Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-08 / 134. szám
A BÉKEHÓNAP JEGYÉBEN Magyar— barátsági napok megyénkben Cfdnosodik a szálloda- is űdülősor a siófoki Aranyparton. Befejezés előtt áll az ntolsó üdülő is, amelyet a SÁÉV dolgozói építenek Udvariasan, gyorsan ■ ■ Ügyfelek százai naponta A Hazafias Népfront megyei bizottságának a rendezéseben tegnap kezdődtek és ma folytatódnak a magyar— lengyel barátsági napok megyénkben. Erre az alkalomra lengyel vendégek érkeztek Somogyba Maria Rutkows- kának, a ciechanówi pártbizottság titkárának vezetésével; elkísérte őket Edvard Debiczki, a budapesti Lengyel Kultúra igazgatója. Tegnap délelőtt Tabra látogattak a vendégek, s a tájékoztató után a nagyközség iparcikkboltjában rendezett lengyel népművészeti kiállítás és vásár megnyitóján vettek részt, majd megtekintették az áfesz édesipari üzemét, a Zichy- emlékmúzeumot. Délután a művelődési házban magyar —lengyel barátsági nagygyűlésre került sor; teleki Sándor, a nagyközségi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet, s felszólalt Edvard Debiczki; megemlékezett Lengyelország és Szépek a somogyi szőlők, gazdag termést ígérnek az ültetvények — ezt tapasztalhatja napjainkban a megyét járó ember, a nagy- és kisüzemek telepítéseiben. Különösen itt mutat biztató *képet az állomány, ahol idejekorán és szükség szerint folyamatosan elvégezték a megelőző védekezést a különféle kártevők ellen. Elégedettek a szakemberek a terméskilátásokkal megyénk egyik legnagyobb szőlősgazdaságában, a siófoki November 7. Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezetben is. Itt, a téesz ültetvényágazatában 271 hektáron foglalkoznak szőlővel: 31. hektáron van termő, 230 hektáron még nem termő állomány. Az alanytelep tíz hektáron terül el. A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka megyénkén végigvoVarsó felszabadulásának 33. évfordulójáról. A nagygyűlést követően a ciechanówi vajdaság folklóregyüttese adott műsort. Ma reggel lengyel vendégeink találkoznak Varga Károly megyei népfronttitkárral, tájékoztatja őket Somogy népfrontmozgalmáról, majd Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára fogadja őket. Délelőtt Boglárieülére utaznak, s a balatoni üdülőhely életéről hallgatnak meg tájékoztatást, megtekintik a Balaton bogi ári Állami Gazdaságot, valamint a képtárak Délután a boglárlellei Giuseppe di Vittorio üdülőben kerül sor barátsági nagygyűlésre; itt Emeri Gyűl a, a nagyközségi pártbizottság titkára méltatja a két nép barátságát. Felszólal a Kultúra igazgatója és bemutatja művészetét a ciechanówi | vajdaság foS klóregyüttese. I nuló vihar ugyan itt-ott letördelt'hajtásokat, ám a siófokiaknál nem okozott számottevő károkat. Mint Fridrich György ágazatvezető tájékoztatott tegnap: a szőlő náluk a vártnál gazdagabbnak ígérkezik. A tavalyi rekordtermés után nem remélték, hogy az idén még ráadásra is számíthatnak — márpedig a mostani képből erre lehet következtetni. Az idén eddig négyszer volt szükség vegyszeres növényvédelemre, főként a szőlőlevélatka adott rá okot. Most a kiegészítő gyomirtást végzik — speciális szerekkel irtják a szulákot és a fe- nyércirkot a siófokiak ültetvényében. A dolgozók törzstisztítást, hajtásigazítást, hónaljazást végeznek, s ezekben az úgynevezett Már őszre készülnek Május elején adták ki az idei utolsó műtrágyakeverékeket a kaposvári Agroker barcsi tárol ót eä epéről; ezeket a szállítmányokat még fölhasználhatták a tavaszi vetések alá a mezőgazdasági nagyüzemek. A telepről a barcsi és a környék számos termelőszövetkezetének igényeit elégítik ki a szükséges műtrágyákkal, az üzemek által kért keverési arányban, de keverés nélküli talajgazdagító anyagot más gazdaságoknak is értékesítenek. Mint Siszler István, a telep vezetője tegnap tájékoztatott: ebben az időszakban az ősszel kiszórásra kerülő műtrágyát fogadják; olykor harmincöt vagont is kiraknak, vasárnap például harminc vagon rakományát hordták be a telepre. Kálisó, triplefoszfát és karbamid érkezik rendszeresen Barcsra. Karbamidot például 150 vagonnal ömlesztve, ugyanennyit zsákokban tárolnak, megközelítőleg hasonló mennyiségű kálisó és száz vagonnyi triplefoszfát kerül most a telepre, s ezeket az anyagokat felhasználás előtt, a gazdaságok igényei szerint keverik. A mostani műtrágyafogadással már az őszre készülnek. zöldmunkákban nem maradnak magukra az ágazat állandó munkásai: segítséget kapnak saját gazdaságukból és máshonnan is. Májusban az Irodisták mentek ki az ültetvénybe, tíz fős csoportokban, s egy- egy csoport öt napot dolgozott a szőlőben. Munkájuk eredménye: csaknem ötven hektáron fejezték be az időszerű tennivalókat. A szövetkezet megállapodott a Siófoki Állami Gazdasággal, liogy alkalmasint munkaerőt vesz át az éppen adódó feladatok megoldására. Ennek az együttműködésnek a keretében június elejétől július közepéig harminc idénymunkást szállít a téesz autóbusza reggelente h siófoki gazdaságból a saját szőlőültetvényhez. H. F. Az OTP kaposvári, Dózsa György utcai fiókjában naponta 600—1000 ember fordul meg. Némelyek betétet vesznek ki, masok növelik azt, van alti ifjúsági takarékbetét, illetve takaréklevél, gepkocs iny er emény -betétkönyv váltás^ iránt érdeklődik.. — Hogyan és mennyi személyi hitelt kaphatok? — kérdi valaki. Azután bútor- vásárlással, család iház-építési kölcsönnel kapcsolatos érdeklődő szavak, válaszok hangzanak Nagyüzem van szinte mindennap. Bene Mária főelőadó asztala előtt az olvasható, hogy az átutalási betétügyeket'intézi. S ott egy tábla: „Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket, hogy az Arany János szocialista brigád tagjai készségesen állnak ügyfeleink rendelkezésére. ” Erről magam is meggyőződtem, amikor afelől érdeklődtem, hogy mi az előnye az átutalási betétnek. Udvarias, készséges a válasz, s ezt tapasztaltam a körülötte ülő társainál is, akiknek bizony gyakran félbe kellett szakítaniuk munkájukat, hogy a kérdésekre válaszoljanak Nem élegendő a korrekt tájékoztatás, ennél többre van szükség. Meggyőzni az érdeklődőket az átutalás előnyeiről, a takarékoskodás valamilyen formájáról. Mind- erf udvariasan, türelmesen, nem gondolva a félbehagyott munkára. — Mindezt fő feladatként • határoztuk meg a fiókjainknál levő húsz szocialista brigádnak, valamennyi dolgozónak. Az ő munkájuk révén értük el, hogy tavaly 2500-zai növekedett Somogybán &z átutalási takarékbetétek száma, s ma már 6000 embernek van. Betétnövelési tervünk csaknem 400 millió forint volt Ebből LL5 milliót — vállalásukat jelentősen túlteljesítve — a szociaista brigádok érték el — mondja Bencze József, slz OTP megyei igazgatója. Bene Mária első munkahelye a takarék. Közvetlenül az érettségi után került a Dózsa György utcai fiókba. •» — Nem könnyű ez a munka. Mégis nagyon szeretem, mert változatos, rengeteg emberrel ismerkedem meg munkám révén. Emberekkel különben is nagyon szeretek foglalkozni. Ezért választották társai most már ötödik esztendeje a takaréknál legrégebben alakult — jelenleg 13 tagú — Arany János szocialista brigád élére. — Taggyűlésen évente egy alkalommal, vezetőségi ülésén pedig többször tanácskozunk a brigádmozgalomról, a munkaversenyről. Rendszeresen értékeljük munkájukat, ebbe bevonjuk á gazdasági, a szakszervezeti és a KISZ-vezetőséget is. Az Arany János szocialista brigád az utóbbi években, s főként tavaly kiemelkedő munkát végzett — tájékoztat Tu- sér Pál, a pártszervezet titkára. Szavait adatokkal erősíti meg Szentes József, az OTP versenybizottságának a titkára is. A napokban kedves ünnepség volt az OTP megyei igazgatóságán. Az Arany János brigádnak itt nyújtották át a vállalat kiváló brigádja kitüntetést. Több arany-, ezüst- és bronzkoszorú után megérdemelten vették át ezt az elismerést. Elhatározták, hogy melléje megszerzik a szakma kiváló brigádja kitüntetést is. Szalai László ígéretes szőlőültetvények Az ördög és a cseszi küld MESÉS JÓZSI BÁCSI Az idő megritkította haját, és lisztet szitált rá. De a kedve a régi; mintha nem is nyomná az a nyolcvankét év, amit eddig e világban lakott. Mesés Józsi bácsi — Kovács nevet örökölt az apjától — somogyfajszí lakos, aki Felső-Kakról, pusztai világból költözött jó egy évtizede a faluba. Szokatlan látvány most annak, aki ismeri : kék munkászubbonyban, posztóéipóbe n üldögél a priocsen, várva a meleg konyhában az esőt vagy legalább a barboncást abban a nagy felhőben. Kancsal szeme kék derűt csillant a vendégre. — JoMs tett volna az árokparton fűkaszálás közben találkozni... Élete párja odaült melléje az ágyra, de valahogy a háttérbe mégis; kezet összeíon- ja a mellén és mosolyosan várakozik, tudja, hogy előbb- utőbb mese kerekedik: a valóság égi mása. Pedig azt nem lehet mondani, hogy Mesés Józsi bátyánk fölött mindig derűs lett volna az ég. Semmit len semmibe született. Mi az a két hold? Az nem adja meg a betevőt. Aztán még be sem töltötte a hármat, amikor az apja meghalt; az anyja ott maradt a hat gyerekkel. — Akkor az állam még nem segített az árván, mint máma I Szegény anyám étjárt a nénimmel Nyíresre a bankosokhoz aratni, cukorrépát szedni, így létezhettünk valahogy. Én hatéves koromban, már a más istállójában sütíérkedtem: legeltettem a jószágot, mert Ka- kon úgy volt az, hogy sokat tartottak, aztán mindenki hagyott legelőnek néhány holdat. Fázott a lábam a hideg harmatban, ugrabugráltam, hogy meg ne kehesed- jek. Szent Györgykor már hajtani köllött, hát nem sok iskolát jartam: két osztályt. A legeltetésnek Miklós napja vetett véget. Több pógárnal voltam tehénpásztor: Bebes Jánosnál, az erdős Farkasnál. Tudja milyen sorsom volt az erdészhá zfoan ? Nekik sült a káposzta, szalonna, vasárnap tyúkot vágtak. ' Nekem külön főztek, abban a levesben nem volt hús. A lisztet megöntötték vízzel, sót bele, aztán nesze, gyerek! A disznóknak főzött krumpliból jutott;... Ahogy legénysorba ért, részest tudott vállalni. Hat mérő gabonát már kapott egy marokszedőlány is; aki vágta, annak több járt. Elvette a libickozmai Gelencsér Márit — hű párja mindmáig. Azóta tűri el mellette a pipafüstöt. Mesés Józsi bácsi eidőőr lett, rab- sicok réme. Mert olyan erdők voltak azok a régiek, hogy Kaktói Mesztegnyőig el lehetett menni bennük! Erdei emberek, favágók gyűltek össze néha-néha, hogy kedvre derítsék egymást: ott tanulta a meséket az erdő- őr. — Az ember gyereke csak fölfogalmazta azokat a meséket újra meg újra A kis „ Bebes mesélte például, hogy három szépasszonnyal is találkozott. A boszorkányt hívtuk így. Gyüttek vele szemközt az erdőn, nem lehetett kitérni előlük a lénián. Ránevettek. Szerencséje voit, mert rontásra volt a tudományuk ... Amikor engem is ágyba nyomott valami betegség, a hosszúvízi ön- tóasszonyhoz vitte az ingemet a néném. Azt mondta a javós, hogy beleléphettem a megyén a szépasszonyok lá- banyomába, az a baj. — Hol kezdték az életet, Mari néni? — A nénénknél. Negyvenben kaptunk 9000 kv&drát földet, azért takarítottuk meg. Sokat szenvedtünk mellette, mert követelődző ^asz- szony volt. A kisgyerekünktől a gyümölcsöt is sajnálta. Cukros bort iszogatott, de nagyon' dugta az uram elől; nyugodjék békében! A ka- murában laktunk, aztán hogy meghalt, ránk szállt a ház. Amikor már dűlőiéiben1 volt, épültünk egy újat, nagyobbat, Aztán látja, csak odahagytuk, annyira ment volt huszárról, aki az Ördögrétről hozott gyógyfüvet az anyósának stb ... — Hanem azt hallotta-e, amikor a katona lemaradt a csapattól. Erdőn mentek át, ő ott: kacérkodott ed. Egy bürű volt átfektetve a patakon, ő annak a kapaszkodójára kitűzött egy cédulát: „Csak az mehet át itten, aki megfarol...” Lefeküdt a gyöpre, várta, ki jön arra- Hát egy öregasszonyt vetett arra a jószerencse. Rákajáií a katona: „Nem látja, kend, mi van odaírva.!?” Elolvasta az öregasszony. Hát jó, nem akart nagyot kerülni, a babája lett a vitéznek. Aztán, hogy búcsúztak volna, csak azt mondja a mámi: „Aranyos vitéz úr, nézze meg már azt a cédulát, nincs a másik felére is írva valami?” ... Üjabb pipát töm Mesés Józsi bácsi. Élete párja pi- rongatja: nekem meg azt mondja: — Dudogok vele, mert nem győzök meszelni. A füst sárgítja a falakat — Nem ez a baj — csippent szemevei a mesetudó. —■ Hanem, tudja, amikor mentem Kakról Soponyáig, egy tömet dohány eltartott öt kilométeren át; aztán egyszeregyszer menyecske is csapódott hozzám az .illatáért. Mese ez is. Odakint már esószálakból szőtt függönyt a földre az a nagy fekete felhő. Garabonciás lába nem lóg belőle. Leskó László A szépasszonyoknak rontásra volt tudományok jövője annak a Kaknak. Bontási anyag lett a házunk, nem akart beleköltözni senki. Valahol belül lomha varjúraj, emlékcsapat szárnyalna föl; kenyérszínű arca ettől merengő. Józsi bátyánk mesével váltja ki asszonyát a fekete felhőből, a kedély sötétjéből. — A múltkoriban kaszál- gatok, aztán valaki megkérdi: „Te, Józsi, nem szakadsz meg a kaszálásba?” Nem én, merthogy nekem is a fenekemen van a cseszikülőm. Avval elmondom neki a mesét arról, hogy az ördög embert kért az Űrtől. Nézd. azt mondja neki az, ott a réten kaszál egy csapat ember. Aki megszakad a taunt aban, azt élviheted! Meleg volt, izzadtak a kaszások, hogy beha- vasodott az ingük. Dörzsölte az ördög a patáját, majd csak megszakad valamelyikük. De amelyik elfáradt, az elővette a fenőkövet és meg- cseszi'külte a kaszát. Hiába várt az ördög ... Na, kérdi tőle az Ür, megszakadt valamelyik? Hijj, káromkodik az ördög rettenetesen. Megszakadt volna, ha nem lett volna ott a fenekén a cse- sziküdó, azt’ amikor már majdnem megszakadt, elővette. A fenés után meg vígan kaszált tovább. Mintha egy teli zsákot nyitott volna ki. ömlenek belőle a mesék, anekdoták. A hódostréti öregasszonyról, aki igen taerett* a «aereljnei, a SOMOGYI NÉPLAP
