokan sokat beszélnek az aprófaluról, hát majd csak lépnek is az érdekükben! Jönnek is ilyen-olyan vizsgálódók, kérdezgetnek ezt-azt. Ahol nagy a szükség, közel a segítség — idézi apó a szólásmondást. Csak — azt mondja — megérjem! Megérjük ... Tudja, hogy vannak olyan három-négy falvas körzetek, ahol nem is várták a hivatalos lépéseket. Egy jó torkú asszonyokat tömörítő pávakor, egy színjátszó csoport, egy citerazenekar vagy tánccsoport is ósszefonhat}a s sorsokat s k ózsU k*t kedvező időjárás miatt szám tásra alig volt szükség. A Somogy megyei Gabonafor- galmi Vállalat a múlt esztendei 22 ezer tonna helyett az idén mindössze 8,5 ezer tonna gabonát szárított. A gazdaságokban a termés zömét a tarlóról egyenesen a tároló, átvevő helyre szállíthatták. Veszprém megye szántóföldjein, ahol szombaton valamennyi kombájn dolgozott, Somogy és Fejér megyéből -érkeztek vendéggépek. Ott ahol a gabonafélék bey takarítását és a járulékos- munkákat befejezték, hozzálátták a másodvetéshez és a talajmunkákhoz. Soipogy me gye gazdaságaiban eddig 15 ezer hektárnyi szuperkorai kukoricát vetettek eL Ilyen mérvű másodvetésre eddig még nem volt példa a megyében. Szolnok megyeben a kettős termesztést elsősorban az öntözött földekre koncentrálják. Szombatig hétezer hektárnál* nagyobb területre ültettek a tarlóba rövid tenyészidejű kukoricát, borsói, takarmányféléket és zöldbabot. vakban! Ha három-négy falu érdekelt annak a csoportnak a létrehozásában! Aztán, akár a téesz, akár az áfész a gazda: egymást megismerve kezdenek egymás iránt is érezni a különböző települések lakói. Ha'a hagyomány szegényedik is azzal, hogy elfelejtik a falucsú- fölét — amely miatt régebben annyiszor nyílt bicska búcsúkor —, nem olyan nagy baj az. Elég, ha valamelyik krónika őrzi ezeket az egymást lekicsinylő versikékel, történeteket! tgy gondolkodik a faluról — meg a szomszédos településekről — apó, ott a nagy diófa árnyékában. Barna szeme csillog a kalapkarima alól. Kemény szálú bajsgát pödri. Jófajta, elégedettséget sarjadztató beszélgetésekkor mindig így tesz. Nem is kell az a pohár bor vérforralóul — csak a vendégnek, hogy ne higgye: nem látják szívesen —, elég a közgond is « szenvedélyesség ébredéséhez. Azért búcsúzásul azt mondja.: csak sürgessék azt a hivatalt is, amiről legutoljára hallott. Hogy egyszemélyi fa-, lufélelös, falugazda is kötré a társközségét a központihoz. feesfcs Lisssís
