Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-02 / 129. szám

Szabadtartásos bor/únevefés At Enyingi Állami Gazdaság ágostonpusztai tehenészetében második éve foglalkoznak a •zabadtartásos — ketreces — borjúneveléssel. A borjakat háromhónápos korukban he­lyezik el a szabadban, elkülönített ketrecekben, ezzel csökkentik a fertőzési lehetőséget, i edzettebbek lesznek az állatok. Évente mintegy kétszáz—kétszáztíz borjút nevelnek így Elment két brigád Lakásépítésről Csurgón A tanácsi terv időarányos célkitűzéseit egy terület ki­vételével teljesítették Csur­gón. Kapacitáshiány miatt nem valósultak meg a ta­nácsi célcsoportos lakásbe­ruházások. — Eredetileg 24 tanácsi érték esi t es ű és 5G állami bérlakás felépítését tervez­tük — mondja Pápa Imre tanácselnök —, ám a többi településhez hasonlóan, ne­künk is csökkentenünk kel­lett az építkezéseket. A mó­dosított tervben már csak 24—26 célcsoportos lakás megépítése szerepel. — Ebből a mai napig hány készült el? — Egy sem. — Miért? — Ném tálaltunk kivitele­zőt. A kijelölés alapján a nagyatádi Komfort ISZ-nek kellene a környékünkön dolgoznia, de ők Nagyatádon építenek lakásokat. Nem vallattak a munkát. Megke­restük a Nagyatádi ÉSZKV-t megegyeztünk, hogy hagyo­mányos technológiával meg­építik a lakásainkat, de ta­valy ősszel ők is visszalép­tek. Ezek után Nagykani­zsán és a SÁEV-néi kilin­cseltünk — velük sem tud­tunk megegyezni. Elmen­tünk a kaposmérői szövet­kezethez, úgy látszott, végre egyezségre juthatunk. Ok no-fines technológiával fel­húzták volna a falakat, ha a Déiviép megcsinálja az alapot, s a költségvetési üzem befejezi az építkezést. Már minden sínen volt, ami­kor csökkentenünk kellett a lakáslétszámot. A kaposmé- rőiék erre visszaléptek: meghatározott lakásszám alatt nekik nem gazdaságos a felvonulás. Ismét megke­restük a Nagyatád ÉSZKV-t, ám ők mindössze 16—18 la­kás megépítésére mutattak hajlandóságot. Ennek elle­nére el kellett fogadnunk az ajánlatukat, mert más kivi­telezőt nem találtunk. — Hogyan lesz az ESZKV által vállalat 16—38 lakás­ból 24—26? — Nlolcat a költségvetési üzemünk fog elkészíteni. — Mindeddig szóba sem került a csurgói költségve­tési üzem neve. Nem lett volna egyszerűbb rögtön éket megkeresni és megbíz­ni? — Üzemünk az elmúlt években nagyon sokat fejlő­dött, de nem képes önálió, nagyobb munkákra. A kom­munális 1 feladatok mellett évente 5 millió forint ér­tékben részt vesznek a la­kásfelújításokban, de sem erejük, sem technológiájuk nines arra, hogy lakásokat építsenek. A mostani válla­lásukat is a kényszer szülte. Vancsura Józseftől, a nagyközségi pártbizottság titkárától kérdeztük.: — A történet azt igazolja, hogy Csurgón és környékén nincs megfelelő építőipari kapacitás? — Így van. Éppen ezért tartanánk hasznosnak, ha a költségvetési üzem úgy fej­lesztené építőipari részlegét, hogy a későbbiekbeh bizto­san számíthassunk rá Csur­gón éppen úgy, mint Ber- zencén vagy Zákányban. Az utóbbi hónapokban sikerült olyan szakembergárdát hoz­nunk Csurgóra, hogy a költ­ségvetési üzemnek nem le­hetnek Iránvitási gondjai. Persze megfelelő gépek is kellenek, amelyeket saját erőből aligha tudnánk meg­venni. Szükségünk van a megye támogatására is. A költségvetési üzem iro­dájában Pitz Géza üzemve­zető, Nagy József főköny­velő és Ormai László rész­legvezető latolgatja az esé­lyeket. Mindenekelőtt egy tény: 1982-ben 17 783 000 fo­rint értékű építőipari mun­kát végeztek. Ebből 7 mil­lió a tanácsi megrendelés, 6.5 millió a lakóházfelújitás, alig több mint 1 millió a saját célú építkezés, s há­rommillió az idegen meg­rendelőknek végzett munka értéke. Mondhatnánk, szép teljesítmény, ám a számok mögötti gondokról is kell szólni. — Drágák a gépek és a fölszerelések — mondja Nagy József. — Most kap­tunk félmilliót a megyei ta­nácstól, ebből csupán azokat a sárga állványokat vehet­tük meg, amelyeket az ud­varon lát. Nem sok. Ha azt akarjuk, hogy valóban ko­moly építkezéseket végezhes­sünk, ahhoz megfelelő tech­nológia is kell, márpedig mi saját erőből ezt nem tudjuk megvásárolni. — S ez csak a dolog egyik oldala — hallom Pitz Gé­zától. — Ha kapnánk is se­gítséget a gépek vásárlásá­hoz, még mindig gond a munkaerő. Most ment el két brigádunk, nincs ácsunk, vil­lanyszerelőnk, bádogosunk, kőművesünk. A vállalatok és intézmények olyan magas órabéreket fizetnek a kar­bantartókként foglalkozta­tott építőipari szakemberek­nek, hogy mindenki igyek­szik bejutni ezekre a he­lyekre. Aztán a kisvállalko­zások: 15-en vették ezért a kalapjukat, mert többet ke­resnek. Van 12 kőművesünk, 8 segédmunkásunk, 7 fes­tőnk, 2 vízvezeték-szerelőnk és egy betanított munká­sunk, 3 asztalosunk és 5 la­katosunk. Nem sok. Ha nem lesznek lényeges változások, nem tudjuk, hogyan készül­hetünk fel a nagyobb fel­adatokra. Pedig szükség len­ne rá, mert nekünk serrt közömbös, mikent fejlődik a településünk. Nagy Jenő Szélesedő demokrácia, hatékony ellenőrzés Társadalmi-gazdasági ha­ladásunk fontos feltétele és eszköze a demokrácia kitel­jesedése, mely nemcsak jo­got, hanem felelősséget is jelent. A dolgozók aktívabb részvétele a döntések előké­szítésében, a végrehajtásban, az ellenőrzésben és a mun­ka ha tékon y sá ga nak javí­tásában egyaránt nékülöz- hetetlen. A demokrácia fejlesztésé­nek velejárója tehát a ha­tékonyabb ellenőrzés. A Pénzügyminisztérium ellen­őrzési főigazgatóságának So­mogy megyei igazgatósága 1982-ben 144 vállalatnál es szövetkezetnél tartott vizs­gálatot. A gazdálkodók egy részénél példás rendet ta­láltunk, előrehaladás ta­pasztalható a számviteli rendben es a bizonylati fe­gyelemben. Az összkép azonban mégsem kedvező: revizoraink a korábbinál több szabálytalanságot tár­tak fel a mérlegekben ki­mutatott eredmeny, az érde­keltségi alapok, a költség- vetési kapcsolatok es a számviteli, bizonylati rend tekintetében. A múlt évben végzett vizsgálatok során a megyei gazdálkodó szervek eredmé­nyét a korábbi vizsgálati évhez képest hat százalék­kal, 151 millió forinttal, a költségvetési kapcsolatokat módosító megállapításokat 72 százalékkal, 63 millió forinttal es az alapokat 39 százalékkal nagyobb összeg­ben, 172 millió forinttal kel­lett megváltoztatni. A szám­szerű ' megállapítások száma évről évre növekszik. Össze­függ ez azzal is, hogy a vál­lalatoknál és a szövetkeze­teknél még nem megfelelő a felkészültség, több gazdál­kodónál a közgazdasagi és számviteli szakemberek hiá­nya okozza a gondot. A hi­bák növekedése összefügg a nem kielégítő belső ellenőr­zéssel; ez a vezetők maga­tartását is minősíti. Vizsgálataink sok olyan szabalytalanságot tárt fel, amely jogosulatlan, illetve kifogásolható személyi jöve­delmekhez, előnyökhöz ve­zettek vagy veszélyeztették a társadalmi tulajdont. Pél­dául: a ságvári Egyetértés Tsz tervezői munkáért jogo­sulatlan díjat fizetett ki ma­gánszemélynek, a kányái Március 15. Tsz-nél nagyobb összegű szabálytalan haszon- bérleti szerződést talált az ellenőrzés. A munkaszervezés szín­vonala, a technológiai fegye­lem nagy szerepet játszik a vállalati gazdálkodás ered­ményességeben. A kivitelező építőiparban végzett vizsgá­lataink megállapításai sze­rint sok az átadas utáni hiánypótlás. A korábbi el­lenőrzések során felhívtuk a SÁÉV figyelmét a kivitele­zési fegyelemre, a határidők betartására. A vállalat meg­szívlelte az észrevételeket. Ellenőrzéseink fontos cél­ja, hogy rámutassunk az eredményesebb gazdálko­dáshoz vezető útra. Három éve elemezzük például a mezőgazdasági nagyüzemek termelési összetevőit és szá­mítógépes modellel keressük azokat a kapacitáskihaszná­lási vagy -váltási lehetősé­geket, amelyek javíthatják a hatékonyságot. A nagyberé­nyi Egyesült Erő Tsz-nél megállapítottuk például, hogy alacsony eszközellátott- ságű, jó területi adottságú, élőmunkával jól ellátott üzem. Növénytermesztési hozamai magasak, de föld­jeinek minőségéhez viszo­nyítva meg vannak tartalé­kai, csakúgy mint az állat­tenyésztésben. Az eredmény- javulást elsősorban nem munkaszervezéssel, hanem olyan szervezeti változtatá­sokkal értek el, amely $yors eredményt hozott. A vállalkozások új for­máinak adóztatása és ellen­őrzése a legnehezebb fel­adat. Tanácsadó szolgalatunk népszerűvé vált. Kezdettől figyelmet fordítottunk a fel- világosító, az előzetes fel­mérő munkára. Megyénkben április végéig 120 önálló es 140 vállalati gazdasági mun­kaközösség alakult. A gaz­dasági munkaközösségeknél nem jelentős aZ adóhiány (általában néhány ezer fo­rint), viszont számviteli munkájuk gyenge,- adatszol­gáltatásuk pontatlan, köny­velésüket, analitikus nyil­vántartásukat nem mindig az előírás szerint vezetik. Ellenpéldája ennek a Kútfel- sőrász-epítő Gazdasági Mun­kaközösség, ahol a számvi­teli, bizonylati, nyilvántartá­si munka hibátlan. A vizsgálók csak akkor érik el céljukat, ha észre­vételeiket tárgyilagosan mér­legelik, és határozott intéz­kedést tesznek a hibák meg­szüntetésere. Az ellenőrzés nem ellenük, hanem értük van. Pápa János igazgató Állattenyésztési szakemberek Jugoszláviából VILLÁM INTERJÚ A Kaposvári • Szarvasmar­ha-tenyésztő Közös Vállalat meghívására kedden har­minc állattenyésztési szak­ember érkezett a megye- székhelyre. A háromnapos rendezvénysorozat első nap­ján ismertetőt hallgattak meg a kaposvári rendszer­ről. Tegnap meglátogatták Martonvasáron a Magyar Tudományos Akadémia ku­tatógazdaságát, ma a Gö­döllői Állattenyésztő Válla­latnál tájékoztatást kaptak az apaallatgazdálkodasról. Harsányi Lehelt, a Ka­posvári Szarvasmarha-te- nyesztő Közös Vállalat igaz­gatóját kérdeztük: — Miként jött létre a 5kapcsolat déli szomszédaink­kal? — Fél éve tartunk kap­csolatot a Vrbas székhelyű, száztizenhatezer hektáron gazdálkodó vajdasági mező- gazdasági kombináttal. Je­lenleg kereskedelmi tárgya­lások folynak; húsmarha- tenvészüszőket és tenyészbi­kákat értékesítünk. Megke­restek bennünket, tudván, hogy állattenyésztési rend­szerszervezők vagyunk. Kül­kereskedelmi jogunk van, fölvettük a kapcsolatot az Agrovojvodinával. az egyik legnagyobb jugoszláv kül­kereskedelmi vállalattal.-­________________.-Lffrfr U JKERY CSABA WÍGÍ9GKWOM Az épületet és környékét benőtték a fák és a bokrok. Körbefonták a kúszónövé­nyek, Csoki nehezen akadt rá. Fécó kétségbe is vonta már létezését, talán csak a bokszos képzeletében van. Késő délután bukkantak rá, fáradtak voltak. Felvált­va cipelték azt, amit útköz­ben szereztek innen-onnan, az éjszakák leple alatt, a kárvallott boltokból. Élel­met, italt, ' pokrócokat és szerszámokat emeltek el. A szerszám Doki ötlete volt. Meggyőzte őket: ha önállóak akarnak maradni, szükség lesz rájuk, és lehet, hogy dolgozni is kell. Erre többen vissza akartak fordulni, de arról is meggyőzte őket, hogy az kivételes lesz, és csak azért lesz rá szükség, hogy rendbe hozzák maguk körül a terepet. Itt álltak tehát a repíkény- nyel befutott, csalánnal ma­gasan körbenőtt, kétszintes ház előtt. A hiányos tetőzet a,lól egy már megemberese- dett juharfa teregette lomb­jait, cak úgy a padláson nő­ve. A azét tárt, roggyant be­járati ajtóban egy dús éger­bokor ütött tanyát. — Ez az — mondta Csoki nagyon fújva és megköny- nyebbülve, hogy megtalálta. — Hát nem a Hilton — jegyezte meg Gigi. — Eriggy már, tán meg­szoktad — szólalt meg Fecó. — Te Doki, láttam én egy filmet, az volt a címe „Va­lahol Európában” — mondta Zita. — Meg a Robinson! — rik­kantotta Rozsdás. — Ide figyeljetek, vagá­nyok, akinek nem tetszik, megkapja a részét és mehet vissza! Nem kapott ide sen­ki idézést. De aki marad, az hagyja ezeket az óhéber szö­vegeket! Nos? — mondta Doki. — Okos vagy, ember. Nem akarod mindjárt megválasz­tatni magadat vezérnek? — kérdezte Fecó. — Valakinek döntenie kell, ha kell — mondta Doki. — Na, menj az anyádba! — Nem azért neveztem be én erre a szafarira, hogy pa­rancsolgasson nekem valaki — saoadta Margó. — Iskolába jártatok, ügye? — kérdezte Doki. — A bizonyítványomat ott­hon felejtettem, sajnos — röhhentette el magát Csoki. — Csak azért mondom, mert talán emlékeztek arra, hogyan szavaztak az ókori Athénban ... — Az hol van? — Vecses es Balogfa kö­zött — Szóval ott úgy volt, hogy a polgárok cserépdara­bokat dobáltak bele egy kor­sóba, az volt a szavazat, és az a jelölt, aki a legtöbb cserepet kapta . .. — Az lett a góré! — mondta Fecó. — ügy van. — Minek ide góré? Állítsd már le magad — mondta Boby. — Az, hogy ml ho­gyan legyen, közösen megdu­máljuk, aztán az lesz, amit a többség akar. — Így van! — kiáltotta Csoki. — Marhák vagytok, nem akarom én magamat kine­veztetni törzsfőnöknek. Azt teaarUHn mondani, hogy te­het olyan helyzet, amikor nem érünk rá dönteni közö­sen. Kell egy olyan, aki egyedül vállalja. — És te vállalnád? — Ha megbíztok vele ... — Sok a szöveg. — Népgyüiés elhalasztva — jelentette ki Fecó. — Ka- jás vagyok meg fáradt. — Álljunk neki, és tegyük lakhatóvá a kérőt — mondta Doki. — Inkább együnk — mondta Rozsdás. — Azt mondom, előbb te­gyük lakhatóvá valamennyi­re. Késő délután van már, éjjelre jöhet egy eső, és ak­kor mi lesz veled haspók. Gyűröttre ázunk. — Igaza van a Dokinak — mondta Bo-by. — Kezet fel, ki van az építés mellett — kérdezte Doki. Rozsdás, Margó és Csoki kivételével a többiek feltar­tották kezüket. — Oké, ti akkor rámolja­tok, mi flammolunk — mondta Rozsdás. — Azt nem, amit a több­ség dönt, az mindenkire kö­telező ! — mondta Doki. — És ha nem, akkor mi van? — Dá-dá. — Az anyátokba — nézett körül villanó szemekkel Rozsdás. , {Folytatjuk^ — A közelmúltban önök is jártak Jugoszláviában. — Május 15-e és 22-e kö­zött részt vettünk a Növi Sad-i nemzetközi mezőgaz­dasági kiállításon, ezüstér­met is nyertünk. A kiállítá­son fotók és más dokumen­tumok segítségével bemu­tattuk programjainkat, vál­lalatunk rendszerszervező munkáját, illetve eredmé­nyeinket és különböző gépe­ket. Mindent vittünk ma­gunkkal, kivéve az állato­kat. Ezen a kiállításon ke­resett meg bennünket az eszéki kombinát igazgatója, s fölkérte vállalatunkat, hogy magyarországi látoga­tásukkor segítsünk a szak­mai program szervezésében, így jött létre ez a tanul­mányút. Az eszékieken kí­vül részt vesznek ezen Hor­vátország más nagyüzemei­ben dolgozó állattenyésztési szakemberek is. — A tapasztalatátadás mellett hozott-e más hasz­not ez a találkozó? — Az eszéki kombinát küldöttségét vezető állatte­nyésztési igazgató közremű­ködésünket kérte tehenészeti telepük rekonstrukciójának elkészítésében. S ehhez ha­sonlóan szeretnénk a kétol­dalú kapcsolatokat szélesí­teni. K. L A Tab és Vidéke Afésa pályázatot hirdet a Kapoly község területén üzemelő 25. sz. kantin VEZETŐI ÁLLASÁNAK BETÖLTÉSÉRE. Házaspárok jelentkezését is várjuk. Lakás megoldható. Bérezés kollektív szerint. Jelentkezés az áfész kereskedelmi osztályán, Tab, Kossuth a. 1. (66654)

Next

/
Oldalképek
Tartalom