Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-25 / 122. szám

\ SOMOGYI NÉPLAP XXXIX. évfolyam, 122. sióm 1983. május 25., szerda A görög kormányfő a fővárossal ismerkedett Kádár János fogadta Ándreasz Papandreut Jelentős megállapodások Tegnap újabb hazai és külföldi kiállítók adtak tár jékoztatást a BNV-n. Az egyéb programok mellett je­lentős üzletkötések is létre­jöttek. Például az Intransz- mas magyar—bolgár közös vállalat hosszútávü együtt­működési megállapodást írt alá a MÁV-val és a Ganz—. MÁVAG-gal. A megállapo­dás alapján a közös vállal­kozás bekapcsolódik a ma­gyar vasút fejlesztési prog­ramjába. A NIKEX Külke­reskedelmi vállalat lengyel partnerével írt alá 1 miliő rubeles szerződést a bá­nyákban használt úgyneve­zett láncos kaparószerkezetek importjára. Üj építőanyag. A belorusz tudósok nagy mérték­ben hozzájárulnak az atomenergia békés felhasználásához, így például ionizáló sugárzás segítségével új építőanyagokat hoznak létre. Ilyen a módosított tarost és a díszítő polimer­beton. mely a hagyományos betonnál 3—4-szer szilárdabb! Képünkön: az atomreaktor fizikatermében Testvérmegyénk küldöttei a Dél-somogyi Állami Gazdaságban Határjárás esőben Fiatal városunkba, Nagyatádra látogatott teg­nap Pávef Pavlovics Szmirnovnak, az SZKP Kali- nyin Területi Bizottsága titkárának vezetésével a megyénkben tartózkodó négytagú pártküldöttség. Kovács Bélának, a megyei pártbizottság titkárá­nak kíséretében délelőtt a járási pártbizottságra látogattak, ahol eszmecserét folytattak Gajdos Cásrlóval, a járási pártbizottság első titkárával a járás helyzetéről, gazdasági, kulturális életéről. Ezt követően a Dél-somogyi Állami Gazdaságot keresték fel. A gazdaság nagyatádi köz­pontjában Aradi József igazgató és Szikinger Mi­hály, az üzemi pártbizottság titkára fogadta vendégein­ket és a kíséretükben levő megyei, járási vezetőket. Nagy figyelemmel és érdek­lődéssel hallgatták testvér- megyénk küldöttei az igaz­gató tájékoztatóját a sokré­tű tevékenységet folytató, évről évre eredményesebben gazdálkodó nagyüzemünk életéről. Testvérmegyénk párt­munkásainak érdeklődését talán leginkább a gazdál­kodás sokrétűsége keltette fői. Hiszen a két alaptevé­kenység, a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett a gazdaság jelentős fafeldol­gozó és húsipari tevékenysé­get végez, a saját ellátáson felül piacra termel a lucer- nalisztüzemük és a takar­mánykeverőjük, gép- és esz­közgyártó tevékenységükkel évi százhúszmilliós termelé­si értéket állítanak elő. És sorolhatnánk tovább a tsz- társulásban működő agro­kémiai központjukat, a tő­zegbányászatukat, meliorá­ciós üzemmérnökségüket, burgonyatermelési rend­szerüket, az ötvennyolcezer hektáron működő vadgaz­dálkodási ágazatukat. Szívből szóló, őszinte volt, ahogy a tájékoztató végén Pável Pavlovics Szmirnov csendesen megjegyezte: — Nagy sikereket értek eL Záporoztak a kérdések: hogyan biztosítják az ipari jellegű tevékenységhez az alapanyagot, a ggjyjéfű fel­adat irányTTasafioz milyen a szellemi felkészültség — és lehetne sorolni ' Az eszmecsere Igazán élő­vé az üzemlátogatás, során vált. Vendégeink kérésére először a társulásban mű­ködő agrokémiai központot tekintették meg, ahol Vajda László,; a telep • vezetője- tá­jékoztatott működésük mód­szereiről, kiemelve, hogy a partnerüzemeknek a cent­rum léte milyen jelentős megtakarításokat eredmé­nyez. A vendégek a techno­lógiai folyamatoktól kezdve az épületszerkezetekig min­denről részletesen érdeklőd­tek. A somogytarnóoai ke­rület felé tartva megtekin­tették a gazdaság által épí­tett tizenhat lakásos lábodí lakótelepet. Tamócán Steiner József gazdasági igazgatóhelyettes és Paluska Sándor, a nö­vénytermelési kerület igaz­gatója fogadta és tájékoztat­ta a vendégeket. Szemerké­lő esőben indultak határjá­rásra vendégeink — de ki bánta ezt! Hiszen szinte az utolsó pillanatban jött ez a tegnapi, tényleg aranyat érő eső. És hogy mennyi re meg­érdemelte ezt az „égi támo­gatást” a gazdaság, arról meggyőzően beszéltek az ígéretes burgonya-, borsó- és búzatáblák. A tábla szé­lén a technológiától a vető­magfajtáig mindenről szó esett. Nem csökkent az ér­deklődés a lucernaliszt, és a keverőüzemben, ezt köve­tően pedig az alsógyörgyösi sertéstelepen, ahol Kovács József, a sert és hústermelő kerület igazgatója kalauzol­ta és tájékoztatta testven»* gyénk küldötteit. A nap záró programjaként vendégeink megtekintették a gazdaság hatszázötven személyes oktatási központ­ját, a Somogytamócán gaz­dasági segítséggel épülő mo­dern lakásokat. Végül Nagysallérban a vadgazdál­kodási ágazat tevékenysé­gevei, eredményeivel is­merkedtek. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára kedden délután a KB székházában fogadta Ándreasz Papandernt, a Gö­rög Köztársaság miniszter ■ elnökét, aki hivatalos látoga­táson tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes légkörű meg* beszél ésen tájékoztatták egy­mást országuk helyzetéről és véleménycserét folytattak: a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekin­tettel ax európai biztonság és együttműködés problé­máira. Elégedetten állapí­tották meg, hogy országaik együttműködése gyümölcsöd (Folytatás a 2. oldalon) KSpeczi Béla beszéde a pedagógiai tanácskoiásoa A tankönyvek korrekciójára készülnek Pedagógiai tanácskozás kezdődött kedden a budapes­ti alsó és középfokú oktatá­si intézmények, képviselőinek részvételével a Vígszínház­ban, amelyen Köpeczi Béla művelődési miniszter tartott előadást az MSZMP Közpon­ti Bizottsága 1Ö82. áprilisi — oktatási rendszerünk tovább­fejlesztésére vonatkozó — állásfoglalásába n kitűzött feladatok megvalósításé rcjj. Hangsúlyozta: a közoktatás tartalmi korszerűsítése az !9T2-es reformmal vette kez­detét, figyelembe véve azokat a változásokat, amelyek a társadalomban és a tudo­mányban mentek végbe. A fejlesztési törekvések érin­tették az általános és a szak­mai műveltség tartalmát is, rámutattak azokra ax éj tár­sadalmi szükségletekre, amelyek a következő évtize­dekben jelentkeznek Ax áj tantervek, tankönyvek és más segédeszközök bevezeté­se az 1965'86-os tanévben zá­rul le. A feladatok nagysága miatt az idő igen szűkre sza­bottnak bizonyult. Nem tette lehetővé egyes tárgyak esetében, hogy a be­vezetést kísérletek előzzék rpeí és ezek tapasztalatait összegezve átgondoltabb tan­könyvek kerül jeQ.ek forga­lomba. Mindezek dienere mind az oktatás szellemé­ben, tartalmában, mind pe­dig módszereiben jelentős fejlődést hoztak az új tan­könyvek és tantervek. Az, hogy sok pedagógus és szülő ellenszenvvel fogadta az új oktatási dokumentu­mokat, nagymértékben ösz- szefügg a bevezetés gyorsí­tott ütemével, azzal, hogy maguknak az oktatóknak sem volt idejük alaposan megismerkedni a tanköny­vekkel. A jogos bírálatokat seem előtt tartva a Művelődési Minisztérium a műit év vé­gén felhívással fordult a Ma­gyar Tudományos Akadémia osztályaihoz és intézeteihez, valamint a gyakorló pedagó­gusokhoz, kérve, hogy vitas­sák meg a legfontosabb köz­ismereti tárgyak tankönyveit és mondják el véleményüket. E hónap végére összegyűjtik az észrevételeket és ezek alapján döntenek ä szüksé­ges változtatásokról. Az álta­lános iskolákban a korrekciók jelentős részét az i 964/86-os tanévbe* hajtják végre, a középiskolákban pedig a leg­több tankönyv módosítását az 1385/86-os oktatási évben, illetve a 80-as évek végén végzik majd el; törekedve arra, hogy — főként a köz­ismereti tárgyak eeetéibea — alternatív tankönyvek Is le­gyenek, a ezzel a pedagógu­soknak lehetőségük nyűik a választásra. Egyetlen eszten­dőbe* egyébként több mint 32X13 tankönyv és különböző munkafüzet és munkaláp je-, lesik meg, 30—3S millió pél­dányba*. Vajon szükség van-e a könyveknek erre a sokféleségére, s különösen a munkafüzetek, a munkala­pok nagy számára? Ez a kérdés több tematikai prob­léma tisztázásának szüksé­gességet in felveti. Ami a terjesztést Blett; aa iskolákat már ebbe* az esz­tendőben is arra ösztönzik; hogy a tankönyvek elosztá­sába*, terjesztésében na-; gyobb mértekben, vegyenek részt. Köpecd Béla saólt arról la, hogy az ötnapos tanítási rendre való áttérés óta két* ségtetenül nehézségeket okoznak a korai kezdések, a hosszúra nyúló tanítási na­pok. A megnövekedett hét* végi szabadidő módot ad ar~ ra is, hogy a szülők többet foglalkozzanak gyermekeik­kel A tapasztalatok arról ta* núskodnak: vannak, akik él­nek ezzel a lehetőséggel, má­sok azonban nyűgnek tartják a szabadidő meghosszabbo­dását, nem tudnak mit kez­deni gyerekeikkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom