Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-13 / 112. szám

-"U'x. Premier Nagyatádon Új víztornyot építenek Mitől sárga a fehér in­gem? — töprengtem egyhe­tes nagyatádi- tartózkodá­som után. Hónapokba tar­tott, amíg rájöttem: valami nincs' ‘ rendben a nagyatádi víz körül. A szomszédok is figyelmeztettek: tessék csak megvárni a nyarat; akkor még sárgás víz sem folyik a csapból... Sürgős volt, hogy mi­előbb új víztorony épüljön a dél-somogyi városban. Először ezeregynéhanyszáz köbméteres tartályról hal­lottunk, ám korai volt az öröm. A tervek változtak. Május harmadik napján azonban felvonult a 31. szá­mú Állami Építőipari Válla­lat. Építésvezetője Karkiss János. — Mi kaptunk megbízást az új víztorony építésére. S a harmadikéról negyedi­kére virradó éjszakán meg­kezdték a munkát. — Mikor végeznék? — Május 20-án már álhw fog a 36,5 méteres, ezeröt­száz köbméteres torony. A legkorszerűbb technológiá­val dolgozunk, naponta hu­szonnégy órát, s így napon­ta 3,5 méterrel növeljük ma­gasságát. Miközben Karkiss János magyaráz, ki-kipillant az ablakon és följegyez vala­mit. Percre pontosan megy itt minden. A SÁÉV part­nerük a munkában, a betont tőle szállítják a nagyatádi telepről. Gondosan ügyel­nek a minőségre: félórán­ként lézeres mérést végez­nek. A napokban többször is láttam itt külföldieket. — Amivel mi dolgozunk, az úgynevezett csúszózsalu- zásos technológia; svéd— magyar kooperációs szaba­dalom. Egy Svenson nevű svéd mérnök és a magyar Thoma József dolgozta ki. Még pontosabban: egyik ko­rábbi munkájukat tökélete­sítették. Ezt Spanyolország­ban alkalmazták először egy gyárkémény folhúzásakor. Magyarországon még soha nem alkalmaztuk, ez a nagy­atádi munkánk a premier. Svenson korábban a Byg- ging cég vezetője volt. En­nek a részvényese az a sváj­ci ügyfél is, akit itt látott. A minőséget ellenőrzi. — És a japánok? — Szeretnék megvásárol­ni a technológiát. — Ezek szerint ha Nagy­atádon sikert aratnak ... — Szeretnénk külföldön is dolgozni. Ha több is érdek­li, kérdezze meg a főkivite­lezőt, a Com pack képviselő­jét. — Már bocsásson meg, de a Compackról nekem a szá­rított zöldség, a kávé meg a tea jut eszembe. — Nem tévedett;- a Com pack azonban finanszírozza ezt a technológiát. A Compack vállalat kép­viselője, Protzner András nem sértődik meg. — Vállalatunk neve való­ban az említett termékekkel került a köztudatba. — S hogyan kerül ide, a víztoronyhoz ? — Nekünk is kellenek a biztonsági tartalékok. A bra­ziloktól tudjuk, hogy nekik szükségük van olyan épít­ményekre, mint ez a vízto­rony, így döntött a vállalat vezetősége amellett, hogy beszállunk, s a kávéért ez­zel fizetünk. Kulcsra kész tornyokat adunk, kölcsönö­sen jó üzleteket köthetünk. Számolunk: május 20-án lesz kész a torony, s az év végétöl hosszú ideig nem lesz gond Nagyatád ivóvíz- ellátásával. Az ezerötszáz köbméteres tartály húsz­millió forintba kerül, és a fehér ing sem sárgul meg többé a vasas víztől. A szakemberek azt mond­ják, ennek a technológiának jövője van. És a premiernek még nincs vége. Sikere azonban máris látható. Nagy Jenő Borsókombájn magyar—szovjet kooperációban Üj zöldborsó-betakarító kombájnok gyártását kezdte meg a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat. A szovjet kooperá­cióban készülő gép —- amelynek első példányával nagy díj at nyertek a múlt hónapban a budapesti ag- romasexpo kiállításon — csaknem tíz méter hosszú, három és fél méter magas. Legfőbb részei, így a meg­hajtó motor, valamint a szedőkészülék, a- talajviszo­nyokhoz igazító hidraulikus vezérlőberendezés és a for­matervezett, csupa üveg ve­zetőfülke szovjet gyártmány, többi részé hazai tervezésű, a Hódgep dolgozóinak mun­kája. A kombájn szedőkészülé­kének acélujjai lefésülik a szarról a borsószemeket, s ezek megtisztítva, konzerv­ipari feldolgozásra készen kerülnek a gyűjtókocsira. Teljesítőképessége kétszere­sen meghaladja elődje, a traktor vontatta gép telje­sítményét. További előnye az energiatakarékosság: el­marad ugyanis a nagy tö­megű borsószár vágása, amihez sok üzemanyag keli. Az áprilisi határozat után Városi, járási tanácskozások É hetekben a városi és járási pártbízott- , ságők üléseiben ér­tékelik az MSZMP XII. kongresszusa óta végzett munkájukat és- a Központi Bizottság áprilisi határozata szelleméiben meghatározzák a további feladataikat. Igen nagy jelentőségűek ezek a testületi ülesek. Nagyban hozzájárul ugyanis a XII. kongresszuson kitűzött fel­adatok eredményes megoldá­sához. A szocialista társadalom sikeres építésének alapvető feltétele, hogy érvényesüljön a párt vezető szerepe. Tár­sadalmunk fejlődésében ezért döntő jelentőségű a marxizmus—leninizmus el­veire épülő politika. Ez dia­lektikus kapcsolatiban van a munkastílussal, belőle kö­vetkezik, és azt szolgálja. Az MSZMP politikája — amint a Központi Bizottság leg­utóbbi ülésén is kirajzoló­dott — ki egyensúlyozott, torzulásoktól mentes, a párt eredményesen vezeti a fej­lett szocialista társadalom építését. A munkásosztály és a társadalom széles rétegei­nek érdekeit kifejező politi­ka alapján, alakulhat ki a lenini munkastílus. A jó po­litika azonban a helyes munkamódszernek csak a le­hetőségét teremti meg, a megvalósításhoz céltudatos munka szükséges. Annál is inkább, mert a munkastílus visszahaj, a politikára. A mos* zajló pártbiaotitsó- gi üléseiken érdemes haszno­sítani a feladatok meghatá­rozásakor a munkastílus ed­digi tapasztalatait, amelye­ket a városi és a járási pártbizottságok már koráb­ban is több helyen megtár­gyaltak. Megfelelő szelek­cióval biztosítható például, hogy a testület elé csak po­litikai megítélést és állás­foglalást igénylő lényeges té­mák kerüljenek. Ugyanak­kor a gazdasági kérdések mellett nagyobb figyelmet érdemes fordítani az idősze­rű belpolitikai, ideológiai, a pánt belső életével össze­függő kérdésekre. Több pártbizottság ülésén föime- rüit, hogy a testületi viták legyenek határozottaibbak, alaposabbak, de ehhez az előterjesztések tartalmazza­nak több nyitott kérdést, adjanak alternatív lehetősé­geit a döntéshozatalhoz. Ezt a célt szolgálhatná, ha a szó­beli kiegészítés bemutatná, hogy az előterjesztés előké­szítésekor milyen vitatott kérdések szerepeltek és mi­lyen eltérő nézetek adódtak. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy az előterjeszté­sek, a határozati javaslatok készítői a függetlenített ap­parátus mellett a munkabi­zottságok, a pártbizottság tagjaiból álló aktívacsopor­tok. Ugyanakkor a többség csak a kézhez kapott írásos anyagokra, illetve a szóbeli előterjesztésekre és korábbi, vagy helyi tapasztaláltaira támaszkodhat. A fiatalabb pártbizottsági tagok között az is előfordul, hogy nem ismerik kellően, a tárgyalt napirendekkel kapcsolatos központi állásfoglalást, illet­ve a járási testület korábbi határozatát, s ez akadálya lehet a helyes megítélésnek. A pártbizottsági tagok fele­lősségtudata általában magas szinten mutatkozik meg a közös döntések kialakításá­ban. Erre utal egyebek kö­zött az az igényük, hogy jobban aktivizálódni kíván­nak egy-egy területen le­folytatandó brigád.vizsgálat- ban és több konkrét szemé­lyes megbízatást várnak a párthatározatok végrehaj­tásában. A munkastílus javításához tartozik az a tapasztalat is, hogy egyes pártbizottságok ülésein a döntések előkészí­tésére nagy erőket vonnak be, de a határozat megho­zatala után mar kevesebb figyelem irányul végrehajtá­sára. Márpedig ez a leg­fontosabb. Épp ezért a mos­tani ülések után, az elfoga­dott határozatok birtokában minden korábbinál többet kell törődni azzal, hogy a párttagsággal beható eszme­csere folyjék a Központi Bizottság áprilisi határozatá­nak minél elmélyültebb megismertetésére. A párttag­ságot érvekkel lehet meg­győzni az egységes értelme­zés és cselekvés érdekében. Minőségileg is javításra vár a testületek kollektív te­vékenysége, mert ez kedve­zően érezteti hatását a párt­demokrácia kiterjesztésében és a párttagság mozgósítá­sában. Indokolt továbblépni a politikai munka társadal­masításában is; minél több aktivistát, párttagot vonnak be a határozat végrehajtá-* sába, annál eredményeseb­ben növelhető a párt tömeg- befolyása és formálható a közhangulat. Az érdemibb kollektív munka igényli, hogy a választott testületek tagjai a jövőben még több tapasztalatot, információt szerezzenek városuk, járásuk életének különféle területei­ről, eseményeiről. Ebben so­kat segíthet, ha a pártbi­zottságok tagjai gyakrabban és rendszeresebben kapnak megbízást a testület képvi­seletével az irányított párt­szervek rendezvényein, rrun- denekeilőttt taggyűlésein. A Központi Bizottság április 12'—13—i ülé­sének határozata ki­tűnő lehetőséget kínál ah­hoz, hogy a városi, a járási pártbizottságok üléseiken mélyrehatóan elemezzék ed­digi munkájukat és határo­zataikban konkrétan megje­löljék saját testületük, vala­mint az általuk, irányított pártsziervek, alapszervezetek további tennivalóit a XII. kongresszus határozatainak még eredményesebb megva­lósítására. Dr. Arató András 1977 óta minden évben Kiváló szövetkezeti társulás a Kahyb Kis számítógépek készülnek Lentiben, a Ker­szöv elektronikai üzemében. Ezeket a rugalmas munkakez- désű üzemek, intézmények előnyösen hasznosíthatják. A be­rendezés memóriájában tárolja ugyanis a szükséges adato­kat, s egyetlen gombnyomásra kiírja minden dolgozó ledol­gozott munkaidejét. Az első szériát április végére már el­készítették. Képünkön: áramköri panelt szerel Kovács Fe- cenAM és Redő Magd óin» Ezekben a napokban épp tizenöt éve, hogy néhány üzem és a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola összefo­gásával megkezdődött a Ka­hyb sertés tenyésztése — s ez az évforduló csaknem napra pontosan egybeesett azzal, hogy 1977 óta most hatodszor is elnyerte a szö­vetkezeti közös vállalat a megtisztelő kiváló címet. Tegnap délután Kaposvá­ron a városi tanács nagy­termében ünnepi ülésre gyűltek öissze a társulás dol­gozói, a tag- és partnerüze- meik vezetői; intézmények, vállalatok képviselői. Az el­nökségben foglalt helyet Szabó István, a Termelőszö­vetkezeteik Országos Taná­csának elnöke, Sugár Imre, a megyei tanács elnöke, Ko­vács Béla, a megyei pártbi­zottság titkára. „Aki gyü­mölcsöt eszik, gondoljon ar­ra, aki a fát ültette!” —ez­zel a vietnami közmondás­sal idézte Kása Ferenc igaz­gató azoknak az emlékét, akik mér nem lehettek ré­szesei a tegnapi ünnepnek, de akik olyan elévülhetetlen érdemeket szereztek a társu­lás fejlődésében mint töb­bek között A nicer Alfonz ge­netikus és dr. Bakóczi László főállaitoirvos. E. másfél évtized országó« léptékkel nem nagy idő, ám a Kahyb „időszámítása” sze­rint rendkívül jelentős. A közös vállalathoz tartozó hu­szonhat tagüzem és kétsizáz- négy együttműködő üzem a múlt évben egymálilió-myolc- százezer vágósertést értéke­sített 6,6 milliárd forint ér­tékben. A hasított állapot­ban történő minősítés során a Kahyb fajta megőrizte or­szágos elsőségét és rekord eredményt értek el a te- nyés zállat-f argalmazástoan is. Jelentős és ígéretes vál­tozást hozott a közös válla­lat tevékeny Gegeben a Haj­dúsági Agráripari Egyesülés­sel es a Purmaval kötött megállapodás a takarmányo­zás élenjáró módszereinek alkalmazására. Szólt az igaz­gató a javuló, de még javí­tani való állategészségügyi helyzetről, az év legfonto­sabb feladataikról, közülük is kiemelve a háztáji Kahyb- program indításának, szer­vezésének fontosságát. Szabó István a MÉM és a TOT elnöksége nevében kö­szöntötte az ünnepi tanács­kozáson részvevőket és át­adta Kosa Ferencnek, a ki­váló szövetkezeti társulás cir met tanús ító oklevelet. Kö­szöntő szavadban méltatta a Kahyb tiszteletre méltó erediményeit, s egyben utalt arra is,, hogy van még mit javítani tevégkenységükben. A jószándékú észrevételek nem hatottak ünneprontás­nak, hiszien — mint mond­ta — minden vállalatnak! rendszernek el kell végezni a maga reformját, ha a ne­héz helyzetben fenn akar maradni. A Kahyb eddigi történetével bizonyította, hogy segítség nélkül is ké­pes a megújulásra, és bizo­nyára ez a folyamat —• akár csak sorozatban a hat kiváló cím — most sem sza­kad meg. Köszöntője végén a TOT Kiváló Munkáért ki­tüntetést adta át Gimesi Tibornénak, a MÉM Kiváló Munkáért kitüntetését pedig dr. Kárpáti Józsefnek, drl Dormán Miklósnénak és Köttő Józsefnek. Öten kap- ,ták meg a vállalat kiváló dolgozója kitüntetést, tizen­hetein pedig pénzjutalomban részesültek. „ Az ünnepi ülésen Kovács Béla, a megyei párt- és a megyei tanácsi vezetés nevé­ben gratulált az ismételten kitüntetett közös vállalatnak. Utalt a megye mezőgazda­ságának. múlt évi kiemelke­dő eredményeire, de arra is, hogy épp a sertéságazatban jelentkeznek gondok. TováD- bi erő feszítésekre van. szük­ség ahhoz, hogy céljainkkal összhangban fejlődjön ez az ágazat, s ehhez nem nélkü- ilözető a közös vállalat ha­tékony segítsége. Á' megúju-. lásra, a hatékonyság fokozá­sára buzdított, emlékeztetve arra, hogy a Kahyb sertés Kaposvárról indult el, s ma már mindenütt ott van az országban!, nevet szerzett magárnak az országhatárok oa túl is, ám itt volt — és ma­rad — a tudományos hát­tere, itt tettek és itt kell tenni a jövőben is a legtöb­bet az eredményekért. Az ünnepi tanácskozás Kötrtő József szakszervezeti titkár zárszavával ért véget. y. m. Sikertermék lett Folyékony műtrágya Kétszer annyi folyékony műtrágyát állít elő a péti Nitrogénművek és a Pere- martoni Vegyipari Vállalat, mint a korábbi években. A két szomszédos gyárban most van a szállítási csúcs. Pétről a nagy nitrogéntar­talmú » Nitrosol folyékony műtrágyából több mint har­minckétezer tonnányit ren­deltek az idén a gazdaságok, gépkocsijaik naponta 250— 300 tonnányit tankolnak. A peremartoni vállalatnál hár­mas hWianyagtartalmú és variálható összetételű folyé­kony műtrágyát gyártanak. A recept összeállításakor fi­gyelembe veszik a nagy megrendelők különböző igé­nyeit is. A folyékony mű­trágyákból egyébként jelen­tős mennyiséget használnak a Balaton-parti szőlőkben — segítségükkel valósítják meg a környezetkímélő agrotech-, nikát. I A folyékony műtrágya nö­vekvő keresletéhez igazodva mindkét gyár igyekszik föl­készülni a nagyobb mennyi­ség gyártására, a folyamatos szállítások érdekében azon­ban szükség volna a gazda-; ságok tárolóterének bővítéi sére is. A péti Nitrogénmű­vek szakembereinek kísér­letei szerint a folyékony műtrágya télen is jól tárol­ható, minőségének a fagy sem árt. A peremartoni vál­lalat most kötött szerző-; dést a Termelőszövetkezetek Veszprém megyei Területi Szövetségével: ennek alap-, ján összefognak egy tároló- lánc kialakítására. A megye különböző részein kevei'őte- lepeket hoznak létre a szuszpenziós műtrágya foga­dására. Az első ilyen keve­rőtelep építéséhez Köves-; kálón fogtak hozzá, s to­vábbi három termelőszövet­kezetben készül hasonló. Ezekben a kis üzemekben a helyszínen állíthatják össze a gyárból kapott komponen­sekből a folyékony talaj- táplálékot. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom