Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-12 / 138. szám

Veszélyek és felelősség Széllovasok, vitorlások, türdözök a Balatonon — A vízi rendészet té/ékoztatófa Már a májusi nyárban is voltak olyan napok, mikor a levegő hőmérséklete meg­haladta a 34, a vízé pedig a 22 fokot. Két-három hét­tel korábban kezdődött az idén a fürdőszezon, s az év első öt hónapjában 69-en vesztették életüket a vizek­ben, közöttük tíz gyermek. E szomorú statisztika figyel­meztet. Sztranyák József rendőr alezredessel, a siófoki váro­si-járási rendőrkapitányság közbiztonsági osztályának vízi rendészeti alosztályve­zetőjével beezélgettünk a ba­latoni nyár gondjairól. — A múlt évi 185 mentés 35 százalékánál a bajba ju­tott széllovasokat kellett ki­mentenünk a vízből — mond­ta. — Egyre népszerűbb, új vízisport ez, csak az a baj, hogy a rajongói nincsenek tisztában a szörf használatá­val, illetve nem ismerik a tó veszélyek. A legtöbben még azt sem tudják, hogy tavaly óta a vitorlázás sza­bályai vonatkoznak a széllo­vasokra, tehát csak a 14. életévüket már betöltött, úszni tudó, a vízi rendészet szabályait ismerő személy szállhat a vízre szörfön. Sár­ga viharjelzésnél a parttól csak ötszáz méterre lehet a vízen tartózkodni, piros jelzésnél tilos a szörfözés. — Betartják-e a szabályo­kat? — A legtöbben nem isme­rik a rendeletet. Es sokan tévesen azt hiszik, hogy 40— 50 kilométeres szélnél is áll­va tudnak maradni. Persze ez nemcsak a szél­lovasokra vonatkozik. A könnyebb műanyag- vagy gumicsónakokat a közepes erejű szél percek alatt a nyílt vízre sodorja. A múlt évben a hivatásos állomány mellett az önkéntes rendőrök segítségét is gyakran igény­be kellett venni az akciók során az ilyen veszélyhely­zetek elhárítására. — Ismerik-e a hazai és a külföldi turisták a rájuk le­selkedő veszélyeket? — Nem. Különösen a kül­földiek tájékozatlanok, pedig a számuk évről évre emel­kedik. Csak egy példát em­lítek: tavaly szeptemberben a fonyódí szabad strandon három NDK-ból jött vendég sűrű hajnali ködben fürödni indult; a nyakig érő vízben egyikük rosszul lett, társai ki akarták hozni a partra, de a ködben eltévesztették az irányt, és a mély viz felé tartottak. Mikor látták, hogy eltévedtek, pánikba estek és társukat magára hagyva menekülni próbáltak. Mire a vízi rendőrség a segélyki­áltásokat hallva kiért, mér nem tudta megmenteni a bajba jutottat — Milyen biztonságot nyúj­tanak a kölcsönzött vizi esz­közök ? — A magánkölcsönsőkkel kezdem, őket semmilyen rendelet nem kötelezi a sport- és a vízi eszközök biztonságos üzemeltetésével és kölcsönzésével kapcsolat­ban. Tavaly Siófokon történt, hogy egy úszni nem tudó fiatalember légkamra nél­küli, lyukas kajakot kölcsön­zött. A parttól 400 méterre elsüllyedt. A közelben tar­tózkodó vízi Járőr mentette ki. Mikor a magánkölcsön­zőt ellenőriztük, kiderült, hogy 28 vízi járműhöz ösz- szesen két mentőöve volt. Jobb a helyzet a tanácsi és a Belker-kölcsönzőknél. Persze ott is akadnak hiá­nyosságok. Tavaly a bala- tonberényi községi strand 50 vízi járműve közül 28 alkal­matlan volt a használatra. — Milyen segítséget kap a vizi rendészet a társadalmi szervektől ? — A strandok biztonságos üzemeltetése és a propagan­damunka terén a tanácsok jó partnereknek bizonyulnak. Talán az üdültetésben részt vevő egységek, kempingek, SZOT-üdülők, szállodák ve­zetői még többet tehetnének a külföldi vendégek tájékoz­tatásáért Az üdülők jó ré- része azonban fegyelmezet­len. Gyakori az ittas ftirdó- ző vagy vitorlázó. Sokan nem veszik figyelembe a vihar­jelzést. Mi mindent megteszünk, ami az erőnkből telik, a le­hetőségeink azonban korlá­tozottak. Ogy érzem, az évente 10 millió ide látoga­tó biztonságos üdültetése nemcsak rendőrségi, hanem össztársadalmi feladat Is — fejezte be nyilatkozatát az alosztály vezetője. A hétvégeken a Balaton felé kígyózó autókaravánok­ban nem ritka látvány az utánfutókon guruló vitorlás vagy a csomagtartókon lapu­ló szörf. Tavaly 38-an vesz­tették életüket a Balatonon. Reméljük, az idén kedvezőbb lesz a helyzet Ne feledjük a számok mögött az emberi tragédiákat! M. I. Füljelölők, flakonok üj termékkel gazdagodott Somogy Népe Mg. Tsz len­gyeltóti müanyagüzcmének termékskálája: szarvasmarha- füljelző gyártását kezdték meg a Boscoop részére. Itt kísér­letezték ki. Űj termékük az egyliteres olajos-polictirénfiakon is. amit az Áfornak szállítanak. S továbbra is gyártják a fla­konokat és kupakokat az Ultra öblítőhöz — a budapesti Egyesült Vegyi Müvek számára. Elindult arrafelé, amerről kora nyáron érkeztek. Út­közben meg-megállt és na­gyokat húzott az üvegből. Az ital nemhogy jó kedvre hangolta volna, mint más­kor, csak feszültségét fokoz­ta. Lola megismerte a kör­nyéket. Marosival gyakran mentek cserkészni. Különö­sen a gombaszedést kedvel­te. Találni nagy öröm. Ezen a délelőttön is úgy döntött, hogy meglátogatja azt a he­lyet, ahol az őzlábgombát szokták szedni. Kittfnő ránt­va, kedvenc étele lett. Marosi bólintott, és mond­ta, hogy 6 most nem megy vele, mert munkáját nem akarja félbehagyni. Nagy figyelemmel egy szék lábait ragaszthatta. Ellenben füty-. tyesstett Araoldnak, s meg­magyarázta aeti. bogy el SOMOGYI NÉPLAP kell kísérnie Lolát és vi­gyáznia kell rá. A kutya farkcsóválva hall­gatta gazdája intelmeit. Lo­la elnevette magát — Gyere, Arnold! — ütött a combjára. — Elboldogu­lunk ml magunk is, nem igaz? — Hé! Kést viszel magad­dal? — kérdezte Marost — Kést minek? — Jobb, ha úgy szeled a gombát tönkjéről. Meg nem árt áz az erdőben. —• Melyiket vigyem? — Az agßancsnyelüt — Kedvenc késedet nem »ajánlod? És ha elveszítem? — Hát ne veszítsd eL — Rendben — mondta Lola. miközben esőkot nyo­mott s férfi szakállas arcá­ra, Rövidese! a kosarába zörgöti • kés. Marosi hosszan nézet* utá­nuk, hogy elnyelte őke! a bozótos. Lola felismerte a fákat, bokrokat mohos köveket. Tán félúton lehettek, ami­kor Arnold megállt — Na gyere! — szólt rá a lány. De a kutya másfelé nézett aztán megfordult, és elindult visszafelé. Hiába kiáltozott utána a lány, el­tűnt a bokrok között Lola egy kis Ideig fontol­gatta, hogy 6 is vissza men­jen-e, aztán úgy döntött, hogy tovább megy. Egyéb­ként is mitől kellene tarta­nia, amíg Marosinál volt, még a környéken sem látott embert. Megszaporázta lépteit Szo­rongását feloldotta a lát­vány, ami a gombalelőhe­lyen fogadta. Olyan gyönyö­rű példányok voltak, hogy egyik-egyik kalapja, szó szerint kalap nagyságú volt Frissek, fehérek, keményhú- miak voltak. Barnás pikke- jeik, miét a tésztára szórt fahéj, pöndörödtek a szürke háton. Lehajolt, és válogatva szedte a legszebbeket Saj­nálta, hogy nem hozott va­lami nagyobb szatyrot vagy zsákot hiszen szárítani is tudnának ebből a rengeteg­ből. Elhatározta, hogy dél­Kik kapják a SZOT-beutalókat A közvélemény egy részé­nél minden olyan társadalmi juttatással összefüggésben fölmerül az esetleges protek­ció gondolata, ahol az igény­lők száma jóval meghaladja a lehetőségeket. Ez minden hiánygazdálkodás sajátos ve­lejárója. A SZOT-üdültetés- sel kapcsolatban is néhá- nyan mindig tudni vélik: egyesek csak azért kapnak beutalót, mert a szakszerve­zeti bizottság kedvencei. Kü­lönösen azok köréből hallani ilyen, vagy hasonló meg­jegyzéseket, akiknek igényét nem tudták kielégíteni. Na­gyon fontos a jegyelosztás demokratizmusa — többek között a szakszervezei bizal­miak előzetes véleményének figyelembevétele —, vala­mint a nyilvánosság. Így még a gyanú árnyékát ts el lehet kerülni. Sajnos, a fői- dényl beutalást igénylők kö­zül még mindig azok vannak többségben, akik számára a döntés kedvezőtlen. Részük­re különösen lényeges a ki­választás indoklása. Amióta a szakszervezeti bizalmiak joga és hatásköre jelentősen megnőtt, javult a kiválasztás módszere la. Ezt igazolja például a tavalyi beutalási statisztika, amely szerint minden négy SZOT- tidülőjegyből három a fizi­kai dolgozóknak, műszaki munkatársaknak és a nyug­díjasoknak jutott A három- százezer felnőtt beutalt 75 százaléka közülük került ki. Ha az adatokat részletei­ben is elemezzük, még ked­vezőbb a kép. A munkáso­kat nagyobb arányban fog­lalkoztató ipari szakszerve­zetek — bányász, bőrös, ÉDOSZ, építők, MEDOSZ, nyomdász, ruhás, textiles, va­sas, vegyész — beutaltjai kö­zött már nagyobb arányban, 83 százalékban találjuk meg az említett rétegeket. Az élen a bőripari szakszervezet áll: 95 százalékkal, de még a ti­zedik helyen szereplő építő­iparban is 76 százalék ez az arány. A szolgáltatási ágazatok dolgozóit foglalkoztató szak­szervezeteknél — HVDSZ, KPVDSZ, közlekedési, pos­tás, vasutas — már valami­vel kevesebb, összességében 75 százalék volt a munká­sok, műszakiak és a nyugdí­jasok beutalási aránya. A nagyobb számban értel­miségieket tömörítő szak­szervezetekben — egészség- ügyi, közalkalmazott, mű­vész, pedagógus — már ter­mészetesen kisebb volt a munkások, műszakiak és nyugdíjasok beutalási része­sedése, átlagosan 4« száza­lék A nyugdíjas szakszervezeti tagok beutalási arányából külön is érdemes tájékozta­tást adni. Indokolt ez annál is inkább, mivel alkalmat ad néhány félreértés tisztázásá­ra. A közfelfogás szerint a nyugdíjasok beutalási ará­nya nem megfelelő. A té­nyek as ellenkezőjét bizo­nyítják: tavaly minden hato­dik SZOT-üdülő vendég a nyugdíjasok közül került ki. Az ehnúK évben a 4,4 mil­iő szakszervezeti tagból 13 százalék volt nyugállomány­ban, azaz 586 ezer személy. Ezzel szemben 16 százalék vehette igénybe a SZOT- beutalás jelentős kedvezmé­nyét Több szakszervezetben meg ettől is jóval nagyobb arányban üdültek a nyugdí­jasok. Így például a ruházat- iparból 24, a vasiparból 20,5, a textiliparból 19, a közleke­dési ágazatból 18,3, a vasuta­soktól 18,2 százalékos arány­ban. A nyugdíjasok esak a fő­szezon i családos üdülésben nem vehetnek részt, mivel ilyenkor az aktív dolgozók igényét sem lehet kielégíte­ni. A többi üdülési formá­ban a beutalásuk nincs kor­látozva. A döntés joga min­den esetben a szakszervezeti bizottságoké. Örvendetes, hogy a szak- szervezeti központok többsé­gében a SZOT-beutaláson kívül saját szervezésű nyug- díjasüdülést is szerveztek. B. J. Mindig friss zöldáru (Tudósítónktól.) A kora délutáni órákban a Zöldért kaposvári Kaünyin városrészben levő üzletében viszonylag kevés a vevő. A csúcs a reggeli és a kora esti órákban van. A polcokon az idénynek megfelelő zöldség és gyümölcs. Budavári Ist- vánné boltvezető nyoflcadma­után visszajönnek Marosival, és szednek egy csomót. Egyszer csak egy roppa­nást hallott maga mögött, mint amikor valaki száraz ágra lép. Fölegyenesedett, és megfordult. Azt hitte, hogy a káprázat játszik vele; a vér is kifutott arcából. Rozsdás állt mögötte, csí­pőre tett kézzel, s részeg vi- gyorral arcán. — Ez aztán a kellemes találkozás! Piroska kis kosa­rába gombát szed. Lolának földbe gyökered­zett a lába, s az ijedtségtől meg sem tudott szólalni. — Na, mi az? Megku- kultál, szépségem? — rö- hentette el magát Rozsdás. — Hát a krapekodat hol hagytad a háziállatával? Vagy tán ő küldött beszer­gával igyekszik eleget tenni a vevők kéréseinek. Május végéig 4 millió 51 ezer forint értékű árut adtak el, ennek 30 százalékát a Ba­laton Füsizért szállította. For­galmuk tíz százalékkal több, mint az előző év ihasonlo időszakában volt. Nemcsak értékben, hanem mennyiség­ben is több az áru, hiszen a zöldség-gyümölcsárak azono­sak, vagy 10—20 százalékkal alacsonyabbak, mint a múlt évben. ötven kertbaráttal, terme­lővel vannak kapcsolatban, tőlük május végéig olyan árut vettek meg, amelyet azok hajnalban szedtek. A rend, a tisztaság, a gon­dos árukezelés jellemzi ezt az üzletet. Hiányuk soha nem volt, bírságot sem fizet­tek. A „nyolcak” fele, köz­tük Gömbös Istvánná, Almá- si Zoltánná boltvezető-he­lyettes már több mint húsz éve áll heüyt a munkában. Nem véletlen, hogy a múlt évi igyekezetükért a szocia­lista brigád cím estist foko­zatát kapták. Ái ifjúság biológiai fejlődésének vizsgálata Félidóhöiz érkezett az ifjú­ság biológiai fejlődésének vizsgálata: a napokban befe­jezték ezeket a méréseket aj ország felében. A nyári hó­napokban szünetet tartanak, s majd szeptembertől vizs­gálják tovább a 3—18 évéé gyermekeket, illetve fiatalo­kat — mondotta dr. Eiber Ottó egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem embertani tanszéké­nek vezetője. Tavaly január­ban kezdték meg e program megvalósítását a Magyar Tu­dományos Akadémia ifjúság-; politikai kutatásai során. Antropometriai, humánbioJ tógiai, fiziológiai vizsgalatok­kal kívánják megismerni a mai magyar ifjúság általános testi fejlettségét, esootnöve- kedését, tej- és arcméreteit, teetarányaát, testalkatét, ü~. Biológiai érését. Ez ideig Győr-Sopron, Bé­kés, Somogy, Szabolcs-Saat* már, Borsod-Abaúj-Zetnpilén, Tolna, Szolnok, Vés és Ba­ranya megyében mintegy 18 ezer gyereket, illetve fiatalt vizsgáltak meg, a többi kö­zött testmagasságot és a súlyt, a végtagok hosszát, a váll, a csípő szélességét, a térd méreteit, a test négy ré­szén a bőr alatti zsírréteg vastagságát mérték, ősszel Veszprém megyében, majd Fejér, Hajdú-Bihar és Csöng - rád megyében folytatják ezt a vizsgálatot A többi megye fiataljainak testméreteit 1984 első felében veszik számba. A program szerint mintegy harmincezer fiatalt vizsgál­nak meg: • korosztály egy százalékét Ezek reprezentál­ják az ország egész ifjúságát a nagy és kis településeiken, a hegyvidékeken, és a síksá­gon élőket a különböző et­nikai csoportbelieket. Az így nyert adatokat — amelyeket a vizsgálatokkal egyidőbea számítógépek alkalmazásával értékelnek — összehasonlít­ják az 1900-as, az 1940-es, ax 1960-as, 1970-es években vég­zett regionális vizsgálatok eredményeivel és elemzik majd: miként fejlődnek • magyar fiatalok társadalmi struktúránk, az urbanizáció feltételed, a városi és a falu­si életmód adta lehetőségek között. A megállapításokat előreláthatólag 1085-ben köz­ük, de az már most érzékel­hető: a magyar gyermekek növekedése a XX. századba» egyre intenzívebb, a lányok felnőttkori testmagasságukat 16., a fiúk 17—18. éves ko-. i-ukban érik el, A gyermekek gyorsan nőnek, korán serdül­nek, magasabbak, törasiz- maik azonban nem eléggé fejlettek, emiatt némelyek testtartása nem megfelelő, sok gyermek pedig súlyosabb a kelleténél. Igazolódni látszik a hu­mánbiológusok, antropológu­sok korábbi következtetése: az ifjúság növekedése, testi fejlettsége és érése, vagyis biológiai fejlődésének folya­mata szorosan összefügg a népesség egészségi állapotá­val, gazdaságii, társadalmi helyzetével. ző körútra? Lola alig tudta kipréselni a száján a hazugságot A bőhőnyel Szabadság Mg. Termelőszövetkezei bőbönyei, egyszemélyes — Nem. Itt van nem messze, és ha egy lépést Is teszel felém, kiáltok neki — mondta, miközben megmar­kolta a kést, éa maga elé tartotta. húsboltjába boltvezetőt — Röhögnöm kell Ne látszd itt meg nekem magad! Látom én, hogy mennyire be vagy szarva. Ha itt len­ne aa ürgéd, nem szűkülnél így — mondta Rozsdás, és elindult a lány felé. keres. Jó kereseti lehetőség: alapbér + forgalmi jutalék. Jelentkezni lehet személyesen a termelőszövetkezet elnökénél. (Folytatjuk' («70691 V.;- " . * »W ’ . •';> **•' ... ■ ’ ÜJKÉRY CSABA MCttC§€Ü/Ő§€

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom