Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-04 / 104. szám
NAD0LOS, ÁTJÁRÖFALU Elet a homokon Tizennégy éve jártam először a nadalosi perzselő homokon; B. Tibor hozott ki motorkerékpáron, hogy faluja lakóit meghallgatva közösen sürgessük az illetékeseket; építsék meg végre a bekötő kövesutat, amelynek ágyát a helyiek addigra szépen megvetették. Az út megépült, de egykori útikalauzomat már nem találtam, elköltözött ő is. Sokan léptek arra a kövesútra, hogy örökre elhagyják a szülőfalut, mondja a községi közös tanács elnöke Sárdon. Pedig tizenkét buszjárat köti össze Nadalost a külvilággal. A hanyatlás jellemző stációja az az utóvédharc, amelyet a fogyasztási szövetkezet és a falu vív: bolt legyen-e a ritkán használt kultúrotthon- ból. Néhány ház üresen áll, Józsi bácsi szenvedélye más épületek gazdára leltek: bú- csús cigányok, erdei emberek, sorstragédiás ne- hézéletüek, kispénzű nyugdíjasok, városi zaj elől menekülők, hazatért disszi- densek menhe- lyévé vált a nadalosi homok is; lassanként többen lesznek, mint az őslakosok. Néhány markáns arcéit igyekszem felvillantani annak reményében, hogy általuk ennek az átjárófalunak — nincs rá még szociográfiai kifejezés — életmódjába, hangulatába is bepillantást nyerjen az olvasó. ként hajlott a szülői szóra. Cséplőgépük volt, odafogadtak magúkhoz egy öreg mestert eltartásra — holtig tartó megtakarításra .—; Vadrtk József aztán kitanította őt a szerelőszakmára. Mindegy volt, hogy szecskavágó, kerékpár, vetőgép, répavágó, cséplőgép — ő értett a javításához. Munka volt bőven. — Mindig csak a munka, a gép és a föld? Józsi bátyámék sohasem mulattak? — Nézze csak azt a trombitát ott, a falon! Mi, Ballér fiúk bandát alakítottunk. Lakodalmakat muzsikáltunk: kisértük a násznépet rézszóKi paiántázzi a forintot? Tálléik Pest környékéről költöztek ide A feleség — az egykori Fehérvári Tekla — okleveles tanítónő, külkereskedelmi tisztviselőként ment nyt^díjba; Táll Gábornak is volt íróasztala. Mi hozta ide őket, amikor bezárult mögöttük a fővárosi munkahely kapuja? Táll az ujjait dörzsöli, mintha pénzt számolna; itt könnyebb a megélhetés. Tekla asszony a íejgörcseire hivatkozik, amelyek itt azonnal megszűntek. Azért mégsem ennyire egyszerű az életmódváltásuk története. — A Népszavába» olvastuk a hirdetést, hogy Ne- mesdéden huszonötért eladó egy ház ötszáz négyszögöl kerttel. Látatlanban megvettük. Megfizettette velünk a sors a könnyelműséget: a dédi házat kirabolva találtuk, a huzat volt benne az úr, az csapdosta az ajtaját. Kijött a rendőrség és a helyszínelők gépkocsivezetője megsajnált bennünket Tudok én maguknak valamit, azt mondja, és elhozott minket Nadalosba. Nyolcvanezerért megkaptuk ezt a házat Három szoba, nappali, konyha, kamra, kert, erdő. A tulajdonos Marcaliba költözött Nem völt rossz vásár, valóságos kis kúria, amely beljebb épült az utcánál. A kert — ahogy mondják — először csak gumiabroncsot és ócskavasat termett Fölcsaptak „bányásznak”, rendbe tették, a foghíjas erdőt meg pótolták hetven fenyőcsemetével. A három év krónikájához tartozik, hogy hidrofor szolgáltatja a vizet, de a fürdőszoba bá már nem biztos, hogy bevezetik .. „ Megpróbálták a farmeréletd: baromfit., nyulakat tartottak — a tapsifüles-áUoniányt felszámolták, amikor a felvásárlási ár visszaesett —, művelték a kertet, Voltaire szellemében. Közben Tállné anyja is Vett itt házat és ifjabb Táll is letelepült Nádaloson. — Egyenesben vannak... — Egyenesben, hogy elmenjünk innen. Ami először idegnyugtató csönd,, az később idegölő egyhangúság .., Vendég jön: Kornél, a volt fővadász, aki két év óta él itt magángazdaként, angóra- nyulakat tenyésztve. A meg- gyehatárrol ide települt szelíd óriás, tüskét hönd a szí-,. vében. , miami * írjegkegerithette, hogy itt kötött ki, de nem akarja az okot nagydobra verni. Lelke rajtaT így is nagyon rokonszeftves ember. Hallgatja házigazdáinkat, akik nem titkolják csalódottság ukat. — Tudják, milyen falu ez? Csak önzéssel találkoztunk itt Ha egy gyufaszállal több van, ' már irigykednek. A pénz, a pénz, a pénz... Hiába kértünk tahácsot tőlük, mit és hogyan. Adtak, de rosszat. Tanuljuk meg a saját zsebünkre, amit ökmár tudtak.-' Hallottak már olyat, hogy a csalánt termesztik? Itt azt csinálták, mert „a disznyót csak csoliányon. lehet nevelni”. Alig győztük kiirtani a kertben. Legszívesebben a forintot is palántádnak 1 Mi előbb-utóbb búcsút intünk Nadaiosnak, Azért a palántákat még megöntözik ók is ... * J Ütött az óra, mind a száz ' Ballér papa szomorú, hogy mind a száz óra ütött Nada- los fölött és átjárófalu lelt belőle; nemsokára kevesebben maradnak ók, a régiek, mint a jövő-menő lakosok; lám az újsori cselédeidből is hírmondó maradt csak. Ballér József szürke tüskehaja alatt a homlokán még mélyebbre árkosulnak azok a V betűk, pedig a szája melletti vonásokból az tűnik ki, hogy mosolyok . . alakították arcát az eltörpült évtizedekben. Ö a leghíresebb ember Nadalosoru — Az órák adjál? az- életeim értelmét — vallja be a hátsóudvari műhelyben. — Az óra olyan , szolga, „aki”, éjjel-nappal szolgálatot telje-, sít. Nem volt ő órás sohasem. Gyermekkorában várta a 28 hold, ő volt a legidősebb fiú az öt közül, és bátyja egy lánynak is. Apja hallani sem akart másról; ő meg jó fiúval az esküvőre, s hogy besötétedett, akkor meg áttértünk a vonós szóra. Az én egyik hegedűtanítóm még él itt a faluban., de az a banda, hej régen széthullott. Három testvérem maradt oda a háborúba ... * Az órák szenvtélenül darabolják az időt, ingájukkal söpörve a semmit. Ideje a témaváltásnak, hadd simuljanak ki Ballér papa homlokán azok a kányabetűk. — Mikor kezdett órákat gyűjteni? — Egyszer valami finomabb munkát csináltam a műhelyben, amikor hörtelen gondolatom támadott: a pallóson van egy rossz, gömbölű óra, én azt megcsinálom. Hogy mondjam magának? Én tudtam, hogy képes vagyok rá! Meg is csináltam. Nincs az az óra, ami kifogna rajtam, én azóta mindig győztem ellenük, pedig hét éve javítgatom őket A legöregebb trz Európai Biztosító Társaságé volt, az 18iU)-es évszám olvasható rajta. A többi száz sem mai őrá. Hozzák neki a padlásokról, szemétdombról a semmire se jó ketyégőkét; ő meg gyógyíthatja. babusgatja ókét. A hetvenkettedd'k éveljen jár. — Nem fél az időtől? — Amíg a szemem jő, a kezem nem reszket, addig nem. Hiszen az óráim közt lehetek 1 (Folytatjuk.) Leskó László Fotó: Makai Károly Somogyiak a szekszárdi kiállításon Május 18-án nyitják meg Szekszárdon a dél-dunántúli mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállítást. Négy megye — Baranya, Fejér, Tolna, Somogy — mezőgazdasági és ipari üzemei vesznek részt termékeikkel a területi seregszemlén. A május 23-ig tartó rendezvénysorozat célja a résztvevők szakmái bemutatkozása, ezen belül az új, korszerű műszaki technológiai és biológiai megoldások szemléltetése. A kiállítás érzékelteti a gazdálkodás eredményeit. A kiállításon bemutatnak A meleg víz ingyen van Zöldségtermesztés kérdőjelekkel Három évvel ezelőtt a háromfai termelőszövetkezet 35 hektár területen foglalkozott szántóföldi zöldségtermesztéssel. Tavaly már jóval kisebb területre ültettek paprikapalántát, az idén pedig csak 12 hektáron kertészkednek. Pedig itt vannak hagyományai a paprika- és a paradicsomtermesztésnek. — Miért döntöttek így? — Mert ráfizetéses a zöldségtermesztés — válaszolta Horváth István, a termelő- szövetkezet elnöke. — Márpedig ami nem nyereséges, azzal nem szabad foglalkozni. — Az érv kétségkívül meggyőzd. Am vizsgálták-e, hogy miért ráfizetéses? — A vizsgálatot a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem végzi. A Zöldért bízta meg, hogy több gazdaságban, így a termelőszövetkezetünkben is, készítsen felmérést, kísérje figyelemmel a zöldségfélék útját a termeléstől az értékesítésig, és tárja fel azokat az okokat, amelyek a veszteséghez vezetnek. — Az ágazat tehát ráfizetéses, mégsem szüntették meg egészen. Nem ellentmondásos ez? — A 12 hektárt kénytelenek voltunk meghagyni, mert foglalkoztatási gondjaink vannak; csak így tudunk munkát adni tagjainknak. A tsz-elnök szerint a foglalkoztatási gondok megszüntetésének kézenfekvő módja a melléküzemág létrehozása. Ezzel nemcsak állandó munkaalkalmat tudnak teremteni, hanem tisztes nyereséghez is juthatnak. Terveznek is Háromfán egy könnyűipari üzemet, illetve tárgyalnák egy másikról a szomszédos segesdi termelőNegyedik alkalommal ért el arany fokozatot Marcaliban — megyénk legnagyobb szövetkezeti könyvesboltjában — a Lengyel József szocialista brigád. Tavaly 7,2 millió forint értékű könyvet és hanglemezt adtak el, az előző évinél egymillió, a tervezettnél hétszázezer forinttal többet A bolt munkáját segítő 70 bizományos is hozzájárult e szép eredményhez. Közülük tavaly kiemelkedő munkát végzett Horváth Tibomé ba- latonkeresztúri boltvezető, Búza Józsefné, a marcali ruházati áruház dolgozója, Székely Antalné a marcali Mechanikai Művek gyáregységében, Präger Lászlóné a marcali kórházban, Tóth Józsefné Balatonfenyvesen és Szakmáry Gézáné a tapso- nyi takarékszövetkezetben. Az idei forgalom is biztatóan alakul, április végéig százhúsz mezőgazdasági és élelmiszeripari újítást. Ebben az időszakban tartja ülését hazánkban a KGST élelmiszeripari állandó bizottsága, s a nemzetközi testület tagjai is megtekintik a szekszárdi rendezvényt. A négy megyéből érkező üzemek 1500 négyzetméternyi fedett és 7000 négyzetméter szabad területen mutatják be termékeiket. Megyénk mezőgazdasági és élelmiszeripari termelését az állami szektorba tartozó üzemek képviselik Szekszárszövetkezettel. A szövetkezet érdeke ezt kívánja. Ám felvetődik a kérdés, mi lesz velünk, vásárlókkal,' mert ha kevesebb paprika terem és. nőnek az árak. — A melléküzemágak; mellett békésen megférne aj paprikatermesztés — mondta az elnök — hiszen az ott dolgozókat a szedés idejére átirányíthatnánk. Ehhez azonban az kell, hogy érdemes legyen a paprikával foglalkozni. Ha a keszthelyi vizsgálat bizonyítja, hogy lehet nyereséggel dolgozni, ak- • kor mi is szívesen megtartjuk a jelenlegi területet, sót még növelnénk is. Hogy a háromfai gazdaság nem zárkózik el, azt bi-< zonyítja, a kertészetünk Háromfa határában mintegy 3000 négyzetméter fólia alatt foglalkoztak hajtatott paprika termesztésével. Az olajkályhával való fűtés azonban drága, így megszüntették a kertészetet, a fóliasátrakat pedig néhány kilométerrel arrébb, Tarany határában húzták föl, mert ott meleg vizet találtak a kutatók. — Mégsem termelnek itt primőröket. — A jelenlegi körülmények között nem lehet. A szakemberek szerint a kút- ból feljövő víz 5000 négyzetméter alapterületű üvegház fűtésére elegendő, ám az üvegházakhoz kétmillió forint kellene, az pedig nincs. Azért persze megpróbálunk valamit. A télre kísérletképpen fölállítottunk két kettős fóliasátrat; az egyikben paradicsomot, a másikban paprikát ültetünk. Ha beválik, akkor a következő esztendőben az atádiak konyhájára is elegendő primőr zöldséget szállítunk majd. kétmillió forint értékű könyvet adtak el. Sikeres volt a mezőgazdasági szakkönyvek hónapja és sok könyv talált gazdára a húsvéti könyvvásáron is. A bolt most az ünnepi könyvhétre készül, körzetükben több iró—olvasó találkozót is rendeztek. Megélénkültek a szállítások, a nyár közeledtével megfelelő készleteket juttatnak azoknak a boltoknak, pavilonoknak, amelyeknek ellátása a marcali könyvesbolt feladata. Balatonberénytől Boglárlel- léig több bizományosa van a boltnak. Az iskoláknak a fölmérések alapján megrendelték már a tankönyveket, mintegy 1,2 millió forint értékben. Visszatérően sok munkát ad ez a ,bolt dolgozóinak, hiszen több mint százezer kötetet kell eljuttatni 38 iskolába. A könyvellátás egyébként jó, az újdonságokat csaknem a fővárossal egyi dobén kapják. dón. A Nagyatádi Konzervgyár befőttéivel szerepel a kiállításon, s láthatjuk majd a Somogy megyei Sütőipari Vállalat, a Kaposvári Cukorgyár, a Kaposvári Tejipari Vállalat termékeit, ott lesz a siófoki, a balatonbog- lári, a Baíatonnagybereki Állami Gazdaság, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság, a Balatoni Halgazdaság, a Dél-somogyi Állami Gazdaság, a Kaposvári Húskombinát, valamint a két kaposvári közös vállalat, a Kahyb és a KSZKV is. mai kommentárunk Nőjön nagyra a fa! Ebben és a következő hónapban — s így van ez minden évben — a szokásosnál is több figyelmeit fordítunk környezetünkre. Reu Wt leszűrne magunk körűi, fásítunk, virágosítunk. S lesz- szük mindezt részben saját kezdeményezésre, belső indíttatásból, részben pedig társadalmi munkaakciÓK során, szervezett keretek között, de mindenképpen azonos céllal: munka- és lakóhelyi közérzetünket jobbítjuk. Parkosításra, fásításra, virágosításra Nagyatádon például csaknem hatszázezer forint értékű társadalmi munkát fordítottak tavaly, Kaposváron pedig több mint 9,6 milliós település- szépítést és 11,4 millió forint értékű környezetvédelmi munkát végzett a lakosság. Az atádiak az idén folytatják a Kiszely- és a Jókai- lakótele p parkosítását; 5,7 millió forintnyi társadalmi munkát szánnak település- szépítési, négyszázezer forint értékűt pedig környezetvédelmi célokra. Viszonylag kevés szó esik arról, milyen sok munkát végeznek az iskolások intézményükben és lakóhelyük közterületein a természet és a környezet védelméért, szépítéséért — pedig ott serénykednek ők is tanítóik és tanáraik felügyelete alatt, szakemberek irányításával, s a községek, városok vezetői számítanak is szorgalmukra. Marcaliban például tanulók vállaltak védnökséget a parkok fölött, s ennek alapján hatvanezer négyzetméternyi területet takarítanak ' rendszeresen: a Mikszáth úti általános iskola diákjai a Csibészke játszótéren, a Lady János gimnázium fiataljai a Béke parkban, az 522. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói a Berzsenyi parkban, a Noszlopy Gáspár Általános Iskola gyerekei pedig a Felszabadulás parkban viselik gondját a zöldterületnek: évente négyszer végeznek itt nagytakarítást. Ugyanakkor a felnőttek is segítségükre sietnek, amikor csak kell. Épül Csömenden az úttörőkirándulóközpont; az idén bekerítik, füvesítik az udvart, fákat, cserjéket ültetnek, asztalt és padokat állítanak föl, s fölszerelik a röplabdapályát. A Mikszáth úti általános iskola új épület- szárnya körül területrendezést végeznek, és sor kerül a szakmunkásképző intézet épülő sporttelepén a feKöltésre, a föld szétterítésére, bozótirtásra... Hosszan sorolhatnánk még, hány somogyi iskolában dicséri a rend, a tisztaság, a szép környezet a tanulók munkáját. A városok új lakótelepein épülő oktatási intézményeknél nincsenek több évtizedes fák — amit most ültetnek, bizony, hosz- szú időbe telik, míg árnyékot ad. Mégis ültetik a fát, nagy ügy buzgalommal, azok a felsősök, akik tudják: ők már nem húzódhatnak alája, nem élvezik hűvösét, csak azok, akik sok év múlva utánuk jönnek. Mindehhez, a természet szeretetéhez és a környezet megbecsüléséhez tőlünk, felnőttektől veszik a példát. Gondoljunk csak arra, hogy ebben és az önzetlenül végzett társadalmi munkákban mindig követésre érdemes példával szolgáljunk. Csak igy maradhatnak szépek, rendezettek tereink, parkjaink évtizedek múltán is. H. F. SOMOGYI NÉPLAP N. J. A negyedik arany Megrendelték a tankönyveket Tállck menni készülnek
