Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-11 / 110. szám

Él követelmények A termelőszövetkezetek egyesülései, az üzemi mére­tek növekedése, a klasszi­kus termelési szerkezet vál­tozása megzavarta a demok­ratikus fórumok működé­sét. Ez új igényeket teremt- tett a dolgozókkal való kap­csolattartásban, párbeszéd­ben is. A munkahelyi közös­ségek — a közgyűlés funk­ciójának módosulásával — az üzemi demokrácia köz­vetlen fórumaivá váltak. A pártszervezeteknek segíte­niük kell abban, hogy e fó­rumok működésében mind kevesebb legyen a formális elem. Változó feltételek Az utóbbi' években a dől-. gozók létszámnövekedésé­nek eredményeként a me­zőgazdaságban foglalkozta­tottak száma újból megha­ladta az egymilliót. Ezzel együtt növekedett a mező- gazdasági üzemekben a nem alaptevékenységet végzők aránya, a közép- és felsőfo­kú végzettségűek száma, il­letve tovább csökkent a már korábban 40 év alatti átlagéletkor. Mindezek igénylik a pártszervezetektől is, hogy a tevékenységük ter­vezésekor számoljanak e tendenciák okozta és a to­vábbiakban is várható vál­tozásokkal, ennek megfele­lően igazítsák munkafor­máikat. Első lépésként cél­szerű a pártépítő munkát a megváltozott feltételekhez igazítani. A mezőgazdaságban elter­jedt melléküzemági és ki­egészítő tevékenység tulaj­donképpen jelentős kocká­zattal járó kisvállalkozás, amely népgazdasági igénye­ket elégít ki. Sikeres vállal­kozás esetén javítja a szö­vetkezet vagy állami gazda­ság anyagi helyzetét, mint­egy lehetőséget nyújt az alaptevékenység fejleszté­séhez is. E kockázatvállalás természetesen bátorságot is igényel, ezért a pártszerve­zetek feladatai közé kell tar­toznia a vállalkozó (ám nem hazárdírozó) vezetők, szakemberek támogatása, biztonságérzetük fokozása. Rendkívül sokszínűek és szerteágazóak azok a gaz­dasági együttműködési for­mák, amelyek a mai mező- gazdaságot jellemzik. Egy- egy üzem átlag két-három, de van olyan, amelyik 25— 30 együttműködésnek is tag­ja. E formák közül a legel­terjedtebbek a továbbra is tekintélyes tartalékokkal rendelkező termelési • rend­szerek. A pártszervezetek ál­tal ez ideig alig-alig kihasz­nált gazdasági érdekkapcso­latok ezek, amelyekben a politikai munka színvonalá­nak javítása szempontjából is nagy tartalékok rejlenek. Ehhez kapcsolódó jellemzője a mezőgazdasági üzemek többségének, hogy különbö­ző (elsősorban hiúsági) okok miatt inkább mennek ta­pasztalatot szerezni az or­szág másik végébe, illetve külföldre, mint a szomszéd gazdaságba. Ez az állapot egyre kevésbé tartható. A partszervezetek közötti kap­csolatok elmélyítése, illetve a gazdasági vezetők szemlé­letének befolyásolása révén a helytelen gyakorlat meg­szüntetéséért pártszerveze- / tónk igen sokat tehetnek. Amióta szocialista nagy­üzemeink léteznek, a legfon­tosabb termelési mutatók a termésátlagok voltak, vagyis a mennyiségi szemlé­let vált a meghatározóvá, j Ezek adták az értékelés, s természetesen, az elismerés alapját is. A háztájihoz is igazodva . A hatékonyság, mint alap­követelmény már jó néhány | éve megfogalmazódott Noha - a belföldi mennyiségi igé­nyeket már régóta kielégíti * a mezőgazdaság, a mai na­pig sem sikerült elérni, hogy a ráfordítás—hozam vi­szony, a „mi mennyibe ke- L rül?” szemlélet fontossági sorrendben megelőzze a ton; nákat. Sajnos, sokszor a népgazdasági szintű értéke­lések is nagyobb jelentősé­get tulajdonítanak a ter­mésátlagoknak, mint a rá­fordítások hatékonyságá­nak . .. Közismert és mind társa­dalmilag, mind pedig nem­zetközileg elismert forma a háztáji tevékenység, amely megvalósítja a népgazdasági, a csoport és az egyéni érdek összhangját. Jelenlegi, a nagyüzemek által integrált formájában (ma már vilá­gosan látni) tartós kategó­ria. A napi politikai munká­ban mégis számos esetben okoz fejtörést a háztáji te­vékenység konkrét megíté­lése, ha annak a szervezeti élet elhanyagolása a vélt vagy valós következménye. Az egyetlen járható megol­dás, ha a pártszervezetek alkalmazkodnak a kialakult szükségszerű helyzethez. A mezőgazdasági üzemek­ben a termelés szükségkép­pen ciklikus, emellett bizo­nyos munkafolyamatok ne­hezen vagy egyáltalán nem gépesíthetők. Emiatt idősza­konként ugrásszerűen meg­nő a kétkezi munka iránti igény. A szervezett külső munkaerő (diákok, katonák, ipari dolgozók, nyugdíja­sok) a mezőgazdaság összes munkaidőalapjának négy százalékát adják. Üzemen belüli foglalkoztatásuk meg­szervezése, tevékenységük figyelemmel kísérése a tár­sadalmi jelleg miatt fontos politikai kérdés is. Mivel az a munkában részt vevők mezőgazdaságról alkotott, sokszor torz véleménye ki­sugárzik az egész társada­lomra, ezért az üzemi párt- szervezeteknek az eddigiek­nél is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a velük va­ló tudatos foglalkozásra. Erőt adni A mezőgazdasági üzemek­ben folyó politikai munka legfontosabb feladata, hogy a jövőben is erőt adjon a fejlődéshez. A pártszerveze­teknek nem kívülálló bíráló­ként, hanem a gazdasági vezetők partnereiként, azok­kal együtt síró, nevető segí­tőként kell részt venniük a termelésben. A mezőgazda- sági termelés fejlődésével és a növekvő követelmé­nyekkel párhuzamosan a po­litikai munkában is szüksé­ges az újítás, a megújulás. A bevált és ma is hasznos módszereket célszerű to­vábbfejlesztve stabilizálni. Dr. Gyenesei István, az MSZMP KB immlratársa Szénfejtő g<3 póriások. Megnőtt a kereslet a szén Iránt, s a fokozódó igénye­ket csak korszerű gépesítéssel lehet kielégíteni. A kohászat egyik nélkülözhetetlen alap­anyaga, a koksz igen drága a világpiacon. Az előállításhoz szükséges kőszénért egyre mélyebben kell leszállniuk a bányászoknak (a mecseki bányákban például majdnem 1000 méter mélyből hozzák fö! a kokszolásra alkalmas szenet). Ilyen nagy mélységben már rendkívül megerőltető a bányászok munkája, hiszen 40—50 C-fokos környezetben kell dolgozniuk. Értbeíő tehát a törekvés: minél nagyobb teljesítményű bányagépekkel és mi­nél kisebb létszámmal- aknázzák ki a mélyen fekvő szénmezőket. Az óriás vágathajtó kombájnok kifejlesztése már e cél érdekében történt. Képünkön egy nagy teljesítményű fejtőgép felszíni kipróbálását láthatjuk; hetventonnás súlyával és a vágófej 225 kilowat- tos teljesítményével ugyancsak a korszerű bányagépek sorát bővíti Megállapodást írtak alá Az információfeldolgozás új színtere A számítástechnika okta­tását Ifr'.ö-oen. kezdték meg hazánkban. Akarta 1®0 ezren sajátítottSíc el az infosmá- cióíekk>’«ozás éo ezzel össze­függő Tíroigrairrfe-veaet ké­szítését, illetve a számító- gépkezelést. Ezít a számot „.induló tőké”-Tiek. kell te­kintenünk. a gazdasági tevé­kenységben részt vevő ötmil­liós munkaerőhöz képest — ezzel kezdte előadását teg­nap Kaposváron, a mezőgaz­dasági főiskolán Paris György miniszteri tanácsos, a budapesti Tudományszer­vezési és Informatikai Inté­zet igazgatója. A mezőgazdaságtői az ipa­rig, a tájékoztatástól az ok­tatásig számos példát hozott fel, hogyan szolgálhatják a ma még mindentudó csoda­gépnek nevezett számítógé­pek az információk gyors feldolgozását, a napi felada­tok megoldását. A ^mezőgaz­dasági főiskolán és a megye néhány oktatási intézményé­ben már évek óta tart kí­sérleti alkalmazásuk. Ezek az eredmények is hozzájárultak; a minisztérium döntéséhez; a következő ötéves terv első felében meg kell valósítani, hogy valamennyi középfokú oktatási intézményben tanuló diák számítástechnikai kép­zettséggel fölvértezve hagy­ja el az iskolát A ma még matematika—fizika szakos tanárok hobbijának titaláit, korszwű oktatási módszer számos lehetőséget rejt más szaktantárgyak segítésére is. Az elkészített oktatási prog­ramcsomagok a magyar- nyelv-, a történelemtanítás és a biológiai képaés folya­matát éppúgy segíthetik, mint az említett tárgyakét. A Tudományszervezési és In­formatikai Intézet még az idén valamennyi középfokú iskolába eljuttat legalább egy hazai gyártmányú szá­mítógépet, s pályázatot ír ki oktatási programcsomagok készítésére. A számítástech­nika hazad térhódítása és nélkülözhetetlen volta miatt született a megyei döntés, a ennek értelmében a Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskola ökonómiai és szervezési in­tézetének irányításával — a személyi és műszaki felté­telek itt vannak meg — szá­mítástechnikai alaptanfolya­mot szervernek, 19®6-;g, a középiskolai tanároknak. A számítástechnikát egye­lőre szakkörökben oktatják. Az alkalmazás egyébként közvetlenül hozzájárul az iskolai demokrácia kiterjesz­téséhez: a programcsomago­kat készítő tanárok mellett a diákok is ínözretnűködnek, s így maguk is részt vesz­nek majd a tananyag kiala­kításában. A legmegfelelőbb az vol­na. ha minden középiskolá­ban öt—tíz számítógép mű­ködhetne — erre egyelőre még várta kell. Az együtt­működési határozatot alá­írók — dr. Guba Sándor, a mezőgazdasági főiskola igazgatója, Sóttmyi Sándor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Műdig István, a Neumann János számátógép-tudományi Tár­saság megyei szervezetének tátikára, valamint Paris György, a Tudományszerve­zési és Informatikai Intézet igazgatója — kézjegyükkel azonban, a rendezvény záró akkordjaként, egy fontos, a jövő oktatását segítő doku­mentumot hitelesítettek. & J. Áz érvényesülés útjai A mezőgazdasági üzemek juhászati ágazatai és az egyéni birkatartók 1982 jú­niusáig elégedettek lehettek: a magyar árut mindenütt elsőrangúnak ítélték. A gyapjúforgalom sem okozott gondot, hiszen az évi hozam a hazai igényeknek csak hatvan százalékát elégítette ki. Aztán következett a két- hónapi szárazság Ausztráliá­ban, s a kikötők, a bárány­piacok hamarosan az auszt­ráliai állatok bégetésétől lettek hangosak. Ennek ha­tására olcsóbban vették a magyaroktól is a jobb mi­nőségűt. Tolnai Gyula, az Ovi scoop termelési és kereskedelmi igazgatója: — Számítanunk kellett rá, hogy mi csak akkor diktál­hatunk, ha versenyképes lesz árunk. Arra viszont nem számítottunk, hogy még ezeknek a fettételeknek megfelelve is okoz a piac meglepetéseket. A pecsenye- és hízóbárányok 70 százalé­kát az első és negyedik ne­gyedévben kell értékesíte­nünk, ez óriási gorid, mert nálunk nyár elején van a legtöbb pecsenyebárány; ak­kor, amikog dugig yaa * piac. Ezért az egész tenyész­tési láncot át kellett alakí­tanunk: az ausztrál booroo- la-merinót a szapora hús- merinóval kereszteztük. Az első eredmények biztatóak: a siófoki rendszergazda tsz- ben 1,9 a szaporulati arány. Az így kialakított anyaállo­mányt háromféle apaállattal kepesztezzürc. Így jó húster­melő es bosszú, kiváló syaoz (Király Béla felvétele) jas növendékekhez jutunk. Az Országos Fajtaminősitó Tanács a hibridek bejelen-, tését elfogadta. A mezőgaz­dasági főiskola két kutató tanára, ár. Horn Péter és Lengyel Attila nélkül mind­ez megvalósíthatatlan lett volna. Az Oviscoopnak a megye juhajzattal foglalkozó gaz- dasasai = három kijmt&ez vei — tagjai: rendszeresen kérik a szaporodásbiológiai es vemhessegi vizsgálatokat. Az 58—60 ezer anya nyírá­sát három, egyenként 12 ta­gú brigád végzi, bérmunká­ban. A tagok örömmel vet­ték a hírt az új szolgálta­tásról: megkezdték az akiok gépi tisztítását. Ezt hallva az egyik juhászati szakem­ber telefonált: „Kérem, jöj­jenek sürgősen, mert ná­lunk már az akolablakon ugrálnak ki a birkák”... A két év alatt 72 dolgozó tett juhászvizsgát: Javult a gyepművelés is. Az idén két, jövőre pedig három gazdaságban végeznek ilyen jellegű munkát. A tápellá­tás javítására körzeteket hoztak létre. Ma már a leg­korszerűbb fölszerelésekkel látják el a partnereket. A társulás tagjai között Tolna, Pest és Fejér megyei partnerek is vannak. A ter­vek e kör bővítését, az együttműködés szélesítését célozzák. A tavalyi 39 ezer vágóbáránynál az idén 4—5 ezerrel többet kívánnak ér­tékesíteni. Az intézkedések a szaporulat minőségi és mennyiségi javítását szolgál­ja — azért, hogy „diktálni” lehessen, itthon és külföl­dön. Nem a társaság, ha­nem a harmincöt partner érdekében. Pártalapszervezetek a mezőgazdaságban A hirdető fölveszi a kesztyűt A vállalatok közötti piaci verseny élesedik. Nemcsak , külföldön, hanem hazánk­ban is. Egyre több „jó bor­ról” bizonyosodik be, hogy kell neki „cégér”. A rek­lámra költött pénz tehát jó befektetés. Mennyiben vált általánossá ez a fölismerés? — Erről kédeztük dr. Ko­vács Gyulát, a Magyar Hir­dető vezérigazgatóját. — Bár a mai körülmé­nyek között ennek épp az ‘ellenkezője volna indokolt, valamelyest csökkent a hir­detési kedv. A vállalatok egy része épp a hirdetésre szánt forintokon kezdi a takaré­koskodást, ezzel azonban csupán fokozza piaci hely­zetének hullámzását. Szá­mos példa van ugyanakkor arra, hogy azoknak a cé­geknek a piaci helyzete a legkiegyensúlyozottabb, ame­lyek hosszabb távon építe­nek a reklám hatására? —Mérhető-e a reklám ha­tékonysága, s mennyiben ér­dekelt ebben a reklámcég? — Hogy például egy új termék mennyire lesz sike­res a vásárlók körében, az a reklám mellett tucatnyi egyéb tényezőtől is függ. Mindenekelőtt attól, milyen a minősége, külseje. Nem le­het pontosan lemérni, hogy a forgalom alakulásában mekkora a reklám érdeme. Szó sincs azonban arról, hogy a Mahirnek közömbös, hogy mit és hogyan hirdet. Egy esetleges kudarccal végződő hirdetési kampány a reklámcégnek sem jó rek­lám. Akad rá példa, s bár így bevételtől esünk el, hogy eleve lemondunk a szerző­déskötésről, ha magunk sem bízunk a termék eladhatósá­gában, — Sok vita folyik a rek­lámok színvonaláról. — A hirdetések színvonala a reklámszakemberek föl- készültségén kívül sok min­dentől függ. Befolyásolja például a nyomdatechnika, de még inkább a megrende­lő ízlése, igénye. Valóban előfordul, hogy ismeretien nevű cégek, szűk kört érin­tő szolgáltatásaikat — presz- tizsokból — nagy példány- számú lapban hirdetik, pe­dig többre mennének egy ötven személyhez névre szó­lóan szétküldött körlevéllel. Olyan is van, hogj a meg­rendelő még azt is kiköti: a reklámfilmben kinek a kis- unokája szerepeljen... Sike­resebbek azok a reklámok, amelyeknél a megrendelő csupán azt közli, mi a cél­ja, az ahhoz vezető út meg­választását pedig ránk bíz­za. Épp a leghatékonyabb megoldások kimunkálása ér­dekében hoztuk létre az or­szág első reklámtervezéssel és kutatással foglalkozó szervezetét, ök dolgozták ki egyebek közt a Pepsi Cola vagy a Fabulon reklámstra­tégiáját... S egyre több olyan vállalat van, amely már nem egyszerűen reklá­mot kér, hanem megrendeli az egész cég egyéni arcula­tának megtervezését. Ez a megfelelő márkaszimbólu­mok kialakításától az üzlet­kötők egyenruhájának szí­néig sok mindent magába foglal. Aligha vitatható, hogy a jövőben egyre in­kább az ilyen, minden rész­letében kiszámított és meg­alapozott reklámtevékeny-: ség hozhat sikert. — A verseny a reklám- szakmában is fokozódik... — Természetesen. S ez még eredményesebb mód­szerek felkutatására, szol­gáltatásaink javítására ösz­tönöz. Ma minden harmadik reklámra költött forint a Mahir forgalmát növeli. Éri bevételünk egymílliárd fo­rint, s 35 százalékát a kül­piaci reklámtevékenység ad­ja. Ezt a pozíciónkat a jö­vőben tovább kívánjuk erő-; síteni. Bíró Ferene SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom