Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-15 / 166. szám
Betakarítógépek bemutatója Kísgyalánban Bizonyított a Bizon Ötmillió „hiányzik" a város kasszájából Az aratás végéhez közeledve vajon mi újat nyújthat egy bemutató és az ehhez kapcsolódó tanácskozás, melynek témája a gabonafélék korszerű betakarításához fűződik? Nos, mint azt a kisgyaláni Petőfi Termelő- szövetkezetben tegnap tartott gyakorlati bemutató és az azt követő vita tanúsítja: ezekről az eszközökről talán épp most a legjobb beszélni, amikor kiállták az első próbát, s elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy az őszi kukorica-betakarításra — a most elhangzott észrevételeket is figyelembe véve — fölkészülhessenek, például megfelelő alkatrészellátással ... Nándorfalvi Nándor tsz-elnök a házigazdák nevében köszöntötte a több mint száz résztvevőt: a Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetsége kereskedelmi kirendeltségeinek munkatársait, a két ország kombájngyártó vállalatainak képviselőit, Németh Lajost, az Agrotek vezérigazgató-helyettesét, a megyei mezőgazdasági termelőeszköz-kereskedelmi vállalatok igazgatóit és a mezőgazdasági nagyüzemek szakembereit. Utalt rá — s ez a rendezők időpontválasztásának helyességét is igazolja —, hogy a gépek alkalmazásának. tapasztalatai most már nagyüzemi eredményekben mérhetők, s jól hasznosíthatók a jövő évi aratáskor. A szövetkezet elAz idén tovább bővül a Mechanikai Műveik és a szovjet vilniuszi festékszórógyár kooperációja. A kölcsönös alkatrészszállítások mellett a nagynyomású festékszórók harmadik országbeli közös értékesítése újabb piacokra is kiterjed. nöke — miután röviden ismertette a gazdaság főbb termelési jellemzőit — elmondta : a betakarításban igyekeztek az NDK-tool származó gépsort kialakítani, ezért is vásároltak az idén a kaposvári Agrokartől két E—5.14-es kombájnt. Az aratási bemutatón ezeket az arató-cséplőket, továbbá a lengyelek új kombájnját, a Bizon Rekordot láthattuk. Munka köziben mutatta be képességeit a szolnoki Mezőgép körbálázó gépe és a püspökladányi tsz bálafölszedő és -rakodógépe (ez utóbbi, a kaposvári Mezőgép KOR 401 O-es darujával működik). Az E—öl4-es arató-cséplőből az idén száz érkezik — illetve részben már megérkezett — az országba. Ez a gép teljesítőképességénél fogva a középkategóriájú kombájnok közé tartozik, s akárcsak lengyel társa, jól megfelel a hgzai követelményeknek. sebb mennyiséget már tavaly is exportált a fejlődő országokba. Most elsősorban az arab országokban kívánják bővíteni az eladásokat. Többek között Irakba és Libanonba is külid mintadarabokat a külkereskedelmi vállalat. Az érdeklődök kíváncsian vizsgálták, hogyan dolgozik az E—514-es meg a Bizon Rekord az itt-ott bizony megdőlt búzában (az NDK gyártmányú kombájnból kettőt, a lengyel gépiből ötöt kapott az idén. a kaposvári Ägroker; mindkét német arató-cséplőt a kisgyaláni tsz vette meg). A bizonyítás jól sikerült, hasonlóan a bálázáshoz és a felrakáshoz. Am ahhoz, hogy egy gép tartósan jól dolgozzon, megnyugtató alkatrészellátásra van szükség. Vajon ml várható ezen a téren? Erre és még számos kérdésre válaszoltak a gyártók és a forgalmazók Büssiiben, a bemutatót követő tanácskozáson. Jelenleg száznyolcvan Bizon Rekord dolgozik az országban, s ehhez a kért al- katrészmeninyiséget leszállították — hallottuk a lengyel szakembertől, Tárgyalások folynak arról, hogy ne csak Budapestre jussanak el ezek az anyagok, hanem a termelési rendszerek körzeti telepeire is, ahol több ilyen, gép dolgozik — például Nádudvarra, Szekszárdra —, hogy a hibákat gyorsabban elháríthassák. A gyár rendkívüli igényeket is kielégít, Budapesten pedig ügyeletet tartanak a betakarítási főidényben. Már most folynak az előkészületek a kukorica-betakarításra: gyűjtik a megrendeléseket, hogy az őszre elegendő alkatrész álljon rendelkezésre a Bizon kombájnhoz. Előre tekint az NDK-beli Fortschritt vállalat is: mire törésre érik a kukorica, szerelőivel és szervizkocsijával javítószolgálatot szervez, mely „elsősegélyben” részesíti az országban dolgozó, s munka közben meghibásodott német arató-cséplőket. Ami még a most folyó aratást illeti: a már megérkezett kombájnokhoz ezekben a napokban várhatók a vágószerkeze ték. Nem árt, ha tudják az üzemeltetők, hogy egyes, az E—912-es és az E— 516-os kombájnokban használt alkatrészek az E—514- eshez is megfelelnek. H. F. Sikeres kooperáció Sok az adóhátralék Milliók folynak be Kapos vár kassza j ába é v e r. te. Egy részüket a vállalatok, szövetkezetek fizetik be, más részüket a lakosság, mégpedig adó, illetve város- és községfejlesztési hozzá j áru, ás címén. Dr. Barna Lajossal, a városi tanács pénzügyi osztályvezetőjével és Jégési Károly főtanácsossal, adócsoportvezetővel arról beszélgettünk, mit jelent a lakosságtól befolyó adó összege a gazdálkodás szempontjából. — Mennyi adót fizetnek a kaposváriak az idén? — Több mint 16 millió forintot a tervek szerint — kezdte dr. Barna Lajos. — A város- és a községfejlesztés: hozzájárulás nincs benne ebben az összegben. A tavalyihoz képest most négymillióval több pénzt várunk. — Több az adózó? — Növekedett az adóalanyok száma a különböző engedélyek kiadásával, no meg az alapos és jó földerítés révén. Üj adónemek is beléptek, például a szerződéses üzemeltetésű boltok után. Azután itt van az iparművészek új adóztatása stb. — Hány adófizetőt tartanak nyilván? — Ez általában húsz-huszonötezer között ingadozik. Egy ember természetesen többfajta adót is fizet, így az adókivetések száma mintegy 45 ezerre rúg. —: Jó adófizetők a kaposváriak? — Azt nem lehet mondani, hogy minden rendben van az adó pontos befizetésével az utóbbi időben — veszi át a szót. Jegesi Károly. — Sajnos, lazult az állampolgári fegyelem. Éppen ezért több intézkedést tettünk annak éndekében, hogy az összegek pontosan befolyjanak a város kasszájába. Annyit már elértünk tavaly, hogy egymillióval csökkent a hátralék állománya. — Mennyi most a hátralékos? — Háromezer-hatszázan vannak, az adóhátralékuk pedig ötmillió forint. Ez az idei adó húsz százaléka, éppen ezért szeretnénk leszorítani ! — Mi az oka annak, hogy az állampolgárok nem fizetnek? Nincs pénzük, feledékenyek, vagy fütyülnek a kö- tedességükire? — Valóban tény, hogy lazult a fegyelem — magyarázza dr. Barna Lajos. — A hátralékok száma a bizonyíték rá. Ezt a helyzetet — őszintén szólva — egyrészt mi teremtettük meg. Az adó behajtása ugyanis nem volt következetes. Nem éltünk a hatósági, a jogi eszközökkel, így aztán valóban fütyülhettek ránk. Ezt persze nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Abban tehát, hogy lazult a befizetési fegyelem, mi is részesek vagyunk. — Hogyan értsük ezt? — Régebben, amikor úgynevezett középgépen dolgoztuk föl az adókivetéseket, elszámolásokat, akkor a nyilvántartás utca, házszám szerinti volt — mondja az adó- csoportvezető. — Aztán áttértünk a gépi adatfeldolgozásra, ezzel együtt az ábécérendszerre. Ez megnehezíti a dolgunkat, ugyanis az adóhátralék. behajtásához utca, ház szám szerinti névsor kell. Ezt most sok időt igénylő kézi munkával készíthetjük eL Ezért javasoltuk a minisztériumnak,; hogy változtassanak a gépi feldolgozás rendszerén. — Ezek tehát az objektív okok — folytatja dr. Barna Lajos. — Mi sem voltunk azonban következetesek a felelősségre vonásban a hátralék behajtásában. Most a sok felszólítás helyett élünk a letiltással, a zálogolással, az árverezéssel, ha Lány kőműveskanállal A magas állványon kék munkaruhás, csinos, fiatal leány áll, s rakja sorra a téglát, szemlátomást emelkedik a kaposvári kenyérgyár készülő új raktárának egyik válaszfala. A gyakorlott mozdulatokkal dolgozó „kőműves”, a kaposmérői Kétnyári Eva, a pécsi Pollack Mihály Építőipari Szak- középiskola harmadik osztályát most végzett hallgatója. — Édesapám a mérői tanácsnál építésztechnikus, 6 ugyanebbe az iskolába járt negyedszázaddal ezelőtt. Nővérem tavaly fejezte be a tanulást, ugyancsak a Pollack Mihály Építőipari Szak- középiskolában. Mindketten sokat beszéltek az építőszakma szépségeiről, így kaptam kedvet. Ez már a A béke követe A magyar és a szovjet vállalat együttműködése l!>7ti-ban kezdődött — kezdetben azzal a céllal, hogy a belföldi piacot és a többi szocialista országot korszerű korrózió-, illetve felületvédelmi eszközzel lássák el. A nagynyomású festékszórók gyártásának licencét az NSZK- beli Wagner-cégtől vásárolták meg. A termelést 1978- ban kezdték meg, mégpedig úgy, hogy a festékszóró berendezésekhez a Mechanikai Művek a villamosegységeK, .szivattyúk, a szovjet partner az alkatrészek — többek között nagynyomású tömlő, membrán, keményfém fúvóka — gyártását szervezte meg. A múlt esztendőben a kölcsönös kooperációs forgalom már elérte a 14 millió rubelt. A megállapodás alapján a közösen gyártott berendezéseket a szovjet partner az ázsiai szocialista országokba és Kubába, a magyar vállalat pedig az európai szocialista országokba exportalja. Ennek alapján a Ferundon külkereskedelmi vállalat tavaly már mintegy 3 millió rubel értékben szállított a kooperációban készült festékszórókból a környező szocialista országokba. Az idén előreláthatólag számottevő mértékben nő a harmadik piaci értékesítés is. A Ferunion a kooperációba» gyártott festékszórókból ki— Van-e emléke a háborúról? — Sajnos^ nagyon közelről ... Maradtak ott hozzátartozóim. A két gyerekem már békében született, nagyon szeretném, ha békében élnének, a többi fiatallal együtt. Nekem ezért fontos a béke . .. A tágas irodában beszélgetek dr. Fülöp Mihállyal, a Te&aöv főmunkatársával, aki tizennégy éve tagja az Országos Béketanácsnak. Somogybán mindenhol ismerik, hiszen különféle gyűlések szónokaként sokfelé megfordul. A felesége számviteli vezető a vasútnál, a lánya tanítónő, a fia pedig negyedéves vdilamosmémök-hallga- tó. Családi körben sok szó esik közéleti tevékenységéről, kérdezgetik mindarról, amd. Pesten hallott. — Megmondom, őszintén: mielőtt tagja lettem a Béketanácsnak, nem gondoltam, mennyi függ tőlünk. Először azt hittem, hogy semmit sem tudunk termi a béke érdeke- ben. — Akkor nyüván. megváltozott a véleménye. A sportos kék inget viselő férfi mosolyogva bólogat. — E csaknem másfél évtized alatt sokszor rádöbbentem, hogy mi, kisemberek is tehetünk a bókéért, összefogva azokkal, akik a mi véleményünket magúikévá teszik. Amikor összeülünk a Parlament Vadászrtermében, mindig az a tanácskozásunk lényege, hogyan és mit tegyünk a béke megőrzéséért. — Mérhető-e az eredmény? Még be sem fejezem a kérdést, máris válaszol. — Itt volt például a tiltakozás a neutronbomba ellen. Amikor az ENSZ asztalára „letették” a több ezer tonna súlyú tiltakozást, annak megvolt az erkölcsi és a valóságos súlya is. így aztán, ha nem is meghátrálásra, de mindenképpen megfontolásra késztette azokat, alak a tűzzel játszanak. A beszélgetés során kiderült, hogy odafent kíváncsiak arra, miiként vélekednek a béketanácstagok munkahelyén, környezetében, iggr az ő feladatuk, hogy tolmácsolják a közösségek békeakaratát, elmondják, hogy mit tesznek a bókéért. Dr. Fülöp Mihály minden alkalmat megragad arra a munkahelyén, a szövetkezetekben, a megyében, hogy megértesse az emberekkel: elsősorban a munkával, a társadalmi munkával, a nagyobb áldozatvállalással tehetnek igazán a béke ügyéért. — Milyen a békegyűlések hangulata? — A népfrontmozgalom keretében lehetőségem van arra, hogy több helyen tartsak békegyűlést. A buzsáki, az osztopáni, a tahi, a kará- di tapasztalatom alapján mondhatom, hogy az egyszerű emberek nagyon egyszerűen fogalmazzák meg béke- vágyukat. A korosztályom, illetve a még idősebbek, akik átélték a második világháború borzalmait, személyes élményei alapján tudják, mitől szeretnek megóvni a világot... — Maradnak-e megható élmények az stóssdóhaa? — Természetesen. Buzsá- kon a nőfelelős olyan egyszerű szavakkal nyilvánította ki békeakaratát, hogy sokáig elkísért az élmény. A karádi gyűlésen a fiatalok aktivitása lepett meg. Megható, amikor a gyűlés előtt kiáll egy-egy kisdiák, s olyan verset mond el, amelyik a békéről szól. Ez egyébként a tantestületet is dicséri. Az ilyen pillanatokban érzem igazán, hogy érdemes volt mindazt megtenni, amit a tizennégy év alatt csináltam. (Dr. Fülöp Mihály eddigi tevékenységéért megkapta az Országos Béketanács kitüntető jelvényét.) — Mi a feladat most? — Nagy jelentőségűek a sok embet megmozgató demonstratív békenagygyűlések. Ugyanilyen fontosak azonban a munkahelyi beszélgetések a békéről, annak megőrzéséről. Egyre nagyobb szerepet kap az öntevékenység, a kezdeményezőkészség a bé- kemozga lomban, különösen most, a prágai béke-világta- nácskozás után. Én hiszem, hogy van értelme a munkánknak. Olyan ez, mint a magyar paraszt: amikor vet, abban a hitben teszi, hogy aratni fog.., mert aratni keil. szükség van rá. Két emberünk állandóan kint van a területep. Ennek eredményeként megnőtt a befizetések aránya. — Mit várnak a kaposváriaktól? — Nafyobb felelősségérzetet, kötelességtudatot. Az állampolgárok joggal elvárhatják tőlünk, hogy miattunk ne húzódjon el az ügyintézés. Nekünk is rossz, hiszen ez a pénz hiányzik a város kasszájából. Fölöslegesen nem zaklatunk senkit. Az állampolgárok kötelességtu- datbcl fizessék be az adót. Ha viszont ezt nem teszik meg, akkor behajtjuk a tartozást, az eddigieknél köveí- kezetésebben alkalmazzuk a hatósági, a jogi eszközöket. Azt tapasztaltul'. ugyanis, hogy ez hat az állampolgárokra. S ha még kérhetünk valamit, akkor arra hívjuk fel a figyelmet, hogy mindenki jelentse be az adatváltozásokat, a különféle adásvételeket. Ezzel egyrészt meggyorsítja az ügyintézést, másrészt megkíméli magát a kellemetlenségtől, a zaklatástól — fejezte be a beszélgetést dr. Barna Lajos. 1.. G. harmadik nyár, amelyet az iskola befejezése után gyakorlati munkán a Tanépnél töltök. Tavaly a Jutái úti Fűszért-raktár építésénél dolgoztunk. Amit kell, mindent megcsinálok. Ha kell maltert készítek, vakolok vagy falazok. Ez utóbbit szeretem a legjobban. Az a baj, hogy tavaly és tavalyelőtt hasonló feladatokat kaptunk a nyári gyakorlat idején. Jobb lenne, ha az építőipar más munkaterületeivel is megismerkedhetnénk. Heten jöttünk Pécsről, én vagyok az egyetlen harmadéves, a többiek másodikosok és elsősök. Azt tapasztalom, hogy az elsősök sokkal lelkesebben végzik munkájukat. Nekik még új a falazás, a vakolás. — Hova készül az iskola befejezése után? — Szeretném a főiskolán folyatni a tanulást. Nővérem is ezt tervezi. Ha sikerül mindkettőnk fölvétele, akkor együtt tanulunk majd. Ha az első jelentkezés nem sikerül, akkor dolgozni jövök. — A gyakorlati munka befejezése után bizonyára jut idő a pihenésre is. — Ebben a melegben fárasztó ez a munka. De hasznos is. Így jobban megismerem az építőipart, s jobban fogom majd becsülni jövendőbeli munkatársaimat. Ha végzek, néhány napot a Balatonnál töltök, kirándulni megyünk szüleimmel, a családdal. Sz. L. SOMOGYI NÉPLAP kftJes Géza
