Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-25 / 149. szám
» Jó széllel magyar tájakon A siófoki kikötőben, sokan állnak körül két szép túravitorlást. Gimnazisták, főiskolások hirtelenjében előszedték minden nyelvtudásukat; hogy a két hajó legénységétől minél többet kérdezhessenek. A jachtok tatján NDK-zászlót lenget a szél, s a cirkalmas betűkkel a ' hajók oldalára írt feliratokból megtudhatjuk: a hat fiatalember a rostocki vitorlázó klub tagja. Hiányos nyelvtudásoménál, no meg alkalmi tolmácsok segítségével én is szóba elegyedtem velük. Mindany- nyian főiskolások, ketten közülük testnevelők lesznek. — Vitorlázó klubunk az előző évben legjobban szereplő két hajó legénységét hozzásegíti ahhoz, hogy nagy vízi túrára mehessen — mondja Heiner Knauf. — Mi a Duna egy szakaszát szeretnénk végigjárni az idén. Pozsonyban szálltunk hajóra, s kétheti utazás után jutottunk el a Balatonra. A Visszatérő gondról számolnak be a Balaton-parti ABC-k üzletvezetői. A közös panaszt az egyik siófoki üzletvezető foglalja össze: — Sörös- és üdítősládákat kapunk ugyan, csak éppen keveset Az utcán vesszük át az üvegeket, mert a boltban már nincs hely. Három napja több száz láda áll megrakva üres üvegekkel az udvaron. Kevés a rekesz, ezért tejes- és zöldségesládákban tároljuk a palackokat Az üdülővendégek lényegesen több üveget váltanak be, mint amennyit eladunk. A tópartra érkezők általában otthon, a lakóhelyükön vásárolják meg a szükséges italokat A tárolás mellett külön good, hogy ha rekeszt kapunk, újra át kell raknunk a palackokat. Kevés az emberünk, s amikorra nagyon elfáradunk — augusztusra —, még kevesebben leszünk. — Azt javasoljuk, hogy a kiszállító vállalatok tegyék jobban érdekeltté rakadói- kat. Például a Fűszértnél 5 fillért kapnak a rakodók minden üveg után, így szívesen viszik, mert azon többet keresnek, mintha tele üveget szállítanának. A sörösöknél nincs ilyen. A kanizsai sörgyár Illetékese mondja: — Áruforgalmi főosztályunk intézkedett, hogy minél több ládát vásákét hajót vasúton hoztuk le Budapestről. Ügy tervezzük, hogy két hét alatt járjuk körbe a tavat. — Milyen hosszú lesz az egész út? — Egyhónapos szabadságunk van. Visszafelé szeretnénk még alaposan körülnézni Budapesten és Szentendrén, no meg Esztergomban, mert idefelé csak futólag néztük meg. Ahogy látja, „nomád1’ körülmények között élünk, a hajóban lakunk. Élelmiszerrel alaposan feltankoltunk, hogy a lehető legkevesebbe kerüljön az utazás. Bizony irigykedtek ránk a klubtársaink, hogy eljöhettünk erre az útra. De megdolgoztunk érte. hiszen tavaly mi nyertük a főiskolai túravitorlás bajnokságot, részt vettünk a béke- és barátságversenyen is, ahol ugyancsak előkelő helyezést értünk el. Irigyeljük magyar barátainkat, hogy ilyen ideális körülmények között hódolhatnak ennek a szép roljanak az ország bármely területén. A teljesítményben dolgozó rakodóink részére mespróbáiuiik kiokoskodni egy érdekeltségi rendszert. Egyelőre nem mondhatjuk el, hogy lesz elegendő láda. A borforgalmazás alapvető érdekünk, így az üres üvegek mielőbbi megtöltése is. Mivel minden évek óta ismétlődő gond, helyesebb lett volna előbb intézkedni. • Színvonalasabb zöldség-gyümölcs A* üdülési főidényben mintegy félmillió, egyidejűleg ott tartózkodó nyaralóvendég és helybeli lakos zöldség-gyümölcs ellátása a feladat a Balaton partján. Az ország minden részéről érkeznek naponta friss áruval vagonok, teherautók, hogy a hozzávetőlegesen 1200 kereskedelmi egységnek biztosítsák az állandó utánpótlást. Megfelelő választék várja a vásárlókat burgonyából, paradicsomból, paprikából, meggyből, őszibarackból és más terményekből. A kereskedelmi munka megköny- nyítésére, a balatoni ellátás színvonalának emelésére a Somogy megyei Zöldért Vállalat Siófokon nagybani piacot alakított ki, ahol mezősportnak itt, a Balatonon. Az Északi-tenger sokkal szeszélyesebb, a parttól távolabb nem nagyon szabad merészkedni, mert könnyen pórul járhat az ember. — Ügy tudom, hogy saját építésűek a hajóik. ■ — Nálunk a klubban csak az lehet állandó tag. aki bebizonyította, hogy jártas a hajóépítésben. Természetesen szakemberek segédkeznek, s csak azt a hajót engedik vízre tenni, amelyik mindenben megfelel a követelményeknek. Persze a mi klubunkban is előfordul, hogy némelyek a sokszor több éves tanulás és fizikai munka közben megfutamodnak, de higgye el, annál nagyobb öröm aztán saját járművel vízre szállni. A Po- szejdon klubból fennállásának több mint két évtizede alatt sok olyan fiatal került ki, aki később a hajózást választotta élethivatásának, s ma nagy tengerjáró hajón teljesít szolgálatot. — Meddig maradnak a siófoki kikötőben? — Holnap reggel indulunk tovább a part mentén. Következő állomásunk Balaton- földvár lesz, ahol meglátogatjuk a vitorlázó „paradicsomot”. Több barátunk van ott, akivel már odahaza is találkoztunk. Szeretnénk hosszabban időzni Fonyódon, Keszthelyen, Badacsonyban — itt szeretnénk megkóstolni a hegy levét —, Tihanyban és természetesen Bala- tonfüreden, ahol remélhetőleg beengednek bennünket a hires hajógyárba. ellátás gazdasági üzemek, szövetkezetek, társulások és kiskert- tulajdonosok értékesíthetik termékeiket a viszonteladók számára. Az adás—vétel könnyítésére az új piacon hasznos szolgáltatásokat nyújt a vállalat Targoncákat kölcsönöz, telex- és telefonösszeköttetést biztosit, hűtőtárolójában megőrzi az árut, s lehetőséget teremt a termékek bizományosi átvételére, értékesítésére is. A siófoki ipartelepi úton kialakított új piac hétfőn, szerdán és pénteken tart nyitva délután 3 órától este fél 10-ig. A tervek szerint a forgalom növekedésével arányosan a nyitvatartási időt is meghosszabbítják. Üveghegyek K. Zs. Katamarán a kempingben Aranyparti üdülök Élelmiszer a bogiári lerakatból A sxántódi révtől Szentgyörgyig Ha a kereskedelemről beszélünk, csak a boltokra gondolunk, és megfeledkezünk a mögöttük húzódó raktárhálózatról, áruszállításról és árubeszerző munkáról. A Balaton Fűszért két raktárházából, négy fiókjából és három lerakatából látja el élelmiszerivel, vegyi áruval Somogy és Zala csaknem ötezer boltját, üdülőjét és kö- zületét Heggel hat óra. Még alszik a Balaton menti nagyközség, a bogiári lerakatnál azonban már javában folyik a munka. A Kaposvári Húskombinát hűtőautója gördül be friss áruval a kapun. Az udvaron magasodó dobozpiramisok elszállításra várnak. — Minden évben feszített munkatempót követel a nyári felkészülés. Januárban megkezdtük, de még tart az üdülők és a boltok feltölté- se. A főszezonban több mint ezer egységnek szállítunk, ez háromszorosa a téli forgalomnak. Tavaly az első negyedévben 90 millió, a harmadik negyedévben már 235 millió forint volt az áruforgalom. Volt olyan nap, amikor az ötmillió forintot is meghaladta a kiszállított áru értéke. A lerakat 130 dolgozója, húsz szerződéses és egy saját teherkocsija kettős feladatot lát el. A Bala- ton-part Szántódtól Szentgyörgyig húzódó szakaszának ellátása mellett rájuk hárul Észak-Somogy kis boltjainak a feltöltése is. — Egyre több a magán- kereskedő és a szerződéses egység. Így nő az igény a kereskedők önkiszolgáló, közvetlen vásárlása iránt. Tavaly már a forgalom 30— 40 százalékát ők tették ki. Ez a szezonban nehezíti a túrajáratok felkészítését. Kereskedők áruházát épülethiány miatt nem tudtunk nyitni a körzetben. Másik gondunk az állandó munkaerőhiány. Már hosszú évek óta a Budapesti Műszaki Egyetem diákjaival, valamint középiskolásokkal, általános iskolásokkal igyekszünk betölteni az üres he-, lyeket. A boltok pedig egyre több árut és egyre nagyobb forgási sebességet kívánnak. A lerakat 3600 négyzetméternyi területe . azon-, ban nem tudja pótolni a boltokban hiányzó dadóte^ rét és ráktárt. A boltok, lerakatok közvetlen kapcsolata a termelő , vállalatokkal a biztosíték arra, hogy a kereskedelem igényeit ki tudják elégíteni Érzékeny a balatoni kereskedelem. Függvénye az időjárásnak, az idegenforgalom hullámzásának, a vásárlói szokások változásának. Már a hét közepén föl kell tölteni a kiürült polcokat a hétvégi csúcshoz. Ez csak úgy lehetséges, ha a termelő vállalatok a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan az idén is első helyre teszik a Balaton-part ellátását. »I L Ajándék Brazíliába Valahol messze, Kanadában 3—4 napi autójárásnyira Torontótól aranylakodalom készül. A 72 éves Simon Ferenc és a 9 hónappal fiatalabb Hupka Mária házasságának fél évszázados jubileumát ünnepük majd a gyerekek és az unokák. Három fiút és egy leányt neveltek, taníttattak Simonék, a legidősebb gyerekük már csaknem 50 esztendős és főmérnök Kanadában. A júliusban tartandó családi ösz- szejövetel leendő ünnepeltjei egyelőre még Magyarországon tartózkodnak, mégpedig a Balaton partján, illetve minden másnap Igáiban. Tavaly körülutazták Európát, s az utolsó előtti állomás volt Magyarország, ahol a második világháború előtt jártak utoljára. Zamárdiban laktak, azután Siófokon, de a tópart valamennyi településén megfordultak, élvezték Szántódpuszta, Tihany látnivalóit, megkóstolták Badacsony híres borát. Hazafelé betértek Svédországba, Feri bácsi nővéréhez, hogy „elköszönjenek tőle” (azóta az idős hölgy meghalt: a valamikori pozsonyi tizenegy testvér közül már csak a „kanadás” Ferenc van életben), s elhatározták, hogy ha egészségük engedi, 1983 nyarán visszatérnek. Itt vannak. — Hévízre akartunk menni, de meggondoltuk, hiszen itt van közelben ez a kis Igái, kincseket ér a vize — mondta Feri bácsi. — Meg is írtam már a barátaimnak Kanadába és Braziliába, hogy milyen nagyszerűen érezzük magunkat, mióta lejárunk Igalba fürdeni. A Mariskának volt egy makacs körömgyuUadésa, amit nem tudtak eddig megszüntetni a kanadat orvosok, hat képzelje, volt gyulladás, nincs gyulladás. Engem meg egy elpusztíthatatlan tyúkszem gyötört, megpróbáltam vele mindent, most meg egyik napról a másikra levált a bütykömről. Feri bácsi öt nyelven beszél s „hallgat” (mindig odafigyel arra, hogy mit mon- 'danak a külföldi üdülök Magyarországról, a Balatonról), s a véleményét maga is mindenkor kimondja az öt nyelv egyikén, de — legalábbis nálunk — leginkább magyarul. Különösen üzletekben, vendéglőkben szeret körülnézni, s akár szívesen hallgatják mondandóját, akár nem, közli észrevételeit. Volt például a Csárdás vendéglőben, ott úgy tetszett neki, hogy „hideg szobrok” szolgálják ki, s mint mondta, csak a cigánymuzsika miatt 1 ment oda másodszor is. A Fogasban viszont, alighogy belépett, már mellette állt egy „nagyon kedves hölgy", és még arra is szakított időt, hogy elbeszélgessen vele. — Tudja, nem szeretem, ha egyszerűen „pénzeszsáknak” néznek, mert én minden embert embernek nézek — mondta. — Hányatott életem során 10—15 szakmát kitanultam, s most mint nyugdíjas, kellemesen, jólétben élek Kanadában. De nem felejtem, hogy ácsmester apám 11 gyereket nevelt fel egy szoba-konyhás lakásban, nem felejtem # háborús szörnyűségeket, a nyomort, s általában én semmit nem felejtek, különösen a tanulságokat nem. Kanadában a plébánosunk egyszer arra panaszkodott a prédikációjában, hogy az úrnapi körmeneten csak fizetségért viszik a fiatalok a templomi zászlókat, kereszteket. Utána én bementem hozzá és elmeséltem egy gyerekkori élményemet a zászlókkal kapcsolatban. A plébános mindegyiknek megmondta az „árát”: ez öt korona, ez tíz, amaz meg tizenöt. Nekem persze nem volt pénzem, szomorúan hazakullogtam. Anyám, szegény, olyan vallásos asszony volt, hogy mindig az imakönyvet bújta, de erre azt mondta nagy mérgesen: csak vigye a zászlókat a plébános úr! Nos hát most fordult a kocka, kedves tisztelendő úr, magyaráztam a kanadai papnak. Most magának kell fizetnie .., Szóval, a tanulság a legfontosabb. Az, hogy az embernek megvan a rossz természete, de a jó is megvan. Arra kell törekednünk, hogy a jó érvényesüljön. Ehhez pedig az kell, hogy megismerjük egymást, sokat beszélgessünk egymással. Látja, ezért jó, ha valaki több nyelven beszél. Az én szüleim pozsonyi németek voltak, de már gyerekkoromban megtanultam magyarul és szlovákul. A feleségem magyar, ö a németet tanulta meg tőlem, s nem hagyta, hogy elfelejtsem a magyart. A legidősebb fiam is beszél magyarul. Azért jött a szerkesztőségünkbe, mert meg akarta rendelni a Somogyi Néplapot egy brazíliai magyar barátja részére. — Jói ismerem. Tudom, hogy ennél drágább ajándékot nem adhatok neki — mondta. — Magyar szót kap tőlem. És mindennapra egy kis Balatont ts, hiszen maguk sokat írnak a tóról. Szapudi András SOMOGYI NÉPLAP Balatoni nyár
