Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-23 / 147. szám
Oklevélosztás. Oklevélátadó ünnepség veit tegnap a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán. A száznegyven nappali és száztíz levelező tagozatos hallgató részére dr. Várkon yi Imre, az intézmény főigazgatója adta át az okleveleket. Az idén vörös diplomát senki sem érdemeit... Dráva menti nyár Az idén hetedszer rendezik meg a Dráva meríti nyár eseménysorozatát, ismét színes programokkal. Júlra» 10-től Barcs ad otthont a harmadik országos kamarazenei versenynek, melyre a zeneművészeti szakközép- iskolásokat és főiskolásokat várják. Két nappal később nyit a rézfúvósok harmadik tábora. Az együttesek {Pankájával megismerkedhet a nagyközönség is: a városban, illetve Szulokban adnak majd hangversenyt. Meglepetésre is készülnek a rendezők: július 12-e és 20-a között minden este térzenét szerveznek a város különböző terein. JOThJS n-e ígért a legtöbb látnivalót. Térzene, meneittánc ébreszti majd a ha tarmentieket, s a hősök terén népművészeti vásár lesz cserepesek, faragók, bőrdíszművesek és ajándék- készítők részvétei éveL Ezen a napon nyit a Dráva expó is a 2-es számú általános iskolában, ahol két hétig öt nagykereskedelmi vállalat kínálja portékáit jelentős kedvezménnyel. Szeretet, derű, emberség Hetven szál rózsa helyett Aligha kaphatott volna szebb születésnapi ajándékot, mint azt a kiállítást, melyet Nagyatádon, a helyőrségi művelődési központ egyik. termében nyitottak meg. Hetvenévesen is lelked amatőr — de ne a krónikás montfja el a véleményét, idézzünk inkább jegyzőkönyvekből, magnószalagokról, vallomásokból. Ajánlás a tarlatlátogartónak: „Mezei Mária Magdolna 1913. június 13-án született Nagyatádon. Tizennyolc eves kora óta rajzol és fest. Mesterségbeli tudását önképzéssel szerezte meg, a szakmát nem hivatalosan és nem hivatásosan művelte, s így következetesen vitt végig egy utat, melyben vjsa- szatükröződik egesz egyénisége. Képei Somogy és szőkébb otthonának szeretteiéről beszélnek. Nem látványosságra törekszik, saját élményeit, érzelmeit viszi vászonra. Jelenleg is aktívan fest és dolgozik, igyekszik feltárni az egyszerű szemlélődő előtt elrejtett titkokat. Élete a család és a természet kettőssége, mely a kiállított művein is érezhető .. Törékeny, alacsony bő Mezei Mária Magdolna, vagy ahogy barátai, ismerősei hívják: Magdi néni. Nem volt egyszerű ennek a kiállításnak a megszervezése. Hiába kilincselt sokfelé, nemet mondtak a kérésére. Mégsem kedvetleneden el, tovább rajzolt, mint ahogy tette azt a második világháború idején, amikor kitelepítették Nagyatádról, s csak olyan papírhoz juthatott, melynek egyik oldálán már ott volt az iskolások kötelezően előírt munkáinak a nyoma. Kár, hogy erre a tárlatra nem jutott ezekből a képekből. Munkái egy kicsit Kunffyra emlékeztetnek — színekben és megfogalmazásban egyaránt. Leginkább a Család című nagyméretű képe ilyen.- Pedig az ő családja másmilyen, mint a megszokott. Sohasem ment férjhez, ám vállalt egy kislányt, akinek sorsát tiszteletre méltó módon irányította. Májusban lépett először nyilvánosság elé, a megyei amatőr kiállításon mutatkozott be. Leitner Sándor ' festőművész mondta, hogy hatalmas mesterségbeli tudásról árulkodnak munkái. Ami szerfelett tiszteletre méltó, hogy nem iskolában sajátította el ismereteit, hanem önképzéssel. Névéit lányától hallottam, ha tehette, akkor Pestre ment. s múzeumokban üldögélt, hogy a nagy mesterek képiéiből lessen el egy-egy technikai megoldást, ötletet Nyughatatlan? Igen. Legutóbb a szövőszék mellett láttam, mert rájött arra, hogy szép színű fonalakkal is megörökítheti környezetét. Megfestette a Rinya partját, kedvenc fáit, megrajzolta családtagjait is. Mostani, hetvenedik születésnapjára megnyitott első kiállításán virágcsokorral köszöntötték. A tárlatrendezők kedvessége, hogy a belépőt is emlékeztetik erre a napra: a teremben hatalmas rózsa- csokor fogadja az érdeklődőket, majd egy családi kép. Dezső Lászlóné, a városi tanács osztályvezetője mondta megnyitójában: — Bemutatkozó és gyűjteményes kiállítás ez, de sokkal többet nyújt, mint amennyit ez a két elnevezés általában jelent. A képieket nézve az alkotó tiszta embersége, humanizmusa, érzelmi gazdagsága tárul elénk. Mindent olyan természetesen tud felfogni és ábrázolni, ahogy az az élet rendjébe tartozik. Szeretet, derű, emberség — ezek azok a szavak, amelyek képeit nézve eszünkbe jutnak. Nagy Jenő Huszonnyolc piengőt fizettünk egy hónapra, egesz addig, míg meg nem halt az apám. Örököltem utána egy kis földet, azt eladtam, az árából, meg ami a fegyvernek! ház árából maradt, megváltottuk a Jutái úti lakást egészen, örülhettünk, bizakodhattunk volna. De akkoriban kezdett megbolondulni, a feje tetejére állni a világ. Elárverezték a zsidók boltjait, akinek volt földje, azt is. Elhurcolták őket, Németországba-e, ki tudja hová. Csak hírből tudjuk: elhajtották őket is Fegyvernekről, szegénykéimet ... A boltban meg alig lehetett már kapni valamit. Tetejébe bejöttek a németek, azokról igen kutya dolgokat meséltek. Igaz, oda. hozzánk nem jött egy se. Ez volt a I 1 szerencse. Mirajtunk úgy ment át a front, hogy észre se vettük. Egyszer csak ott voltak az oroszok. Nem sokan, talán ötvenen, hatvanan lehettek. Repülősök, meg olyan hogyishívjákok ... nagy autóféle gépekkel, amiken hátul voltak a kilövők. Letelepedtek a szántóföldre, oda, ahol most a fonoda van. Aztán beszállásoltak a megüresedett házakba, meg oda, ahol kisebb volt a család. Hozzánk akkor még nem jöttek. Féltem tőlük. Féltettem az apró gyerekeimet, hiába mondta az uram — pedig az már az első háborúból ismerte őket —, nem igaz, nem vadember^:. Mert minden fajta nemzetben vannak jók is, rosszak is. Hozzánk a kozákok zörögtek, huzigálták az asztalfiát, mondták, keresik a germást. Isten tudja, mit kerestek. De nem találtak semmit, mert az uram még előzőleg ásott egy »agy gödröt a j>i nyugtázó nem mm mg nyugtat meg * - i • • Gyógyító közösségek A meghívott nemzetközi hírű szaktekintélyek egybehangzó véleménye szerint európai színvonalú volt a múlt héten Ka/posvaroa rendezett háromnapos .ideg-elmegyógyászati konferencia. Az ország minden részéből érkezett mintegy kétszáz szakorvos az ideg- és elmegy ógyásaat valamennyi ágát és aktuális kérdését felölelő 741 előadást hallgatott meg Dt. Kopa János idegsebész üőopvos, a kaposvári kórház főigazgató-helyettese, a konferencia fő szervezője és házigazdája volt — Napjainktoa» egyire töt* nő esifc a etresszről. A neurózist valamifajta modern népbetegségként kezdik emlegetni. Hallható olyan vélemény is, hogy a ehnJizáció áldásos átkai következtéibe» a Bk» embernek nem csapéra fizikai, hanem leüti te- bertoírőképessége is kisebb a ntegelóraő oesimedéketaéraéL — Nem hinném, hogy volnál Syen összefüggés, s hogy a ma élő emberek lelki terhelhetősége általában kisebb lenne. Tény azonban, hogy a civilizáció, a növekvő stressz vagy az együttélési kapcsolatok konfliktusai több terhet rónak az emberek idegrendszerére. Több az ilyen jellegű krízishelyzet, és — sajnos — több a negatív megoldási pjmbalkozas is. Egyértelmű, hogy azoknál a népeknél, ahpi a stressz nem jellemző, kevesebb az idegrendszeri megbetegedés. Látni ke®, azonban azt is, hogy a civűizációvai párhuzamosan az orvostudomány is fejlődött Mondják például, hegy megszaporodtak a daganatos megbetegedések, valójában inkább arról vsai szó, hogy jobban észrevesszük ezeket Azelőtt is voltak idegrendszeri betegségek, csakhogy ezek többnyire rejtve maradták. A tudomány mostanában jutott el arra a szintre, hegy fölismerje e betegségek sokféleségét Neurózis korábban is voK. de csak most került nagyító alá. Maguk az emberek ugyancsak jobban figyelnek önmagukra, és olyan tünetekkel is orvoshoz fordulnak, amelyeket néhány évtizede senki sem tekintett betegségnek. í — Hogyan győzik a szakorvosok az egyre több ideges panasz kivizsgálását és gyógyítását? — A magyar egészségügyi törvények alapján a kórházakra és a szakrendelőkre háruló feladatok megelőzik a kort és a föltételeket. Az igények rohamosan nőnek, kertben, kibélelte eszrta- szárral, és ami értékes holmink Volt, egy nagy ládában bele a gödörbe! Ugyanilyen gödörbe rejtettük az élelmünket is. Aztán, hogy egyre csak keresték a kozákok a germánt, mondtam az uramnak, tiszteket kéne befogadni, majd akkor nem merne senki ránk zörögni. Ügy is lett. Egy sebesült hadnagyot — a feje úgy be volt bugyolálva, hogy csak a szeme meg az orra látszott —, meg egy magas kap: lányt költöztettünk magunkhoz. Azok aztán kiraktak egy cetlit az ajtóra, attól fogva nem is háborgatott minket egy se! Egyik nap nem ketten állítottak be. Egy tejföl-képű katona jött utánuk. Forró levest hozott egy nagy, zo- máncos vödörben. — Mam- ka — monda, aztán meg: „klapci, klapci”, és a gyerekekre mutatott. Hát én még olyan rossz levest nem ettem. Se só, se paprika, csák répa, káposzta meg krumpli, meg valami édes hús. Lóhús lehetett. De a gyerekek szerették, később ha kérdeztem, mit főzzek .— a kicsik, Zoli meg Palika azt mondták: orosz íevest. Azt a két oroszt nagyon megszerettem. Pedig a kapitány iszós ember volt, egyszer különösen felöntött a garatra, és csak kezdte mondogatni: mamka kaput, papika httlerkaput... es hát eiugyanakkor az anyagi és személyi lehetőségek jóval mérsékeltebben. Az előbbit a szükségletek, az utóbbit a realitások határozzák meg. Mielőtt a kaposvári kórházban az idegsebészeti tevékenység 1973-ban megkezdődött, a somogyi betegeket — évente mintegy százat — Pécsen látták el Ma — jóllehet továbbra is- van a megyéből betegki áramlás — évente 400 műtétet végzünk. A percekkel, de az erőnkkel is egyre jobban kell gazdálkodnunk. — Az egyik előadás ríme szerint az orvos dilemmája, hogy pszichiátriai vagy gyógyszeres kezelést alkalmazzon-e. A tapasztalatok szerint — úgy gondolom — ma még az utóbbi az elterjedtebb. — Nemegyszer a kényszerűség okozza, hogy az orvos ezt a látszólag egyszerűbb megold ást választja Azért látszólag, mert valójában az orvos a gyógyszerrel mintegy önmagát is felírja Ha úgy tetszik, a nyugtató gyakran sen jelent végleges és megnyugtató megoldást. Csakhogy ahhoz, hogy a pszíchi- átríai módszerek alkalmazása szélesebb körűvé váljon, mindenekelőtt több specialistára volna szükség. Ehhez piedíg az kell, hogy a posf- gzaduális képzés behozza lépéshátrányát. • — Az előadásokban sok szó esett a közösség gyógyító erejéről. Sokakat irritál a tömeg, s arra is sok példa van, hogy épp a közösségi konfliktusok vezetnek ideges panaszokhoz. Nincs-e itt ellentmondás? Miért gyógyít a kórházban az, ami azon kívül olykor negatív hatást kelt? — Nincs ellentmondás. Egy terápiás csoport eleve föltételezi a teljes őszinteséget. Itt senkinek sem érdeke a képmutatás, , hiszen mindannyian tudják egymásról, hogy kölcsönösen rászorulnak a segítségre, a megerősítésre. Persze, egy terápiás csoportban is előfordulnak konfliktusok, csakhogy itt az eltérő vélemények vagy érdekek ütközése nyílt, igy jobb az esély a konfliktus feloldására. A közösség és az egyén céljai a terápiás csoportban nyilvánvalóbban egybeesnék. — A fővárosban — mórt hírlik — már-már divat pszichiáterhez fordulni . . . — Néha már mi is tapasztaltuk ezt. Előfordul persze, hogy betegségről ugyan még nincs szó, mégis indokolt — esetleg a nagyobb baj megelőzése céljából — szakorvosihoz fordulná. Kaposváron. elsősorban a kórházban tartunk pszichiátriai szak- rendelést a f„ Fakultáció az általános iskolában A Művelődési Minisztérium döntése nyomán az általános iskolákban — ahol a feltételek megvannak — az összoraszám növekedése nélkül bevezetik a fakultatív foglalkozásokat. Az 1984 85- ös tanévben a hetedik osztályos tanulók, az azt követő tanévben piedig már a nyolcadikosok is részt vesznek az ilyen órákon — ha az iskola azokat bevezeti. Az általános iskolai fakultáció a hetedik osztálytól a középiskola második osztályának végéig terjedő pálya- orientációs szakasz szerves része. Bevezetését indokolja a 12—13 évesek spieciális érdeklődésének fokozatos kibontakozása és az, hogy a tanulók nyolcadik osztályban pálya-, Illetve iskolatípus-választásra kényszerülnek. Az általános Iskolai fakultáció az oktatás ideje eredt a könnye, vette elő a pisztolyt, hogy megöli magát. Hohó — mondtam, azt már nem! És^kicsavartam a kezéből. Ki gondolta volna, hogy akkora bánatot hord magában az a nagy, mókás ember. Értett egy keveset magyarul, még amikor az uram bemutatkozott neki, mondta nagy komolyan, hogy patkói ja meg a lovát. Hiába magyarázta a párom, hogy csak a neve Kovács, az orosz kapitány egyre forcérozta a patkolást. A hadnagy másféle ember volt. Álló nap nem hallottuk a hangját. Hordott magánál egy fényképet, azt sokszor elővette, nézegette. Három gyerek volt rajta. Szakasztott olyanok, mint az enyémek, a kicsik. Gyerekei voltak-e, kik, ma sem tudom, a hadnagy nem mondta, csak a szeme lett fényes néha. Igaz a mondás: sok ' jó ember kis helyen is edfér. Ügy voltunk mi is. Az oroszok a szobában, mi a konyhában. Leterítettünk a konyhaablak alá egy pokrócot, arra a dunyhát, azon feküdtek sorban a. gyerekek. Az uram elkerítette őket az ebédlőasztallal, bajuk ne essen. Elfért ott meg két vaságy is. Azon aludtunk mi a párommal. tFottftatjxsk.) alatt teremt lehetőséget « gyermekeknek az érdeklődésüknek megfelelő foglalkozásokon való részvétedre, ahol kipróbálhatják képességeiket, erősíthetik önismeretüket, fejleszthetik személyiségüket. 1974 óta 39 általános iskolában — kísérleti jelleggel — már van fakultáció. Az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) szakemberei által kidolgozott alapelvek szerint fakultatív foglalkozásokat azokban a tanulócsoportokban lehet indítani, amelyekben nem szakosított tanterv szerinti oktatás folyik, és ahol nem tanítanak valamilyen rendkívüli tárgyat A központilag jóváhagyott fakultációs témakörökön belül az iskolák is kidolgozhatnak programokat, amelyeket a helyi tanács művelődésügyi osztálya hagy jóvá. Ám mielőtt akár a központilag, akár a helyileg kidolgozott fakultációs foglalkozások bevezetéséről dönt az iskola, ajánlatos a lehetőségekről tájékoztatni a szülőket és a diákokat, valamint a foglalkozások vezetésére vállalkozó pedagógusokat, hogy a közös érdeklődésre számot tartó tárgyak kerülhessenek bevezetésre. . A fakultatív foglalkozások koncepciótervezetét és alapelveit 22 általános iskoia tantestülete vitatta meg. A pedagógusok érthető aggodalommal szóltak a fakulta- tatív foglalkozások bevezetésének várható nehézségeiről. A vita során fölvetették, hogy az általános iskolai fakultáció csak akkor járhat sikerrel, ha a tanárokat, az iskolákat, a szülőket megfelelően felkészítik. Felmerült: a demográfiai hullám tetőzése, az ötnapos tanítási hét, valamint a pedagógus- és tanteremhiány a jelenleginél is feszítettebbé teheti az iskola életét, s ezt a fakultáció bevezetése tovább fokozza. A problémák ismeretében az illetékesek hangsúlyozzák, hogy a fakultáció bevezetése az 1984/85-ös tanévben nem kötelező, csak lehetőség azoknak az általános iskoláknak, ahol a külső és a belső feltételek kedvezőek. SOMOGYI NÉPLAP
