Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-25 / 149. szám
Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György miniszterelnök az ülésteremben (Folytatás az 1. oldalról) ságos harca mellett áll. Hazánk szolidáris a dél-afrikai agresszió által sújtott országokkal is. s követeljük, hogy a pretoriai kormány hagyjon fel az Angola és Mo- zambik elleni nyílt fegyveres támadásokkal, és követeljük Namíbia függetlenségének haladéktalan biztosítását. Szocialista építőmunkánkban és nemzetközi tevékenységünkben egyaránt meghatározó szerepet játszik a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai sokrétűek, együttműködésünk kiterjed a politika, a gazdaság, az ideológia, a kulturális és a tudományos élet minden területére csakúgy, mint nemzetközi tevékenységünkre, békénk, biztonságunk, szocialista építőmunkánk védelmére. Rendszeresek pártunk és kormányunk vezetőinek véleménycseréi az előttünk, álló feladatokról. Ezt a jól bevált gyakorlatot demonstrálják Kádár János elvtárs találkozói Jurij Andropov elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával. Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít hazánk es a szomszédos szocialista országok kapcsolatainak fejlesztésére. Itt különösen fontosnak tartjuk a nyüt és őszinte párbeszédet, a felmerülő problémák közös leküzdését. A múltnak a haladó hagyományok mellett sajnos visszahúzódó maradványai is vannak, amelyeknek az eltávolítása szocializmust építő népeink közös érdeke. A külügyminiszter ásóit fejlődő kapcsolatainkról a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanacsa lobbi országaival. A többi között megállapította: a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatai normálisán fej- löduek, pártunk, kormányunk, a magyar nép őszintén szolidáris a lengyel test- vérpártmak, a lengyel kormánynak, a lengyel hazafiaknak a válság mielőbbi leküzdésére, a szocialista épí- lömuinka meggyorsítására irányuló erőfeszítéseivel. Az utóbbi időben bizonyos élénkülés tapasztalható a Kínai Népköztársaság és több szocialista ország, köztük hazánk kapcsolataiban. A magunk részéről a kölcsönös előnyök és érdekek szem előtt tartásával változatlanul A vitában elhangzottakat összegezve a kormány elnöke nyugtázta: a felszólalók mindegyike egyetértett azzal, hogy a kormány az 1980-ban megerősített program alapján, a beszámolóban elhangzottak szerint folytassa munkáját. Ezt a bizalom megerősítésének Ítélem és a kormány nevében megköszönöm — mondotta. A felszólalások sokszínűén átfogták társadalmi életünk úgyszólván minden területét. Valódi kérdésekkel foglalkoztak, kritikus, de reális es kiegyensúlyozott hangon, olykor töprengve, de minden esetben a megoldást keresve szóltak gondjainkról. — A felszólalásokból kitűnt, hogy a képviselők tudatában vannak annak, bogy az egyensúly helyreállításához vezető útszakasz nehezén még nem jutottunk túl, cie elindult egy nagyon fontos folyamat. Megerősödött annak felismerése — ami mindinkább tettekben is kifejezésre jut —, hogy fejlődésünk mai szakaszában SOMOGYI NÉPLAP készek vagyunk a kétoldali! államközi kapcsolatok fejlesztésére Kínával. A normális államközi kapcsolatok helyreállítására és fejlesztésére töreksizünk az Albán Népköztársasággal ia Púja Frigyes részletesen szóét a fejlődő világ önmagáival kialakult kapcsolatokról, valamint arról a tevékenységünkről, hogy a békés egymás mellett élés elve alapján megőrizzük és bővítsük kétoldalú kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokat. Ezen beiül megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk hazánk és a fejlett tőkés a Hámok vezetőd személyes találkozásainak és közvetlen tárgyalásainak. Befejezésül megállapította: a Magyar Népköztársaság népünk áldozatos, megfeszített munkával, eddigi ereményedvel megbecsült es tekintélyt vívott ki magának a nemzetek nagy családjában. Petri Gábor (Csongrád m, 6, vk.), a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora, Barcs Sándor (Bp. l/vk.),az MTI nyugalmazott vezérigazgatója, Vjvári Sándor (Zala m. 7. vk.), a Zala megyei Tanács elnöke, Ispanovits Márton (Bács-Kiskun m. 11. vk), a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége főtitkára, Tóth Géza (Saabolcs- Szatmár m. 20. vk.), a Szak- szervezetek Szabolcs-Szat- már megyei Tanácsának titkára, Pethó István (Veszprém m. 5. vk.), a Mezőgép 8. se. gyáregységének gépműhelyvezetője, Kovács Ferenc (Bp. 15. vk.), a Geofizikai Kutató Intézet osztály- vezetője szólalt fel ezután. Több képviselő nem kért szót, így Lázár György emelkedett szólásra. másként kell megközelítenünk a valóságot, másként kell dolgoznunk, mint korábban, amikor a szocializmus alapjainak a lerakása volt a feladat. A jelenlegi nehéz helyzetben mutatkozik meg igazén annak jelentősége, hogy a párt — az intenzív fejlődési szakaszra való felkészülésként — 1968-ban új irányítási rendszer bevezetését határozta el. Enélkül sokkal nehezebben alkalmazkodnánk az új viszonyokhoz. A kifejtett vélemények nem mindenben fedték egymást, egyes jelenségek okairól, a lehetséges megoldások, ról szólva egymástól eltérő nézetek is hangot kaptak. Ez így természetes. De — és ez a fontos — az alapvető kérdésekben teljes volt a nézetazonosság. A kormány elnöke felidézte: a vita valamennyi részvevője helyeselte, hogy mind a belpolitikában, mind a nemzetköri politikában azt az utat járjuk, amit a Xli. kongresszus kijelölt. A miniszterelnök a vitában elhangzott kérdéscsoportok közül néhányra külön is kitért. Az államigazgatási gyakorlat fonákságait szóvá tevő észrevételekkel kapcsolatban a többi között hangsúlyozta : — Egyetértek a bíráló megjegyzésekkel. Tervünk az, hogy tovább haladunk az államigazgatás korszerűsítésének útján, tovább növeljük a tanácsok mozgásterét, ami lehetővé teszi, hogy az állampolgárokat a jelenleginél is nagyobb mértékben tehermentesítsük az ügyintézés bürokratikus vonásaitól, az ezzel járó bosszúságoktól. Utalt Lázár György arra, hogy több felszólaló példákkal' illusztrálta: mennyire fontos napjainkban a vezetés javítása, az irányítási eszközök fejlesztése. Ezekkel a véleményekkel egyetértek — mondotta és hozzáfűzte: az ezirányú előkészítő munkálatok közel jutottak ahhoz a fázishoz, amikor a döntés meghozható, s a végrehajtás menetére is kialakulóban van az elképzelés. így előreláthatólag 1984—85- ben. az irányítási rendszerünket tovább fejlesztő valamennyi lépést megtehetjük. A Minisztertanács elnöke nagy jelentőséget tulajdonított annak a feladatnak — amiről a vitában is szó esett —, hogy a nagyvállalatokon belül kapjanak nagyobb Az elfogadott napirendnek megfelelően ezt követően a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot terjesztette elő He- tényi István pénzügyminiszter. Elmondta: a legfőbb adatokat tekintve a bevételek 485,8 milliárd forintot tettek ki, a kiadások 498 milliárd forintot, a hiány tehát 1-2,2 miilárd forint volt, és ez valamivel kisebb az előirányzottnál. A költségvetés bevételei és kiadásai az elmúlt évben egyaránt kereken 3—3 százalékkal emelkedtek. Nem érték el a tervezett szintet, ami azt mutatja, hogy sikerült egészében megtakarításokat elérni, s a kiadások növekedési üteme elmarad a nemzeti jövedelem belső fel- használásának növekedési ütemétől is. A vállalatok és szövetkezetek nyeresége összesen 9,192 milliárd forint, ez körülbelül másfél százalékkal kisebb, mint 1981-ben. Ez egyfelől a feltételek nehezedéséit mutatja, másfelől azt, hogy nem minden vállalat tudta a hatékonyság növelésével e nehéz feltételeket ellensúlyozni. Számos vállalatnak csökkent a nyeresége. Vannak nagyon jól mú- ködőek: a vállalatoknak körülbelül 15 százaléka igazán kiemelkedő eredményt, nyereséget hozott létre. A miniszter szólt az ülésszakon elhangzottakra válaszolva a kisvállalkozásokról is. Azok a jövedelmükből az állami költségvetés bevételeit is gyarapítják, így tehát ez is fontos szempont munkájuk értékelésekor — mondotta. Hetényi István kiemelte: eredménynek tekinthetjük, hogy egészségügyi es ssociamozgásteret. a gyáregységek. A gazdálkodás minőségére, eredményességére ugyanis nagy hatással l^het, ha az eddiginél jobban hasznosítják a rendelkezésükre álló szellemi es anyagi erőkel Sokan szóltak az anyagi érdekeltségről, a bérezés kérdéseiről, a bérarányokról, a differenciálás lehetőségéről. A tisztesség azt kívánja, hogy megismételjem: most nem vagyunk abban a helyzetben, hogy nagy rétegekre kiterjedő, általános bérpolitikai intézkedést helyezzünk kilátásba. Erre nincs lehetőségünk. Arra viszont van. hogy ilyen körülmények között is javítsuk, bérezési rendszerünket, gyakorlatunkat, nagyobb mértékben éljünk a differenciálás eszközével. Az év végéig módosítjuk, korszerűsítjük a bértarifarendszeri Tesszük ezt azért, hogy még több teret adjunk az egyéni teljesítmények különbségeinek anyagi kifejezésére. A lakásproblémákkal és ’ az építőanyagellátási gondokkal kapcsolatos képviselői észrevételekre válaszolva a miniszterelnök ezeket mondta: — Nem ígérhetjük a lakásgondok rövid távú megoldását. Azt viszont igen, hogy nagy következtességge! törekszünk a Központi Bizottság itt többször idézett határozatának végrehajtására, amely lehetővé teszi ezeknek a társadalmi gondoknak az enyhítését. Lázár György végül — megköszönve a vitában elhangzott észrevételekéi javaslatokat — ígéretet tett rá, hogy a kormány azokat — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — további munkájában felhasználja. Az országgyűlés a minisztertanács elnökének, a kormány munkájáról adott beszámolóját, az abban ismertetett további kormányfel- ada lókat, valamint a felszólalásokra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. lis célokra 8,7 százalékkal fordítottunk többet, mint 1981-ben, kulturális, oktatási és sportcélokra 7,9 százalékkal költöttünk többet, mint az előző évben. Ez is valamivel magasabb a tervezettnél és ezen belül minden alágazatnál van növekedés. 1982-ben erősödött a tanácsok szervező tevékenysége, javult kapcsolatuk a lakossággal. Ennek jele, hogy minden korábbinál magasabb összeget tett ki a társadalmi munka értéke: elérte a 8,5 milliárd forintot. A vitában is nagy nyomatékeit kaptak idei gazdálkodásunk feladatai, az, hogy a külső és belső egyensúlyt megőrizzük. A miniszter rámutatott: —Ezt a célt szolgálja többek között a költségvetés hiányának további mérséklése. Ez az idén legfeljebb tízmilliárd forint lehet. Ahhoz, hogy ezt elérjük, sőt, állami érdekünknek megfelelően még lejjebb szorítsuk, az irányításnak rendkívül nagy a felelőssége. A kormánynak Idén is évközi intézkedéseket kellett hoznia a termelés és felhasználás tervezett aránya betartása érdekében. A pénzügyminiszteri expe- 7jé után Ele ki János (Békés m. 7. vk.), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára, a törvényjavaslat terv- és költségvetési bizottság előadója szólalt fel. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény javas latoi elfogadta. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka, amelynek második napján az elnöki tisztet felváltva töltötte be Péter János és Apró Antal, befejeződött. Lázár György válasza Ketényi István előterjesztése Pozsgai Imr# sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalon) emberiséget létében fenyegető veszélyek közepette történelmi felelősségünk, hogy ne az elválasztó, de az összekötő, közös elemeket hangsúlyozzuk, hozzuk felszínre. A nemzetközi helyzet kiéleződése következtében ezért lendülhetett fel Magyarországon a békemozgalom, s újhodott meg tartalmában, formájában egyaránt Tömegbázisa kiszélesedett: minden réteg megtalálhatja helyét és feladatát a magyar békemozgalomban és hozzájárulhat — az országos béketanács irányításával — e fontos célok megvalósításához. Ennek kapcsán a magyar delegáció vezetője kifejtette, hogy a felszabadulás óta a magyar nemzeti identitáshoz hozzátartozik a békével való azonosulás. Magyarországon ezért csak olyan kormány élvezheti a nép, a tömegek bizalmát amely ezt az ügyet felvállalja és felkarolja „Ezért hazánkban a magyar békemozgalomnak nem a kormánnyal folytatott polémiában kell kiteljesednie, hanem a vele való együttműködésben. A mi kormányunk joggal támaszkodik a társadalom egységére, töretlen békevágyára” — jelentette ki Pozsgai Imre. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára ezután erről tájékoztatta a sajtó képviselőit, miként vélekedik a magyar békemozgalom az idén esedekes rakétatelepítésekről. Elmondta, hogy ebben a kérdésben a magyar békemozgalom és a magyar kormány félreérthetetlen álláspontot foglal el. Azt a tervet ugyanis, amely arra irányul, hogy Európában elhelyezzék az új rakétákat, a magyar közvélemény elutasítja. Nem tartja reménytelennek a béke megvédésének ügyét, s nem tartja reménytelennek a megoldást a rakétatelepítések dolgában sem. „A mi meggyőződésünk megegyezik a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai ülésén elhangzottakkal. Ez pedig azt jelenti: mindaddig, amíg a tárgyalások folytatódnak, ne telepítsenek rakétát és nukleáris töltetet olyan országokba, ahol ilyen nincsen. A magyar közvélemény osztja ezt az álláspontot; Pozsgai Imre ezután javaslatokat terjesztett elő, amelyek megvalósításával, mint mondotta, újabb lendületet kaphatna a nemzetközi békemozgalom. Emlékeztetett arra, hogy eppen 35 évvel ezelőtt, augusztus 25—31-e között ülésezett a wroclawi értelmiségi világ- találkozó. Itt határozták el az I. béke-világkongresszus összehívását, amelyet 1949- ben Párizsban rendeztek meg. Az évforduló jegyében augusztus utolsó hetét nyilvánítsák az európai biztonság hetévé — indítványozta. Szeptember 1.- — nemzetközi békenap. A magyar békemozgalom javaslata: ezen a napon délután szerte Európában nagyszabású demonstráción tiltakozzanak az emberek az atomháború veszélye ellen. Október utolsó hete immár hagyományosan az ENSZ kezdeményezte leszerelési hét Ebben az időszakban is összehangolt akciókat lehetne szervezni, Budapesten írótalálkozót rendeznek „Felelősség a hazáért és az emberiségért" elnevezéssel. Végezetül bejelentette, hogy Budapest szívesen adna otthont jövőre egy, Európa biztonságával, békéjével foglalkozó konferenciának, amelyen kontinensünk országainak képviselői vennének részt. A kapuk természetesen nyitva állnak az amerikai békemozgalmak előtt is. Ezzel a tanácskozással állíthatnánk méltó emléket a 35 évvel ezelőtti párizsi békekongresz- szusnak — jelentette ki sajtótájékoztatójában Pozsgai Imre. • • • Pozsgai Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a magyar békeküldöttség vezetője pénteken Prágában találkozott Jurij Zsukovval, a szovjet küldöttség vezetőjével. A megbeszélésen részt vett Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke és Sarkadi Nagy Barna, az OBT főtitkára. Áttekintették a két békemozgalora együttműködésének tapasztalatait és méltatták a prágai béke-világtalálkozó jelentőségét. A NAGYATÁD ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ IGAZGATÓSÁGA versenytárgyalás útján kívánja értékesíteni Somogyszob, Kálvin a. 3. szám alatti korábban irodaépület célját szolgáló ingatlanát Az irodahelyiség lakás céljára is alkalmas. Somogyszob központjában van, közel valamennyi szolgáltató létesítményhez. A versenytárgyalás színhelye: Somogyszob, Kálvin u. 3. Időpontja: 1983. július 11. délelőtt 9 óra. Kikiáltási ár: Az INKÖZ Vállalat által adott értékbecslés összege (230 000 Ft.) (81970) AZ IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA LEVELEZŐ TAGOZATA felvételt hirdet az 1983/84. tanévre a II. évfolyamra. Jelentkezhetnek a 17. életévüket betöltött, gépipari jellegű szakmunkás-bizonyítván nyal rendelkező szakmunkások. Érettségizettek, amennyiben gépipari jellegű munkakörben dolgoznak, sikeres különbözeti vizsga után ugyancsak a II. osztályba nyernek felvételt. Jélenífeezésl határidő: 1983 július 20. Jelentkezési lap az iskolában kapható. Kaposvár, Pázmány Péter u. 17. Igazgatóság. (81198)
