Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-12 / 111. szám

-1 Tíz emelet magasan Kivételes összefogás Budapesti munka­helyeinkre fölveszünk villanyszerelőket, víz- és gázvezeték- szerelőket, központifűtés- szerelőket, szerkezeti lakatosokat, kőműveseket, hőszigetelőket, mázolókat, . valamint a felsorolt szakmákba betanított és segédmunkásokat (nyugdíjasokat is). Modern munkásszállá­sunkon, háromágyas szobákban kényelmes el­helyezés, naponta kétszer meleg étkezés, illetve térítés. Naponta 30 Ft különélési pótlék, menet­jegytérítés. Szakmai kép­zésre és továbbképzésre lehetőség van. Jelentkezni lehet: Fővárosi Szerelőipari Vállalat, Budapest IX., Koppány u. 5—11. Telefon: 336-560, 83-as mellék. _______ (90539) i gazolványt a Kaposvár és Vidéke Áfész dekorációs- résalegének vezetője, Szaba­dos József tervezte, társa­dalmi munkában.'A sorozat­készítést — önzetlenül — Varga Ferenc, hajdani sok­szoros bajnok, válogatott kajakozó végezte. Akciónk­hoz négyezer öntapadós címkét gyártott a Kereske­delmid Építő- és Szolgáltató Vállalat Juventus szocialis­ta brigádja. A szemest négypróba alapja az a sok erdei tor­napólya, amit a karádd Aranykalász. Mg. Tsz Egyet­értés szocialista brigádja épített. Az ajándékba ka­pott nyírfák mellett sok-sok nemzetközi kézilabda-játék­vezető, s tőle telhetőén tá- moga t ja törekvése inket. A sor még korántsem tel­jes : az eligazító és a men­tőcsónakok vöröskeresz­tes zászlóit a megyei kiske­reskedelmi vállalat dekorá- ciósrészlege, a Hippi-Rónai brigád vállalta. A sportpá­lya építésében és a tábo® csinosításában pedig a nép-- hadsereg egyik alakulat» nyújtott segítséget. A diákévhez nagyban hoz-- zájárul a szemesi tábor gaz­dag programja. Ehhez na­gyon rövid idő alatt megte-' remtették a feltételeket — jelentős összefogással. K. V nem tettek meg mindent. Így érez Gaál Zénó is, a telep inszetm inátor a. — Nem győzzük betömni a felelőtlenség lukait. Mindig újabb üti fel a fejét. Meg a fedezésekhez sincs fedeze­tünk. — Mik a további terveik? — Mi más? Meghúzzuk magunkat, és azon Leszünk, hogy kézzelfogható ered­ményt realizáljunk. — És — ragadja magához a szót a mindvégig a sar­kunkban lopakodo elnök — a hatékonyabb munka __ a h átulütők termelékenységé­nek kiküszöbölése... a jö­vőbe vetett... időarányos mutatók... Sebesen szánt a golyóstoll a kezemfején, miként e traktor a friss tavaszi ve­tésben. Az autó ablakából . még egyszer visszapillantunk. Az elnök és inszeminátora inte­get. Lágyan hajló asszonyt tájakon szétömlik a bíbornap utolsó türkizes csóvája, a las­san távolodó emberek sze­mében is felcsillan még egy pillanatra. Vörösen izz a három szembogár... Bíró Ferenc Fanyüvőék a szemesi táborban Javában folynak a diákév előkészületei Baiatonszeme- sen, az Expressz középisko­lás-üdülőtáborában. A tábor közvetlenül a vízparton van. — Sok meglepetést tarto­gatunk annak a tizenötezer szerencsés diáknak, aki az Állami Ifjúsági Bizottság kedvezményes üdültetési le­hetőséget élvezheti Szeme­sen ebben az évben — kezdte tájékoztatóját Vallató Géza táborvezető. — Célunk, hogy ezen a nyáron nálunk le­gyen a legtöbb mozgás, mó­ka. nevetes. Gazdag progra­munkat számos ötlet színesí­ti. — Segesden volt egy régi szeszfőzdénk, de teljesen el­avult, fölújíthatatlanná vált; ez indokolja az új üzem építését. Kedvező számunk­ra, hogy a hulladék gyü­mölcs hasznosítást központi­lag támogatják; nemrég pá­lyázatot lehetett benyújtani a Szövosznál, s mi elnyer­tük a támogatást. Hulla- dekgyümölcs-hasznosítási programunkba illeszkedik az új szeszfőzde építése. Elsősorban a szövetkezeti tagsag igényeit elégítik majd ki. A környéken sok a gyümölcsös és — kedve­ző jelenség — területük egyre nő. A nagyatádiak közül is sokan foglalkoznak az Alsó-hegyen hétvégi ker­tészkedéssel. Az új üzem bérfőzési igényeket fog ki­elégíteni s kereskedelmi te­vékenységet is ellát. Példá­ul a nagyatádi konzerv­gyárból ide kerül majd az olcsó gyümölcshulladék és az áfésznak is van feldolgo­zandó alapanyaga. Baj van a mutatókkal (Képzelt riport egy képzelt tsz-ről) Életszag lengi be a szak­telepet, éjszaka húznak a bí­bicek, búcsúzik a csacsogó madárraj, az ember szíve szinte elfacsarodik. Lent, a látóhatár szélén, valami moccan. A kis fekete pont hízik, majd részecskékre rob­ban. Palkó, a föállattenyész- tő kisfia kiált föl először: — Édösapám! Möggyüttek a fejönök! A kis vörös férfi kilép, és homlokához emeli föcstejtől csöpögő, kérges tenyerét. — Az! A pótkocsis zetor közben büszkén fordul be az út vé­gin — az árokba. „Udvaro­mon három kocsi tárágya ..." száll a vidám énekszó. Néhány perccel később már szorgos asszarvykezek szorgoskodtak. — Hát igen! •— így a tsz- elnök. miközben odakinn az istállóban a csecseken hófe­hér magaraként zubog az áldott tejpatak. — Ku.ka.nak ma jó napi« van — az öreg állatgondozó melyem ülő szemét az elnök­re emelte, r— Hanem a zab­bal csinálni kéne valamit, el­nök elvtárs! Már megint bagzik. — Hangjában a gaz­daságért való aggódás méla fájdalma zsongott. Búsongva fordult a fal felé, könnyített magán: — Könnyebb a lelkem, ha tudom, hogy nem ütheti fel a fejét brucellózis vagy mi a fene, vagy büdös sánta­ság vagy fogfájás, vagy sáp­kór ... (folyt, köv.) — Mi örömet talál a mun­kájában? — kérdem tőle. — Kérdi vagy csúfolódik? Hazánkban már háromszo­rosára nőtt a borjúhalálozá­si arány csökkenése. Értékek halmozódnak föl a termelé­kenység síkján, az ilyen bá­csik naprakész erőfeszítései sokat nyomnak a mértékek latjában. Felhalmozódó haté­konyságunk levezető csator­nái mint összefutó és szer- taagazó arak bakizzák ba — ez esetben tenyerek A mun­ka vasmarka szorítja a pi­rostarka tehenek lágy emlő­it; a jövő záloga sarjad ki rajtuk, mint fehéren habzó biztonság. Milliókról van szó. Az egyik fiatal fejönövel az istállók mögött találkoz­tunk. Keblét az elfekvő tar­talékok súlya nyomta. — Vajon lehet-e könnyíte­ni rajtuk? — kérdeztük tő­le. — Hát lehet; lehet, csak idő kell hozzá. Na. meg né­mi pénz — tette hozzá hun­cutul mosolyogva. Majd uj­ját vádlón a kézmosólavór­ra szögezte: — Kilukadt! Hátamott! Nézze azt a vöd­röt! Mi van benne? A bru­cellózis melegágya! Fejünket csóváljuk: igen, igen. Konkrétan: baj vart a mu­tatókkal Lukasfán. Nem cso­da hát, hogy az idén sem léptek előre egy tapodtat sem. A miértet boncolgatva kaienkltístu az éles gondolat; ötletet, javaslatot adott Rumszauer János, a So-; mogy megyei Erdofelügyelő- ség osztályvezetője. A tor­napálya játékos ötletekkel vonja magára a figyelmet; A „pályacsúcsokat” egye-; lőre mesebeli figurák tart-- ják: Fanyűvő, Kőmorzsol« és Vasgyúró. A csúcsok el- hóditása a közép, s koí as okraj szakmunkástanulókra vár. Nevüket — Fanyüvőék mei- lett — megörökítik majd a tornapálya tábláján. — Andrásevils Zoltán ágazat vezető és Právics Fe­renc a karádiak nevebe® csak annyit kért — mond­ta befejezésül a táborveze­tő —, hogy írjak valamit a brigádnaplóba. És alkalom- adtán említsük meg Huszár Vendel nevét: ő dolgozott a legtöbbet az erdei torna- pályán. Programjaink meg­valósításának van egy helyi garanciája is — Andorka Sándor, az Expressz déi-ba- laíoni igazgatóságának ve­zetője maga is sportember, ötvöskónyi és Segesd kö­zött a 68-as út mentén, az Alsó-hegy alatt, pálinkafő­zőt építtet a nagyatádi áfész. Erről beszélt Hent Mihály felvásárlási osztályvezető. A megvalósításhoz pénzben ki nem fejezhető segítséget kaptak és kapnak társadal­mi szervezetektől, szocialis- ta brigádoktól. A KISZ KB honvédelmi és sportosztáiya például jelentősen emelte a sportrendezvényekre föl­használható tábori jutalom- keretet. A Középiskolai és Szaknrvuinkasta nuió-ta n ács titkársága közérdeklődésre számot tartó programok megrendezését biztosítja. Ilyen lesz például: a videó- bemutató, ilyenek a számí­tógép- es számítástechnikái, valamint CB-rádiós előadá­sok, illetve kara tétanfo) yarn, a body building-bemuta­— Ki kell emelnem az olimpiai ötprőba akció kis­testvérét, a szemesi négy- próbát — folytatta a tábor­vezető. — Teljesíthető, re­mélhetőleg sokan, igazol­ványt kapnak, s külön er­re a célra gyártott trikót. Ezenkívül számos értékes jutalmat nyernek, számukra kedvezményes lesz a sport­szerkölcsönzés. Ez.t az Tavaly májusban kezdték az építést. a nagyatádi ÉSZ KV a fővállalkozó. A kiskunfélegyházi Petőfi Tsz szaküzeme végzi a rézmű­vesmunkát. Szeptember vé­gén már átadják. A kor­szerű épületben egy töltés­re nyolcszázötven liter cef­rét tudnak kifőzni. iillllll®'? Harminc életerős ember halt meg munka közben ta­valy az ország építkezésein. A csonkulásos baleset sérült­jei sem vigasztalhatják ma­gukat, hiszen aki elveszíti kezet vagy iábát, megvakul vagy megbénul, az a leg­többször csökkent értékűnek érzi magát, s keserűve vál­hat az eleie. Azt kérdi i'yenkor az em­ber: mi rejlik a helyrehoz­hatatlan lépések, a trage­dian mögött? Elkerülhetet­len, vegzet szerű-e, hogy ezek megismétlődjenek ? A ker.It'.,re a baleseti kö­rülmények eieinzese ad vá­laszt. Az első es a leginkább szembeötlő jeienseg: a har­minc ember kdzui tíz azért halt meg, mert .ezutiant a m.tyaso.a, további tíz pedig azért, mert nemz tárgy esett ra. jcíulroí. S ha meg to­vább vizsgálódunk, kiderül: semmifele gépi hiba nem okoihaio ezert, mert min­den tragikus vegu esemény mögött veiben mulasztás. Hanyagság vagy pedig egye­nesen jtlelőne nseg rejtik. Ennek' egyik oka: az ital... A mai e;utómunkások igen nagy toöo.sege talaját hagyta ott az állványok kedvéért. A földközelhez voltak szok­va, ott végeztek a munká­jukat, s minden átmenet nélkül fölkerüllek tiz-husz emeletnyi magasságba. A legtooojük meg a veszély­helyzetet sem érzékeli iga­zán; azt hiszi, ma is majd­nem olyanok az epítkezesek, mint apja, nagyapja korá­ban. Aki fölismeri, hogy tíz-hűsz emelet magasságban dolgozni egészen más, az is gyakran hajlik arra, hogy itallal „csökkentse” a szo­rongását. Csakhogy az alko­hol csupán a félelmet mér­sékli, sőt vakmerőségre sar­kall. Nem elég az ital kábító halasa, további nemtörő­dömség, felelőtlenség teté­zi a bajt. A védöberendeze- seket, az egyéni vedőföl- sr.ereléseket minden építő­ipari vállalat megvásárolta ugyan, csakhogy a drága pénzén vett svéd, francia es egyéb eszközök java a raktárakban porosodik. Vi­lágszerte használatban van­nak — Amerikától a Szov­jetunióig —, csak nálunk nem. Amikor egy-egy tragi­kus végű baleset okait ku­tatni kezdik, legtöbbször ki­derül, hogy nem kerítették körül a munkaterületet, hi­ányzott a védőkorlát, nem fedték be a mélybe ásító, alattomos nyílásokat, mert a munkások lebecsülték a veszélyt, vezetőik pedig eszre sem vettek a súlyos mulasztásokat . . . Sem most, sem a jövőben nem engedhetünk abból a sarkalatos követelményből: a munkahelyen nem lehet megtűrni az alkoholt. Aki iszik, ivott, annak nincs ke­resnivalója ' az állványokon, azt haza kell küldeni. S azt is meg kell követelni, hogy minden munkás törődjék többet a testi épsége, az éle­te védelmével. A vezető el­ső számú kötelessége gon­doskodni arról, hogy ahol kell, ott legyen védőkorlát, s tényleg ne álljanak szóba azzal, aki ivott. Ehhez az egész légkörnek kell meg­változnia az építkezéseken. Ki kell mondani: az ^lyen ügyekben nem ismerünk tré­fát, itt és ebben semmiféle alkudozásnak helye nincs. Mégsem csak a munká­soktól függ, miképp alakul később a baleseti statiszti­ka. A munkavédelemben is a vezetők az első számú fe­lelősök. Nemcsak azért, hogy mindenütt ott legyen a vé­dőkorlát! Azért is, hogy olyan munkavédelmi tör­vényünk, szabályzatunk le­gyen, amely valóban azt a célt szolgálja, amiért meg­alkották. Több mint három évtize­de alkották meg először a ma érvényes munkavédelmi előírásokat. A szöveget az­óta többször módosították, de máig sem vetettek szá­mot azzal a közismert tény- nyel, hogy kevésbé iskolá­zott embereknek szól. A munkavédelmi oktatások is gyakran formálisak, külö­nösen az űj belepök eseté­ben. Gyakran ugyanis nem arra helyezik a hangsúlyt, hogy az emberek megért­sék, felfogják, mit kérnek tőlük, hanem arra, hogy az oktatók határidőnaplójuk­ban „kipipálhassák”: ezt is megtettük ... Pontosabb, egyértelműbb munkavédelmi szabályza­tokra volna hát szükség. Olyanokra, amelyek félre­érthetetlenül jelzik: miért felel a dolgozó és miért a vezető. U £. Főzőüzem épül

Next

/
Oldalképek
Tartalom