Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-01 / 128. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ära: Í.40 Ft Budapest — IPU-k on ferenda Vessenek véget a fegyverkezési versenynek Plenáris ülésen, az elfoga­dott napriendnek megfelelő­en általános vitával folyta­tódott kedden az Országház­ban az Interparlamentáris Unió V. európai együttmű­ködési és biztonsági konfe­renciája. A 28 országból ér­kezett mintegy 200 parla­menti képviselő elsősorban az európai biztonságot érin­tő kérdéseket elemezte, s —■ más-más szempontból ugyan — az együttműködés szoro­sabbá tételének lehetőségeit kereste. Az általános vita részt­vevői egyetértettek abban, hogy a törvényhozó testüle­teknek fontos szerepük van a jelenlegi, kiélezett nem­zetközi problémák megoldá­sának elősegítésében. Bár az európai és a világhelyzet megromlásának okairól a vé­lemények természetesen el­tértek, közös volt az az ál­láspont, hogy a budapesti ta­nácskozásnak — éppúgy, mint az IPU eddigi hasonló konferenciáinak —, hozzá kell járulnia az európai légkör megjavításához, a fegyverkezési verseny meg­állításához, a leszereléshez. A felszólalók részletesen foglalkoztak a helsinki zá­róokmány alapelveinek meg­valósulásával, a biztonsági konferencia résztvevőinek madridi tanácskozásával. Számos kérdésben, így a humanitárius témák, az em­beri jogok problémái terén Plenáris ülésen folytatódott. kedden az Országházban az Interparlamentáris .Unió konferenciája, amelyen 28 ország mintegy kétszáz kép­viselője vesz részt nem egyszer egymásnak el­lentmondó nézetek hangzot­tak el. Több. a NATO-or- szágokból érkező képviselő például az Atlanti Szövet­ség közismert álláspontjá­nak adott hangot, egyetértés mutatkozott azonban abban, hogy következetesen meg kell valósítani a záróokmány rendelkezéseit, s Madridban haladék nélkül megfelelő, kölcsönösen elfogadható megállapodásra kell jutni. Hasonlóképpen ellentmondó vélemények ütköztek a vitá­ban a fegyverkezés, az euro- rakéták tárgyalásánál, de közös volt az óhaj, hogy vessenek véget a fegyverke­zési versenynek, amely sú­lyos veszélyt jelent Európa népeinek. A keddi ülés első felszóla­lója a görög Dimitriosz Nia- niasz olyan különleges bizott­ság felállítását javasolta, amelynek feladata lenne megvizsgálni: mi módon akadályozható meg az euró­pai megosztottság elmélyülé­se. Hans Klein, az NSZK de­legációjának tagja a nem­zetközi feszültség okaira ki­térve visszautasította a szo­cialista országok küldöttei­nek elemzését, védelmébe vette az úgynevezett nulla- megoldást. Andreasz Fantisz, ciprusi delegátus támogatásáról (Folytatás • 2. oldalon) LEMP kb-ülés Varsóban A társadalmi-politikai helyzet kulcsfontosságú kér­déseiről és a párt tevékeny­ségének irányairól tanácsko­zott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának 12. ülése, amely kedden délelőtt kezdődött meg Varsóban. Az ülésen elnöklő Woj- ciech Jaruzelski hadsereg- tábornok, a központi bi­zottság első titkára a ta­nácskozást megnyitva el­mondta, hogy a bosszú hó­napokig tartó előkészítő munka során a pártélet minden szintjén megvitatták a napirenden szereplő kér­déseket. Új papíripari termékek, technológiák, vizsgálati módszerek kikisérlet'ezésén, alkalmazási lehetőségein dolgoz­nak a Papíripari Vállalat Kutató Intézetében. Jelenleg a ki­emelt beruházásként épülő Szolnoki Papírgyár gyártmány? skáláját és a vásárolt gépparkra alkalmazható technológiá­kat határozzák meg (MTI-fotó — Varga László) KGST-munkacsoport ülésezik Boglárlellén A ruhaipari együttműködésről Megkezdődött a főszezon a Nagyatádi Konzervgyárban Az első szállítmány Görgetegről jött A zöldborsó feldolgozásá­val tegnap megkezdődött az idei szezon a Nagyatádi Konzervgyárban. Már reggel nagy volt az izgalom, hiszen a kapó«.főiek és agörgetegiek egyszerre kezdték a betaka­rítást, így bármelyik pilla­natban varható volt, hogy beérkezik az első zöldborsó- szállítmány. Ám a gépek késtek. Tizenegy óra kilenc perckor gurult a mérlegre a görgetegi téesz Sí 2ő—85 rendszámú tehergépkocsija, ál,6 mázsa szemet hozott. — Elég szemetes — mond­ta Zarka György mérlegház- vezető, amikor szemrevéte­lezte a konténerek tartalmát. — És a minőség? Varga János nyensanyag- minősitő maroknyi szemet helyezett egy kis műszerbe. — Negyvenötös. — Vagyis? — A zsengeségét mértük; a negyvenöt azt jelenti, hogy kiváló minőségű. Zóka Gábor üzemvezető ugyancsak morgott az első szállítmány láttán. Még a legutolsó pillanatban is akadt teendő a gépek körül. — Elvileg minden készen áll, kipróbáltuk mind a hat vonalat, de még így is előjö­hetnek apró bajok. Nagyon kell figyelni... Tizenegyóra harmincnégy perc: fölkerült az első konté­ner zöldborsó a gyártósorra. Mosták, tisztították, válogat­ták — hogy a délutános mű­szak már készíthesse a kon- zervet. Délután már a raktárba kerültek az első üvegek. Ha­marosan azonban továbbvi­szik őket: a jövő héten már az üzletekben lesz az idei zöldborsókonzerv. — A görgetegi, a kaposJői, a kaposmeroi, a magyaratá- di, a segesdi, a gyékényes) termelőszövetkezettől, vala­mint a Dél-somogyi Állami Gazdaságból :>0Ő vagon bor­sót várunk. Az utolsó pilla­natban de még jóikor jött az eső — hallottuk V ojkovxcs István főmérnöktől. — Vár­hatóan bejön a tervezett mennyiség, s így július 10-ig 900 vagon készterméket gyárthatunk; ebből 700 va­gonnyit exportálni fogunk. A többi a hazai boltokba ke­rül, illetve saját felhaszná­lásra megy, különböző ter­mékeinkhez. A Nagyatádi Konzerv­gyárban tegnaptól ismét há­rom műszakban dolgoznak. Természetesen szombaton is, és ha szükséges, akkor a va­sárnap sem lesz pihenőnap. A jövő hétre várják a cse­resznyét, mintegy húsz va­gonnyit, a hónap közepétől pedig meggyet is tartósíta­nak. Gyümölcsből, sajnos, nem lesz annyi mint tavaly. A nagy meleg nem kedvezett a fáknak, közepednek ígérke- 1 zik a termés. Am munka így is lesz bőven a következő hónapokban. Nagy Jenő Boglárlellén az Ipari Mi­nisztérium üdülőjében ülése­zik tegnap óta a KGST könnyűipari állandó bizottsá­gának ruházati iparral és öl­tözködéskultúrával foglalko­zó. munkacsoportja. Az euró­pai szocialista országok, va­lamint Kuba képviselői gyűl­tek össze itt, hogy egyeztes­sek elképzeléseiket, képet adjanak egymásnak önma­gukról, beszéljenek az együttműködés lehetőségeiről és alapot teremtsenek a ma­gasabb szintű, későbbi terv­koordinációhoz. Tegnap plenáris ülésen ta­nácskoztak a résztvevők, s a péntekig tartó programban több részmegbeszélés szere­pek Ellátogatnak a vendégek a zalaegerszegi ruhagyárba is, hogy az elméleti tapaszta­latcserét gyakorlati ismeret-- szerzéssel is bővíthessék. Roman Karbowiak, a mun­kacsoport lengyel elnöke utalt arra megnyitójában, hogy akár a termékek kor­szerűségét, akár a munkakö­rülményeket, akár az anyag­felhasználás gazdaságosságát, Fekete fótié alatt termeszti a szol őolt ványokat az abasári Rákóczi Mg. Tsz Gyöngyösvisontán és környékén. Évente mintegy kétmillió darabot állítanak elő, melynek fe­lét a Szovjetunióba exportálják. A fekete fóliás termesztés előnye, hogy a talaj nehezebben szárad ki. nincs gyom és mintegy egy tizedére csökkenthető a kétkezi munka. A ké­pen: Az előre kilyuggatott fóliába ültetik a paraffinozott oltványokat (Totó. MTI — Kerekes Tamás felv. — KS) avagy az egyéb problémákat veszik elő az egybegyűltek, minden téren akad javítani való, de jó együttműködés­sel, széles körű tapasztalat­cserével eredményre juthat­nak. Kelényi Gábort, a magyar küldöttség vezetőjét kértük meg arra, hogy válaszoljon lapunk- néhány kérdésére, szód jón a légión tosabb teen­dőkről. — A cél egyszerű: azt kell elérni, hogy az itt képviselt országok polgárai szép és jó ruhákat vehessenek, hazai avagy egymástól beszerzett termékekből. Ehhez a célhoz viszont igen sok utat kell végigjárni. A dolog egyik része csak a divatrend kiala­kítása, a divatbemutatók megrendezése és a modellek alkalmazása, tömeggyártásba való felvétele. A műszaki fejlesztési, a kutatási együtt­működés, a méretek egyezte­tése, a szakmai szabványok közös alkalmazása terén is sok a tennivaló. így itt is több kutatási témáról szán­dékozunk megállapodást alá­írni, például a ragasztásos technológiák közös vizsgála­ta lehet ilyen. Nagy tudo­mányos vizsgálódás tárgya lehet az, hogy a mikroelekt­ronikának milyen alkalmazá­si lehetőségei vannak a ru­haiparban; erről szintén sok szó esik majd ezen a tár­gyalássorozaton. De olyan látszólagos apróságok is igen fontosak, mint a keilékgyár- tási együttműködés; magya­rán az, hogy hol készüljön a gomb ... — Ön személy szerint mit tart most kiemelkedőnek a rendkívül sokrétű problé­makörből ? — Csak egy példa a na­gyon fontosak sorából: ma­gasabb szinten kellene meg­oldani az ipari termékcserét. Az ilyen két- és többoldalú együttműködésiben még sók lehetőség rejlik, tehát nem­csak a kereskedelem tehet valamit a neki fölajánlott termékekkel, hanem az ipar is léphetne e téren. — Milyen közös gond szo­rítja a tagországok ruházati iparát? ­— A közős divatbemuta­tókra általában ragyogó -kol­lekciók érkeznek. Nehéz vol­na rangsort fölállítani; akár a magyar, akár a szovjet ter­vezők — de fölsorolna tnán* valamennyi országot — cso­dás modelleket produkálnak. Ám az egész ruhaipar dilem­mája nemcsak náluk, sőt nemcsak a szocialista orszá­gokban, hanem mindenütt az, hogy a meglévő, nagy soro­zatokra képes, korszerű technológiákkal miként lehet majdhogynem egyedi termé­keket készíteni, mert az embe­rek, a vevőik ezt várják. Ha túlozni akarok, úgy mon­dom : luxus termék nagy­üzemben — ez a cél. De hogy ezt elérhessük, ahhoz kevés a magunk tudománya. Közösen, tapasztalatainkat összeadva talán többre jut­hatunk. I- P. Magyar—amerikai tudományos kapcsolatok Együttműködési megállapodás! írtak alá Május 2Ö—31. között Bu­dapesten tárgyalásokat foly­tatott az Amerikai Nemzet­közi Kutatási és Cseretamács (IREX) és az Amerikai Tu­dományos Társaságok Taná­csa (ACLS) küldöttsége. A tárgyalások eredményeként Allen Kassof, az IREX igazgatója és Nádor György, a Nemzetközi Kul­turális Intézet főigazga­tója kedden aláírta a két in­tézmény következő két évre szóló együttműködési megál­lapodását, amely a -többi kö­zött közös társadalomtudo­mányi kerekasztal-k onferen- cia rendezését és tudományos kutatók kölcsönös fogadásá­nak a korábbinál szélesebb körű lehetőségeit irányozza elő. Az aláíráson jele» volt Harry E. Bergold, az Egye­sült Államok, budapesti nagy? követe is. Az amerikai küldöttséget fogadta Köpeczi Béla műve­lődési miniszter, és ér. Szerttágothai János, az MTA einöke. SOMOGYI NÉPLAP Y, *,-'4­MS2MP.S OMOG Y M E GYEI BIZ OTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 128. szám 1983. június 1., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom