Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-07 / 107. szám
ft* ti vészét a reklámban A reiaám az értelmező szótár szerint Ca tőkés gazdasági életben a verseny egyik eszközeként) a közönség. a fogyasztók figyelmének feltűnő módon való felhívása, valamely áru (cikk) termék kelendőségének vagy valamely vállalatnak, vállalkozásnak, személynek a népszerűsítésére, valamit, valakit ajánló, népszerűsítő hirdetés, hírverés. A művészet, műalkotás a társadalmi tudat egyik formája: olyan alkotó tevékenység, amelynek célja a valóságnak bizonyos esztétikai elvek szerint, a szép érzését felkeltő eszközökkel való, az egyedi jelenségeket általánosító, tipizáló tükrözése, megjelenítése. Ismerünk műtárgyakat, irodalmi alkotásokat, amelyeket reklám céllal, megbízásból hoztak létre. Toulouse Lautrec plakátjait, az Art noveau, a szecesszió művészednek plakátjait mint műalkotást tartja számon a szakirodalom. De említhetnénk Berény Róbert és Ko- necsni György vagy Pór Bertalan plakátjait is. És sorolhatnánk irodalmi, zenei példákat is. Hogy a fotómű- vészetröl, a filmről ne is beszéljünk. A napokban Művészet a reklámbein címmel kiállítás nyílt a Pataky István Művelődési Központban. A Fabu- lon termékek propagandaeszközeit mutatja be a kiállítás. Szép nők a plakátokon, akik a Fabulon-tól nyerték bőrük szépségét, selymessé- gét, lazaságát. Szép nők — tükör előtt, vízesés alatt, romantikus környezetben, lenge ruhákban és sejtelmes ruhátlanságiban. S egy szellemes ötlet — Szyksznian Vanda grafikus műve — a Minden bőrre Fabulon felirat egy bájosan esetlen víziló najza alatt; de ezt az ötletet a kiállítás bevallása szerint nem merték megvalósítani. K. M. Elefántok, bölények, krokodilok Vadvédelem Vietnamban A vietnami zoológusok riadót fújtak: az egykor itt élő állatfajok egy része teljesen kihalt, mások a hegyen oe szorultak. Pedig Vietnam valamikor valóságos ál lat paradicsom volt, a hatalmas erdőségekben és a Vörös-fo.yó völgyében évszázadokkal ezelőtt elefántok és orrszarvúak, tigrisek, vad vízibolé- nyek és szarvasok éltek, a vizekben krokodilok tanyáztak. Az ősi állatfajok ritkulása már a XVL században megr- kezdődött, amikor földművelés céljára a síkságokon irtani kezdték a dzsungelt (Évszázadunk kezdetére Hanoi körzetéből például már teljesen eltűntek az erdők.) A gyarmati uralom vadászai szintén valósággal .irtottak egyes állatfajokat: eltűntek az orangutánok és tapírok; az orrszarvúak, a vízibölények a kihalás szélére kerültek. Az elefántok, tigrisek és párducok a hegyekbe szorultak. A háború hosszú évei, a gátlástalan bombázások ugyancsak nagy veszteséget okoztak a vadállományban. Még súlyosabb károkat jelentettek az amerikaiak Emlékeztető az amerikaiak agressziójára: Lombtalan erdők Dél-Vietnamban. lombtalanító és mérgező egységei. (Az USA hivatalos adatai szerint Dél-Vietnam erdőségeinek tíz százalékát pusztították el.) Vietnami tudósok mo6t felhívással fordultak a társadalomhoz a fenyegetett állatfajok érdekében. Szovjet szakértők segítségével mindenekelőtt hozzákezdtek a megmaradt vadállomány felméréséhez. Dac Lac tartományban, a Központi Fennsíkon az elefántok. Dong Nai és Phu Khanh tartományokban a krokodilok védelmére tettek lépéseket Ugyancsak Rabolt kincs a tenger mélyén Valahol a Karib-jengeren 25 méteres mélységben egy korallzátonytól rejtve tengeralattjáró fekszik a homokon. Közel 40 éve van a víz alatt, de a tengernek ezen részén a víz — állítólag — nem kedvez a korróziónak. A hajó csapóajtói zárva vannak, a hajótest sértetlen és ultrahangos vizsgálatok tanúsága anerint még van benne levegő. A hajó alakja különleges, parancsnoki tornya szokatlanul elől van, vágósarkantyúja is hatalmas és különösen erősnek látszik. Nincs rajta a szokásos azonossági szám, csak egy brotiztábla, ezzel a felirattal: „Hamburg, Németország, készült 1944-ben", Roger Miklós, amerikai (!) raSalkozó fedezte fel a tengeralattjárót Miklós eredetileg a tengeri kármentéssel foglalkozott és a tengeralattjáró is főképpen a ballasztként használt nagy tömegű és drága higany miatt érdekelte. De most a londoni Times-mak elmondta, hogy felkeltette érdek lődését a tény: ez a német tengeralattjáró nem hasonlít a második világháborús német „U-hajókhoz”. Utána nézett a londoni második világháborús okmányokban és kiderült, hogy azon a környéken „hivatalosan” soha nem tűnt el a náciknak tengeralattjárójuk. Megmutatta a hajóról készült vázlatot az NSZK-ban még élő egykori tengeralattjáró-pa rancs no- koknak: egyikük emlékezett rá, hogy Hamburgban a háború idején gyártás közben látott ilyen típust. Állítólag kilenc ilyen hajó készült akkor, Hermann Goring birodalmi marsall megbízásából, azzal a céllal, hogy a háború végnapjaihoz közeledvén fedélzetére vegye a náci méltóságokat, családjaikkal és Európa minden részén összerabolt arannyal, műkincsekkel együtt — majd nekivágjanak az óceánná k 1 Dél-Amerika felé. Az amerikai ügy tudja, hogy annak üdéjén mind a kilenc hajó kifutott Hamburgból a tengerre — de azóta egyről sem hallott senki. Roger Miklós szerint a nácik egyik „kincseshajója” fekszik a tenger fenekén — hogy pontosan hol, azt egyelőre nem árulja el. Nemzetközi vállalkozásit sürget, hogy — minit mondja — a műkincsek, arany és értékek visszakerüljenek tulajdonosaikhoz, múzeumokhoz. Nem tudni még, hogy felszínre kerül-e valaha is ez a 200 tonnás, 72 méter hosz- szú „kísértethajó” — benne talán a kinccsel és menekülő nácik porladó zó maradványaival. A MAHART BALATONI HAJÓZÁSI ÜZEMIGAZGATÓSÁG felvételre keres asztalos, hegesztő, lakatos, építőipari segédmunkásokat és általános iskolát végzett, úszni tudó, 18. életévüket betöltött férfiakat matróz munkakörbe. Juttatások: MÁV arcképes utazási igazolvány, munkaruha, étkezési ellátás. Vidéki férfiak részére — szükség esetén — munkásszállást biztosítunk. Az iskolai és szakmai képzést támogatjuk. Jelentkezni lehet: személyesen a MAHART munkaügyi és szociálpolitikai csoportjánál. ' I M : Siófok, Krúdy sétány (hajóállomás) Telefon: 10-044 ír»;«« Lóleltár A világon összesen SÍ millió lovat tartanak számon, ebből hazánkban mintegy 110 ezer él. A hazai löállom.ány fele a háztáji és kisgazdaságokban található, ahol még szükség van az élő vonóerőre. S az utóbbi időben mintha a tenyésztési kedv megélénkült volna: egyre inkább igénylik a hidegvérű mének utódait, az úgynevezett „erőlovakat”. A sport- és versenylovak külön kategóriába tartoznak. Ezek hazai törzstenyészetei változatlanul a világelsőik közé tartoznak. A versenylótenyésztés nyereséges, még akkor ts, ha a sport- és versenylovak az állami tulajdonban lévő lóállománynak mindössze 5 százalékát teszik ki. A fiatal, betanítatlan .állatok persze kevésbé értékesek, mint a lovas hagyományokkal rendelkező tájkörzetek által felnevelt és „kioktatott” lovait. Az utóbbi évtizedek során bebizonyosodott, hogy a lótenyésztés legjövedelmezőbb ága a versenylovak tenyésztése. , A lósport ma már persze csak teli vértenyészetekből származó állatokra tart igényt. Egy ilyen szép példányt láthatunk a képünkön, a gyakorlatozás fáradalmai után kissé megpihenve. A TULIPÁN TÖRTÉNETE A Miomíélék családjába tartozó tulipán-nemzetségnek eredetileg mintegy 50 faja ismert. Neve a perzsa „toli- han”-ból származik, amelynek jelentése: turbán, s nyilvánvalóan a virág alakjára utal. A kecses virág valószínűleg ázsiai eredetű, a sztyeppékén volt az őshazája. Onnan a perzsák és a törökök útján került Közép- Euróipába, majd még nyugatabbra. Német-Alföldre 1557- ben jutott ed a tulipán, ahol csakhamar annyira megkedveltek, hogy termesztése rendkívül intenzívvé vált. A krónika szerint a hollandok 1629-ben már ezer fajtáját ismerték és termesztették. Hollandia lett a tulipán új hazája. Botanikai szempontból is nagyon érdekes a jelenség, ugyanis a tulipán rendkívüli alkalmazkodóképességéről tanúskodik. A sztyeppek száraz éghajlata után nagyon otthonosan érezte magát a hollandok tengerrrielléki, csapadékban bővelkedő földjén is. A tulipánok alapvető palettáját a következő színek alkotják: fehér, sárga, narancssárga, rózsaszín, piro6 és fekete-piros. E színek kombinációjával jönnek létre az új színek és a különféle minták. Egy kooperációs megállapodás értelmében hsainkban is foglalkoznak a holland tulipánhagymák szaporításával. Kéjünkön: egy e célra létesített szabadföldi ■ kertészet életébe pillanthatunk be a virágzás időpontjában. ÉIU* »w megszervezik a még megmaradt tigrisek, párducok, vadkutyák, bölények, szarvasok, valamint a gibbonok, maká- kólk és más majomfajták védelmét Á siker receptje Mi a receptje a hollywoodi filmsikereknek? Ezzel a kérdéssel ma már tudományosan is foglalkoznak. A dél- kaliforniai egyetem film- es tévés karának egyik tanszék- vezetője, Beverte Houston válaszának alaptétele mégsem tűnik túlságosan bonyolultnak: a hollywoodi Ilim azért sikeres, mert maradéktalanul arra törekszik, hogy szórakoztasson, és kielégítse a néző igényeit. A nézőt „jóllakatni” persze nem egyszerű dolog. Houston asszony szerint a nem amerikai filmek, vagy a kísérletező alkotások cselekményének nincs világos befejeaese. A hagyományos hollywoodi filmben ezzel szemben minden mindig egyértelmű és jóil követhető: az elején feltárják a problémát, majd annak kibontásán és megoldásán keresztül figyelemmel lehet kísérni a jellemek fejlődését, a film végén pedig mindenre kielégítő választ kapunk. A szakértő hangsúlyozza: hogy a befejezésnél éppen ez az egyértelműség a fontos. Egy hollywoodi trükk a sok közül: a színész sohasem beszél egyenesen a közönség felé, a vágásnál gondosan ügyelnek arra, hogy a történés folyamatos, a néző számába a lehető legtermészetesebb és harmonikusabb legyen. A ieivevögépek mindig a cselekvő szereplő szemszögéből láttatják a cselekményt. Ezeket a megoldásokat használják nem amerikai filmekben is, de sehol nem élnek vele olyan régóta — ötven éve —, mint Hollywoodban. A nagy stúdiók hűek maradnak az álomipar hagyományos sikerei veihez. A nagy filmtársaságok ott állnak mögöttük, hogy mindezt a lehető legnagyobb haszonnal eladják. A szórakoztatásra irányuló törekvés valójában.azt szolgálja, hogy a filmek a közönség legszelesebb rétegeihez juthassanak el — mert — ilyen egyszerű a dolog — minél többen tolonganak mozi pénztárak előtt, annál nagyobb a filmtársaság bevétele. Hollywoodban — mostanában különösen — szóba sem jöhet olyan film elkészítése, amellyel kapcsolatban bizonytalan, hoz-e pénzt a konyhára. Az utóbbi évek hollywoodi produkcióinak sokat kell áldozni a sikerért. Ma már átlagosan tizenegy millió dollárra van szükség egy hollywoodi film elkészítéséhez, és csaknem a dupláját költik a reklámozására — s ez a legnagyobb hollywoodi trükk. SOMOGYI fS NÉPLAP
