Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-20 / 118. szám
Építette: Pázmándi Margit, Virág Csaba Kióllitósjegyzet beszélgetéssel HÉTVÉGI / TÁJOLÓ Hetvenötezer lakosú városunk, Kaposvár nem kényeztetett el bennünket építészeti remekművekkel; épp ezért nyitottabb szemmel jártunk a megyei pártbizottság és a megyei KISZ-bizottság oktatási igazgatóságának épületében, ahol két Ybl-díjas építőművész mutatkozott be terveivel, elkészült épületeinek makettjeivel, fotóival, s álmaik torzóival. Abban az épületben kapott helyet a bemutató, a Magyar Nemzeti Múzeum és a visegrádi Mátyás király Múzeum vándorkiállítása a Somogyterv rendezésében, ahol éppen Pázmándi Margit a legilletékesebb, hogy építészetről számot adjon. Az intézményközpont terveit ugyanis ő készítette. Kaposváron néhány épület fémjelzi, mit alkottak Ybl- díjas építészeink az elmúlt évtizedekben. Makgvecz Imre a cseri városrészben a presszót és könyvtárat magába foglaló épületet, Finta József a SÁÉV-szállót, Erdélyi Zoltán az ifjúsági házat és a most épülő megyei tanácsszékházát. A felsorolás mellé nemcsak az építészek elismerését kifejező kitüntető címet jegyezhetjük föl, hanem a díjakkal perelő ellenvéleményeket is. Pázmándi Margit és Virág Csaba építőművészeiét így jellemezte megnyitójában Szí" getvári György, a Somogyterv igazgatója: „Csendes szavúak.. — Rang és tisztes halk- szavúság miként fér még egymással? — kérdeztük Virág Csabától. Az olvasó népért mozgalom számvetésre készül harmadik kongresszusa előtt — vezette be vitaindítóját, tájékoztatóját Kristó Nagy István irodalomtörténész, az Olvasó Nép című, negyedévente megjelenő folyóirat szerkesztő bizottságának tagja azon a kaposvári találkozón, amelyen a megye könyvtárvezetői vettek részt. Az Olvasó Nép címen megjelenő folyóirat nevében hordozza a mozgalom célját, feladatát: minél több emberhez jusson el a gondolat, klasszikusaink és a ma élő írók, költők irásmüvészete; népünk váljon olvasó nemzetté. A könyvtárosok, a pedagógusok, a népművelők sokat tehetnek ennek érdekében. Hozzájuk szól az Olvasó Nép, a mozgalom célját szolgáló folyóirat, amely tizenegy éve jelenik meg. Magyarországon, úgy tartják, mintegy százezer ember olvas rendszeresen, egymillió csupán olvasgat. Kristó Nagy István a mozgalom életképességét bizonyítandó elmondta; a könyvárak emelkedése óta sem vásárolnak kevesebben könyvet. A könyv bizonyos rétegeknél megmaradt státuszszimbólumnak is. Mint státuszszimbólum azonban olyan, mint az időzített bomba, bármikor robbanhat, hathat... A mozgalom a megújulás szándékával készül következő kongresszusára. Noha sze- menyes ügy, hogy ki olvas és mit választ a polcról, népünk műveltsége, annak előmozdítása fontos társadalmi feladat. — Az olvasó népért mozgalomban kiemelkedő szerepe van a Hazafias Népfrontnak is — állapította meg az előadó. Olvasó közösségek létrehozásának a gondolata is felvetődött; a könyvtárakban, a művelődési házakban, az olvasók érdeklődését kielégítő, érdeklődését fölkeltő rendezvények színesebbé tétele hozzájárulhat a könyv további népszerűsítéséhez. Könyvkiadásunkról Kristó Nagy István elmondta; húsz évvel ezelőtt azért volt „szí— Nekünk is vannak ösz- szetűzéseink. A panelprog- ram továbbfejlesztésére kiirt pályázaton első díjat nyertem, mégis vihart arattam. Meggyőződésem, hogy a házgyári elemekből a mainál változatosabb, szebb, jobb házakat 'ehetne építeni. Elképzeléseimet, sajnos, nem valósíthattam meg. Szigetvári György talán nem is erre gondolt, amikor a megnyitójában minket csendes szavú építészeknek nevezett, inkább arra utalt, hogy soneseöb ’ a polcokra kerülő termés, mert több évtized adósságát kellett törleszteniük a kiadóknak, amellett, hogy a kortárs irodalom gondozására is ügyeltek. A klasszikusok ma sem hiányozhatnak a kiadók tervéből, a pótlásra mindig szükség van, ám jobban figyelik a kortárs irodalmat, a havait és a külföldit. Az ünnepi könyvhét szép hagyománya az oivasómozga- lomnak; az idei könyvújdonságok gazdag választékot ígérnek. Az ünnepi könyvhétre megjelenő művekről is tájékoztatta a könyvtárosokat Kristó Nagy István; ezek a kötetek hamarosan eljutnak a könyvtárakba. Az irodalomtörténész néhány szavas „könyvpremierje” hasznos útmutatás volt, mit ajánljanak olvasóiknak. Az idei ünnepi könyvhétre jelenik meg Csoóri Sándor válogatott verseinek gyűjteménye; első alkalommal szintén a könyvhéten vehetik kezükbe az új Szép versek kötetet a versek szerelmesei. Slágernek ígérkezik Vsida Jenő összegyűjtött verseinek, műfordításainak kiadása, Szerb Antal Száz vers című világirodalmi antológiája. A három népszerű antológiára ismét számíthatnak az olvasók: a Körkép, a Rivalda, az írószemmel napjaink irodalmának a tükre. Hernádi Gyula új könyve meglepetés lesz; rémregény és filozófiai mű egyszerre a Dra- kula. A Kaposváron született Csörsz István tíz évvel .ezelőtt jelentette meg Síiig tartsd a pofád! című szociográfiai igényű regényét, ez ismét kapható lesi újabb, bővített kiadásban. Az író újra fölkereste regényének szereplőit, s bemutatja, mi történt velük az utóbbi években. Százkilencvenezer példányban (!) jelenik meg Moldova György új regénye, a Napló, amely Che Gueva- rárój. szöL Hasznos kalauznak ígérkezik Miszlai Zoltán mai prózaírókról szóló ösz- szefoglaió munkája. sem álltunk a divatos építészeti irányzatok uszályába. Az építészet lehet korszerű, de nem versenyezhet úgy a divattal, mint az öltözködés. Házaink legalább ötven évig állnak .. . — Sok szép tervet, megvalósult. elképzelés fotóját látjuk itt, a kiállításon. Melyikre a legbüszkébb? — Mindig a legújabbra; a budai várnegyedben fölépített országos villamosteher- edosztóra. A műemlékek közé kellett elhelyeznem egy A Csiky Gergely Szanház- ban a tavasszal .mutatták be Katajev A Werthert már megírták című művét — a könyvhét újdonságaként ismét találkozhatunk vele. A Habsburg-monarchia bukásáról szól Jászi Oszkár fontos, történelmi korszakot átfogó munkája, melyet 1929- ben írt meg. Szent-györgyi Albert könyvhéten megjelenő műve elsősorban a szakemberekhez — a biokémiusok- hoz, orvosokhoz — szól, a kötet címe Az anyag ősi állapota. (Az amerikai kiadás után. két évvel lát nálunk napvilágot.) Kit ne foglalkoztatna, van-e élet a földön kívül; mi újság a repülő csészealjakkal? — erről szól Pető Gábor Pál A repülő csészealjak rejtélye című népszerű-tudományos könyve. A képzőművészet iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk a reprezentatív kiadásban megjelenő Mednyánsz- ky-albuimot is. olyan épületet, amelyben napjaink műszaki eredményei „laknak”. — Melyik tervét sajnálja a legjobban, amelyik nem valósult meg? — A pane!pályázatot. Emberibb lakótelepeket képzelek el a maiaknál. Nem valósult meg a tévészékház- tervem sem, pedig szép. nagy terv volt. Egy osztrák építésszel csaknem egy időben fogtunk hozzá a hasonló feladathoz, tizenhat éve; náluk áll az épület, nálunk nem. Három stúdió épül fői csupán. — Közel áll a mai emberhez az építészet? — Nem. Az emberek a romantika után vágynak. Nem fogadták el a modemt Ez egy kicsit jellemző az egész világra, de nálunk élesebben jelentkezik. Az építész fölött győz a megrendelő. Nagyon sokat dolgoztam egy terven, egyetemi tanár kérte tőlem. Négylakásos, luxuslakásra szólt a megbízatásom. S mi lett belőle? Bű- torraktárt voltam kénytelen tervezni. — Látunk-e elég vonzó példát ? — Nem sokat. Sajnos, olyanok is kapnak megbízást rangos munkák elvégzésére, akik nem képesek megoldani a feladatot, — Változott-e az építész és a kivitelező viszonya, ami szintén rányomja a bélyegét, hogy milyen házakban lakunk? — Jelentős változásról nem adhatunk számot. Monopolhelyzetben van a kivitelező, s annyi a kontár ... Pázmándi Margit elfoglalt vendég volt; ismerősként vették körül a házigazdák. — Milyen érzés most itt, a maga tervezte házban számot adni az életműről? — Nagyon jó. — Olyan lett az épület, amilyennek elképzelte? — Nem teljesen. Él a ház, járnak benne, s ennek nagyon örülök. — Mi hiányzik?-' — Az előcsarnok bebútorozását nem így képzeltem el. Itt jártam szombaton délután, s lestem, mi történik az épület előtt, a téren. Én ezt a teret, ahol majd Varga Imre szobra áll, a közösségnek csináltam. Sajnos, üres volt a környék. .. Talán több rendezvényt kellene az épületben tartani, hogy az emberek ide szokjanak. Tegnap kiosztották az idei — sorrendben '36. — cannes-i filmfesztivál díjait. Arany pálmát, azaz nagydíjat kapott a japán Imamura Sohei Narajama balladája című filmje. Több szép magyar siker is született Can- nes-ban: Erdöss Pál Adj király katonát című művét Nagyatádon új ifjúsági szóraKoztató rendezvénysorozatot indítanak szombaton Ifjúsági terasz címmel. A programok helye a művelődési központ most megnyíló presszójának kerthélyísége. Már az indítás is biztató: a boglárlellei kertészeti szakközépiskola diákszínjátszó csoportja Szörényi— Bródy Kőmíves Kelemen című rockballadáját mutatja be. Este asztaltársaságok vetélkedője lesz, a napot pedig diszkó zárja. S ha már Boglárlellét említettük, felhívjuk a figyelmet egy rangos kiállításra: vasárnap délelőttől a boglárlellei kék és vörös kápolnában láthatják az érdeklődők Balázs Irén textilművész és Polgár Ildikó keramikusművész közös tárlatát. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban szombaton táncház várja az aprónépet. A gyerekeké ez a hétvége! A nemzetközi gyermeknap nyitó rendezvénye több programmal várja Somogybán is a kicsiket. A megyei gyermeknapot Igáiban vasárnap rendezi meg a Somogy megyei Művelődési Központ. Bábműsor, filmvetítés, játszóház, MHSZ-be- mutató várja a családokat délelőtt 10 órától délután 5 óráig. Horvátküton ma este a Baglas népi együttes szórakoztatja a résztvevőket, Berzencén az ifjúsági klubban kresz-vetélkedőre kerül sor. Különlegesen szép kiállítást láthatnak a hét végén a barcsiak: Nádudvar fekete kerámiáját. S mit láthatnak az érdeklődők hét végén a megyeszékhelyen ? Ámos Imrének, a XX. Arany kamerával jutalmazták, a versenyen kívül bemutatott filmek közül pedig Sándor Pál Szerencsés Dánielje a Fipresci, azaz a filmkritikusok nemzetközi szövetségének a díját kapta. Gyemgyössy Imre Jób lázadása című alkotása pedig az ökumenikus asüri díját kapta meg. századi magyar képzőművészet egyik legjelentősebb egyéniségének emlékkiállítását a Somogyi Képtárban. (A tárlat június 26-ig lesz nyitva.) A szennai szabadtéri néprajzi gyűjteménynél — a szennai skanzenben — szombaton a kaposvári Kisfaludy Általános iskola ci- terazenekarának műsora szórakoztatja a népművészetet és a szabad levegőt kedvelőket. A Rippl-Rónai múzeumban a Képek a somogyi föld és ember életéből című kiállítás látható. A Killián ifjúsági központban ma délután három órától a honismereti szakkör . tagjainak lesz foglalkozás, hattól a fiatal utazók klubjának. A ma estére hirdetett nosztalgiakoncert viszont elmarad. Holnap a rockklub várja az érdeklődőket, vasárnap pedig az éremgyűjtők klubjának tagjai tartanak foglalkozást. Az amatőr képzőművészek kiállítása mindennap látogatható. A Csiky Gergely Színházban ma a Sziporka és a sárkány című gyermekdarabot játsszák, szombaton pedig A revizort. A társulatnak ebben az évadban ez lesz az utolsó kaposvári föllépése; a következő héten már franciaországi meghívásnak tesznek eleget. A Moziműzeumban ma az Adj, király, katonát! című magyar filmet mutatják be, szombaton és vasárnap — előjátszásban — A kar at été kobra visszatér című színes japán krimin izgulhat a nézőközönség. A Vörös Csillagban szombaton és vasárnap délután ugyancsak japán film megy, ám sokkai szerényebb: Hüvelyk Panna kalandjaival ismerkedhetnek meg a tizen aluli és felüli nézők — színes, szinkronizált rajzfilm által. Az esti műsor már komolyabb; Dobray György Vérszerződés című filmjét láthatjuk. (Képünkön: két arc a filmből.) A Szabad Ifjúságban délután 4 órai kezdettel a Szerelmi gondok című filmdrámát mutatják be, esténként a Viadukt című magyar— amerikai—NSZK film nyújt maradandó élményt a nézőknek. Zöldág, májusfa Eszembe jut tíz évvel ezelőtti kamasz magam. A kisvárbsi elsős gimnazista, aki egy életre és egy estére fogadott barátaival annak az évnek az utolsó áprilisi estéjén májusfát állított. Toltuk a hatalmas fenyőt három vagy négy biciklin a zuhogó esőben a kollégium udvará- ra„ büszke boldogsággal. „Ápoltuk” a népszokást anélkül, hogy tudtuk volna róla? Dehogy! Kamaszos tavaszi részegséggel a kollégiumi lányok előtt feszítettünk. Reggelre meg is dőlt egy kicsit a cuppogó sártöltés gyenge szorításában pántlikás díszű fánk, így a ki- egyenesítésekor, csak-csak kiderült, ki állította. Szégyenlősek voltunk miatta? Nem is tudom már. Jó néhány somogyi falu apró házai felett lebeg ma is színes szalagú májusfa. A kivesző falusi hagyományok erdekes maradványai. Lapozom Bálint Sándor gyönyörűséges könyvének az Ünnepi kalendáriumnak ..pünkösd hava” — május — fejezeteit. Megtudom, hogy a májusfáról, még inkább a zöld ágról már a XIV. századi soproni Golso-kódex is említést tesz. Azoknak a lányoknak járt, akiknek volt szeretőjük. A gazdag lánynak több ág jutott, a „szeretetlennek” semennyi. Azt is, hogy az ezerhétszázas években szokásban volt ilyet tenni a templomba is. Jakab- agnak is hívták, mivel ezen a nevezetes napon állíttatott. Máshol meg — Erdélyben — kocsikereket díszesítettek és helyeztek a magas fa csúcsára. Aztán a fejezet legvégén érdekes somogyi wonatkozás, hogy mifelénk a templom elé is állították. A Koppány völgyi öregemberek — egykori legények —, akikkel erről beszéltem, váltig bizonyították, hogy így volt Igaz, mosolyogtak is utána: a májusfa kitáncolasát követő mulatságot már megátkozott helyen, a kocsmában tartották. Ma jóval kevesebb májusiát látunk, de azért ki-ki állított a választottja, szíve- hölgye háza elé fát azon az április—májusi éjszakán. Ugyancsak a Koppány völgyében hallottam a májusfa vételéről; a legény fizette az állítok költségét, a fahoza- tait, a fáradságot. Árából pedig mulatságot csaptak még aznap este. Hanem ha már egyszer megvette, hát a pünkösdi királyságú fát haza is vitte a kitáncolás után, l’elszabla gerendának, tetőszerkezetnek. Ha a gazda nem akart szégyenkezni, kiváltotta tődé. Pórul járt, aki netán kicsit állított; azt még azon az éjjelen kiszedette a lány apja, mert nem akart szégyenkezni miatta. A felszabadulás után mindenhová került májusfa. A tanács, a tejcsamok, a téesz- iroda, a tehenészeti telep, a vasútállomás elé. Kapott később a KISZ-helyiség, a partház, az iskola, az óvoda, a futball pálya, a kultúrház, a tűzoltószertár és ha éppen akkor épült, a községi víztorony is lengő szalagú május- fát. A hagyomány azóta elha- 1 ovanyult. De azért a mai falusi lányok közül is akadt, aki az idén is fogadhatta a legények széptevését. B. X SOMOGYI NÉPLAP Eszmecsere az olvasó népről Könyvheti újdonságok Horanyi Barna Szép sikerek Cannes-ban
