Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-20 / 118. szám

Építette: Pázmándi Margit, Virág Csaba Kióllitósjegyzet beszélgetéssel HÉTVÉGI / TÁJOLÓ Hetvenötezer lakosú váro­sunk, Kaposvár nem kényez­tetett el bennünket építészeti remekművekkel; épp ezért nyitottabb szemmel jártunk a megyei pártbizottság és a megyei KISZ-bizottság okta­tási igazgatóságának épüle­tében, ahol két Ybl-díjas építőművész mutatkozott be terveivel, elkészült épületei­nek makettjeivel, fotóival, s álmaik torzóival. Abban az épületben kapott helyet a bemutató, a Magyar Nemze­ti Múzeum és a visegrádi Mátyás király Múzeum ván­dorkiállítása a Somogyterv rendezésében, ahol éppen Pázmándi Margit a legille­tékesebb, hogy építészetről számot adjon. Az intézmény­központ terveit ugyanis ő készítette. Kaposváron néhány épület fémjelzi, mit alkottak Ybl- díjas építészeink az elmúlt évtizedekben. Makgvecz Imre a cseri városrészben a presszót és könyvtárat ma­gába foglaló épületet, Finta József a SÁÉV-szállót, Er­délyi Zoltán az ifjúsági há­zat és a most épülő megyei tanácsszékházát. A felsoro­lás mellé nemcsak az építé­szek elismerését kifejező ki­tüntető címet jegyezhetjük föl, hanem a díjakkal pere­lő ellenvéleményeket is. Páz­mándi Margit és Virág Csa­ba építőművészeiét így jelle­mezte megnyitójában Szí" getvári György, a Somogy­terv igazgatója: „Csendes szavúak.. — Rang és tisztes halk- szavúság miként fér még egymással? — kérdeztük Vi­rág Csabától. Az olvasó népért mozga­lom számvetésre készül har­madik kongresszusa előtt — vezette be vitaindítóját, tájé­koztatóját Kristó Nagy Ist­ván irodalomtörténész, az Olvasó Nép című, negyed­évente megjelenő folyóirat szerkesztő bizottságának tag­ja azon a kaposvári találko­zón, amelyen a megye könyv­tárvezetői vettek részt. Az Olvasó Nép címen megjelenő folyóirat nevében hordozza a mozgalom célját, feladatát: minél több emberhez jusson el a gondolat, klasszikusaink és a ma élő írók, költők irásmüvészete; népünk vál­jon olvasó nemzetté. A könyvtárosok, a pedagógu­sok, a népművelők sokat te­hetnek ennek érdekében. Hozzájuk szól az Olvasó Nép, a mozgalom célját szol­gáló folyóirat, amely tizen­egy éve jelenik meg. Magyarországon, úgy tart­ják, mintegy százezer ember olvas rendszeresen, egymil­lió csupán olvasgat. Kristó Nagy István a mozgalom életképességét bizonyítandó elmondta; a könyvárak emelkedése óta sem vásárol­nak kevesebben könyvet. A könyv bizonyos rétegeknél megmaradt státuszszimbó­lumnak is. Mint státuszszim­bólum azonban olyan, mint az időzített bomba, bármi­kor robbanhat, hathat... A mozgalom a megújulás szándékával készül követke­ző kongresszusára. Noha sze- menyes ügy, hogy ki olvas és mit választ a polcról, né­pünk műveltsége, annak elő­mozdítása fontos társadalmi feladat. — Az olvasó népért mozgalomban kiemelkedő szerepe van a Hazafias Nép­frontnak is — állapította meg az előadó. Olvasó közösségek létre­hozásának a gondolata is felvetődött; a könyvtárak­ban, a művelődési házakban, az olvasók érdeklődését ki­elégítő, érdeklődését fölkeltő rendezvények színesebbé té­tele hozzájárulhat a könyv további népszerűsítéséhez. Könyvkiadásunkról Kristó Nagy István elmondta; húsz évvel ezelőtt azért volt „szí­— Nekünk is vannak ösz- szetűzéseink. A panelprog- ram továbbfejlesztésére ki­irt pályázaton első díjat nyertem, mégis vihart arat­tam. Meggyőződésem, hogy a házgyári elemekből a mai­nál változatosabb, szebb, jobb házakat 'ehetne építe­ni. Elképzeléseimet, sajnos, nem valósíthattam meg. Szi­getvári György talán nem is erre gondolt, amikor a meg­nyitójában minket csendes szavú építészeknek nevezett, inkább arra utalt, hogy so­neseöb ’ a polcokra kerülő termés, mert több évtized adósságát kellett törleszte­niük a kiadóknak, amellett, hogy a kortárs irodalom gon­dozására is ügyeltek. A klasszikusok ma sem hiányoz­hatnak a kiadók tervéből, a pótlásra mindig szükség van, ám jobban figyelik a kortárs irodalmat, a havait és a kül­földit. Az ünnepi könyvhét szép hagyománya az oivasómozga- lomnak; az idei könyvújdon­ságok gazdag választékot ígérnek. Az ünnepi könyv­hétre megjelenő művekről is tájékoztatta a könyvtároso­kat Kristó Nagy István; ezek a kötetek hamarosan eljut­nak a könyvtárakba. Az irodalomtörténész né­hány szavas „könyvpremier­je” hasznos útmutatás volt, mit ajánljanak olvasóiknak. Az idei ünnepi könyvhétre jelenik meg Csoóri Sándor válogatott verseinek gyűjte­ménye; első alkalommal szin­tén a könyvhéten vehetik kezükbe az új Szép versek kötetet a versek szerelmesei. Slágernek ígérkezik Vsida Jenő összegyűjtött verseinek, műfordításainak kiadása, Szerb Antal Száz vers című világirodalmi antológiája. A három népszerű antoló­giára ismét számíthatnak az olvasók: a Körkép, a Rival­da, az írószemmel napjaink irodalmának a tükre. Herná­di Gyula új könyve megle­petés lesz; rémregény és fi­lozófiai mű egyszerre a Dra- kula. A Kaposváron szüle­tett Csörsz István tíz évvel .ezelőtt jelentette meg Síiig tartsd a pofád! című szo­ciográfiai igényű regényét, ez ismét kapható lesi újabb, bővített kiadásban. Az író újra fölkereste regényének szereplőit, s bemutatja, mi történt velük az utóbbi években. Százkilencvenezer pél­dányban (!) jelenik meg Moldova György új regénye, a Napló, amely Che Gueva- rárój. szöL Hasznos kalauz­nak ígérkezik Miszlai Zoltán mai prózaírókról szóló ösz- szefoglaió munkája. sem álltunk a divatos épí­tészeti irányzatok uszályába. Az építészet lehet korszerű, de nem versenyezhet úgy a divattal, mint az öltözködés. Házaink legalább ötven évig állnak .. . — Sok szép tervet, meg­valósult. elképzelés fotóját látjuk itt, a kiállításon. Me­lyikre a legbüszkébb? — Mindig a legújabbra; a budai várnegyedben fölépí­tett országos villamosteher- edosztóra. A műemlékek kö­zé kellett elhelyeznem egy A Csiky Gergely Szanház- ban a tavasszal .mutatták be Katajev A Werthert már megírták című művét — a könyvhét újdonságaként is­mét találkozhatunk vele. A Habsburg-monarchia buká­sáról szól Jászi Oszkár fon­tos, történelmi korszakot át­fogó munkája, melyet 1929- ben írt meg. Szent-györgyi Albert könyvhéten megjelenő műve elsősorban a szakem­berekhez — a biokémiusok- hoz, orvosokhoz — szól, a kötet címe Az anyag ősi ál­lapota. (Az amerikai kiadás után. két évvel lát nálunk napvilágot.) Kit ne foglal­koztatna, van-e élet a földön kívül; mi újság a repülő csészealjakkal? — erről szól Pető Gábor Pál A repülő csészealjak rejtélye című népszerű-tudományos könyve. A képzőművészet iránt ér­deklődők figyelmébe ajánl­juk a reprezentatív kiadás­ban megjelenő Mednyánsz- ky-albuimot is. olyan épületet, amelyben napjaink műszaki eredmé­nyei „laknak”. — Melyik tervét sajnálja a legjobban, amelyik nem valósult meg? — A pane!pályázatot. Em­beribb lakótelepeket képze­lek el a maiaknál. Nem va­lósult meg a tévészékház- tervem sem, pedig szép. nagy terv volt. Egy osztrák építésszel csaknem egy idő­ben fogtunk hozzá a hasonló feladathoz, tizenhat éve; ná­luk áll az épület, nálunk nem. Három stúdió épül fői csupán. — Közel áll a mai ember­hez az építészet? — Nem. Az emberek a ro­mantika után vágynak. Nem fogadták el a modemt Ez egy kicsit jellemző az egész világra, de nálunk élesebben jelentkezik. Az építész fö­lött győz a megrendelő. Na­gyon sokat dolgoztam egy terven, egyetemi tanár kér­te tőlem. Négylakásos, luxus­lakásra szólt a megbízatá­som. S mi lett belőle? Bű- torraktárt voltam kénytelen tervezni. — Látunk-e elég vonzó példát ? — Nem sokat. Sajnos, olyanok is kapnak megbízást rangos munkák elvégzésére, akik nem képesek megolda­ni a feladatot, — Változott-e az építész és a kivitelező viszonya, ami szintén rányomja a bélyegét, hogy milyen házakban la­kunk? — Jelentős változásról nem adhatunk számot. Mo­nopolhelyzetben van a kivi­telező, s annyi a kontár ... Pázmándi Margit elfoglalt vendég volt; ismerősként vették körül a házigazdák. — Milyen érzés most itt, a maga tervezte házban szá­mot adni az életműről? — Nagyon jó. — Olyan lett az épület, amilyennek elképzelte? — Nem teljesen. Él a ház, járnak benne, s ennek na­gyon örülök. — Mi hiányzik?-' — Az előcsarnok bebúto­rozását nem így képzeltem el. Itt jártam szombaton dél­után, s lestem, mi történik az épület előtt, a téren. Én ezt a teret, ahol majd Var­ga Imre szobra áll, a közös­ségnek csináltam. Sajnos, üres volt a környék. .. Talán több rendezvényt kellene az épületben tartani, hogy az emberek ide szokjanak. Tegnap kiosztották az idei — sorrendben '36. — cannes-i filmfesztivál díjait. Arany pálmát, azaz nagy­díjat kapott a japán Imamu­ra Sohei Narajama balladája című filmje. Több szép ma­gyar siker is született Can- nes-ban: Erdöss Pál Adj király katonát című művét Nagyatádon új ifjúsági szóraKoztató rendezvényso­rozatot indítanak szombaton Ifjúsági terasz címmel. A programok helye a művelő­dési központ most megnyíló presszójának kerthélyísége. Már az indítás is biztató: a boglárlellei kertészeti szakközépiskola diákszín­játszó csoportja Szörényi— Bródy Kőmíves Kelemen cí­mű rockballadáját mutatja be. Este asztaltársaságok vetélkedője lesz, a napot pedig diszkó zárja. S ha már Boglárlellét említettük, fel­hívjuk a figyelmet egy ran­gos kiállításra: vasárnap délelőttől a boglárlellei kék és vörös kápolnában láthat­ják az érdeklődők Balázs Irén textilművész és Polgár Ildikó keramikusművész kö­zös tárlatát. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban szombaton táncház várja az aprónépet. A gyerekeké ez a hétvége! A nemzetközi gyermeknap nyitó rendezvénye több programmal várja Somogy­bán is a kicsiket. A megyei gyermeknapot Igáiban va­sárnap rendezi meg a So­mogy megyei Művelődési Központ. Bábműsor, filmve­títés, játszóház, MHSZ-be- mutató várja a családokat délelőtt 10 órától délután 5 óráig. Horvátküton ma este a Baglas népi együttes szóra­koztatja a résztvevőket, Berzencén az ifjúsági klub­ban kresz-vetélkedőre ke­rül sor. Különlegesen szép kiállítást láthatnak a hét végén a barcsiak: Nádudvar fekete kerámiáját. S mit láthatnak az ér­deklődők hét végén a me­gyeszékhelyen ? Ámos Imrének, a XX. Arany kamerával jutalmaz­ták, a versenyen kívül be­mutatott filmek közül pedig Sándor Pál Szerencsés Dá­nielje a Fipresci, azaz a filmkritikusok nemzetközi szövetségének a díját kapta. Gyemgyössy Imre Jób láza­dása című alkotása pedig az ökumenikus asüri díját kap­ta meg. századi magyar képzőművé­szet egyik legjelentősebb egyéniségének emlékkiállí­tását a Somogyi Képtárban. (A tárlat június 26-ig lesz nyitva.) A szennai szabad­téri néprajzi gyűjteménynél — a szennai skanzenben — szombaton a kaposvári Kis­faludy Általános iskola ci- terazenekarának műsora szórakoztatja a népművésze­tet és a szabad levegőt ked­velőket. A Rippl-Rónai mú­zeumban a Képek a somo­gyi föld és ember életéből című kiállítás látható. A Killián ifjúsági köz­pontban ma délután három órától a honismereti szak­kör . tagjainak lesz foglal­kozás, hattól a fiatal uta­zók klubjának. A ma esté­re hirdetett nosztalgiakon­cert viszont elmarad. Hol­nap a rockklub várja az érdeklődőket, vasárnap pe­dig az éremgyűjtők klubjá­nak tagjai tartanak foglal­kozást. Az amatőr képzőmű­vészek kiállítása mindennap látogatható. A Csiky Gergely Színház­ban ma a Sziporka és a sár­kány című gyermekdarabot játsszák, szombaton pedig A revizort. A társulatnak ebben az évadban ez lesz az utolsó kaposvári föllépése; a következő héten már fran­ciaországi meghívásnak tesz­nek eleget. A Moziműzeumban ma az Adj, király, katonát! című magyar filmet mutatják be, szombaton és vasárnap — előjátszásban — A kar at été kobra visszatér című színes japán krimin izgulhat a né­zőközönség. A Vörös Csil­lagban szombaton és vasár­nap délután ugyancsak ja­pán film megy, ám sokkai szerényebb: Hüvelyk Panna kalandjaival ismerkedhet­nek meg a tizen aluli és felüli nézők — színes, szin­kronizált rajzfilm által. Az esti műsor már komolyabb; Dobray György Vérszerző­dés című filmjét láthatjuk. (Képünkön: két arc a film­ből.) A Szabad Ifjúságban dél­után 4 órai kezdettel a Sze­relmi gondok című filmdrá­mát mutatják be, esténként a Viadukt című magyar— amerikai—NSZK film nyújt maradandó élményt a né­zőknek. Zöldág, májusfa Eszembe jut tíz évvel ez­előtti kamasz magam. A kisvárbsi elsős gimnazista, aki egy életre és egy estére fogadott barátaival annak az évnek az utolsó áprilisi esté­jén májusfát állított. Toltuk a hatalmas fenyőt három vagy négy biciklin a zuhogó esőben a kollégium udvará- ra„ büszke boldogsággal. „Ápoltuk” a népszokást anélkül, hogy tudtuk volna róla? Dehogy! Kamaszos ta­vaszi részegséggel a kollégiu­mi lányok előtt feszítettünk. Reggelre meg is dőlt egy kicsit a cuppogó sártöltés gyenge szorításában pántli­kás díszű fánk, így a ki- egyenesítésekor, csak-csak kiderült, ki állította. Szé­gyenlősek voltunk miatta? Nem is tudom már. Jó néhány somogyi falu apró házai felett lebeg ma is színes szalagú májusfa. A kivesző falusi hagyományok erdekes maradványai. Lapozom Bálint Sándor gyönyörűséges könyvének az Ünnepi kalendáriumnak ..pünkösd hava” — május — fejezeteit. Megtudom, hogy a májusfáról, még inkább a zöld ágról már a XIV. szá­zadi soproni Golso-kódex is említést tesz. Azoknak a lá­nyoknak járt, akiknek volt szeretőjük. A gazdag lánynak több ág jutott, a „szeretet­lennek” semennyi. Azt is, hogy az ezerhétszázas évek­ben szokásban volt ilyet ten­ni a templomba is. Jakab- agnak is hívták, mivel ezen a nevezetes napon állíttatott. Máshol meg — Erdélyben — kocsikereket díszesítettek és helyeztek a magas fa csúcsá­ra. Aztán a fejezet legvégén érdekes somogyi wonatkozás, hogy mifelénk a templom elé is állították. A Koppány völgyi öregemberek — egy­kori legények —, akikkel er­ről beszéltem, váltig bizonyí­tották, hogy így volt Igaz, mosolyogtak is utána: a má­jusfa kitáncolasát követő mulatságot már megátkozott helyen, a kocsmában tartot­ták. Ma jóval kevesebb má­jusiát látunk, de azért ki-ki állított a választottja, szíve- hölgye háza elé fát azon az április—májusi éjszakán. Ugyancsak a Koppány völ­gyében hallottam a májusfa vételéről; a legény fizette az állítok költségét, a fahoza- tait, a fáradságot. Árából pedig mulatságot csaptak még aznap este. Hanem ha már egyszer megvette, hát a pünkösdi királyságú fát ha­za is vitte a kitáncolás után, l’elszabla gerendának, tetőszerkezetnek. Ha a gazda nem akart szégyenkezni, ki­váltotta tődé. Pórul járt, aki netán kicsit állított; azt még azon az éjjelen kiszedette a lány apja, mert nem akart szégyenkezni miatta. A felszabadulás után min­denhová került májusfa. A tanács, a tejcsamok, a téesz- iroda, a tehenészeti telep, a vasútállomás elé. Kapott ké­sőbb a KISZ-helyiség, a partház, az iskola, az óvoda, a futball pálya, a kultúrház, a tűzoltószertár és ha éppen akkor épült, a községi vízto­rony is lengő szalagú május- fát. A hagyomány azóta elha- 1 ovanyult. De azért a mai falusi lányok közül is akadt, aki az idén is fogadhatta a legények széptevését. B. X SOMOGYI NÉPLAP Eszmecsere az olvasó népről Könyvheti újdonságok Horanyi Barna Szép sikerek Cannes-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom