Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-28 / 151. szám

Kohl moszkvai éífo Befejeződött a prágai béke-világtalálkozó (Folytatás az 1. oldalról) désének oka mindenekelőtt az amerikai kormányzat fegyverkezési politikája, az elsórsapás-mérő képesség megszerzésére irányuló tö­rekvése, valamint az a kö­rülmény, hogy Washington — a Szovjetunióval ellentét­ben — nem hajlandó kötele­zettséget vállalni arra, hogy nem alkalmaz elsőként atom­fegyvert. Az európai biztonság igé­nyeinek legjobban az felelne meg, hangoztatták egyönte­tűen a küldöttek, ha teljesen felszámolnák az európai cé­lokra irányuló valamennyi A „Felhívás a békéért, az eletért, az atomháború el­len" című dokumentum hangsúlyozza: az emberiség döntő válaszút előtt áll. A fegyverkezési, különösen az atomfegyverkezési verseny minden korábbinál fenyege­tőbb méreteket öltött. Aka­dályokat gördítenek minden fegyverkorlátozási és lesze­relési -tárgyalás elé, újabb katonai programokat hagy­nak jóvá, újabb tömegpusz­tító fegyvereket terveznek. Megkísérlik, hogy ráerőltes­sek az emberekre az atom­fegyverek „elfogadhatóságá­nak" gondolatát, a „korláto­zott” és az „elhúzódó” atom­háború megvívásának lehe­tőségét. , Robbanékony a helyzet a világ különböző térségeiben, mindenekelőtt a Közel-Kele­ten. Közép-Amerikában, Af­rika déli részén, Délkelet- Ázsiában és a Távol-Keleten. Agressziókat követnek el szuverén államok ellen, kí­vülről provokálnak országok között fegyveres konfliktuso­kat., s ily módon akadályoz­zad a népeknek a politikai es a gazdasági függetlenség­re. a nemzeti szuverenitásra, a területi integritásra irá­nyuló törekvéseit, veszélyez­tetik a világbékét. Egyre bő­vül az idegen területeken fenntartott katonai támasz­pontok hálózata. Kiváltképp fenyegető ve­szély az elsőcsapás-mérő atomrakéták nyugat-európai telepítésének terve. E térvek megvalósítása erősen fokozná a nukleáris konfliktus veszé­lyét. Egy ilyen konfliktus nem korlátozódna az európai kontinensre, hanem globális világégéshez vezetne. Sürge­tően szükséges, hogy leállít­sák a rakéták európai telepí­tését, csöíkkentsenek minden atomfegyivert az európai kon­tinensen, s munkálkodjanak az atomfegyverek teljes fel­számolásain az egész világon. Az atomháború növekvő veszélye miatt érzett aggoda­lomtól hajtva és a béke meg­őrzéséért viselt nagy felelős­ségünk tudatában június 21— 26: között világtalálkozóra gyűltünk össze Prágában, Csehszlovákia fővárosában a békéért, az életért, az atom­háború ellen. A világ 132 or­szágának különböző fajú és nemzetiségű állampolgárai vagyunk, eltérő filozófiai nézetekkel, eltérő vallási és politikai meggyőződéssel. 1843 nemzeti szervezetet, szakszervezetet, békeszerve­zetet, nőszervezetet, ifjúsági ás diákmozgalmat, politikai partot, egyházat és 108 nem kormányszintű szervezetet képviselünk. A találkozón 11 kormányközi szervezet kép­viselői is részt vettek. Kijelentjük: Egy atomháború előkészí­tése a legsúlyosabb bűn az emberiség ellen. A háború azonban nem elkerülhetet­len. Még nem késő, hogy megakadályozzuk a nukleáris világégést. A megmenekülés lehetősége maguknak az em­bereknek a kezébe» van, atomfegyvert. Kiemelték a genfi tárgyalások jelentősé­gei és megállapították: a tár­gyalások sikere nagymérték­ben attól függ. mennyire le­het még inkább mozgósítani a közvéleményt az atom­fegyverek ellen. A NATO-nak mint rámu­tattak — nem kellene ragasz­kodnia a középhatótávolságú amerikai rakéták európai te­lepítésének ez év végi határ­idejéhez. ily módon a tárgya­ló felek számára több idő áll­na rendelkezésre, s ez elő­mozdíthatná a tárgyalások sikerét. A tárgyalások ideje alatt nem lenne szabad egyetlen új rakétát sem tele­píteni. minden férfinak és nőnek, ha határozottan összefognak a békéért. A béke-tömegmozgalom hatalmas erő, a nemzetközi helyzet meghatározó ténye­zője, amely képes a kormá­nyok gyakorlati politikáját a béke irányában befolyásolni. A széles és változatos bé­kemozgalomnak az ereje ab­ban a képességében rejlik, hogy együttesen cselekszik. Bármilyen különbségek áll­janak is fenn közöttünk más kérdésekben, szilárd meggyő­ződésünk, hogy semmi sem oszthat meg bennünket a kö­zös célunkért, a béke és az élet megmentéséért, az atom­háború megakadályozásáért vívott küzdelemben. Felhívunk minden népet: Ne engedjük meg, hogy 1983 a fegyverkezési ver­seny újabb és halálos ve­szélyt hordozó fordulójának kezdete, a szembenállás to­vábbi fokozódásának az esz­tendeje legyen! összpontosítsuk erőfeszíté­seinket arra, hogy teljesítsük A prágai béke-világtalál- kozo befejeztével a MTI tu­dósítói nyilatkozatot kértek a magyar küldöttség néhány tagjától: Lőrincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtit­kára, az Országos Béketa­nács tagja: „A világtalálkozóra olyan időszakban került sor, ami­kor a világgazdaságot súlyos feszültségek terhelik. Ezek egy része a fegyverkezési ki­adások magas szintjéből ered. Az elhangzott felszólalások rámutattak arra, hogy sok globális problémán enyhíteni lehetne — némelyeket talán meg is lehetne oldani —, ha a világtermelés mintegy 6 százalékát adó hadiipart pol­gári célok szolgálatába le­hetne állítani. A tanácskozásokon és a ta­lálkozókon rámutattak, hogy a kormányoknak, az üzleti köröknek és a közvélemény­nek mindent meg kell tennie azért, hogy a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­séhez kedvező légkör alakul­jon ki. Az egész emberiség­nek érdekében áll a gazdasá­gi kapcsolatok stabilitása, s ez csak békés feltételek kö­zött teremthető meg.” Márta Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia Központi Kémiai Ku­tatóintézetének főigazgatója: „A tudósok szekcióülésén kiemeltén foglalkoztunk a tudomány területén működő szakemberek felelősségével, azzal, hogy milyen mérték­ben felelnek kutatási ered­ményeik sorsáért. Jóleső ér­zéssel hallgattam kollégáim szavait, hiszen arról győztek meg. hogy többségük átérzi a felelősséget, nem engedi meg, hogy bizonyos körök eszközé­ve váljon. Ez a magatartás annál inkább elismerésre méltó, mivel a háború veszé­lye köztudottan jelentős. Véleményem szerint a tu­dósok ma azzal szolgálhatják leginkább a béke ügyét, ha kutatásaik varható következ- menveire nyomatékosan fel­hívjak a közvélemény figyel­A prágai béke-világtalál­, kozó záróülésén a részvevők 'felhívást fogadtak el. • • • Prágában hétfőn ülést tar­tott a Bcke-világtanács. A tanácskozáson összegezték a pragai béke-világtalálkozó tapasztalatait. újjáválasz­tották a Béke-világtanácsot, es döntöttek a tisztségviselők személyéről. A Béke-világ- tanács elnöke — egyöntetű szavazással — ismét Romes Csalidra lett. Sebestyén Nándorné, az Országos Bé- keitanács elnöke személyében első ízben magyar alelnököt választott a Béke-világta- nács. a világ népeinek legsürge­tőbb követeléseit. Nemet mondunk az új európai rakétákra! Igent mondunk az európai atomfegyverek összes fajtá­jának csökkentéséről folyta­tandó érdemi tárgyalásokra!­Fagyasszanak be azonnal minden nukleáris fegyvertá­rat! Nemet mondunk az atom­fegyverekre Nyugaton és Keleten, az egész világon! Szüntessék meg a nukleá­ris és a hagyományos fegy­verkezési versenyt! Igent mondunk az atom­fegyvermentes övezetekre! Követeljük az általános és teljes leszerelést! Békés politikai tárgyaláso­kat, ne katonai konfrontá­ciót! A világ erőforrásait állít­suk a béke és az élet szolgá­latába! Békét, szabadságot, függet­lenséget és felvirágzást min­den nemzetnek — hangoztat­ja a világtalálkozó felhívása. mét. ahogy azt annak idején Szilárd Leó és néhány társa, az atombomba kidolgozásá­ban meghatározó szerepet játszó tudósok tették. A bé­A japánban kormányzó li­berális demokrata párt meg­őrizte abszolút többségét a parlament felsőházában. A hétfőn közzétett végered­mény szerint a Na haszoné Jaszuhiro miniszterelnök ve­zette, konzervatív LDP a va­sárnap megtartott választá­son, amelyen a 252 tagú fel- sóház mandátumainak felét Újítottak meg hárommal nö­velte mandátumainak sza- 1 mai - - - ­kemozgalmak ily módon ér­vekkel felvértezve vehetik fel a küzdelmet.” Salgó László főrabbi, a bu­dapesti rabbiság elnöke: „A háborúban felborul az erkölcsi értékrend, szabaddá, sőt dicséretessé válik sok cselekedet, amiért békeidő­ben büntetés, megvetés jár. Az egyháznak azon kell munkálkodnia, hogy soha többet ne következzék be ilyen, tengernyi' szenvedést hozó időszak, maradjon érté­keink trónusán a humaniz­mus, az emberbaráti szeretet. Gyűlöletet szítani, az ellenté­teket mesterségesen kiélez­ni senkinek, egyetlen nép, egyetlen nemzet fiának sincs joga. A mostani találkozók arról is meggyőztek, hogy az emberekben él a remény a szebb élet iránt, vágyaikról senki kedvéért nem hajlan­dók lemondani.” Sztanyik B. László, az Or­szágos Joliot Curie Sugár- biológiai és Sugáregészség­ügyi Kutatóintézet igazgató­ja: „A háborúk mindig pusz­tulást hoztak: emberek száz­ezrei estek áldozatul a fegy­vereknek értelmetlenül, fia­talon, anélkül, hogy képessé­geiket kibontakoztathatták volna. Emellett károsodott a környezet is. Ám ezek a ha­tások eddig térben és időben korlátozottak voltak. Nukleá­ris háború esetén ugyanak­kor visszafordíthatatlanná válnának, mindörökre meg­szűnnének az emberi élet ter­mészeti létfeltételei.” Bíró Imre, kanonok-plébá­nos: „Nem nézhetjük tétlenül, ha az emberek szenvednek, nyomasztó, lélekölő gondok­kal küzdenek. Kötelességünk erősíteni a reményt, hogy a nehéz idők elmúlnak, hogy az ember ismét méltó lesz az ember névre. Varrnak ma­napság, akik terveikkel, alantas szándékaikkal csor­bítják e fogalom, az emberi nem tekintélyét. A magam részéről sosem mulasztom el, hogy prédikációimban fi­gyelmeztessek a leselkedő veszélyekre, s intsem a hívő­ket: mindent kövessenek el a béke, e mással össze nem mérhető emberi kincs meg­őrzéséért.” • • • A Pozsgay Imre vezette magyar delegáció hétfő este hazaérkezett Budapestre. A Japán Kommunista Párt a korábbinál kettővel több mandátumra tett szert. A vasárnapi választások legnagyobb meglepetése a rendkívül alacsony részvételi arány volt. A 84 milliós sza­vazótábornak mindössze 57 százaléka élt szavazati jogá­val, amire még nem volt pél­da a japan felsőházi válás/ tasok történetében. Felhívás a békéért, az életért, az atomháború ellen Magyar nyilatkozatok Ismét szovjet űrhajó a világűrben A hétfőn útjára indult Szojuz—T—9 kéttagú legénysége, Ljahov parancsnok (balra) és Alekszandrov fedélzeti mérnök (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) A japán választások végeredménye Látogatás — illúziók nélkül Helmut Kohl moszkvai út­ja előtt a vezető tőkés or­szágok politikája és ezen be­lül különösképpen a Fehér Ház már megvonta azokat a határokat, amelyek között a nyugatnémet kancellár mo­zoghat Ez mindenekelőtt az emlékezetes williamsburgi csúcstalálkozón történt meg, ahol leszögezték: ha nem jön létre az amerikai elképzelé­seknek megfelelő kompro­misszumos megállapodás Genfben a közép-hatótávol­» NATO katonai szervezeti­ből — az általános áramlat iránya félreérthetetlenné válik. Ilyen helyzetben Kohl nyilván arra készül, hogy a NATO jelenlegi, elfogadha­tatlan álláspontját képvisel­je Moszkvában. Erre utalt a bonni parlament legutób­bi biztonságpolitikai vitája, ahol Genscher külügymi­niszter teljesen átvette a már említett Reagan—Wein­berger—Clark féle érvelést. A szovjet—NSZK kapcsolatok egyik utolsó magasaztnHi eseménye: Gromiko külügyminiszter (balra) és Kohl kan­cellár januári találkozója ságü rakétákról folytatott tárgyalásokon, akkor meg­kezdődik ezek telepítése. Kulcsszerep Az NSZK-nak a telepítés szempontjából kulcsszerepe van. Mind a 108 Pershing—2 rakéta, amely nyugat-euró­pai földre kerülne, az NSZK területén kap helyet. Az utóbbi* hetekben Bonnban nem titkolták — maga a hadügyminiszter ismerte be —, hogy a telepítés előké­születei már jelentősen elő­rehaladtak, bár a rendszer teljes kiépítése 1985-ig el­húzódik. E menetrendnek azonban politikai jelentősége is van. Az amerikai vezetők kemény szárnyának, mindenekelőtt Weinberger hadügyminisz­ternek és Clark nemzetbiz­tonsági főtanácsadónak ugyanis az az álláspontja, hogy a Szovjetuniót „erőpo- liúkai nyomás” alá kell he­lyezni, s a Pershing—2 ra­kéták első csoportjának tele­pítése után rá lehet kény­szeríteni az amerikai felté­telek elfogadására. Megkötött kézzel Az NSZK - tehát a witli- amsburgi nyilatkozat elfo­gadásával voltaképpen ele­ve behatárolta Kohl mozgás- szabadságát a moszkvai tár­gyaláson. Ezt júniusban újabb negatív lépések követ­ték. Így a konzervatívok győzelme a brit választáson megerősítette a kemények pozícióját a NATO politikai és katonai szervezetében. Ezen az olasz választás eredménye semmit nem vál­toztathat. (A cirkálórakéták az NSZK mellett elsősorban éppen Angliába és Olaszor­szágba kerülnek.) Ha mind­ehhez hozzávesszük, hogy Franciaország most először adott otthont NATO érte­kezletnek azóta, hogy De Gaulle kivonta az országot Kohl kancellár az ellenzéki szociáldemokraták ama meglehetősen gyenge Javas­latát is elutasította a vitá­ban, hogy az NSZK parla­mentje mindkét nagyhatal­mat szólítsa fel további erő­feszítésekre a genfi tárgya­lás sikere érdekében. Az általános jobbracsúszás további mércéje volt a szo­ciáldemokrata Bahr beszéde. A politikus — aki minded­dig a legjózanabb és legki­egyensúlyozottabb bizton­ságpolitikai vonalat képvi­selte és Brandt barátjának tekinthető — éles támadást intézett a Szovjetunió raké­tatelepítési politikája ellen. Ez teljesen új momentum a Szociáldemokrata Párt szó­vivőjének tekinthető politi­kus magatartásában. Gromiko figyelmeztet Illúziók nélkül meg kell tehát állapítani, hogy a ra­kétatelepítési kérdésben Kohl moszkvai útja ilyen körülmények között aligha hoz átütő eredményt. Felte­hető viszont, hogy a bonni kormány — miután a biz­tonsági kérdésekben gya­korlatilag megkötötték a kezét — legalább saját gaz­dasági érdekeinek szolgála­tában pozitív magatartást tanúsít majd Moszkvában, hiszen a tárgyalásokon a kétoldalú kapcsolatok és a gazdasági együttműködés tervei is előkelő helyen sze­repelnek. Ám Gromiko vilá­gosan fogalmazott, amikor azt mondta: a Szovjetunió „törekszik a gazdasági kap­csolatok fejlesztésére, de a legfontosabb területnek a biztonsági kérdéseket tekin­ti”. Vagyis végtére a NATO- politika mozgása miatt a Kohl-látogatástól csak rész­leges eredmény várható és nyílt kérdés, hogy a katona- politikai merevség össze­egyeztethető lesz-e az egyeb kapcsolatok fejlesztésével? I. E. Csak egy pohárnyi víz és máris főzhet az UNIKORM csalad termékeivel, Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat (Folytatás at 1. oldalról) só beszámolókból kiderül, a Szojuz T—9 tervszerűen Föld körüli keringési pályára állt és folytatja útját. Fe­délzeti rendszerei rendelte­tésszerűen működnek, Eja- hov és Alekszandrov közér­zete jó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom