Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-11 / 110. szám

Magyar—bolgár politikai nagygyűlés Madridi remény Kapcsolataink új távlatai Fővárosunk szófiai vendé­gei délután a kőbányai Pa- taky István Művelődési Köz­pontban rendezett politikai nagygyűlésen találkoztak a budapesti üzemek képviselői­vel. A nagygyűlés elnökségé­ben helyet foglalt Maróthy László, az MSZMP Budapes­ti Bizottságának első titkára és óvan Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai. A két ország hi mríiiszának elhangzása után Maróthy László emelkedett szólásra. Méltatta a szófiai napok je­lentősegét, annak fontossá­gát, hogy a két nép, a két főváros lakói e találkozó so­rán még jobban megismer­hetik egymást. Emlékeztetett arra, hogy a magyar és a boigár nép barátsága a tá­voli múltban gyökerezik. Legerősebbek azok az emlé­keink, amelyek — minden korban — a társadalmi ha­ladásért vívott küzdelmeket idézik — mondotta. — A most 35 esztendeje első ízben megkötött barát- tagi és együttműködési szer­ződés új távlatokat nyitott kapcsolatainkban. E kapcso­latok tovább szélesedtek, ki­terjedtek, új nemzeti, népi és internacionalista tartal­mat kaptak. Különleges fontosságot tulajdonítunk pártjaink testvéri, kommu­nista, internacionalista kap­csolatának. őszintén kívánjuk, hogy a szói a i napok eseménysoro­zata gazdagítsa és fejlessze tovább barátságunkat, sok­oldalú kapcsolatainkat — mondotta befejezésül Ma­róthy Lásziló. Ezt követően Csudcmir Alekszandrov lépett a mik­rofonhoz. Köszönetét mon­dott a meleg fogadtatásért, s tolmácsolta Todor Zsivkov- nak, a BKP Központi Bi­zottsága főtitkárának szívé­lyes üdvözletét. Gsudomór Alexandrov hangsúlyozta: — Ebben az ellentámadásoktól szagga­tott, háborúk lángjától per­zselt, háborús uszításoktól visszhangzó világban a Bol­gár Népköztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság új típu­sú nemzetközi kapcsolatokat épített ki; újra és újra kife­jezi népeinek vágyát, hogy békés világban élhessenek. Bemutatkozik a lengyel Interpress A képen Wieslaw GornlcM, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének tanácsadója tart tájékoztatót újságíróknak a sajtóügynök­ség munkájáról .„A Szovjetunió múlt heti felhívása megalapozott okot ad a reményre, és mielőbbi pozitív választ érdemel” — hangsúlyozta Kast! nagykö­vet, az NSZK delegációjá­nak vezetője, aki a közös piaci tagországok nevében szólalt fel a madridi talál­kozón. Ugyanakkor még „nyitottnak” minősített né­hány kérdést. Anatolij Kovaljov külügy­miniszter-helyettes, a szov­jet delegáció vezetője fel­szólalásában kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben lehe­tőség van a madridi találko­zó mielőbbi sikeres befeje­zésére. Ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy megállapodás csak akkor érhető el, ha egyik résztvevő állam sem törekszik egyoldalú elő­nyökre más államok érde­keinek rovására. A Szovjetunió konstruktív álláspontja egy lépéssel kö­zelebb hozta a megegyezést. Műanyag sípálya. Miskolcon Klava«» Közép­Európa egyik leghosszabb műanyag borítású sípályáját, amejy jelentős társadalmi összefogással épült . A 230 méter hosszú, tíz méter széles, 75 méter szintkülönbségű pálya elsősorban a versenysportot szolgálja, de a hétvégeken a nagyközönség is igénybe veheti (Fotó: MTI — Kozma István felv. — KS) Vita a szövetkezeti demokráciáról A szövetkezeti demokrácia fórumrendszere csak akkor működhet eredményesen, ha tartalommal töltjük meg — ez a véleménye a háromfai Május 1. Termelőszövetkezet elnökhelyettesének, Nemes Istvánnak. Saját tapasztala­tai alapján állítja, hogy — noha a fejlődés kétségbe­vonhatatlan a demokrácia érvényesülésében — a dol­gozók még ma sem tudják minden döntésiéi: jó vagy rossz ügyre adták-e szava­zatukat: előfordul, hogy azért teszik le voksukat egyik vagy másik, javaslat meBett, mert azt a vezető terjesztette elő, valójában azonban nincsenek tisztában a szavazatukkal hozott ha­tározat lényegével. Úgy a a­Kevés résztvevő, sok gondolat Tanácskozás az energiagazdálkodásról Egy rendezvény rangjának jelzésére álitalában alkalmas­nak tartjuk az ott résztve­vők számának közzétételét. Nos, ilyen szempontok sze­rint a SAÉV-szállóban teg­nap tartott energiagazdálko­dási megbeszélés igencsak kicsinek minősülne. A részt­vevőik aránya 20:3 volt a hallgatóság javára, s huszon­három ember a legnagyobb jóindulattal sem nevezehető tömegnek. A somogyi műsza­ki és közgazdasági hónap ke­retében az energiagazdá lko- dási és faipari tudományos egyesület által szervezett eszmecsere említésétől — ezek szerint — talán el is tekinthetnénk. Van azonban egy másfajta mérce is: az elhangzottak súlya. Ez eset­ben a tegnapit jelentősnek kell minősítenünk. A hatodik ötéves terv so­mogyi energiagazdálkodási tevékenységéről és az idősze­rű feladatokról szólt előadá­sában Szakonyi Géza, a Gáz- és Olajszállító Vállalat igaz­gatója. a területi energiapo­litikai bizottság elnöke, Ko­csis Miklós, a Seíag csurgói gyárának főmérnöke pedig a gyár hulladékhasznosító és energiatakarékosságot célzó tevékenységéről beszélt. A két előadáshoz néhány szak­ember fűzött megjegyzéseket. Nem volt hosszú a két előadás és néhány hozzászó­lás nem vett el sók időt, mégis egy sor hasznos gon­dolatot adott. A leginkább figyelemre méltó megállapí­tás — amellyel minden resztvevő egyetértett — mindjárt az volt, hogy mó­dosításra szorul egy orszá­gos törekvés. Az olajat mint energiahordozót szűkös for­rásai, drágasága miatt más­sal kell helyettesíteni — ez az állítás természetesen nem lehet vita tárgya. Ám a résztvevők arra próbálták felhívni a figyelmet — s re­mélhetőleg vaiamelyképp nemcsak egymásét, hanem a döntésre hivatott szakembe­rekét is —, hogy ma az ola­jat majdnem mindenki majd­nem mindenütt gázzal kíván­ja helyettesíteni, s ez va!p- színűleg ugyanolyan hiba, -mint annak idején a nagy „Olajra magyar!” kampány voft. A gáx valóban kiváló helyettesi tó, ám nem min­denható, s ugyanolyan véges lehetőségű, amilyennek az olaj bizonyult; nem szabad tehát ugyanúgy kimerithetet- lennek kikiáltani, min* ré­gebben „cseppfolyós roko­nát”. A tegnapi tanácskozá­son összegyűlt szakemberek szerint a mai közgondoílco- dás „gázimádata” korrigá­landó, mert ha a földgázvá- rás közben elfeledkezünk egyéb lehetőségekről, újra meglepődhetünk, mint ahogy meglepődtünk az olajválság kezdete után is. Félreértés ne essék: nem valami gáz­válság ördögét kívánták a falra festeni, sőt ők maguk is építenének a gázra, de az egyoldalúságtól, a kampány- jellegtől kívánják megóvni Magyarországot és a szűkebb hazát: Somogyot Mi lehet még energiafor­rás? Szó esett a faipari, az erdőgazdálkodási és a mező- gazdasági hulladékról, a napenergiáról, a biogázról, a szénről... Mindenről, ami energiait szolga itathat. Aka­ÓáJyoleről és előnyökről be­széltek, vitáztak a résztve­vők, elméleti igazságok és gyakorlati te pesrote latok ke­rültek. egymás mellé. Tarta­lékokról, nem elfelejtendő, hanem időben előveendő öt­letekről is beszéltek az elő­adók, a felszólalók. Különö­sebb részletezés nélkül — ezt egy energiafölhasználá*- 601 is foglalkozó szaklap te­heti meg — úgy összegez­hetnénk ax elhangzottakat: a sokrétű, mindenre kiter­jedő gondolkodás és • jövőt jobban fölmérő cselekvés szükségességére hívták fői a figyelmet. Kár, hogy nem voltak ott többen, mert így kevesen vi­szik szét az elhangzottak hí­rét. Viszont talán épp a tár­saság kicsinysége jelzi, hogy a szőkébb szakmát és na­gyobb hatásait komolya» ve­vő energetikusok ott voltak a tanácskozáson. S ha ez így van — miért ne volna így? —, akkor e kis gyülekezet­nek valószínűleg hihetünk Latba* FéUr akkor arra is vannak pél­dák — s ezek egyre soka­sodnak — a Május L Tsz- ben, hogy élénk viták bon­takoznak ki a munkahelyi fórumokon. Ha a vezetők nem gáncsoskodást látnak a kritikában, hanem segítő szándékot, a helyzet jobbítá­sát célzó törekvést, akkor aktívabbakká válnak a ta­nácskozások résztvevői, hi­szen tapasztalhatják: sza-‘ vuknak foganatja van, vé-. leményiik nyom a latban, befolyásolhatják a készülő döntéseket. Haramiától ige«, messze van. Ságvár, a vélemény azonban közeli, majdnem azonos. Jakab János tsz-el- nök szerint korábban a ve­zetők és a dolgozók közti kapcsolat hiánya is közreját­szott abban, hogy a szövet­kezetét kétszer kellett sza- nátaii. — Példák sorát idéz­hetném, milyen, következmé­nyekkel járt a szövetkezeti demokrácia mellőzése a ság- vári téesaben — Így az el­nök. S hogy mostanra meg­változott a helyzet, ennek haszna az egész gazdálkodás­ban látható. A vezetőségi üléseken nyilt viták zajla­nak; a munkahelyi közössé­gek — ezeket nem ágazati irányítók vezetik, hanem a közösségek tagjai által vá­lasztott dolgozók — előrevi­vő javaslatokat címeznék a vezetőségnek, a különböző bizottságok pedig érdemi munkájukkal aofc gondot vésőnek la a vezetők vállá­ról. Kőt szövetkezeti képviselő hozzászólásának summázatát adtam abból a vitából, amely tegnap hangzott cl Kaposváron, a Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetek SoJ mogy megyei Szövetségének küldöttközgyűlésén, de idéz­hettem volna a kaposfüredi, a kaposfői, a tatai téesz kül­döttének szavait is, vagy Ti­hanyi Zoltánnak, a Magyar Nemzeti Bank Somogy me­gyei Igazgatósága vezetőjé­nek vagy ár. Pongrácz Ala­dárnak, a TOT főosztályve­zetőjének felszólalását Mindannyian az előterjesz­tett —, és Bog6 Lászlónak, a Teszöv titkárának kiegészíté­sével teljessé tett — tárná-, 0OZ, § szgveskeagü da érvényesüléséihez fűztek észrevételeket, mintegy pél­dázva: ha egy demokratikus fórumon ilyen pezsgő vita alakul ki, a tanácskozáson képviselt termelőszövetke­zetekben sem eshet alább a színvonal. A testület ezőttal először tárgyalt e kérdésről önálló napirendi pontként. A mező- gazdasági szövetkezetek leg­utóbbi, IV. kongresszusa megállapította, hogy az el­múlt időszakban fejlődött a szövetkezeti demokrácia, nőtt a szövetkezetek önállósága, korszerűbb leitt az irányítás, tartalmasabbá vált a szövet­kezetek testületi szerveinek munkája... — Mi indokolja mégis, hogy a megyei szö­vetség legfontosabb vezető szerve, a küldöttközgyűlés foglalkozik ezzel a témával?i A kérdésre az előterjesztés és maguk a felszólalók ad- , ták meg a választ. A kétség-, télén fejlődés ellenére he­lyenként és esetenként föS-l lelhetők még a sematizmust a formalizmus jelei, amelyek: hátráltatják a demokratiz­mus fórumre-ntfezerének tar­talommal való megtöltését: S akadnak kibontakozást gátló külső tényezők is- Ja­vult ugyan a szövetkezeti testületek működése, ám az általános képen belül itt is találni kivételeket, ahol a munka színvonala elmaradt a kívánatostól és a lehetsé­gestől. A szövetkezés demokrácia fiúrumrewiszere — ha betöl­ti rendeltetését — jelentős tudatformáló és termelés-; szervező szerepet kap a gaz­daságban. Fejlesztésének le­hetőségeit kutatták-vitattak a küldöttközgyűlés résztve­vői, s meghatározták a ter- rr^iőszövetkezoték, Sietve a szövetség előtt álló feladato­kat Hogy a véleménycsere nem zárult le a tegnapi vi­tával, bizonyság rá a kül­döttközgyűlés döntése: nemcsak az előterjesztés, ha­nem valamennyi itt elhang-. zott észrevétel, javaslat el­jut a közös gazdaságokba, a tennivalók megvalósításának színhelyére — továbbgondo­lás és célszerű hasznosítás réáett* ■ i. irt ' H, r: XXXIX. évfolyam, 110. szám 1983. május 11., szerda YE I BIZOTTSÁG Á N AKLAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom