Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-14 / 165. szám
1 J. A vádlottak nem emlékeztek Támadás a vonaton — sírás a bíróság előtt Gyorsított eljárással hoztak ítéletet — Nagyon megbántam, amit tettem . .. Felajánlom, hogy fájdalomdijat fizetek a kiskaitonának, s megtérítem mindazoknak a költségeit, akik ebben az ügyben fáradoztak ... Elcsukló hangon, fejét lehajtva, sírva mondja e szavakat a 28 esztendős, csurgói Papp Lajos, akit két — ugyancsak csurgói — társával együtt tegnap vont felelősségre gyorsított eljárással a Nagyatádi Járásbíróság Kállai Istvánná dr. tanácsa. Július 8-án, pénteken a Budapestről Gyékényesre tartó gyorsvonaton a fővárosban dolgozó három csurgói fiatal, Papp Lajos, a 20 éves Radák Miklós és a 17 esztendős L. Gyula találkozott össze. Ekkor kaptak fizetést, s úgy határoztak: a találkozást itallal ünneplik meg. Már előtte is ittak, de még néhány üveg bort és sört vásároltak, hogy gyorsabban és hangulatosabban teljen az idő. Nem egy munkahelyen dolgoztak, s talán ezért is döntöttek a találkozás megünneplése mellett. Ez még nem is lett volna baj, ám ami utána történt, az már a törvénybe ütközik. Kis István határőr So- mogyszobon szállt fel a gyorsvonatról, és látott hozzá az utasok okmányainak ellenőrzéséhez. Egyik kocsiból a másikba átmenve egy félmeztelen, hosszú hajú fiatallal találta magát szembe. — Szabad kérnem az igazolványát? — Ott maradt a fülkében ... A határőr folytatta munkáját, s közben eljutott abba a kocsiba, ahol a félmeztelen fiatal társaival tartózkodott. — Balhézik ve'em — így panaszkodott társainak L. Gyula, akinek nyomában ott haladt a munkáját végző Kis István határőr. — Menj a fenébe, a k... anyádat bántod te az én haveromat! Papp Lajos fakadt ki így, trágár szavak kíséretében, s hogy nagyobb nyomatékot adjon, nyomban ütött is. A társaságában levő Radák Miklós és L. Gyula sem türtőztette indulatait. ök is ütötték lökték a szolgálatát teljesítő határőrt. Kis István előbb a spray-vel szembefecskendezte támadóit, majd a gumibotjával kísérelte meg a támadás elhárítását. Az erős ütésektől, lökésektől a földre került, s amikor rugdosni kezdték, nem volt más választása, a fegyverét is előhúzta. El- dörrent a lábak elé irányzott lövés, ez sem használt. — Nem emlékszem. . Sokat ittunk __ Nem tudom, h ogy így történtek-e a dolgok ... A vádlottak csak arra voltak hajlandók emlékezni, hogy sokat ittak. Arra már nem, hogy valamelyik részéről elhangzott: dobják ki a katonát a vonatból. — Nem gondoltuk, hogy komoly a határőr figyelmeztetése ... így vélekedett a három vádlott. S amikor azt a felszólítást kapták, hogy ne szálljanak le Csurgón a vonatról, mert a támadás miatt előállítják őket, ezt sem gondolták komolyan. Amikor az egyik ntas, Lőezi Ferenc, aki csurgói édesanyja látogatására ment, felháborodott a határőr elleni támadás miatt, s azt találta mondani, hogy értesíti a hatóságot, ezt a választ kapta: — Mi a paraszt anyádat akarsz te a határőröddel... L. Gyula egy erős, jól irányzott ütést mért a határőr védelmére kelő férfi szívgödrére, úgyhogy az a fájdalomtól összegörnyedt. A csurgói állomásról a támadók elszéledtek. Löczi B’e- renc értesítette a rendőrséget, s a Nagyatádi Városi— Járási Rendőrkapitányság és a határőrség nyomozói még az éjszaka letartóztatták a támadókat, akik tegnap feleltek tettükért a bíróság előtt — Rendkívül brutálisan, agresszívan követték el tettüket, kérem példás felelősségre vonásukat, hogy az ítélet hasonló cselekményektől másokat visszatartson — mondta vádbeszédében dr. Babina György városi—járási vezető ügyész. Kállai Istvánná dr. tanácsa csoportosan, hivatalos személy ellen elkövetett erőszak büntette és könnyű testi sértés vétsége miatt Papp Lajost 1 év 2 hónapi, börtönben letöltendő szabadság- vesztésre, Radák Miklóst 1 évi, ugyancsak börtönben letöltendő szabadságvesztésre és 2 évi jogvesztésre, L. Gyulát pedig 9 hónapi, a fiatalkorúak fogházában letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlottak es védőik en>hítésé"i fellebbeztek. Szálát László SÁRGA ZÁSZLÓ A HA JÓ ÁRBOCON Csak rossz emlék A Velencei Köztársaság idején a Keletről érkező vitorláshajó nem köthetett ki a városállamban. A kikötő igazgatósága 40 napig (franciául 40 = quarante, innen a karantén kifejezés) várakoztatta. Addig a hajó a kikötő előtt horgony zott. Így védekeztek az esetleges fertőző beteg partraszállása ellen, mert akkor — a középkorban — sejtették már, hogy a fertőző beteggel érintkező ember nem betegszik meg azonnal, esetleg csak később. Ennek kipuha- tclására kellett a negyven nap. Ma nemzetközi szabály szerint, ha a személy- és teherszállító hajóikon fertőző betegségre gyanús személy van, akkor a kikötő előtt sárga zászlót kell felhúzni a na jóárbocra. Defoe Pesti» Londonban című könyvében leírja, hogy a XVII. században például, ha egy helységben pestis vagy más veszélyes fertőző betegség fordult elő, az emberek menekülni igyekeztek onnan, Így kíséreltek meg védekezni, ugyanaltkor tovább hurcolták a már lappangó betegséget azok, akik még egészségesnek hitték magukat. A XIX. és a XX század fertőző, illetve ragályos betegségek kórokozóinak fel- iédezéssorozatát produkált*. Ezt követte az egyes fertőző betegségek megelőzésének, illetve gyógyításának fokozatos kidolgozása. Korszerű, világszínvonalon álló oltási rendszerünkben hosszú múlt után is nemrég még szerepelt a íeketehimlő elleni védőoltás. Ma pedig az ENSZ keretében működő Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapíthatta, hogy a világméretű oltások eredményeképpen az egész földön megszűnt a feketehimiő ragály. Fel lehetett függeszteni az oltásokat ellene. Az orvostudomány felfedezései és elterjedésük nyomán — párosulva a tömegek kulturális színvonalának emelkedésével — néhány fertőző betegséget hazánkban sikerült visszaszorítani, illetve szinte megszüntetni. Hol van már a hastífusz, a kiütéses tífusz, a torokgyík (diftéria), a járványos gyermekbénulás? Mindezek ellen medikus korunkban magunk is igyekeztünk szorgosan védekezni. Ennek ellenére még nem lettünk úrrá számos betegségen, nem tudjuk bizonyossággal megelőzni az influenzát, a rubeolát (a terhes asszonyok magzatának veszélyeztetőjét), a skarlátot, a járványos fültömirigy-gyulla- dást, a májgyulladást, a sza- márköhögésf, az úgynevezett ételmérgezést; ez utóbbit is gyakran élő kórokozó (például «uámonel!«) okozz«. Az említett fertőző betegeket, illetve betegségeket a kezelőorvosnak folyamatosan, számszerűleg jelentenie kell a tanácsok egészségügyi osztályainak (azok az Egészségügyi Minisztériumnak), és az így adódó országos statisztikát az' Orvosi Hetilap rendszeresen közzéteszi. Mit csináljon azonban a család, a környezet a fertőző betegségek gyanúja esetén addig, amíg a betegnél az elhívott orvos átveszi a diagnózis és a ^ógyítás felelősségét? A szűkebb környezetnek mindenesetre előnye az, hogy ismerheti és rendesen ismeri is a fertőzésre gyanús gyermek, felnőtt életmódja1-, életkörülményeit, tüneteinek előzményeit. Ezekre a tényekre később még az orvos is rákérdez, hogy teljesebb képet alakíthasson ki a betegség kezdetéről. Gyakori tünet az általános közérzetzavar, amely arra utal, hogy valami szokatlan, kóros folyamat játszódik le a szervezetben. A borzongás, illetve a láz megjelenése rendesen mar arra utal, hogy valahol a szervezetben gyulladás, illetve fertőzési folyamat zajlik le. Ha a láz nem haladja meg a 37,5—3« Celsius fok hőmérsékletet, nem kell azonnal feltétlenül lázat csillapítani. Ha ennél többet mernek, célszerű » házipatiSzünidő a Balatonnál (Totó: Makai Károly) Borbélynál volt a Sípos-hegy... A közelmúltban nagy felháborodást váltott ki a Fonyódot szeretők körében, hogy irtani kezdték a Sípos-hegyi erdőt. Kovács Béla, a nagyközségi közös tanács elnöke: — A fonyódi két hegy tetejét borító erdő java része természetvédelmi terület, mely a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kezelésében van. A természet- védelmi terület körül számos ligetes, különböző minőségű erdővel benőit rész van még, a többség magánlulaj- donban. Ezek a területek jogilag nem részei a természet- és tájvédelmi körzetnek. Itt irtotta ki hatiszázhet- ven négyzetméternyi területen a fákat az egyik tulajdonos, aki állítja: semmi törvénybe ütközőt nem cselekedett Már két rendezési terv is kimondja, hogy lehetősége van a terület hasznosítására, ha a tanács sokszori fogadkozása ellenére sem sajátítja ki azt. — Egyik állítását sem tudom megcáfolni — folytatja a tanácselnök. — Sőt az is az igazsághoz tartozik, hogy egy sarjús részt vágott ki, amit a későbbiek során nekünk is meg kellett volna tennünk. A terület nagysága miatt müvelésiág-váitás- hoz sem kell engedély, tehát itt sem követett el hibát. Azt is tudom, hogy ezt az egyébként becsületes, a lakóhelyéért társadalmi munkára mindig kész közösségi embert nagyon sokan bántják manapság. A közelmúltban nekem azt mondta: inkább saját költségén újra beülteti az egész területet, csak legyen már vége ennek az ügynek... — Hol keressem tovább a felelőst, mert ezek szerint úgy fest, itt mindenki szabályszerűen járt el, ám az erdő mégis eltűnt. — Ezt az ügyet nekünk kell rendeznünk — mondja a tanácselnök. Számítunk az ÉVM és az OKTH anyagi segítségére is. A tulajdonosnak igaza van, szeretné területet hasznosítani, tíz esztendeje erre vár. Mi viszont nehéz helyzetben vagyunk, mert üres a zsebünk ... R. Zs. kából gyermeknek 0,1-es, felnőttnek 0,3-as Amidazophen tablettát adni (recept néikül is kapható). A torokfájás, nátha, köhögés, zavart közérzet természetesen lehet fertőzés következménye is. Ma már ilyenkor szinte általános szokás az esetleges lázcsillapítás mellé C-vitamin tablettát, meleg teát és könnyű diétát adni. Az antibiotikum szükségességének eldöntését az orvosra kell bízni. Hasi fájdalmak, görcsök hőemelkedéssel, illetve lázzal (vagy anélkül), esetleg hányingerrel olyan alarmírozó tünetek, amelynek megfejtése orvosi feladat, hiszen vakbélgyulladás, vesekőroham, epekőroham, gyomor-, bélá*- íúródás, ételmérgezés stb. lehet a szimptómák mögött. A beteg nyugalmának biztosításával egyidejűleg sürgősen gondoskodni kell az orvosi konzultációról. A testen jelentkező kiütések, különösen gyermekeknél, de felnőtteknél is valamely egzantémával járó (skarlát, rubeola) fertőző betegségre hívják fel a figyelmet. Ezért lehetőség szerint meg kell szervezni a beteg elkülönítését a családból egy ápoló' személlyel és külön evőeszközökkel. ivópohárral, egyéb használati tárgyakkal addig is, amíg végleg elől, milyen kiütéssel járó fertőző betegségről van szó. Feltéve, ho a bőrkiütés egyáltalán fertőző betegségtől származik, hiszen például allergiás oka is lehet. (Folytatjuk) Dr. B. Qjr.
