Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-28 / 125. szám
Áll a régi ház még... Babits-centcnáriumra - kiállítás „Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat! / Áll a régi ház még, zöld zsaluja l -mögött halkul anyám mélabúja .jL'/tTÍt '» szoba, amelyben megszülettem, ./; melyet szemem legelőször látott / Itt a kert, amelyben építettem / homokból &Z élsó palotákat” — írta szekszárdi szülőházáról Babits Mihály. Alig van magyar költő, aki annyit és oly szeretettel írt szülő-, házáról, mint 6. A ház — akkor a szent László utca, 1946 óta Babits Mihály utca 13. szám alatt — ma a költőről elnevezett múzeumi Babits „földije”, Illyés Gyula avatta fel 1967 júniusában a' ház földszintjén berendezett kiállítást. Az idén november 26-ra, a költő születésének századik évfordulójára a múzeumé lesz az emelét is. Regények hősei A régi szekszárdiak által Kelemen-háznak nevezett egyemeletes, copf stílusú épületet 1800 körül építették. (Kelemen József a költő nagyapja volt, aki a múlt század közepén telepedett le a városban.) Kelemen József- né — vagy ahogy az egész család nevezte a nagymamát, Cenci néni — ebben a házban nevelte gyermekeit, itt született a, költő édesanyja, is. A Babits családdal laktak rokonok és barátok is. Egy időben az emeleti szobákat a nagyapa átengedte barátjának, Döme Jánosnak, akivel együtt küzdöttek a szabadságharcban. Döme bácsi egy öreg huszárt is tartott szolgálatára. Később a ház lakója volt Cenci néni nővére és férje Űjfalussy Imre, 48-as huszártiszt, majd szekszárdi : ügyvéd. Az ifjú Babits számára minden rokon között a legkedvesebb Kelemen Ilka volt, a rajongásig szeretett nagynéni. „Minden emberi lény között tálán őt szerettem a legjobban .. . ahogyan otthon hívtuk, a Nenne szó, éllenállhatatlan halk ezuát fények és csengések képzetét idézné fel, csak rágondólva* is” — írta róla a költő. A család és a szülőház nemcsak Babits személyes életében volt nagyon fontos (még súlyos betegségei idején is haza-hazatért az ő „Firenzéjébe”), hanem az irodaiomban is nagy szerepet kapott. Nenne alakja a Gólyakalífa egyik szép hősnőjében él tovább, a szülőház és lakói pedig a Halálfiaiban,- , Babits 1921-ben a szekszárdi szőlőhegyen levő présházban ké'zdte 'el írni regényét. Az irodalomtörténészek pontosan tudják azonosítani, hogy a vidéki középosztálybeli család . mely tagját kiről mintázta. De ahhoz, hogy a mai múzeumban a Halálfiai színhelyére ráismerjünk, csak olvasott látogatónak kell lennünk. Minden bátor eredeti Amikor a múzeum berendezése időszerűvé vált, a már régebben összegyűjtött bútorok, tárgyak, könyvek, kéziratok újabbakkal • gyarapodtak. A gyűjtő és feldolgozó munkát Szekszardon Ven- del-Mohay Lajosné, a Balogh Ádám Múzeum irodalomtörténész-muzeológusa irányította. A Petőfi Irodalmi Múzeum sok bútort adott át, de kerültek a városba értékes 6 SOMOGYI NÉPLAP A Séd kanyarulatában, romantikus környezetben emelkedik Babits Mihály szülőháza relikviák a költő öccsének, a rokonoknak, ismerősöknek ajándékaképpen és vásárlások révén is. 1973- ban ide hozták az Országos Széchenyi. Könyvtárból Babits és felesége. Török Sophie könyvtárának megmaradt részét. Minden bútor eredeti, és lehetőleg azon a helyen áll, ahol a költő életében. Ebben a rekonstrukcióban a rokoni visszaemlékezések éppen úgy segítettek, mint a Gó- lyakalifa és a Halálfiainak leírása, vagy Babits esszéi, versei amelyekben szinte naturalista pontossággal írja le könyveit, tárgyait: A látogató a házba lépve a regényben is megörökített széles falépcsőt látja, mely az emeletre vezet. Középen a család egykori fogadószobája, a berendezés három nemzedék ízlését őrzi. A nevezetes vörös garnitúra és a könyvszekrény a ritka1 értékes művekkel: még a Kelemen nagyapa idejéből arany K betűvel megjelölve valamennyi. Jobbra a költő édesanyjának szobája. Itt látható Nenne és több rokon portréja. Balra Döme bácsi szobája, „mely csodálatos múzeum és utcai szobájával egyben színház is volt” — írta Babits. Innen nyílik a költő diákszobája, ahol első verseit írta. Kéziratok; bútorok és családi ereklyék teszik otthonossá a helyiséget. Novemberben új kiállítás Az udvaron Farkas Pál szekszárdi szobrászművész A kertben Farkas Pál szobra Babits-szobra: a megfáradt költő bronzalakja fáradtan ül kedvenc bőrfoteljének kőből faragott másában. Az épület hátsó részében kutatószobát alakítottak ki. Tolna megye gazdag irodalmi hagyományainak gyűjtése és ápolása is a múzeumi részleg feladata — Garay Jánostól kezdve Vörösmartyn, Petőfin át Illyésig tart a sor! —, és folyik a Babits-kiállítás bővítésének előkészítése is Az emeleten bemutatják majd azokat a könyveket, amelyek még nem kerültek nyilvánosság elé. Babits irodalmi kapcsolatainak dokumentumait, mestereinek és tanítványainak műveit, dedikált példányait -is kiteszik. A' költő hangját hallhatja lemezről az ide látogató turista, és a restaurálás után megtekintheti Babits híres, szép bőrgarnitúráját is. Szekszárd városa az újabb kiállítás megnyitásával tiszteleg költő fia emléke előtt. Gárdonyi Tamás Kiss T«mé$ A CIKLON ÉRKEZÉSE Miikor már az Atlanti-partok«« kontá»ansünkbe ötödik, megérzem; vég tengerész, aki szárazra lép s talpa alatt Inogni kezd a Főid. Ó, hová lett, hová a nagy vizek biztonsága? — kérdem nyugtalan, horvnét p furcsa távol-üzenet, mely eddig ér. és szívemig hatol? Harangot félrevemék, am hiaba: változások lengenek körül, hajtogatnak, vén fát vad szelek. Mi lesz velem, ha nincs remény, ugyan, ki mondja ki árvaságomat e hőt hideggel váltó ég alatt? Kiss Benedek Zene Bagarol-homály volt, bagarol éfjel. i! Bagaroi-rekedten dadogó néger forgott a korongon, antracit-arca. bogárlott vágya vérvöröséheit Gyötrődött: egy szép-, egy szép-, a legszebb lány felé hangja kobrazva kúszott, rángatta, rágta koloncát — nyelvét, • s hallottam: a szép lány kuncog. Máglya volt már a zene alattam, i már izzó hasábok trónusán ültem, a fülledt, sercegő k armm-hoitia lybain zörgott rajtam a bőr: Megfeketültem! Senki sem tudhatta, hogy cigarettám füstjén egy lányalak parázslott át, kinek vad szépségé ugyanígy egetett egykor — s mint szénégetők a boksát. Tanéori DexsS T* I r • »• #r Tálán jovore A tél becsesebb üledékeit őrizgetnénk tavaszon, nyárim át? Fekete-gyémánt-por-szín szotyolát, burizvt. kölest szórjunk Já mind nekik, bár nem úgy igénylik már, csak eszik, ne méricskéljük égnek évadát, fogadjuk, ha fordul lassan tovább, örvendjünk: kibírtuk áprilisig. Zörgeti a szél a redőnyöket, és huszonöt év egyhelyt-gurigáját, felnőtt koromét, ha így mondhatom. Nézek ugyanazon az ablakon, mint érettségizőként, és se távját nem tudom, se módját, mivé leszek. Kit, mit szeretek: magyarázható? Ne játsszuk el a biztos bakizót, akármi vonzó is az epizód, inkább hagyjon ki a szív-forma szó, de ha ily áron, ridegebbre-jó látszattal a készülés nyújthatóbb,’ valósítsd meg! Van, látszólag, „valóbb” életvitel, mint e tartózkodó színű. De, mondd csak: „Várjunk . i. Próbaképp írtam mint ezt is? Negyedszázadosra? Két iróasztallapom közt: madár ül, kezem billentyűkön föl-le jár, mintha kattogásával jóra. rosszra mi ere idő, s kinti s benti tét. Kiss Dénes: ORSZÁGLÁS A gyermekkor tart legtovább — írta pár évvel ezelőtt Kiss Dénes. Ez a vers- montiat tartalmazta a felismerést, hogy a költőnek, amíg csak dolgozna bír, építenie kell önnön gyermekkorára, a' megszerzett, átélt tapasztalatokra. A mondatot akár úgy is értelmezhetjük, a gyerekkor addig tart, amíg az élet. ELér-e addig? A kérdés nem stílusfordulat, hiszen az életút felén túljutott ember szamára egyre erőteljesebben jelentkező tény az idő múlása, saját maga külső és belső átalakulása. Orszaglas című új kötetében eljutott ehhez Kiss Dénes is: negyvenen túli önmagát vizsgálja eredmények, kudarcok, szerelmek fényében. A könyvben nemcsak az bizonyítja ezt, hogy az Elmúlás hatalmában érzi-tud- ja magát. Ezt így puszta tényszerűségében életfilozófiái utalásnak vehetnénk. Nem kerülheti el azonban az olvasó figyelmét, hogy a korábbiakhoz képest a költői eszközök területén átalakulás történt. A változás egyik eleme, hogy a megelőző kötetek zöld, arany, kék színei itt fehérre, feketére, ezüstre váltottak át. S nem csupán azért, mert a líratörténet tanulsága szerint ezekkel lehet leginkább kifejezni azt az állapotot és hangulatot, amit az idő sü- völtése kapcsán érez az ember. Arcomon az október delel — írja szép képpel Kiss Dénes, azt is közölve ekként, hogy a természeti átváltozást legszeméüyesébb ügyeként, mondhatni sorsaként éli meg. A halk hóesés, az ezüstöződő haj, hogy buza-barnám fehérre őrlöm, az elkerülhetetlen dolog elé- gikus tudomásulvételét sugallja. A világban szétnézve egyre több feloldhatatlan ellentmondást kellett a lírikusnak tapasztalnia. Neki, aki repülni akart — képletesem és a valóságban egyaránt — rá kellett döbbennie: az ember solyomsága idővel fogollyá válik, s ami röptéimé, abból lesz a mozgást akadályozó rács. Kiss Dénes azonban nem olyan ember és költő, aki belenyugszik a dolgokba. Nem csaiit. önnön emlékei miatt képtelen erre, másra törekvő tartásában megerősítették elődök es pályatársak. Legszembeötlőbben József Attila. Kettős kongatás című verséből kiderül, hogy inspirálója egy J. A. idézet volt Nemcsak ezért állítható persze, hogy Kiss egyike azon költőknek, akik indulásuktól következetesen asszimilálják a József Attilái hagyományokat. Nincs olyan verseskötete, amelyikből ez hiányozna. Az Országlást a csillag-motívummal nyitja meg (egyértelmű utalással a nagy előd Reménytelenül című versére), s így természetes, hogy a könyv eszközeiben, metaforáiban, képeiben és a költői magatartásban egyaránt észrevehetők reminiszcenciák. Olvassuk csak ed Lélegzetvételek című darabját! A hetyke szembenállás és a mögöttes öntudat József Attilái Wolfgang Ebert Kedvezményes — Csak ne féljen semmitől —, ezek voltak az első szavai annak az embernek, aki becsöngetett lakásom ajtaján. Erős amerikai akcentussal beszélt németül. — Nem szoktam az ajtóban állva vásárolni. Fárad jón beljebb — mondtam neki. — Már bent is vagyok — válaszolta. — A nevem Bob. Azért jöttem, hogy az USA elnökének nevében megnyugtassam Önt. — Miben lehetek « szolgálatára? — Azt kérdezze inkább, hogy én mit tehetek önért. Én azokat a vállalkozókat képviselem, akik önöknek, 'európaiaknak amerikat rakétákat és leszerelési politikát ijentawA. „ . . — Talán az USA-ban létezik ilyesmi? — Minden világos, ön az a kuncsaft, akiről mi álmodozunk. ön az amerikaelle- nesség járványának áldozata — mondta, majd ragyogó arccal hozzáfűzte: — Mi, amerikaiak egyszerre több leszerelési politikát is tudunk ajánlani önnek. — Hm ... Egyeseket megzavarhat ez a bőség. — Csak az ellenségeinket. — És miért éppen hozzám jött? — Az ön neve rajta van a legbefolyásosabb polgárok listáján. — No és mit kinél nekem eladásra. Bob? — Biztonságot. Képzelje csak el: az önök kerületében hirtelen elszaporodnak a beHúm MM fro tsss ni? Természetesen új, biztonsági zárakat felszerelni, nem igaz? Egyetértesem jeléül bólintottam. — No és ha ön fél az atomháborútól, akkor mi a szándéka? — Áttelepülök Üj-Zéland- ba — feleltem. — Mielőtt egy ilyen elsietett lépésre szánná el magát, ismerkedjen meg árucikkeink listájával Nézzen csak ide: van itt középhatótávolságu rakéta, interkontinentális rakéta. És van itt egy speciálisan Közép-Európának szánt újdonság, a Pershing—2 — no meg a szárnyas rakéta. — De hiszen éppen ezektől félek s legjobban! Bob tekintete elsötétedett. — ön túl naiv — mondta —» bei#, g mörit propagandának, és úgy gondolkodik, mint egy „zöld". A mi ráké iáinkat igen könnyű meg szokni. Ezenkívül cégem nagy kedvezményt biztosít önnek, ezért szinte ingyen kapja meg az árut. — Ha jól értem, önöknél nem csupán Pershingek van nak raktáron. — Természetesen. Ezek a rakéták csafe egy célt szol gólnak — a háború elkerülését. Ha viszont úgy alakul, hogy nekünk kell mérnünk az első csapást, akkor több olyan újdonsággal rendelkezünk, melyek megfelelnek mind a totális, mind a korlátozott atomháború céljainak. — Tehát önök mindenáron ránk akarjak tukmálni a Pershingeket... — Nem szabad a kérdést így feltenni. Mi csupán különleges védelem alá helyezzük az önök országát, hogy önök teljes biztonságban érezhessék magukat.., *étemem iáét* temiss § vonásiú. Ha ebben első látásra kételkednénk, akkor a sorok meggyőznek a közvetlen illúzióval: Letegezem az iskolám — / Hat már játszani se kellek?! A Régi fényképeket nézegetve meg ennél is továbbment, Szárszó es a keresztnév említése vitathatatlanná teszi a kapcsolódást, A kötetnek ezekbén a ré-j szélben persze nem a kimondott, a látványos kötődés a2 érdekes, sokkal inkább az, mennyire vált az élmény, a hatás Kiss Dénes belső ügyévé, s milyen mértékben képes a példák alapján egyénisége teljesebb kitejezesere.- Korábbi könyvei már bizonyították: vers technikái«', tömörítő készsége, képalkotása olyan, ami méltó a választott eszményekhez. A mostani Fogadalom ezt csak erősítis Mától tovább már nem lehet / laza öltést» verseket l írni levegőre / úgy kell a sorokat róni l ahogy a tűz kezd harapozni / hogy felizzon lobogjon [ a világ kényes bőre! . Nem véletlen ebből következően, hogy Ady Endrének mindazokat a kérdéseket föltette, amelyek nyomán őt magát foglalkoztatták (Vérünk arany), s Móricz Zsig- mond nyomán írt A hetedik krajcárról. Nem a történetet idézve, hanem azit az általánosabb emberi igazságot, hogy a hetedik krajcárt mindig keresi valaki, • legtöbbször késve jut hozzá, amikor már semmit sem ér. Világos, hogy Kisst a sorsismétlődés gondolatköre foglalkoztatja. Adynak választ kellene adnia a kérdésre, hogy hod a cél, amiért az életet érdemes feláldozni. Petőfi futásának és halálának is azért szentelt nagyobb kompozíciót, mert a költősors (a tragikum) elemeit hordozza. Minden kétségé ellenére azonban Kiss Dénes bízik a megmaradásban j M inden mi halhatatlan / próbálja hatalmát rajtam. Az önbíatatófc, a magának címzett felszólítások ne tévesszenek meg senkit; Kiss Dénes költészete nem individuális. Alkata, sorsa, versírásáról vallott felfogása egyaránt közösségi érvényességűvé teszik új kötetét. Tudja, felmérte, hogy a -f- rad megszólalás mekkora felelősséggel, s éppen a köz érdekében az. Megbocsáihatatlannak lát mindent, ami hiába valóan lett fehéren fekete. A leírt szavak a költői szándék szerint az emberiségért kerültek papírra. Ez a gondolat egyre jobban teljesedik Kiss pályáján. Az Országiás erőteljes vejsei Is ezt bizonyítják. |*czkó Aadraa
