Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-29 / 126. szám
Könyvespolc ti Segítsük őket Minden megyében működik legalább egy i fjúsági otthon, s ötre nőtt hazánkban a gyermekvárosok számai Az állami gondozott gyermekek közül ifjúsági otthonokban mintegy 3500—4000 kiskorú él. Somogybán Kaposváron és Siófokon működik egy-egy ilyen intézmény. Az itt élő fiatalok értelmi és érzelmi nevelése kulcskérdés, ennek része az ellátás és a munkalehetőség biztosítása is. A szakmai képzettség megszerzésére, a közösségi életre való nevelésre pedig az itt dolgozó felnőttek fordítanak nagy gondot. A gyemnek- és ifjúságvédelem új intézményrendszeréről azért is szólunk, mivel az ifjúsági otthoni nevelés a köznevelési rendszer szerves része. Együttműködnek az ipari, mezőgazdasági üzemekkel, fölkészítik a fiatalokat az önálló életvitelre, elősegítik a saocialista életmódra nevelést és a társadalmi beilleszkedést. A mai nemzedék a dinamikus társadalmi-gazdasági fejlődés, az életszínvonal növekedése és a társadalmi demokratizmus szélesedése időszakában nőtt fel. Ugyanakkor az ifjúsági otthonok problematikája élői, megoldásra váró valóság,' a megoldása a szocialista fejlődés realitásához kötődik. Az ifjúsági otthonok mint intézményrendszer megérdemli a közvélemény figyelmét. Nemes célt szolgálnak, emberi-segítő szándékúak, és számos pozitív tett jellemzi tevékenységüket, Somogybán a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet szervezeti egységeként 1968 óta működik Kaposváron ifjúsági otthon a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának Dallos Ida munkásszállásán. Az itt elhelyezett fiatal munkásleányok közül többen elvégezték a dolgozók esti iskoláját, szakmunkás-bizonyítványt szereztek, a gyár törzsgárdatag- jaivá váltak. A munkáltató biztosítja a kedvezményes szociális ellátást, a szabadidő hasznos eltöltését. Klub- foglalkozásokat szerveznek, bevonják a fiatal munkásokat az önkéntes tűzoltótes- tiileti tevékenységbe, kirándulásokat, fórumokat rendeznek. A KISZ éa az Ifjú Gárda tagjaiként megismerik e szervezeti életet, szervezett munkásokká válnak. A szállás csak névleges, mivel a gondoskodás olyan minőségi formában tapasztalható, A Hernádi—Jancsó páros irányításával Nagyvázsonyi játékok Megadó®« hallgattak magyarok és törökök, kurucok es labancok, tisztek, legények, lovasok, talpasok. Kinizsi Pál sem emelgette legendás malomkövét A balesetvédelmi oktatás alól senki sem vonhatja ki magát. A próbáknak, majd a színpompás, látványos játékoknak ez elengedhetetlen előfeltétele. Nagyvázsonyban készülnek az idei lovasjátékokra. Abban a Nagyvázsonyban, amelynek történelmében föllelni a játékok valóságtöredékeit. Mátyás király híres vezére, Kinizsi Pál a monda szerint malomkőtálcán kínált frissítővel hívta fel magára a vadászó nagy király figyelmét Sok csatában győzött, jutalmul több várat kapott, köztük — a korabeli feljegyzések szerint 1472-ben — Vázsonykő várát, tartozékaival együtt. A felszabadulás'után 1954- ben a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal javaslatára meg is kezdődött a vár helyreállítása. Hat évig tartott a munka, s befejezésével szinte nyomban birtokba vették a kirándulók, a turisták, a várak iránt érdeklődő hazaiak és külföldiek. Ez az érdeklődés és a Nagyvá- zsonyhoz fűződő történelmi emlékek adták az ötletet a lovasjátékok megrendezéséhez. idei nagyvázsonyi lovasjátékok forgatókönyvének megírására és a rendezésre ezúttal ők vállalkoztak. A gazdag program feszített munkát igényel valamennyi résztvevőtől, akiknek többsége most is amatőr. A lovasok zömét egyébként — mint a korábbi években is — a dunántúli lovasiskolák adják, legtöbbet a házigazdák, a nagyvázsonyi Pegazus társaság, de a szombathelyi, a mátai, a keszthelyi és a zalaszentgró- ti lovasiskola is kiveszi részét a játékokból. A szereplők további nagy csoportja a népi táncosokból verbuválódik, akikre most is nagy feladatok hárulnak. A játékok technikai feltételeinek biztosítása is igen nagy szervező munkát igényel, és a szükséges kosztümök beszerzése sem egyszerű. Több mint öt teherautóra való ruhát kell kikölcsönözni a Jelmezkölcsönző Vállalattól. A háromnapos, rendkívül gazdag és változatos program fő attrakciója lesz a bajvívás. Páncélos lovagok élesben küzdenek majd egymással, a megyei idegen- forgalmi hivatal a győztesnek harmincezer forint jutalmat ajánlott fel. hogy jogos *z otthon elnevezés. A fiatalok itt egy nagy család tagjai, egy szocialista közösség részesed. A gyár vezetősége nagykorúságuk után lakást is biztosít fiatal dolgozóinak öt évre azzal a céllal, hogy az elő- takarékossággal lehetőségük nyíljon a lakás befizetésére. A fiatalkorúak egy-két év alatt havi 3000—4000 forint keresetükből 30 000—40 000 forintot meg tudnak takarítani. A siófoki SZOT Csepel- üdülő területén önálló épületben kapott helyet megyénk legfiatalabb bentlakásos intézménye, melynek kialakításához az üzem saját erőforrásából csaknem félmillió forintot költött. Lehetővé vált ezzel egy koedukált intézmény beindítása, melyben a pszichésen sérült gyermekek is elhelyezést nyernek. Az üzem vezetősége megyénkben elsőnek hajtotta végre a gyermek- és ifjúságvédelemről szóló pártós kormányhatározatok rendelkezéseit. Az itt elhelyezett fiatalok az üdülési szezonban elsősorban a szolgáltató-, vendéglátóiparban dolgoznak, felszolgálói, konyhai, raktárost munkát végeznek. A holt időben pedig egy fővárosi gyár letelepített üzemrészéibe» csokoládét és burgonyaszirmot csomagolnak. Vagyis az üzem egész évben biztosítani tudja az itt elhelyezett ötven. fiatalkorú jól jövedelmező foglalkoztatásé t. Az üzem a fiatalok felnőtté válásakor elősegíti szakmai képzésüket, anyagi támogatást nyújt a lakásvásárláshoz, szolgálati lakást biztosít Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Az üzemi patro- nálási mozgalom kapcsán Váit lehetővé, hogy megyénkben az állami gondozott fiatalok differenciált elhelyezésben részesülhessenek, és képességeiknek megfelelően dolgozhassanak. A családba való visszakerülésük a gyermek- és ifjúságvédelem egyik alapelve. Ezért továbbra is cél a fel- viílágosító és a megelőző miunka fokozása, illetve, hogy a munkáltatók, a szocialista brigádok ilyen irányú tevékenységét erkölcsileg és anyagilag is eimismerjék. Megítélésünk szerint az a szocialista gazdálkodás törvényeiből és szemléletéből egyaránt következik. Ennek érdekében látogatásaink során felkeressük a munkáltatókat, a párt- és a szak- szervezeti bizottságok tisztségviselőit, biztosítjuk a társadalmi pártfogók és a patronáló brigádok vezetőinek, tagjainak a tapasztalatcserét, finomítjuk az együttműködésünket. Munkánkat segítheti az üzemi KISZ- és a Vöröskereszt-szervezet is. Dr. Orbán István, • Somogy megyei Gyermekes Ifjúságvédő Intézet igazgatója Az első nagyvázsonyi lovasjátékokat 1962-ben rendezték. Ez a rendezvény csak egynapos volt, de így is igen nagy sikert aratott. A következő évben már háromnapos rendezvénysorozattá terebélyesedett a kosz- tüfnös múltidézés, különféle bemutatókkal, ügyességi lovasversenyekkel kiegészítve. Tiz éve kétévenként rendezik meg, mind több érdeklődőt, látogatót vonzva. A Veszprém megyei Idegen- forgalmi Hivatal nem tekinti üzleti vállalkozásnak a játékokat, ^íkább egyfajta kulturális missziónak, hiszen hasonló jellegű kosztümös játékot nem sokat rendeznek Európában. Természetesen mindent elkövetnek annak érdekében, hogy például a mostani játékok megrendezésének több millió forintos kiadása megtérüljön. Az előzetes jelentkezések, jegyigénylések biztatóak. A háromnapos, augusztus 5-én, 6-án és 7-én rendezendő történelmi karnevál nagy felkészültséget igényel a szervezőktől és rendezőktől, akiknek az élén a nemzet- kö*j hírű Jancsó Miklós— Hernádi Gyula páros áll. Az Új tájház Sióagárdon Nemrégiben adták át a népművészetéről híres Sióagárdon a százéves parasztportából kialakított tájházat. A szobákat regi bútorokkal rendezték be, 6 bemutalják az agárdi népviseletet m. Szép versek 1982 Az antológiák jellemzője többnyire a sokszínűség. így van ez a Szép versek 1982 című kötettel is, bár a sokszínűséget ebben az esetbe* — tisztelet persze a mindenütt jelenlevő kivételnek — a szürke különféle árnyalatai jelentik. A beiválogatott anyag hatalmas mennyiségű, s ez eleve kétkedésre ad okot: valóba» ennyi szép vers született tavaly? Ezt még a „legvérmesebb” versimádók sem állíthatják! Akkor pedig a kötet szerkesztőjének kellett volna keményebb kézzel válogatnia Mert így inkább Sok versnek lehetne elkeresztelni a kötetet — amelyben persze akadnak szépek is. Ügy érzem, hogy az antológia látszólagos bősége éppen a minőséget csökkenti. Formálás kiadvánnyá vált, ahol évente fölsorakoztatják jéles poétáinkat — ha van mondanivalójuk, ha, nincs. S az egyes költőktől olvasható versek (terjedelemben) sem a múlt év termését, inkább a költők helyét igyekszenek reprezentálni a Parnasszusra (?) vezető láthatatlan lépcsősoron. Tűnődésre késztet továbbá: miért kell erőltetni, hogy majdnem mindenki szerepeljen xz antológiában, aki egykor hírt és nevet szerzett magának? Egy példa: Csanádi Imre huszonöt' (!) verse közül egyetlenegy született viszonylag nemrég, 1981-ben. A többi alatt a dátum árulkodik: 1938, 1939, 1940,... 1948. Kell ehhez kommentár? A kötetben szereplő 82 szerző közül — fájdalom — négyen már befejezték életművüket Hervay Gizella, Jé- kely Zoltán és Pinczési Judit neve körül a fekete keret jelzi a megmásíthatatlan tényt. Illyés Gyula a szerkesztés és a nyomdai átfutás időpontjában még itt volt közöttünk. Ma már csak versei konganak a halálát fájlaló szívekben. Minden költőről szólni részletesen e hasábokon képtelenség, s nem is feladat Elsősorban a Dél-Dumántúl- hoz kötődő költők közül válogattunk, névsor szerint. Berták László hét költeménnyel vall hitet. Súlyos emberi gondokat boncolgat. Szonettjeiben gondolati fonalak feszülnek, melyeken kérdőjelek (a létezés kérdőjelei) járják halálos-komoly táncukat. A kérdésekre azonban nincs felelet, és a költő sem vár ilyet önmaguk léte rá a. válasz — jelen és jövő időben. Csanády Jánostól, Csorba Győzőtől, Veress Miklóstól és a fiatal Csordás Gábortól néhány elgondol kodtatóan szép verset olvashatunk. Fodor András a tőle megszokott emberközeli Hangnemben szól. Titkosírás című versében például így: „Ne hidd, hogy ezek a /szőke ágak / felejtik titkukat, / mikor tavaszi gyönge csibéit / álomra hajtja a nap, /. .. / Mikor az éjen átvilágol / a térd, a váll íve, / mikor sikamló bőr a bőrnek / súgja: ne menj el messzire ! / . Megrendítő és igen szemléletes a Híd sorsa című költeménye, mely tömörségében is mintegy Az Élet — a költő életének — summázata. Takáts Gyula ezúttal is szelíd, „mediterrán emberséggel” szemléli környezetét — akkor *is, ha olykor — „földünk ég ... Tőzeg-parázs ragyog.’’, vagy lcasza zuhanásáról és vilámló tájról ír. Természetleírása is több, mint tényközlés: „fia tágtól és lest virág, / szép szirmok távlaJ tával / kinyitja néha titkát / a tömör és értelmes világ.. A kötet lapozgatása közben bennünk maradt hiányjelek tovább fakulnak né-, hány újító szándékú, a költészetet külsőségében is frissíteni igyekvő költemény olvasásakor. Ebbe» a sorban Juhász Ferenc próza versei lassan már hagyományossá válnak, más hangot képvisel viszont Képes Géza, a szavakat gyúrható-alakítható anyagként kezelő Péntek Imre, a monumentalitásában is újszerűt kereső Rákos Sándor, vagy a többféle versalakzatot ötvöző Szécsi Margit. Tornai József Ha nem volna népdal című verse Majakovszkijt idézi „lépcsőivel”, Zalán Tibor pedig meg is találta az avantgar- dizmus komor Pegazusát, s hátára pattanva száguld, valamerre. Befejezésöl egy veirsszak Nagy Gáspár Tanúvallomás című költeményéből: „Annyi, de annyi versről kiderült, hagy csak a papírnak voltak bőviben.” Fele ily vastagon ez a kötet is súlyosabb lehetne! Gyarmati László BALLADA Érte tizenegy óra vöt. Má aluttam. Arra ébrettem föl, hogy valaki nekidűt az ajtónak. Először ászt gondútam, hogy ámodom, de főketem és kinéztem az ablakon. Láttam, hogy az udvaron motorász egy férfi. Egy fél óráig motorászott ott. Asztán ement. A kapu felé ment. Utánanéztem, végig néztem. Nagy ablakom van, onnan néztem. A kapun mászott ki. Nyugtalan vótam, nem Futtám alunni. Utána két hetire megismétlődött. Pontosan megint éjjel tizenegy órakor. Akkor is annak dűt neki, az ajtónak. Akkor asztán egész nyáron nem vöt. Nem gyütt senki. Szeptemberben megint ekezdte Asztán sokszor vót. Az ablakomat verte, meg a villanylámpájának a fényit legetette szobámnak a falán. Na jó van. Októberban, szüretkor rendkívülien csináta. Úgyhogy nem mertem otthon megalunni. Balázsékná aluttam két hétig. Akkó nem tutlam ám, hogy kicsoda. De má ott is hideg vót, a Balázsékná, mer a középső konyhába attak helet, hát asztán megint megpróbátam otthon. De csak nem maratt veszteg. Fétem. Az udvaromat vót úgy, hogy egészen kivilágította. Nem tudom, mive. Az ablak alatt efut a szőlő, az hun piros vót, hun sárga vöt, hun ződ vót, hun többféle színbe vót, meg a szomszédunk a házs végi ne mga razia fő azokat a színeket, nem tudom, hogy micsodákat, én nem értek hozzá, ászt mon- gyák, hogy van olyan. De mondom, hogy nem futtám kicsoda. Na jó van. Akkó néha behamusztam a gangot, a konyhaajtótú egészen az ablakon túl behamusztam, hátha lenne valami nyom, akkó emennék a rendőrségre. Nem vót nyom. Akkó nem ment az ablakomra. Inkább az ajtómat kapogtatta. Na jó van. Eccer meg megtörtént az, hogy vót nyom ott a hamuban, az ablak alatt. Észt látta a Balázs felesége, mer áthíttam, hogy nézze meg. Na jó, micsinájak. El is mentem a városba. Ott vótam egypár hónapig, a test- véremné. Mikó hazagyöttem, akkó mingyá nem, láttam. Na utána való éjjel megjelent. Na jó van Ez május tizedikén vót. Ákkó hajnalban is ott vót. Akkó má beszét is, aszongya veled akarok, egy kicsit beszéni. Ne fíjj, aszón- aga, én vagyok az. Ne fíjj. Eressz be. Még akkó sem ismertem meg. Mondok, én nem eresztek be senkit se, az égvilágon senkit, én még a rendőröket se, mert azok is vótak álréndőrök. Csak úgy erisztem be, hogyha gyö n egy ismerős tanácstaggal. Akkó ement. És másnap este is egyött, megin tizenegy óra vót, Utána megjelent hajnalban is. De még július metodikáig minden isienaldott éjjel megjelent Július elsején zűd ágbu tűzött a kapura egy csokrot. Akkó hajnalban is ott vót. Na jó van. Réggé megyek a kapuhó, én nem is láttam meg minnnyá, a szomszédasszony aszongya, há e meg mi a zis- ten? Hát nézem, há mi? Ászt kérdi tülem, hogy ki tette oda. Mondom neki, hogy az, aki idejár ijje. Nincsen nekem semmi bajom se, higy- gye el. Na jó van. Harmadi- kán hajnalba is olt vót. Hajnali fél három vót. Se éjjé nem vót, se reggel. Sötét vót. Ott vót az udvar kőzepin. És akkor egyszer csak hirtelen villámlott. Hatalmasan nagyot. De nem dörgött ám, nem esett ám az eső, felhő se vót egy falat se, csak. egy nagyot villámlott. Akkó ismertem meg. A János vót. Virágot tűztem a gombliká- ba, amikó elindút a frontra, a Donkanyarba. Azóta nem írt, nem izent. Ugye nem bántyák ezer? Akkó ismertem meg. Asztán hirtelen eltűnt. Pedig szóhatott vóna. Beengettem vóna. Talán negyven éve, hogy láttam. Azóta vártam. Tuggyak, az s virág Azóta nem gyütt„ Pedig várom. Ugye nem bántanák, ha tnsszagyünne? Ha csak egyszer is. A eisten megáldaná magukat. Falusi József SOMOGYI NÉPLAP
