Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-18 / 143. szám
Befejeződőtt a pérthkofa Legyenek szószólói, terjesztői póriunk politikájának „enaőseges hangulatú ünnepségen köszöntek el tegnap Kaposváron az egyéves és öthónapos pártiskolát most befejezett hallgatóktól. Kezdetben még látszott az arcokon a sok tanulással, s a vizsgával járó fáradalmak okozta feszültség, ám végül is feloldódva, jó hangulatban töltötték az együttlét utolsó perceit. Dr. Nagy Lajos, az Oktatási Igazgatóság igazgatója nyitotta meg az ünnepséget, majd dr. Horváth Sándor, a megye; pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának a vezetője mondott beszédet. — Önök valamennyien olyan évet, illetve öt hónapot tudhatnak maguk mögött, mely kemény, szorgalmas murikát követelt meg, s eredményeit majd a következő időszakban, a gyakorlati munkában, az életben tudják kamatoztatni — bízunk benne — mindnyájunk, a szőkébb közösség, népünk, országunk javára. Ügy véljük, hogy önök sikeres és jó munkát végeztek, nagy- nagv szorgalommal és lelkesedéssel sajátították el a marxizmus—leninizmus alapvető tanításait, és képesek is lesznek — k:.-ki a mága munkájában — ezt alkalmazni. Sikeres időszakot tudhatnak maguk mögött, s ebben nagy részük van az Oktatási Igazgatóság vezetőinek, tanárainak, az előadásokat tartóknak, a szemináriumot vezetőknek, a technikai dolgozóknak, akiknek ezúton is köszönetét mondunk eredményes és lelkiismeres munkájukért. Köszönetét mondunk a családoknak, az otthoniaknak, hogy a terhek, a gondok átvállalásával segítették a nyugodt tanulást. Horváth Sándor ezután a hallgatókra otthon váró felHóríit a vándortáborozás Gazdag program az úttörővárosban Négyszáz somogyi úttörő tanul, pihen, szórakozik ezen a nyáron Zánkán, a balatoni úttörővárosban. Kertészné Nezdei Valéria megyei úttörőtitkárral a pajtások programjáról beszélgettünk. — Mikor indulnak az első táborozok? — Június 18-a és 30-a között százhetvenötén lesznek ott az első turnus különféle táboraiban, így a filmszemle, á környezetvédők, az úttörőcsapatok sport- és túrafelelőseinek táborában, valamint a hallássérültek és kisegítő .iskolák úttörőcsapatainak most először megszervezett táborában. Gazdag program várja a fiúkat és a lányokat. így például a környezetvédő pajtások filmeket néznek meg az erdőkről, a tavakról. Lesznek gyakorlati foglalkozások, környezetvédelmi őrjáratok, aztán akadályverseny is. Az a cél, hogy a résztvevők hazatérve, társakat toborozva, lelkesen szervezzék az úttörők környezetvédelmi munkáját, A sport- és túrafelelősök elméleti és gyakorlati tudnivalókkal gyarapodnak, túrákon vesznek részt, sportolnak. A filmművészet iránt érdeklődő úttörők igényeit minden bizonnyal kielégíti a filmszemle szaktábor gazdag élményt nyújtó programja. — Melyik táborokba megy sok pajtás Somogy bői? — Elsősorban az úttörőtanácsok titkárainak táborába, valamint a kiváló őrsök táborába. Az elfő be százharmincán, a másikba hatvanan mennek. A mozgalom számára különösen fontos az első, ugyanis a fiúk és a lányok gazdagítják ismereteiket az úttörőtanács működéséről, a titkár feladatairól, kötelességeiről, jogairól. A pajtások a gyakorlatban is kipróbálják vezetői alkalmasságukat. A táborozás során megismerkednek az új úttörőév fontosabb követelményeivel, programjaival. A kiváló őrsök képviselői két hetet töltenek együtt a nemzetközi táborba hazánkba érkező testvérszervezetek küldöttségeivel. — Hányán készülnek a csillebérci úttörőtáborba? — összesen nyolcvanan. Június 20-tól 25-ig a tudományos-technikai szemle országos döntőjét tartják Csillebércen a természet-, a társadalomkutatók. a matematikusok. Minden megyéből a három-három tagú első helyezett csapatok lesznek ott a táborban. A matematikusokat a Bolyai Társaság és a TIT hívta meg. Június 29- én kezdődik az interkozmos* szaktábor, oda huszonötén utaznak SomogybóL — Évről évre kedveltebb a vándortáborozás. Most hány kisdobos és úttörő kerekedik föl országjárásra? — Sokkal több volt a' jelentkező, mint amennyi útnak indulhat. A hatvanhárom helyett ötvenkilenc csoport • vandortáboroz, ez körülbelül ezerhétszáz. fiú és lány. Különösen annak örülünk, hogy most sokkal több kisdobos veSz részt e szép programokban. — Hova mennek a legszívesebben? — Az ország minden részébe indulnak csoportok, beleértve a megye különböző részeit is. A legkedveltebb Vöröskő, valamint a Velence—II. elnevezésű útvonal — mondta Kertészné Nezdei Valéria megyei úttörőtitkár. L. fi. adatokról, a legfontosabb teendőkről szólt. Hangsúlyozta: — Engedjék meg, hogy felhívjam figyelmüket a Központi Bizottság áprilisi ülésén elfogadott dokumentumokra, mert azok sok segítséget adhatnak a hatékonyabb, eredményesebb munkához. Az áprilisi határozat meggyőződésem szerint a párttagságban, a közvéleményben egyaránt élő kérdésekre adott választ. A feladatok meghatározásával a következő évekre vezérfonalat ad pártszervezeteinknek, a párttagoknak, rendszerünk minden elkötelezettjének a kezébe. Szólt a nemzetközi helyzet alakulásáról, a béke és a háború kérdéséről, az USA kíméletlen és durva politikájáról, arról, hogyan akarják a közvéleményt manipulálni. — Ismereteik birtokában cáfolják meg a burzsoá propaganda hamis állításait, lépjenek föl a politikánkat lekicsinylő, a szocialista országok békekezdeményezéseit félremagyarázó nézetekkel szemben. A gazdasági építőmunkában elért eredményekről, a feladatokról szólva a továbbtanulás, képzés fontosságát, a pezsgőbb párlelet, a nagyobb fegyelem szükségességét említette. Kérte, hogy vállaljanak mind többen propagandista feladatot, majd beszédét így fejezte be: — Legyenek; elkötelezett katonái ideológiánknak, a marxizmus—lenini zmusnak. Köszöntötte a hallgatókat és sikeres munkát kívánt nekik dr. Nagy Lajos is, aki arról beszélt, hogy az igazi vizsga most következik részükre, gyakorlati munkájukkal kell bizonyítani, mennyire sajátították el s tudják a hétköznapi feladatok során alkalmazni a pártiskolán tanultakat. A hallgatók közül hatan — Hekeli Valéria, Németh János, Vonyó Gyula, Dudás József, Balazs Zoltán és Kis György — érdemelték ki a pártiskola kiváló hallgatója oklevelet, többen könyvjutalomban részesültek eredményes tanulásukért, jó közösségi munkájukért. Nevükben Fehéri Jenő, az iskolai önkormányzat vezetője mondott. köszönetét a tanároknak, s ígérte meg, hogy a tanultakat alkotó módon hasznosítják munkájukban. Fonalat sodró éjszaka Csökkenő létszám, változatlan termelés 1955 áprilisában, ásták az alapokat, és októberben már beindították a gépeket A Paanutf onó- ipari Vállalat Kaposvári Gyára évi 5 ezer tonnás kapacitással indult. Pamutot — magról levágott gyapotot — dolgoznak fel fonallá. Hetven vállalatnak szállítanak termékükből. Ma 11—12 ezer tonna fonalat gyártanak évente. Harminckét esztendő alatt, a bővítések nyomán, a kaposvári üzem hazánk legnagyobb fonógyára lett — Hallatlanul nehéz munkát végeznek dolgozóink — mondta délelőtt Bajer Nándor igazgató. — Zajos, kli- matizált, pihés munkahely, s a gép diktálja a tempót. 1968-ban csúcslétszámmal dolgoztunk: kétezer-kétszáz fizikai munkás volt Aztán fogyni kezdett a munkáskéz, s ezt csak technikai megújulással lehetett pótolni. Jelentősen megváltozott 'a géppark, a gépek teljesítménye. A létszám ment lefelé, a termelés maradt Ekkor az amerikai Wemer céget bízta meg az illetékes szaktárca az átszervezéssel. Szigorú feltételeket szabtak. Az átlagbért négy és fél ezer forintról hatezer forintra emeltük. 1951-töl tíz gépoldalig jutottunk el, a szervezés nyomán egy hónapon belül , tizennégy- tizenhat gépoldalra növekedett munkásaink teljesítménye. A termelékenység — 350 kilométer fonal egy óra alatt — a világszínvonal közelébe ért. Napjainkban tovább csökken a létszám, a legmodernebb gépek beállításával enyhítünk a gondon. Miután -az alapanyagot importáljuk — a Szovjetunióiból, az USÁ- ból, Egyiptomból, Szudánból —, ezért az anyagból magas értéket — 100 kilogramm pamutból 93,2 kilogrammot — kell kihozni. Harmincegyezer munkakön yvi'bejegy zést tett a gyár, egy váro&nyi efnber fordult meg itt Az alapítók megfogytak. Közülük a fizikai munkásokat lassan egy kézen is meg lehet számolni. A gyárba három évtized alatt nem hoztak kintről vezetőt Saját nevelés mindegyik. Amikor épült a gyár, kísérletként, emeletes üzemeket emeltek. A szállítás, az anyagmozgatás rengeteg erőt forgácsol el. Az ideális gyár — ahogy ezt az igazgató lerajzolta — egyik végén beérkezik a pamut, a másikon pedig csomagolható a kész fonal. Az épületet irodák, szociális és más helyiségek vennék körül. — Ma nyolcszázötvenhatan dolgoznak a gyárban — zárta beszélgetésünket az igazgató. — A/ csökkenő létszám ellenére feladataink nem változtak. Nyolcvanötezer orsó pörög, s ezeket egyre kevesebb kéz látja el. És hogy asszonyaink, munkásaink miként állnak helyt, azt majd éjszaka meglátja... Az első négy óra Alszik a városa kihunytak a fények mögöttünk. Sötét a gyár irodaépületének homlokzata. A portásfülke világít, meg fönt még egy ablak. Az emeleti irodában Neiczer Ádám, a rendészet vezetője néz velünk farkasszemet Telefonon hívja a műszakvezetőt aki éjszakai kalauzunk lesz. — Lekopogom, nincsen sk nálunk nagy ügyek, A munkafegyelem jó. A dolgozók saját érdeke, hogy kipihenten érkezzenek be, mert másképp a borítékuk bánja. 11 órakor belép egy jókötésű férfi. Az a fajta ember, aki azonnal magára vonja a figyelmet — Jó napot kívánok — hogy stílusosan mondjam — üdvözöl bennünket Varga Ferenc főművezető. Kérdéseimre határozottan és nyíltan válaszok' Á családpolitika számokban A családban élés népszerűsége — a kétségtelenül növekvő gondok ellenére — ma 6em kisebb, s a gyermekszületés ma is épp olyan örömet okoz a családokban, mint akár néhány száz évvel ezelőtt Emellett köny- nyebb a családalapítás, nincsenek vagyoni feltételek, vallási, etnikai és osztályszempontok, s a férfiak házasodási kedvének lanyhulása ellenére többen nősülnek, mint például századunk 30-as éveiben. ’ És jóllehet hazánkban is — a világ számos országához hasonlóan — kevesebb gyermek születik, mint megelőzően bármikor, a nők túlnyomó. többsége legalább egy gyermeket világra hoz. Viszont — és a népesség utánpótlása szempontjából ez a lényeg — két gyermekre már nem mindegyikük vállalkozik, illetve hármát vagy többet csak elenyésző hányaduk szül, holott a lakosság szaunának hosszú távú szinten tartásához 100 családonként 230 gyermek születése kellene. A Statisztikai Kiadó Vállalat „Életszínvonal — füzetek” sorozatának most megjelent negyedik száma az adatok tükrében ad képet családpolitikánkról. A föl- • mérések szerint — ha a jelenlegi aggasztó tendencia tovább folytatódik — a most születő gyermekek csaknem negyede csonka családban lépi át a felnőttkor küszöbét, s ezért társadalmunk megkülönböztetett figyelmet fordít az egyedülállókra. 1968-tól az egyedülálló apák is jogosultakká váltak családi pótlékra, 1972. januárjától pedig azok az egy gyermeket nevelő családok is kapnak családi pótlékot, akiknél az idősebb gyerek már betöltötte a 18. életévét. Ennek eredményeként 1981-ben 2,1 millió gyermek után fizettek családi pótlékot, szemben az 1960. évi 1,4 millióval szemben. A gyermekgondozási segélyt a társadalom minden rétegében igénybe veszik, már az anyák iskolai végzettségük szerint eltérő arányban mennek gyesre: az általános iskolát végzettek 86 százaléka, az érettségizettek 83 százaléka, s a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 79 százaléka él ezzel a lehetőséggel. A gyes en levő szülők nevelte és a bölcsődébe járó gyermekekkel együtt jelenleg 3 éves korig a gyermekek több mint négyötödének ellátása társadalmilag .szervezett keretekben történik. A bölcsőde munkaerő-igényessége miatt nagyon költséges: minden hat gyermek leköt egy szakképzett gondozónőt, azonkívül szakképzetlenek. továbbá szakácsnők, fűtők, takarítók, ellenőrök is dolgoznak. Végső soron az egy gyermekre jutó társadalmi juttatás összege 1981-ben havonta körülbelül 1890 forint volt, ezt egészítette ki az átlagosan 370 forintnyi havi bölcsődei díj, melyet a szülők fizettek. A 3—6 éves kor közötti gyermekeknek négyötödé óvodába jár, s ez nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredmény. Napjainkban mintegy 24 ezer gyermek él több mint 100 nevelőotthonban, a 33 ezer állami gondozott mintegy 70 százaléka. A nevelőszülőknél élők száma az utóbbi időkben csökkent. Az állami gondozottakon kívül a gyámhatóságok és az ok*, tatási intézmények mintegy 100 ezer gyermeket tartanak nyilván veszélyeztetettként, a fiatalkorú népesség 4 százalékát A veszélyeztetettek száma a 70-es évek eleje óta — egyebek közt a felderítő murika javuló hatékonyságának eredményeként — 50 százalékkal növekedett. A gyermekcikkek — gyermektápszer, -lábbeli, ruházati cikk, -bútor, tanszer, gyerekápolási cikk — ártámogatásának összege 1981- ben csaknem 2 milliárd forintot tett ki. Az ártámogatás azonban csökken. A bérek és az árak alakításában egyre inkább megnő a gazdasági tényezők szerepe, a szociálpolitikai, a népesedés- politikai szempontok más formában érvényesülnek. Ebből következően megnövekszik a közvetlen juttatások, kedvezmények továbbfejlesztésének jelentősége. A társadalom például elismerően fogadja az olyan megoldásokat, amikor gyermekcikkeket más termékek nyereségének terhére kedvezményes áron hoznak forgalomba. 1956-tól dolgozom itt, 1981 október 1-től három műszakban. Textiltechnikumot végeztem. Ez az első munkahelyem, ha megérem, innen megyek nyugdíjba. Negyvenhat éves vagyok. — Hogy bírják az ^éjszakázást? — Egyszerű: aludni kell nyolc órát, akkor el lehet látni a műszakot. Ha ez valakinek nem sikerül, az kó- kadozík, főleg két óra felé. Sok a családos anya, nem vagyok bizonyos abban, hogy tudnak nyolc órát aludni. A gyermeknevelés, a háztartás napi gondja rájuk szakad. Semmilyen műszerrel nem lehet kimutatni, hogy esetleg éjjfel miért nem rriegy a munka. Emberi dolgok — Ne értse félre; ennyi év után egy kicsit „nőgyógyász” is a művezető? — Kétségtelen, hogy sok mindent tud az ember dolgozóiról. De nem a nőt látja bennük, hanem a munkatársat. Tudom, hogy mi jár a fejükben: mi van a gyerekkel, a férjjel. Ha nem ismerem gondjaikat, akkor választ sem kaphatok arra, hogy miért lassú a tempó. A lányoknál minden tavasz meghozza az áldozatát. Ha nem találom meg hozzájuk a utat, csak rontok a helyzeten. Tavasszal sokan mennének kapálni a telekre, jön az üdülési szezon, meg a sok rendezvény az iskolákban. Ballag a bölcsődés, az óvodás — már. mindenki ballag ... Persze pénteken: s ez már nem csak két szülő ügye. Ha beteg a gyerek, az anyának kell menni ... — Milyen a kereset? — Lányaink jól keresnek. Kemény munkával megkapják a hat és felet. De ezt ők mondják eL Többet is kereshetnének. — Hogyan indult a mai műszák ? — Négy művezető van bent. A végfonoda vezetője az egész műszakért felel. Fél tízkor jövünk be, itt vagyunk háromnegyed hétig. Mindent átnézünk: az anyag- ellátást, a szerelést, a programállást. Meghatározzuk, ki mikor áll le, az ellenőrzéseket elvégezzük. Ha mindezt megcsináljuk — és szeretjük is tenni a dolgunkat —, akkor meg is virrad. — Olvasta a Moldova» könyvet? —■ Ha valaki textiles és ad magára, az elolvasta. Nálunk nem járt, rólunk nem írt. Ahogy a könyvben áll, sok a csonka család. Nem mérhető hogy mennyire ját-. szott közre a három műszak. A férfias, nehéz munkát itt csinálják asszonyaink az éjszakában. A gépnek mennie kell, mert állás után, indításkor nagyon sok a szakadás. Az ütemet a gép diktálja és attól jó dolgozó valaki, hogy mennyire tud kifogni a gépen, mennyi pihenőidőt képes lopni magánam. Ennek a műszaknak éjfél v u tán is csütörtök van. (Folytatjuk.) Kőszegi Lajos SOMOGYI NÉPLAP / s Fel Zánkára, Csillebércre
