Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-28 / 125. szám
Három hasznos nap KÖZÖS HAZÁBAN A szó lémet, a lakóhely Szolok Dunántúli gyógyped tanácskoztak Somogyi szakemberek kezdeményezésére határozták el évtizedekkel ezelőtt, hogy tapasztalatcsere céljából évente összegyűlnek a déldunántúli gyógypedagógia! intézmények vezetői. Egy- egy megye csatlakozásával évről évre bővült a résztvevőik tábora. A múlt évben, amikor már Dunántúl valamennyi megyéje képviseltette magát a találkozón, úgy döntöttek, hogy a rendezés jogát minden alkalommal más megye kapja. Ez évben Somogyot, ezen belül legfiatalabb városunkat, Barcsot jelölték ki a tanácskozás helyéül. A szerdán kezdődött háromnapos eseményen részt vettek Dunántúl gyógypedagógiai intézményeinek vezetői, szakfelügyelői, a művelődésügyi osztályok gyógypedagógiai főelőadói, az állandó áthelyező bizottságok vezetői, a Művelődési Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet képviselői. A tanácskozás elsődleges célja, hogy képviselje az eltérő értelmi fejlődésű gyermekek ügyét; hozzásegítse őket ahhoz, hogy még tartalmasabb, emberibb életet élhessenek. Nemcsak a társadalomnak, hanem az iskolának is feladata e gyermekek beilleszkedésének segítése. Az eddigi tanácskozások során a pedagógusok megismerhették egymás gondjait, eredményeit, sok értékes tapasztalatot szereztek. A barcsi tanácskozás kiemelt témája a kisegítő is- koáa továbbképző tagozatának tantervét, szervezeti és tartalmi kérdései, a fogyatékos gyermekek munkába állítása, védett munkahelyek iiiarvtaiaa volt Ezt megelőzően ár. Tunyoghy Cs. Mik ló«, a nagyatádi kórház osztályvezető főorvosa a fiatalkori ideg-elme károsodé- soknál, annak kezelési lehetőségéről, ór. Tóth Béla, agraaesak a nagyatádi kórház orvosa pedig Gyermekkori sérülések a gyermek- gyógyász szemével címmel tartott előadást. Tegnap Nagy Gyula, a béTv-filmsorozat Voltaire életéről li nyakaban gombos harmo-' nika. Egy-egy pohár borra meg-megállítják őket Aztán kezdődhet a farsangbúcsúz- tató bál! Pünkösd szombatján bmzé sze beszélnek a legények, és fölsátraznak egy kocsit Két bohócot beültetnek, úgy kísérik végig őket a falun. Amelyik lányt ágyban találják, csalánko6zorúval „ékesítik föl”. A gazda pálinkát hoz és süteményt melyet s bálban fogyasztanak el. A bálban, ahol a suszterpolka, a paces polka, a krejczpolka a módi Hús vét szombatjának is volt népszokása. Amikor a fel támadási körmenet véget ért, s fiúk nyuszi járásra indultak. A kazlakból szalmát cibáltak, szétszórták a portákon. Ez lesz a pa- loartcúás — a zápja! — fészke — ott, a bejárati ajtó előtt! Disznóölés sem mólt ei valamikor maszkajárás nélkül. Lányok, fiúk — de idősebbek is — elmentek maszkázni. Álarcot öltöttek, göncökbe bújtak. Kézbe a de- mizsont! Harmonika vagy száj muzsika hangjára táncolni kezdtek a disznóólé gazda portáján. A gazdasz- szony töltött a demizsonba. Ha nagy volt, vizet, ha kicsi, bort. Az volt a szabály, hogy az egymáshoz kötött maszkák nem szólalhattak meg, nehogy felismerjék őket a háziak. S szép volt a lakodalom meg a keresztelő, A menyasszonyi és a keresztmamaf viselet megegyezett; a fejen koszorú (kranc) tarka virágokkal, gyöngyökkel, tükrös tűkkel (spiglnal), pliszírozott fehér szoknya, fekete selyemblúz, sötétkék, hímzett bársonymellénnyel. A keresztelőtakarón telunetihJ) hímzett fehér kendő, ráterítve egy piros-fehér nagyfcendő. Az élet velejárója — lehet kikerülni — a halát Bölcsótól a koporsóig, Ha valaki mégis felgyógyult a halálos betegségből, annak még nem volt szabad a lábára állnia, s a kezébe sem foghatott semmit, mert ebbe kapta a keretet Egyszóval; jó dolga volt haláláig, A halottat a régiek fehérbe öltöztették, mert akit sem ilyent)«» temettek — ezt tartotta a néphit —, annak a túlvilágon addig kell mosnia a ruháját, amíg patyolatfehér nem lesz. Kimeríthetetlenül gazdag a szulokí német néphagyomány. Érdemes feltámasztani néhány régi szokást! Leské László A világhírű francia regényíró és filozófus, Fran- cois-Marie Voltaire életéről készült filmsorozat vetítését kezdi meg május 31-én a magyar televízió. A hagyományos kedd esti, több részes alkotások újabb főszereplője számos életrajzírót megíhletett már, közöttük Beaumarchais-t is, aki sokrétűen tárta fel a legendás életű művész egyéniségének összetettségét. A 8 részes francia tv-sorozat a leghitelesebbként elismert Voltai re-élet rajzokból merítve adatait, emberi kapcsolataira világítva vezet végig életén. Nem hiányzik a filmből a romantika sem, és bemutatja a művész írói fejlődésének egyes állomásait is — különböző darabjaiból, pamfletjai bők verseiből vett idézetekkel illusztrálva. Voltaire munkássága nem ismeretlen a magyar irodalomkedvelők széles tábora előtt. Alkotásai a XVIII. század végétől jelentek meg hazánkban. Legjelentősebb magyar népszerűsítőjének Bessenyei Györgyöt tartják. A hatvanas években magyarul kiadták a Zaire és a Candide című nagy sikerű regényét. A most képernyőre kerülő Snrc^at rendezője Marc«! Farsangünnep bábukkal gyaszorgalmú népek voltak. Arra: hogyan öltöztek, meg tudtak válaszolni a szuloki- ak. A férfi fehér, bő szárú gatyát, inget viselt — akárcsak a magyarok —, hozzá díszesen hímzett vagy festett mellény dukált. A fejébe gömbölyű, fekete kalapot csapott, a lábán csizma ragyogott. Az emlékezet szerint a világháború után váltotta fel a vászon ruházatot a bársonykabát, nadrág. A nő sűrűn rakott szoknyát viselt, élénk cifrázatokkal, fehér inget, hímzett, cifra mellényt, selyem kötényt, melyet masnival kötött meg. Bacskert, tutyít húzott — de bőr- és bársonypapucsot is — formás lábára. A gazdasági udvarba klumpában ment. Három-négy szobás épületekből egy-két helyiséget laktak. A szekrényt ritkán használták a régiek; ruhájukat sublótban vagy tulipános ládában tartották. Ágyaikat a fal mellé tornyozták, a mennyezetig megrakva ágyneművel. Ezeket rétegenként külön színes takaróval terítették le. A napok, a munka jegyében teltek. Az idősebb nemzedék ma is szeretettel beszél a Becher meg a Kühne vaseke minőségéről, a Becher—Malichart vetőgép hasznosságáról, a Massai— Haris’ fűkasza előnyeiről. A gazdának a föld parancsolt, az volt az ura. Ha volt 10 holdja, négy ebből őszi vetésű lett, a többi kapás; dohány, krumpli, kukorica. A hajdaniak még kézzel vetettek. A krumplinak cucával böktek lyukat a földbe. Az eke után kellett egy ember, egy meg cucázta, egy vetette, egy bekapálta. Így ment ez. Csak a kuíkoricavetésnél boron álták be a földet A szuloki ember vasárnap nem dolgozott, búcsú napján sem indult a földekre, és szent Vendelkor sem, mivel a barmok védszentjének neve ünnepén befogni sem volt szabad; ezt tartották az öregek, hogy amelyik lovat befogják, annak baja esik. A teheneket május elsejével hajtotta ki először a fogadott pásztor. A sertés- falka egész évben kijárt, tel- hidegben csak órácskányi időre is. Nem ypltak vigság nfikfil sosem! Máig is szokásban van farsang hétfőjén a víg napok még vígabb zárása. Délután Hans és Grétt névre hallgató — Hand és K Télinek mondják — fiú- és lánybábut helyeznek egy kocsikerék kifúrt nyílásaiba, ezek szépen fogják egymás kezét Búd mellé lovat fognak be, és gyí! Ahogy a kocsikerék forog, úgy pörögnek-táncolnak a figurák. A gyerekek esapatostói isisén k a iggÉareket £ kmajfe &£A második helyezett Középiskolás egyetemista Az országos szakmai-tanulmányi verseny győri döntőjébe« Gyúró László, s kaposvári gépészeti szak,középiskola negyedikes tanulója a gépgyártó esztergályos szakmacsoportban második helyezést ért d. A szakközép- iskola két másik tanulója nyolcadik, illetve tizedik lett. Lépkedek a gépészeti szak középiskola szép aulájában, utam végállomása az alagsorban levő korszerű tanműhely. Óra van, ez ítélte némaságra a hatalmas előteret. Az alagsorba érve feloldódik a csend, valóságos kis üzemként zümmög az itteni munkavilág. Az üvegajtók mögött marógép, esztergapad és ismeretlen vasmegmunkáló csodagépek mellett sürgölődő tanulókat találok. A IV/C osztály gyakoriséi oktatója, Bóntjh Béta fogad. — 0 a Gyúr* Laci — mutat az egyik kék munkaruha* fiúra. — Nehogy megijessze, csendes, szerény gyerek. — Még *em fejeztem be, tanár úr — szabadkozik a fiú. kezében a félkész munkadarabbal. Bondi Béla elmosolyodik; Gyura Lacinak már itt sem kellene lennie, a második helyért jár a jeles szaktantárgyi jegy. Az igazgatóhelyettesi szobában ketten maradunk. Azt mondja Gyura Laci: — Nincs ebben semmi különös. Nem álszerénység vagy „pedáloeás”, hogy nem változtattam a modoromon és magamon a döntő óta. Ilyen vagyok és kész! Nyolcadikig jeles voltam. G Imibe menjek? — kérdeztem magamtól. Lesz egy érettségim. Ha naegálloro a helyem, tovább tanulhatok, ha nem. akkor kezdhetem elölről: tanulhatok valamilyen szakmát A rokonságban volt egy gépjavító, adeem is kedvem támadt ehhez. lffTS ót* a gépészetibe járok. — Sikerült átmenteni a jelet tanulmányi eredményt ide is? — Jó rendű vagyok, de *>- sem hullámzott a tel j estimé - nyem. Mindig bennem volt: ha egyszer lemaradok, nem tamilok meg valamit, később már nem lesz kedvem visz- szalapozra ... Érdekese* kezdődött a tanulmányi verseny is. Itt a suliban harmadik lettem, de beszámították az elődöntőbe jutáshoz a megelőző években elért eredmé, ayeimet Szombathelyen az országból fétozázaa jöttünk össze, ott sikerült rzép eredményt elérnünk. Farka* Jancsi második lett, én pedig nyertem. Ettől nem nőtt meg a mellényem, tudtam: a pillanatnyi tudás számít. Így Győrben a szombathelyi — és odavaló — harmadik nyerte az országos versenyt. A felkészítésiben Horváth Imre tanár úrnak és á döntőre elkísérő Bondi tanár úrnak köszönhetek sokat — Nem érezted egy trilla na tr a sem, hogy győzhetsz Győrben? — Mit tagadjam, belül óriási vizsgalázam volt Az írásbeli es a szóbeli jól ment a gyakorlati részben egy kőrmöecsapágy-lehúzó forgácsoló munkáit kellett elvégezni. Egy órával előbb elvégeztem. Második lettem, ezzel felvételi nélkől bejuthatok a műszaki egyetem gépészmérnöki karára. Ugrattak is a srácok: hogy vagy, egyetemista? — Hobbid? — Jutában, ahol tokom, van egy beatzenekarunk. Villanyorgonán zenélek. Kéthavonta játszunk, sokat próbálunk, de most az érettségi miatt egyre ritkábban. — Milyen a csapat? — Csuda klassz! Gyere, ttéad «eg gggszer! . Ifcte iótatí késcsabai kisegítő iskola igazgatója a tanácskozás fő témájáról, a kisegítő iskolai továbbképző tagozatokról beszélt, Ilyen tagozat jelenleg tizenkilenc helyen működik az országban, 1038 tanulóval. A jogi szabályozatlanság, a helyi lehetőségek hiánya sokban gátolja az oktatási forma szélesedését. A kétéves képzés a termelésben való elhelyezkedésre készíti föl a fiatalokat, együttműködve az üzemekkel. Az előadó békéscsabai példákat hozva mutatott rá e képzési forma hasznosságára, szükségességére. Dr. Csabay Lászlómé, a Művelődési Minisztérium csoportvezetője a kisegítő iskolák helyzetéről, az intézményekben folyó oktatás javításának lehetőségeiről beszélt. A gyógypedagógiai nevelésben részesülők száma hazánkban megközelíti a negyvenezret Rendkívül fontos tehát e speciális képzési forma fejlesztése. A gyermekek a korábbiakhoz képest jóval több időt töltenek az iskolákban. A tanítási órákon kívüli képzés, a mozgalmi munka a kisegítő iskolák falain belül történik. Alkalmaznodtak-e a feltételek a változásokhoz? Több felmérés is alátámasztja, hogy a nevelés feltételei javultak és a minőségi munkában is történt előrelépés. Gazdagodott az úttörőmunka, mely a társadalmi kapcsolatok kialakításában nagyon fontos tényező. A sérült gyermekek iskoláztatásában ma már aegtt- séget adnak az erre a célra alakult szakmai bizottságok is. A fogyatékos gyermekek óvodai nevelése azonban javításra, fejlesztésre szorul. A „normál” általános iskolák és a kisegítő iskolák között gyakran vita alapja, hogy nem Jó a gyermekek „kiválasztása”. Azaz a gyengén tanulók és a nehezebben fejlődők nem a kisegítő iskolák diákjai közé tartoznak! A környezeti ártalmak miatt személyiségében sérült gyermek nevelését, oktatását az általános ísikolá- nak kell ellátnia. Erre számos példa van országszerte. Sok gondot okoz az Is, hogy a kisegítő iskolát végzett tanulók az intézmény elnevezése miatt eleve hátrányos helyzetbe kerülnek. A minisztériumi csoport javasoltja, hogy ne legyen ez a megkülönböztető jelzés. Ugyancsak probléma a hiányos szakemberellátás. A gyógypedagógiai tanárképző főiskolán kívül más felsőoktatási intézményekben is érdemes lenne bevezetni a gyógypedagógiai tanárképzést, választható szakként A tanácskozás, mely az idén is sok hasznos isformá- eáót és tapasztalatot adott két az iskolai munka szervezéséről, irányításáról szóló előadással fejeződött be. A. A. Jl Mayvar Népköztársaság teritetén éiő minden nemzetisig számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyeie használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását." (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya, 51. paragrafus, 3. bekezdés.) Saulokban német nemzetiségiek élnek. Megismerni kultúrájukat hagyományaikat éppúgy kötelességünk, ahogy nekik a magyar szo- kásvüágot; egy égbolt alatt élünk, együtt dolgozunk. A település múltját néprajzi érdeketsségű világát több szuloki emberrel, több alkalommal elevenítettük föl — volt akivel régebben beszélgettünk — így vált útikalauzunkká a tanár Virth Istvánná, a kultúrcso- port lelke Hamcsi Imre. a néprajzkutatók kedvence Huber Máténé, a mintaföldműves Hevesi József stb. Tőlük tudjuk, hogy kedves falujukat 1332-ben Zolák néven említette egy okirat A település a török időkben megsemmisült s csak az 1700-as évek elején és közepén népesítették bé újra. A Széchenyi esalád német telepeseket hozatott Württemberg közeléből. A néphit szerint errefelé akkor víz voR, tutajon jöttek. Nehéz elképzelni ezen a homokon azt a nagy vizet., .1 A feltételezés szerint az ősök I szurokégetók voltak. Így lehetett vagy másként — ki tudja annyi idő után? Az biaonyoa, hogy hsnSOMOGYI NÉPLAP
