Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

•V J*"». Balti tenger •— atomfegyver nélkül Egyetlen nap alatt m ki- derült: nagy érdeklődésre tarthat számot s jelentős eseménynek minősül az az új elképzelés, amelyről Ju- ríj Andropov, ax SZKP KB főtitkára beszélt Menno Koi- vtsto finn köztársasági el­nök látogatása során, A Szovjetunió megfelelő felté­telek esetén hajlandó megál­lapodásra jutni arról, hogy ne csupán Skandinávia te­rületén hozzanak létre atom­fegyvermentes övezetet, ha­nem a Balti-tenger meden­céjének egészét nyilvánítsák ilyen térséggé. Ez a Szov­jetunió részére bizonyos kö­vetkezményekkel járna: a térségben, illetve annak kö­zelében kész lenne módosí­tani erőinek összetételén, el­távolítani a jelenleg ott levő nukleáris fegyvereket. * Az atomfegyvermentes övezetek eszméje viszonylag nem új: a gondolat az ötve­nes évek közepén merült fel először s az övezetek létre­hozása azóta több nemzet­közi fórumon szerepelt. Elv­ben ilyen övezet ma Latin- Amerika: a kontinens or­szágai létrehozták az erről szóló szerződést, amelyet a Szovjetunió kész tiszteletben tartani, a • többi nukleáris hatalom azonban eddig nem nyilatkozott hasonlóképpen. (Nagy-Britannia a Falkland- szigetekért vívott háborúban például nukleáris fegyverek­kel felszerelt hajóegységeket is vezényelt a földrészt kö­rüli vizekre.) A skandináv államok te­rületén létrehozandó atom­fegyvermentes övezet gondo­latát a volt finn elnök, Urho Kakkonen a hatvanas évek elején javasolta. Azóta fo­lyik erről a vita. A skandi­náv térség ilyen övezetté változtatásának tervét a Szovjetunió helyesli. A skandináv országok te­rületén most nincsenek nuk­leáris fegyverek. A két NATO-tag, Dánia és Norvé­gia egyelőre nem járult hoz­zá ahhoz, hogy területén amerikai nukleáris fegyvere­ket tároljanak, illetve he­lyezzenek kiinduló állásba — noha különösen Norvégiá-' ra a Pentagon ,most igen erős nyomást gyakorol. Amerikai fegyverek telepíté­se e két országban nem sze­repel a NATO kettős hatá­rozatában sem, de míg Nor­végia hozzájárult a határo­zathoz es anyagi támogatás­ban részesíti annak végre­hajtását, addig Dánia parla­mentje éppen a múlt héten kötelezte kormányát: vonja meg anyagi hozzájárulását a rakétatelepítéstől és mun­kálkodjék elhalasztásán. A két semleges skandináv állam, Finnország és Svéd­ország, több ízben is megújí­totta javaslatát. A Szovjet­unió korábban már közöl­te: kész tiszteletben tartani az ilyen övezetet és kész nemzetközi szerződésekben kötelezettséget vállalni ar­ra, hogy nem alkalmaz nuk­leáris fegyvereket egyetlen olyan állam ellen — így a skandináv atomfegyver­mentes övezetben résztvevő országok ellen sem — amely nem birtokol nukleáris fegy­vereket, területén nem en­gedi meg más országok szá ­mára ilyen fegyverek táro­lását, elhelyezését fed a javaslatot egészftet ték ki most » Balti-tenger egészének „atommentesitésé- re” vonatkozó elképzelések­kel, Andropov egyetértése és a kilátásba helyezett szov­jet lépés a többi között azt jelentené, hogy a Balti-ten­gerről kivonnák a nukleáris fegyverekkel felszerelt szov­jet hajókat tengeralattjáró­kat — ezeknek több kikötő­jük is van ebben az öve­zetben —, sót adott esetben eltávolítanák a térség köze­léből a szovjet hadműveleti nukleáris fegyvereket is, ahogy erről korábban, a Pal- me-bizottság moszkvai ta­nácskozásán szó esett. Ismeretes, hogy Olof Pal­me, már svéd kormányfő­ként, egy másik elképzelést is előterjesztett: létesítsenek Közép-Európában, a két ka­tonai tömb „határvonalán” olyan ezéles kiterjedésű öve­zetet, ahol ugyancsak nem helyeznek el nukleáris fegyvereket, elsősorban had­színtér! rendeltetésű fegy­vereket. Ezt a javaslatot is egyetértéssel fogadta a Szov­jetunió és a többi szocialista ország. Ha létrejönne a skandináv és balti-tengeri atomfegyvermentes övezet és a közép-európai sav, ak­kor a nukleáris fegyverektől mentes övezet szinte egész Európán áthúzódna, s ezt egészíthetné ki az ugyancsak atomfegyvermentes balkáni övezet, amelyről szintén folynak tárgyalások a félszi­get országai között. Vagyis ekkor Európa nagy részén nem lennének nukleáris fegyverek. Magától értetődő, hogy az ilyen nagy horderejű válto­zásokhoz nem elegendő A szovjet fővárosban, a Kremlben, hivatalosan elbú­csúztatták Manna Koivisto finn köztársasági elnököt, aki hivatalé* tárgyalást folytatott a Szovjetunió ve­zetőivel. Képünkön (balról): Sorsa finn miniszterelnök, Andrej Grnmiko szovjet külügyminiszter, Maun« Koivisto, Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, s Nyikeláj Tyihooov szovjet kormányfő egyedül s szovjet egyetértés, annál kevésbé, mert az érintettek egy része még nem mondta lei az igent ezekre a javaslatokra. Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország ugyancsak nem nyilatkozott egyértelműen arról, hogy hajlandó lenne elismerni egy ilyen skandináv—balti-ten­geri atomfegyvermentes öve­zet létét. De a szovjet egyet­értés most újabb lendületet adhat az erről folyó tárgya­lásoknak. K. Cs. AESZ* csúcs Ideiglenes megoldást ta­láltak az afrikai vezetők az Afrikai Egységszervezet vál­ságára, s így szerdán sike­rült megkezdeni az állam- és kormányfők csúcsértekez­letét az etióp fővárosban. A Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság, amelyet a tag­államok közel fele nem is­mer el szuverén államnak, önkéntesen és időlegesen’' lemondott arról, hogy részt vegyen az AESZ 19. csúcs­értekezletén. Jóllehet így még mindig nyitva maradt a másfel esz­tendeje tartó válságot kivál­tó nyugat-szaharai vita, az Addisz Abebában összegyűlt közel harminc államfő, va­lamint kormányfők és kül­ügyminiszterek két év után újra együtt vitathatják meg az afrikai kontinens gond­jait Daniel Arap Moi ke­nyai államfő, az AESZ so­ros elnöke megnyitó beszé­dében Afrika sikerének ne­vezte azt, hogy sikerült el­hárítani a csúcsértekezlet útjában álló akadályokat Az AESZ mind az 50 tagál­lamának küldöttsége ott volt a megnyitó ülésen, amelyen Daniel Arap Moi után Men- gisztu Hailé Mariam, a ven­déglátó ország, Etiópia ál­lamfője szólalt fel. Magasz­talta az afrikai prszágok jó­zanságát és akaratát, amely- lyel megmentették az AESZ-t, a világ legnagyobb kontinentális szervezetét az összeomlástól. Ibrahim Hakim, a Szaha­rái Arab Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere Addig Abebában nyilatko­zatban jelezte, hogy a SZADK az elkövetkezendő AESZ-tanácskozásokon való részvételről már nem lesz hajlandó lemondani. Megfigyelők szerint a szer­dai kompromisszumot a SZADK-ot támogató tagálla­mok többsége dolgozta ki. Líbia ellenezte az enged­ményt. Csak a hangsúly változott . Hadászati fegyverzet korlátozására vonatkozó amerikai álláspontról, a genfi tárgyaló küldöttségnek adott utasításokról nyilatkozott Reagan elnök. Kijelentette: „Az előrehaladás érdekében" nem ragaszkodik korábbi javaslataihoz, hogy „bizonyíthas­sa rugalmasságát". Reagan — mint közölte — utasította Edward Rownyt, az amerikai küldöttség vezetőjét, hogy ajánlja fel a Szovjetuniónak a szárazföldi, illetve * tengeralattjáróra telepített rakéták számának korláto­zására korábban amerikai részről javasolt 850-es „plafon” felemelését. Mint ismeretes, ennek a szám­nak az elfogadása a szovjet rakétaerők gerincet ké­pező szárazföldi telepítésű interkontinentális rakéták számának nagyarányú csökkentését vonla volna ma­ga után — s mint ilyen, csak visszautasításra talál­hatott. Egy amerikai tisztségviselő szerint az. új felső ha­tárt valahol 850 és 1450 között rögzítenék. A fegyver­zetcsökkentés viszonyítási alapja ezután a rakéták száma helyett a robbanótöltetek száma lenne, ame­lyet 5000-ben maximálnának. A konferenciait svájci va­rosában szerdán új szakasz kezdődött az úgynevezett, SALART-tárgyalásokon. Az utóbbi időben jóval többet hallottunk a másik genfi, az eurorakétákkal foglalkozó, ugyancsak szovjet—amerikai megbeszélésekről. Ez utóbbi­ak azért drámaibbak, mert ezeken 1983 őszéig kellene döntésnek , születnie. A SALART asztalánál az idő­tényezőnek ez a feszültsége hiányzik, másfajta feszültség azonban ennél az asztalnál is bőven akad. Mi a különbség a két gen­fi tárgyalás között? Az eurorakéta-ügy lénye­ge közismert. Ezek közép-ha­tótávolságú rakéták és ebbe a kategóriába tartozó robot­repülőgépek, amelyeket a NATO hírhedt 1979-es hatá­rozata értelmében az Egye­sült Államok nyugat-európá- ba telepítene. A SALART- asztalnál viszont interkonti­nentális, tehát olyan raké­tákkal foglalkoznak, amelyek kölcsönösen elérhetik a Szovejtuniót, illetve az Egye­sült Államok egész területét. A béke egyik fő feltétele, hogy a kH legerősebb hata­lom megnyugtatóan szabi­De Gaulie óta előszűr NATO-ülés Párizsban I960 óta, amikor de Gaulle elnök kiléptette Franciaországot a NATO katonai szervezetéből és tá­vozásra szólította fel az ad­dig Párizsban székelő Atlan­ti Szövetséget, a NATO elő­ször ülésezik a francia fő­városban. Joseph L uns NATO-főtitkár a szövetsé­gesek nevében is nagy elé­gedettséggel nyugtázta ezt szerdán megnyitó sajtóérte­kezletén. „Mitterrand el­nök meghívása ékesen tanú­sítja a fancia kormány elkö­telezettségét az Atlanti Szö­vetség mellett” — jelentette ki a főtitkár, aki később még azt is hozzátette: „megállapítható, hogy a francia szocialista párti kormány jobban támogatja a NATO politikáját, mint elődei tették.” Luns közölte: a párizsi NATO-tanácsülésen a kül­ügyminiszterek a kelet- nyugati viszonyt vitatják meg, annak „minden össze­tevőjére kiterjedőén”. 1983, sorsdöntő. év az Atlanti Szövetség szamára — mond­ta Luns —, mert meg főg- jak kezdeni a eurorakéták A prostitúció ellen SOMOGYI NÉPLAP A testi szerelem piacán nem hat a világgazdasági dekonjunktúra — sőt a prostitúció olyan mértékben terjed, hogy visszaszorítása érdekében a kábítószerke­reskedelem és a fajgyűlölet elleni harchoz hasonló nem­zetközi összefogásra van szükség — állapítja meg egy ENSZ-jelentés. A világszer­vezet gazdasági és szociális tanácsa elé terjesztett 74 ol­dalas beszámoló számba veszi a prostitúció kialaku­lásának okait s szól a leg­újabb veszélyes tendenciák­ról. Nem igaz az a jól hangzó mondás, hogy a prostituál­tak a világlegősibb mestersé­gét űzik, hiszen — mint az anyag rámutat — az ősi tár­sadalmakban ilyen nem lé­tezett. A virágzó ókori tár­sadalmakban, Athénben és Rómában alakult csak ki az új „foglalkozási ág”. Azóta azonban korok vál­toztak, rendszerek buktak, a tudományos technikai forra- datom átalakította életünket, a prostitúció azonban ma­radt, sőt egyre virágzik es a belőle hasznot húzók egy­re újabb és szennyesebb, de főleg nyereségesebb módsze­reket találnak ki. Senki nem tudja ponto­san, hogy a prostitúció mek- • kora hasznot hoz a kerítők- nek. De mindenki hatalmas profitról beszél és különösen nagy bevételt hoz a gyer- meklanyok áruba bocsátása. Ezeket a gyermekeket el­sősorban az elmaradott észak-afrikai, dél-ázsiai és latin-amerikai országokban vásárolják. A karib-tengeri Guadeloupe szigetén a nyo­morgó család 3 ezer dollá­rért adja el a lányát a té­rítőnek. Európai családok házi cselédnek vásárolnak vagy örökbe fogadnak 3—4 éves kislányokat, néhány év múlva a gazda a házimun-. kán túl Is igénybe veszi őket és a lányok hamaro­san a sarkon találják magu­kat. Az Afrikából, Ázsiából érkező bevándorlók közül is sok aú yalapra)yik bor­délyban talál csak „mun­kát”. A kínálat színesítése érdekében a szakma profi­jait is utaztatják. Latin- Amerikaból az ausztráliai Melbourne-be, Hawaii-ból és Kaliforniából Japánba, Svédországból Ázsiába ér­keznek a „hölgyek”. A jelentés kifogásolja, hogy a bíróságok túlságosan elnézőek a kerítőkkel szem­ben, ahelyett, hogy a prosti­tuálttal együtt a keritőt, de még a „fogyasztót” Is el­ítélnék. Persze mit lehet várni akkor, ha egyes utazá­si irodák hivatalos program pontként, kínálat és a tarifa megjelölésével meghirdetik e pásztorórákat és még senkit nem vontak felelősségre emiatt A férfiak nagy része csak úgy tekint a nőre, mint sze­xuális vágyai kielégítésének eszközére. Amíg ez a men­talitás mindenkiben meg nem változik, addig fenn­marad a prostitúció — hang- v Urmma a fgieatm, 1979-ben elhatározott tele­pítését. „Az 1979-es kettős határozat megerősítése hang­súlyosan szerepel majd a záróközlemény link ben” — közölte már előre a főtit­kár, aki szerint erre azért van szükség, hogy a szövet­ségesek „hitelessé tegyék” a NATO elrettentési stratégiá­ját. A NATO-tanácsülésen megvitatják a kelet—nyuga­ti gazdasági kapcsolatok korlátozásának kérdését is — közölte a továbbiakban Luns. Értékelik a külügyminisz­terek a genfi euróhadászati tárgyalások állását. A NATO álláspontja: az eddigi javas­lataira szovjet részről nem érkezett „kielégítő” válasz, és ilyenre most már nem is lehet számítani — fejtette ki a NATO főtitkára — a raketalelepítések megkez­déséig. Washington és szö­vetségesei úgy látják, hogy az első rakéták elhelyezése után következhet most már csak olyan fejlemény, amely kimozdíthatja a holtpontról a tárgyalásokat. lyozza az e kategóriába tar­tozó iszonyú pusztítóérat. Er­re a hetvenes évéktől kezd­ve törekedtek. Először meg­született Moszkva és Wa­shington között a SALT—l megállapodás, majd 1979. jú­nius 18-án Becsben Brezs- nyév és Carter aláírta a to­vábbfejlesztett megállapo­dást, a SALT—II-t. Bar gya­korlatilag mindkét fél —r egyelőre — betartja ezt az egyezményt, Becs után pél­dátlan fejlemények követ­keztek: az amerikai kong­resszus egyszerűen nem ra - tifikálta a világszerte öröm­mel fogadott megállapodást, majd — Reagan és munka­társai személyében — éppen azok kerüllek hatalomra, akik ellenezték az egyez­ményt. A SALT a „tárgyalások á stratégiai fegyverek korláto­zásáról" szöveg rövidítése. A Reagan-kabinet már a nevet is megváltoztatta, mert azt javasolta: ne csak a korlá­tozásról (limitation), hanem n csökkentésről (redukción) is tárgyaljanak. így lett a SALT-ból SALART, eféri csatlakozott az angol nyelvű rövidítéshez az l mellé az r, a csökkentés szó kezdőbetű­je is. Csökkentés, nemcsak kor­látozás? Rokonszenvesen hangzik az első pillanatban. De csak addig, amíg az em­ber nem tudja, miről is van szó. Nos, arról, hogy az amerikai indítvány szerint a robbanótöltetek számát 7300-ról 3000-re esökken té­rnék (ez eddig rendben is volna) — de úgy, hogy csak 2500 maradhasson szárazföldi telepítésű interkontinentális rakéta. Miért hátrányos —• mert hátrányos! — ez * Szovjetuniónak ? Elég egy pillantás a tér­képre. A Szovjetuniónak az US^A-nal sokkal nagyobb te­rületet kell biztosítania, rá­adásul sajátos geopolitikai helyzetben, hiszen nyugaton a NATO-vai, keleten Kíná­val és Japánnal, délen az új amerilrai bázis lánccal hatá­ros. Jellegénél fogva Moszkl vának tehát jóval több oka van arra, hogy elsősorban szárazföldi telepítésű rakétái legyenek (a SALART-kate- góriába tartozó szovjet raké­ták hetven százaiéira ilyen), mint a két óceán természe­tes védelmét élvező Egyesült Államoknak. Az Egyesült Államok tehát megint csak a Szovjetunió kárára igyekszik csökkente­ni. Moszkva a minden fegy­verrendszerre kiterjedő csökkentés mellett van. Mindebből nyilvánvaló, hogy melyik fél híve s tény leges leszerelésnek. H M Vili. osztályos fiúk! Jelentkezzetek molnáripari tanulónak! Szakmunkásképzés; 3 év, Az iskola neve és címe Élelmiszeripari Szakközépiskola ás Szakmunkásképző Intézet, 8000 Székesfehérvár, Ady Endre >jl 17, JUTTATÁSOK: Kollégium! elhelyezés, étkezés, tanulmányi ösztöndíj, 500 Ft társadalmi ösztöndíj. Bővebb felvilágosítást ad Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, Kapus i ái', Malom u. 19,, személy zeti osztálya, (81003)

Next

/
Oldalképek
Tartalom