Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-08 / 108. szám
Tanún, nogy segíthess! Május 8-a csaknem három és fél évtizede vöröskeresztes világnap. 155 évvel ezelőtt, 1828. május 8-án született Henri Dunant, a nagy svájci humanista, a vöröskeresztes mozgalom megalapítója. Születésnapját tisztelte meg a nemzetközi mozgalom azzal, hogy évről évre új, időszerű jelszót választva a humanizmus szellemében ünnepli meg a vöröskeresztes világnapot. Az emberért Az idei jelszó is rövid és világos: „Tanulj, hogy segíthess!” Aki ismeri a vöröskeresztes munkát, az — s mivel Magyarországon már több, mint 1 millió 200 ezer tagja van a szervezetnek, igen sokan ismerik a tevékenységét — a jelszó hallatán minden bizonnyal az elsősegélynyújtásra gondol. Fontos tevékenysége a Vörös- keresztnek, hogy minél több embert megtanítsanak arra, hogyan nyújtson elősegélyt bajba jutott társának, hogyan segítsen addig, amíg az orvos vagy a mentő megérkezik. A Vöröskereszt-mozgalomnak megszületése óta alapelve, hogy nem elég az emberi segítőkészség, ezeket a segítőkész embereket meg is kell tanítani — azért, hogy eredménye legyen jószándékuknak. A Nemzetközi Vöröskeresztnek is legelterjedtebb önkéntes munkája az elsősegélynyújtás szervezése és oktatása. A Magyar Vöröskeresztnek jó hagyományai vannak már ezen a fontos területen. Négy fokozatú oktatási rendszert dolgoztak ki. Az elemi fokú oktatást az általános iskolák felső osztályos tanulóinak, ennek keretében képezik ki az ifjú egészségőröket, akik vigyáznak iskolájuk tisztaságára, igyekeznek megelőzni a baleseteket, s ha szükséges, a szakképzett felnőtt megérkeztéig elsősegélyben is tudják részesíteni bajba jutott társaikat. Az elsősegélynyújtás második fokozata az alapfokú tanfolyam. Ezeket a Magyar Vöröskereszt több mint 13 ezer alapszervezetében szintén évről évre megrendezik — nemcsak a munkahelyeken. hanem a területi szervezetekben és elsősorban a középfokú tanintézetekben is. A felső fokú oktatás fakultatív módon folyik az orvos- egyetemeken, s néhány éve tantervbe iktatták az Orvostovábbképző Intézet egészségügyi főiskolai karán. A segélynyújtás azonban nemcsak elsősegélynyújtást jelent. A Magyar Vöröskeresztnek ma már mind több, speciális segélynyújtó, mentőcsoportja működik, így sorra alakulnak a vízi, a part menti, a hegyi és a barlangi mentőcsapatok, szaporodnak a közúti elsősegélynyújtó állomások. Mind több helyen szerveznek speciális elsősegélynyújtó oktatást például benzinkútkezelők, növényvédő szerekkel dolgozók, bányászok, segédrendőrök, kijelölt mentőőrök számára. S a jelszóhoz tartozó kör még ennél is tágabb, hiszen a Vöröskereszt lényegéből fakad a humanizmus, a segítségnyújtás a rászorulóknak. Ide tartozik a családvédelmi tevékenység, amely elkezdődik már az iskolákban a családi életre nevelés foglalkozásain, folytatódik a' szülők iskolája előadássorozatain. a gyesen levő édesanyáknak rendezett klub- foglalkozásokon, a csecsemő- gondozáisi tanfolyamokon. Részt vesz a Vöröskereszt a magukra maradt, rászoruló idős emberek gondozásában. Jelenleg mintegy 35 ezer idős, beteg ember ellátásában segít 15 ezer vöröske- tesztes aktivista — társadalmi munkában vagy szerény tiszteletdíj ellenében. S ide tartozik a hátrányos helyzetű családok, elsősorban a gyermekek védelme. A Vöröskereszt fontos hazai segítő tevékenysége a térítés- mentes véradómozgalom szervezése. Segítség segélyekkel Nem volna teljés a kép, ha meg nem említenénk a Magyar Vöröskereszt nemzetközi segílőtevékenységét. Természeti katasztrófák fegyveres konfliktusok esetén és a fejlődő országon nemzeti társaságainak segítése érdekében évről évre sok millió forint értékű segélyt küld; egészségügyi szakértői, orvoscsoportjai segítik egy- egy új nemzeti társaság egészségügyi munkájának kialakítását. „Tanulj, hogy segíthess!” — ezt az idei szép jelszót mindenki úgy szélesítheti, ahogyan tudja: saját vagy tágabb környezetében mindent megtéve a rászorulók segítéséért a Vöröskereszt alapeszméje, az emberi hu-» mánum szellemében. S. M. #■ Északi szomszédaink ünnepe Kevesen tudják, hogy a hitleri horda fegyverei épp abban az országban hallgattak el utoljára, ahol először eldördültek: Csehszlovákiában. 1939. március 14-én az Ostrava melletti Mistekben — a második világháború előjátékaként — német kommandó rohamozta meg a laktanyát, és négy nappal a fasiszta Németország kapitulációja után, 1945. május 12- én Miiin községnél hallgattak el végleg a fegyverek. Ami 1939 és 1945 között, majd 1945 után történt, ma már történelem. A felszabadulás után új élet kezdődött Csehszlovákiában. Nehéz helyzetben volt akkoriban az ország: a köztársaság egyik részének, az iparosodott, városiasodott Cseh- országnak az elmaradottabb Szlovákiával kellett a föl- emelkedés útjára lépnie. A két országrész népe között egyetértés volt abban, hogy a nemzeti felszabadulás művét társadalmi felszabadulással kell betetőzni. Az 1944-es szlovákiai fölkelés és az 1945-ös prágai fölkelés harcosai a korábbi, polgári köztársaságnál jobb, igazságosabb, szocialista hazáról álmodtak. S bár a társadalmi-politikai harc végleg csak 1948-ban dőlt el, a nagytőke korlátozásával, a néphatalom fokozatos erősödésével a cseh és a szlovák nép már a szocialista építés felé indult. Az új Csehszlovákiát végül a szocialista építés teremtette meg. A nemzeti jövedelem 1980-ra az 1936- osnak hatszorosára, az ipari termel es ti zen egyszeresé re nőtt. Szlovákia fejlődése ezen belül különösen szembeszökő. Átalakult az ipar szerkezete. Az acél-, cement-, műanyag-, papír- és szövettermelés mennyiségében Csehszlovákia már • Ez a távvezeték már „atom-áramot” továbbít majd a világ élvonalába tartozik. Északi szomszédaink az élelmiszerfogyasztásban is előkelő helyen állnak: az egy főre futó évi húsfogyasztás meghaladja a 85 kilót, a tejterméké a 230, a cukoré a 38, a zöldségé a 68, a gyümölcsé az 51 kilót. A nyolcvanas évek derekáig Csehszlovákiában az életszínvonal megtartását, az életkörülmények javítását, a népgazdaság intenzi- fikálását tűzték ki célul. A nemzeti jövedelem 14—15 százalékos növekedésével számolnak, továbbá azzal, hogy ennek érdekében 1985A csehszlovák tv-gyártás fölkészült mindkét európai színes rendszer — a Secam és a PÁL — adásra ÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Sikerről szólt a hét első híre: Keszthelyen a helikonon díjeső hullott a somogyiakra. Derekasan helytálltak a seregszemlén megyénk diákjai. Május első hete Somogy nagy részén nem szűkölködött aranyat érő esőben sem; többször is megdördült az ég, és szerdán este egy jókora vihar is kerekedett — útját letört ágak, megrongált tetők, s megdöntött búza- és árpatáblák jelezték. A vihar nem hiányzott, az eső azonban jól jött a mezőgazdaságnak. A földeken látszik már a kukorica sora, virágzik a cukorborsó és kalászba szökkent az árpa. ígéretes szép képet mutat a tavaszi határ, Ezt az ígéretet bizonyosabbá tette a most hullott csapadék. Az eső és a meleg hatására napról napra változik a földeken a kép; kaszálják már a lucernát, megkezdték a szőlő első permetezését; mert az idén korán nyúltak meg a hajtások. Dolgoznak a permetezőgépek a. gyümölcsösökben is: zavartalan volt a virágzás, szépen tisztultak le a fák. A nyarat idéző május eleji napokon megjelentek az első strandolok is a Balatonon. A vízbe ugyan még nem merészkedtek, ám a nap pirosra fogta már a bőrt. A Balatonon befejező szakaszához érkezett a nyári készülődés. A B1B kulturális bizottsága épp a héten tárgyalt arról, hogy a tó mentén milyen kulturális programok várják majd a nyaralókat, pénteken pedig a Balatoni Intéző Bizottság kért tájékoztatót arról, hogy a Balaton fokozott védelmét szolgáló minisztertanácsi határozat végrehajtásának milyenek a megyei tapasztalatai. Mint ismeretes, a határozat a vízminőség védelme érdekében egy »er tilalmat rendelt el, s e tilalmak végrehajtását fokozottan ellenőrzik mindenütt: a szabály ellen vétőket szigorúan felelősségre vonják. Mindez azt a oft szolRálja, hogy a Balatont megőrizzük, a víz minőségének további 'romlását megállítsuk. majd fokozatosan javítsuk. A héten ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Egyebek közt értékelte a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés tapasztalatait, s azt állapította meg, hogy javult az ellenőrzések során a feltáró, megelőző munka. A végrehajtó bizottság kívánatosnak tartotta, hogy az ellenőrzést végzők ezután külön is értékeljék az észszerű és takarékos gazdálkodást, a tartalékok föltárását, a szigorúbb gazdálkodással kapcsolatos követelmények valóra váltását. A kaposvári városi tanács \ végrehajtó bizottsága pedig azt vizsgálta, hogy a megyeszékhely állategészségügyi szolgálata mi ként látja el feladatát. A Siófoki Városi Tanács tagjai a helyszínen is meggyőződtek arról, hogy miként alakul, fejlődik a Bala- ton-parti város, és akik a legtöbbet tettek ezért, azok- Bak átadták a testület elismerését, a Siófok Városért kitüntetést. A héten kezdődött meg a somogyi műszaki és közgazdasági hónap. Nyitó rendezvényén — a szokásoknak megfelelően — átadták az MTESZ-pályázat díjait. Ä szövetség megyei szervezete minden évben a legfontosabb gazdasági, műszaki témák megoldására ír ki pályázatot. Az idén 27-en küldték be dolgozatukat, s a többség az anyaggal és az energiával kapcsolatos takarékosságra ösztönző — gyorsan alkalmazható — megoldásokat javasolt. A takarékosság, J*az ésszerűség szép példáját is jelenti az a gabonatároló, amelyik egy hónap alatt készült el a Surján völgye Tsz sán- tosi majorjában. Nemcsak a beruházás volt olcsóbb, hanem a tárolás is az lesz. A Somogyterv építészmérnökének ipari mintaoltalomban részesített tervét gyorsan megvalósította a szövetkezet — mert szüksége volt rá, és szükségből úgy próbálnak erényt kovácsolni, hogy a ponyvatetős tárolótér kivitelezésére — az itteni tapasztalatok fel- használásával — másutt is vállalkoznak. Ügy látszik, egyik jó ötlet hozza magával a másikat. re 15 milliárd kilowattóra energiát már atomerőművekben állítanak elő. Ritka az az ország, amely ily gyorsan fejleszti atomerőműveit Változatlanul cél a gazdaság irányítási rendszerének tökéletesítése. Nagyobb szerepet szánnak az önelszámolásnak. Figyelembe veszik a világpiaci árakat, de azokat nem engedik közvetlenül hatni a kiskereskedelmi árakra, bár igyekszenek velük orientálni a fogyasztást és ösztönözni a takarékosságot. Mi, magyarok élénk érdeklődéssel figyeljük a hozzánk oly sokban hasonló testvéri Csehszlovákia továbbhaladását és szívből kívánunk sikereket északi szomszédainknak. Fejlődésük kölcsönös érdekünk — a szocialista közösség érdeke. Bevált az Építőipari Gépesítő Vállalat lakossági szolgáltatása, a sajátházépítéshez szükséges berendezések, kisgépek kölcsönzése. Budapest XX. kerületében, a Helsinki úton tavaly megnyitott szakboltban ez év első három hónapjában mintegy ötmillió forint értékű forgalmat bonyolítottak le a kölcsönzéssel. Hasonlóképp élénk az érdeklődés az ugyancsak múlt évben átadott egri és debreceni boltban. Ezekben a boltokban egyebek között beton- 'és ha- barcskeverőket, vakológépet, szállítószalagot, szerelőállványt, sokféle szak- és szerelőipari kisgépet — szögbelövőt, ütvefúró gépet, csempevágó, tapétázó, csőmenetvágó stb. készüléket —, továbbá áramfejlesztő aggregátort, hegesztőberendezest, kompresszort kínálnak. Kölcsönöznek kotrógépet és autódarut is, ám ezeket csak szakképzett ember kezelheti. Ezért ha szükséges, ajánlanak olyan szakembereket, akik a hét végén vállalják e gépek kezelését. A boltok természetesen kisiparosoknak és építőközösségeknek is kölcsönöznek. A vállalat hamarosan megnyitja új kölcsönzőboltját Győrben is, és amint a szükséges helyiséget megkapjak, öt-hat héten belül berendezik, fölszerelik s átadjak új szaküzlétüket Pécsen, Szegeden, illetve Zalaegerszegen is. Terveik szerint a kölcsönzésbe ugyancsak- bevonják az építőipari vállalatok gépparkjának kihasználatlanul álló berendezéseit, ám nagy gondot fordítanak arra, hogy üzletpolitikai elveknek megfelelően csak kifogástalan állapotban levő eszközöket forgalmazzanak. Hálózatfejlesztési _ elképzeléseik szerint a jövő év közepéig valamennyi megye- székhelyen megnyitják az építőgépkölcsönzési boltot. Szintén programba vették, hogy a fővárosban és környékén tovább javítják a gépellátást — második budapesti boltjuk átadásával. ét. Ke Iám Exportra szállítanak Gazdaságos gazdaságon Azt mondja Kozma Géza, a berzencei termelőszövetkezet elnöke, hogy náluk a burgonya „szent növény”. S mindjárt érvel is. Igaz, hogy e háromezer-nyolcszáz hektáros szántóterületüknek mindössze hét—nyolc százalékán termesztik, ám a nyereségűik ötven százaléka belőle származik. A homokos talajon kukoricából vagy gabonából . csak gyengének mondható eredményeket tudnak fölmutatni, így érthető, hogy a legnagyobb figyelmet a burgonyára, a zöldségtermesztésre és az állat- tenyésztésre fordítják. Az utóbbiról különösen sok szó esik ezekben a napokban a határ menti gazdaságban: szeretnék, ha a következő év végén 600 húshasznosítású szarvasmarhával számolhatnának. — Honnan az elhatározás? — Tíz évvel ezelőtt már volt száz húshasznositású szarvasmarhánk, de akkor még a gazdaság jobbára csak a tejtermeléssel foglalkozott 1876-ban a fejőállománnyal olyan egészségügyi gondok voltak, amelyekre két esztendeig nem találtak magyarázatot az állatorvosok. Ugyanakkor a termelőszövetkezetnek abban az- időszakban kellett megkezdenie a hitelek visszafizetését, s ráadásul az ígéretekkel ellentétben nem kaptuk meg az új üszőket Egyszóval: számunkra az bizonyult a legkedvezőbbnek, ha lemondunk a tejtermelésről, s a húshasznositású szarvasmarha tenyésztésére térünk át... Tavalyi eredményeink biztatóak: jó a szaporulat (mint-, egy 95 százalékost, es ala-: csony a borjú el h iiHás" Jó a bevétel is. Kedvező a kötetlen tartás, azért is, mert így ötven helyett százötven állatot bízhatunk egyetlen emberre. — Mindehhez persze legelőkre is szükség van. — Termelőszövetkezetünkben 1150 hektár legelő és rét van; ez a szám önmagában kissé csalóka, mert legelőnek minősül egy olyan 350 hektáros területünk is, amely rendkívül rossz minőségű, s még nem tudjuk, hogy mit kezdünk vele, mert vannak sokkal sürgetőbb feladataink is, mint ennek a gondozása. Elsősége van ugyanis a szántóterület talajjavításának. A termelőszövetkezet elnöke szerint mindent megtesznek, hogy a meglevő gyepterületen is gazdaságosán munka ikodhassanafc. Rendszeresen ápolják, boronálják, simítják a földjét, nem feledkeznek meg a nyári pu- colásról és az újabb műtrágyázásról sem. Évente átlag 2000—2500 forintot fordítanak egy hektárnyi legelőre, hogy a szarvasmarha-tenyésztést még gazdaságosabbá' tegyék. Nagy a keletje most a húsmarhának. Ez ideig ők is csak exportra szállítottak a vöröstarka- limusin keresztezésből származó fajtákból. Megalapo- zottnak látszik az az elképzelésük, hogy saját állományuk szaporulatából feji es z- szék a tehenészetüket — így gazdaságos. N. J. SOMOGYI NÉPLAP \ Bővült a bolt- hálózat
