Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-21 / 119. szám

Pávasánc. Allatkertekben és parkokban megcsodál­hatjuk az India és Ceylon bokros, fás területeiről származó pávákat. Dürgéskor kerek alakban állítja fel felső farkfedő toilait és a legyezőszerűen álló tollakon előtűnik a több mint száz tarka, díszes pavaszem toll. Munka vagy ünnep NÉPLAP XXXIX. évfolyam, 119. szám 1983. május 21., szombat rman Zöldségárak a piacon Nem akartam ünneprontó lenni. Se előtte, se közvetlen utána nem szerettem volna rossz érzést kelteni a bal la­trokban, akik búcsúztak is­kolájuktól, a tanárokban, akik szépre, jóra, okosra ta­nítottak őket, s a szülőkben, akik fiaikat, lányaikat kö­szöntöttek azon a bizonyos napon, éretté válásuk előes­téjén. Péntek volt. Váltig nem értem, hogy miért nem szombat... Próbáltam utána­járni, hogy ki döntött eb­ben az ügyben, aztán rájöt­tem, hogy inkább elebe kel­lett volna menni. De hát ki gondolt arra: a szabadszom­bat már annyira szabad ná­lunk, hogy azon a napon ünnepelni se vágynak a dol­gozók. .. Dolgozni nem, s ez termé­szetes. De hát munka a bal­lagás? A tény — ne vitassa senki, mert meggyőződtem róla/és bárki szerezhet in­formációt — óriási felhábo­rodást keltett a megyében. Talán még el is hesseget- tem volna magamtól a gon­dolatot. ba nem tudtam vol­na meg. hogy az ország más megyéiben — mint korábban — szombaton rendezték a ballagást. De megtudtam. Es hallottam idehaza vélemé­nyek sokaságát, testületek állásfoglalásait; olvastam információs jelentéseket, és megszilárdult bennem az eredeti vélemény: valahol valakik nem értik a politi- k&t. Panaszkodott jónéhány szülő, mégpedig úgy: miféle társadalom az, ahol a ro­Pihenő Az öregember ledőlt a föld végebe. Messziről úgy lat­szik, eggyé vált a barna röggel, mintha ő sem volna más, mint eke-hasitotta föld­darab. Mintha itt érte volna a kaszás a hatarban, néhány percre, munka közben. Mel­lette régi szerszáma, e sárga nyelű kapa. Egymás mellett fekszenek. Moccantalan a csend, Alkonyodik. A zsenge kukoricát puha szellő simo­gatja, s a tábla túlsó szélén fehér kendőt Lobogtat. Egy asszony kápái ott. Az öreg­ember lánya. Most félkönyökre dől, úgy néz ram. Bütykös ujja közt fedetlen feje mozdulatlan. — Jó estet! Ősz pillájának rezdülése e aálasz. Mellételepszem. Sokat kérdeznék, de valahogy job­ban esik most a hallgatás. A kezét nézem. Vallatom a kezét. Hány kapanyelet nyütt el, hányszor szorult ökölbe, hányszor szelídült simogatás- ra? .4 kukoricatáblán sűrűsö­dik a homály. — Elfáradtam — kászáló­dik fel az öregember, és a távoli• fehér kendő után néz. — Beteg vagyok. Lehúz a föld. Föláll. Belereccsen a dere­ka. — A kecskének meg szed­nem kell egy kevés zöldet — mondja egyszerűen, aztán belevesz a szürkületbe. Sz. A. kont, a szülőt nem engedik ei baliagasra a munkahelyé­ről. Panaszkodtak a vezetők: miféle embernek tartanának engem, ha nem engedném el dolgozóinkat a ballagásra. Háborgott jó néhány peda­gógus: milyen állapot lenne az, ha a ballagas miatt elra­bolnák tőlem a szabad szom­batot. .. Es háborgott a társada­lom. Volt, aki szabadsagot kényszerült kivenni, más — ha tehette — „csúsztatott”; megint mások dicsérik veze­tőinket, mert elengedtek őket, és kevesebben vonak azok, akik szidták, mert nem ve­hettek részt az eseményen. Csak a gyerekek nem te­hettek semmiről... Tudom — erre is érdemes figyelni — igen sokan már a pentek délutánt tekintik a régvolt szabad szombatnak. (Tessék csak körülnézni a közutakon, a kiránduló- és üdülőhelyeken!) Tudom — erre meg külön „l’Tániát" kellene szentelni —: hogyan lesz április 4-ből másodika, november 7-ből ötödiké, má­jus utolsó vasárnapjából, a gyermeknapból 22-e, és így tovább. Megvallom: mar­mar furcsa, hogy a húsvét vasárnapot nem nagypénte­ken, a karácsonyt nem de­cember 22-éu ünnepel jük. De most a ballagisr T van szó. Tudom, hogy sok tíz­ezer ember esett ki a mun­kából, és tudom, hogy sok száz ember nem tudott részt venni fia, lánya, unokahuga vagy öccse ballagásán. Vala­ki valahol súlyos hibát kö­vetett el. Nem akarom fej­tegetni, hogy miért. Dt hogy nem ismerte hazánk helyze­tét, hogy információhiány- nyai küzdhet a politikát il­letően, ez meggyőződésem. — ri — Aki Szántódpusztát meg­látogatja, hogy a már res­taurált műemlékekben, a gazdago'n berendezett kiál­lításokban gyönyörködjék, észreveszi a folyamatos épi tő-szépítő munkát is. Min­den szezonra újdonsággal szolgai a déli part rangos idegenforgalmi és kulturális központja. Most például egy ménesistálló helyreállítását fejezték be az építők, s el­készült a juhhodály, készek a kennelek is. Az új istálló Értekezlet Hő­vezetőknek A Balalonfenyves alsói KISZ-vezetőképző táborban tartotta apparátusi értekezle­tét a megyei KISZ-bizottság A kétnapos programon a me­gyei apparátus munkatársain kívül a járási, városi szerve-, zetekben működő tagok, va­lamint a nagyüzemek alap- szervezeteinek vezetői vet­tek részt. A program fórum­mal kezdődött. Tanai Imre, a megyei pártbizottság titká­ra va.aszoit a resztvevők kérdéseire. Az úttörőveaetók VIII. or­szágos konferenciájával ösz- szefüggő kérdésekről, vala­mint a KISZ úttörőt segítő munkájáról tartott előadást Kraliczki Zoltán megyei út­törőt! tkár. Mihalics Veronikának, * megyei KISZ-bizottság tit­kárának jeientese alapján a résztvevők ismertetést hall­gattak meg a forradalmi if­júsági napok rendezvényso­rozatának tapasztalatairól, valamint az agitációs-propa- gandaterülettel összefüggő időszerű feladatokról. Az értekezleten féladat- tervbem határozták meg az edzett ifjúságért tömegsport- mozgalom továbbfejlesztésé­nek feladatait. Kezdődik a balatoni horgászszezon Ma nulla órától a Balato­non feloldottak az általános horgászati tilalmat Ennek megszűnésével a tavon már pontyra is lehet horgászni — jóllehet az ország más vi­zein, például a Kaposvár melletti Desedán, általában június 15-ig tart a pontytiia- lom. A rablóhalak közül a 80 centimetemel kisebb har­csát továbbra sem szabad kifogni június 15-ig. Holnap megkezdődik a hórgaszati szezon a tihanyi Belső-tavon is. a gidrán ménes szálláshelye lesz (itt tenyésztéssel is fog­lalkoznak majd), s a ho- dálvban racka juhot tarta­nak. A magyar pásztorok kedves segítőtársa, a ko mondor és a puli részére lé­tesültek a kennelek. Az egykori cselédházak­ban kialakított lakosztályok különösen a lovasok köré­ben népszerűek. Az építők most látnak Kozzá a negye­dik cselédhaz ’ helyreáUítá­Aki bírta bukszával csinos csendefethalmot hordhatott haza zöldség- és gyümölcs- félékből a tegnapi — már hamisítatlan nyári — kapos­vári hetipiacról. Ropogós cseresznye is akadt, csomón- .ként 3-ért.. Egyelőre jobban fogyott a kilóra mért 20 fo­rintos májusi. Az eper 60 forint, egy helyen azonban 50-ért is hozzá lehetett jut­ni. Az alma maradványai 8 es 20 forint közötti áron csak szerény érdeklődést kel­tettek. A zöldségpiac újdonsága a 36 forintos tök. Sajnos, nem újdonság, hogy draga a ve­gyes zöldség; egy harmatos csomóért 10—12 forintot is elkértek. Az élelmességet a szemtelenségig vitte az az árus, aki egy kis csomó sár­garépáért 10 forint próbált kizsarolni. A karfiol 40-ért még ínyenceknek való. Végre en­gedtek az árból a paradi­csomárusok : 80—90 forintra tartották kívánatos portéká­jukat. Zöldpaprikából meg­érte a kisebbeket venni, da­rabonként ötért. Kétszer ennyiért is volt .. . 18-ért láttunk friss fejes káposztát Savanyú képpel vettük 'tu­domásul, hogy a savanyú­Kalandfilmre a néző a szó­rakozás. a pergő és izgalmas történet, némi nemi pikan­téria reményében ül be. Ál­talában Belmondo, Delon filmjeitől ezt meg is kapja, hiszen az ő főszerepeikkel készült munkák típust te­remtettek, telt házakat vonz- va. A magányos hős —akár­csak a westernben — megta­nítja mérésre a világot, vagy visszavág az őt ért sére­lemért. Nem idegen ezektől a filmektől a humor, mely például Búd Spencernél pa­ródiaként jelenik meg, már- már infantilis szintre szállít­va le. A magyar kalandfilm iga­zából mostanában kezdi meg­sához — ennek átadása után már 14 lakosztály lesz a pusztán. A közeli Kőröshe­gyen a Fő utcán egy elha­nyagolt népi építészeti mű­emléket vásárolt a Siotour, majd helyre állította. A hangulatos tornácos épület­ben három lakosztályt ala­kítottak ki, s a szezon má­sodik felében már itt is fo­gadhatnak vendégeket. A- koröshegyi műemlék ház ugyancsak a szántodpusztai központhoz tartozik. Ságnak való nem olcsóbb: 45 forint az uborka kilója. Igaz, már 3-ért is kapható egy fej saláta. Egy hét alatt 10 forintnyit mérséklődött a cukorborsó ára, 26-ért mérték. Egy fej zsenge ka­ralábét 3—5, egy darab fonnvatag hónaposretket 1 forintért kaptunk. Most is 1-—2 forint volt a petrezse­lyem, zeller és kapor csok­ra. Kellemetlen meglepetés volt a főzőhagyma drágulá­sa. Egy helyen már csak 20-ért láttunk. Az újburgo­nya ára változatlanul 3S fo­rint. A száraz napok után meg­csappant a gombakínálat, így 20-ről 30 forintra drá­gult a csibegomba litere. A 80 forintos sampinyont so41 kan megkívánták, de keve­sen vették. A vörös pecse­nyecsirke hivatalos ára 60 forintra szökött, a fehéret azonban továbbra is 45-ért árulták. Egy rózsacsokrot egy szál szegfű áráért vehettünk 10— 15-ért. Pünkösdre az idén elvirágzik a pünkösdi rózsa. A sziromhullató csokrokért is 10 forintot kértek. A leg­látványosabb virág a tűzli- liom volt, szálanként 4-ért. találni, kialakítani profilját. Ennek a karakternek legjel­lemzőbb vonása az, hogy ikertestvére annak a film vo­nulatnak, amelyet dokumen- tanzmusnak nevezünk. Dár- day, Vitézy László, Szalay Györgyi es mások játékfilm­mé formálták a valóság ele­meit, olyan műveket hozva létre, mint a Jutalomutazás, Harcmodor, Békeidő stb. Filmszociográfia-kísérletek: a való világ változásait embe­ri konfliktusokban tették ér­zékelhetővé. Az első sikeres kalandfilm kísérlet ugyaneb­ből a talajból sarjadt: a Dögkeselyű hőse napjaink egyik modellje, az az ember, akit a válás anyagi csőd szé­lére sodor, s akinek csak egyetlen lökés kell ahhoz, hogy tetteit még valamiféle ideológiába is csomagolva bűnözővé váljon. Környezet­rajza, esettanulmánya olyan hiteles, mint a Darday-film- ben. Most Dobray György es Horváth Péter Vérszerződés című kalandfilmjét vetítik Kaposváron. Színvonalban, megfogalmazásban hasonló a DögKeselyűhöz. Végig fe­szültséget képes indukálni bennünk. Valóságfedezete körülbelül azonos az emlí­tett szociotilmekével. Két örök típus — a városi va­gány és a falusi legény — áll a cselekmény középpont­jában. Kiskatonák, akiknek kimaradása sebesülést okozó verekedéssel végződik. A vagány akarja számon kérni teherbe esett „menyasszo­nyán"’, hogy máshoz megy feleségül, de a falusi legény keveredik verekedésbe... A vörös hajú falusi legény az örök Ipalek, aki — argóval — „elviszi a balhét”... Megszöknek a fegyintézet­ből: a vörös leüti patronáló századosát. S innen a tragé­dia felé haladnak, közben közhelykalandokat élve át vidám parki szórakozással, lányokkal stb. Ha csak Ep­res Attila nehézkes, ugyan­akkor a falusi humort kép­viselő alakítása lenne a film erénye,, mar akkor is ajánla­nám megtekintésre. L. L«. Egy spanyol, egy skót és egy amerikai férfi arról beszélget, hogy mit tenné­nek, ha egy reggel arra ébrednének, hogy van egy­millió dollárjuk. — Arénát építtetnék a szülőfalumban — kezdte a spanyol. — Elutaznék egy hónap­ra, Párizsba — így az ame­rikai. — Azon nyomban el­aludnék; hátha arra éb­rednék, hogy van még egy millióm — mondja a skót. Melyiket? — Melyiket akarod? —* kérdezi az egyik vadász, miközben megcéloz három repülő vadkacsát. — Amelyik leesik — mondja a másik. Házastársak — Vedd tudomásul, hogy többé nem szólok hozzad! — duzzog a feleség. Mire a férj felsohajt: — Rendben van. De rö­viden! Lejtó Az autós megáll a me­redek lejtőn, és megkérde­zi az arra menő embertől: — Igaz-e, hogy ez a lej­tő nagyon veszélyes ? — Dehogyis, uram, nem igaz . .. Mind csak odalent töri össze magat. Velence — Velencében voltam. — Szép volt? — Ó igen ... De főleg az emberek érdemelnek cso­dálatot. Minden utcát el­öntött a víz, és ők mégis énekelnek... Turistaúton — Fűződnek ehhez, a várhoz történelmi emlé­kek? — érdeklődik a tu­rista. — Igen — válaszolja az öreg idegenvezető. — A monda szerint egy látoga­tó egyszer húsz márkát adott egyik elődömnek... Párbeszédek — Hogyan jutok el a leg­hamarabb a természettu­dományi múzeumba? — kérdezi egy turista Mün­chenben. — Ügy, hogy kitömeti magát! • • • — Miért adtál ki annyi pénzt? — Fölfedeztem egy olcsó üzletet! • • • — Sportos nő a felesé­ge? — Igen, birkózik és boxol a TRK-nál. — Mi az a TRK? — Téli ruhaneműk ki­árusítása ! SOMOGYI1™1 Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kereza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor ti. 2 Postacím: Kaposvár PL; 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapktadé Vállalat. Kaposvár, Latinka Sándor (L 2. Telefon: 11-51«. Poétáéira: Kaposvár, Pf.: 31. 74« Felelős kiadó: Balajcza János. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivata lóknál és kézbesítőknél. Előfizetési dí.1 egy hónapra 34 Ft, negyedévre 102 Ft. fél évre ?04 Ft. eg.v évre 400 Ft. Index: 25 967 ISSN 0133—0608 Készült a Somogy megyéi Nyomdaipari ValLalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Május 1. u. 101/ Felelős vezető: Farkas Béia igazgató. Kéziratokat nem őrzünk meg,1 es nem adunk vnaaza Lovak, juhok, műemlékek FILMJEGYZET Vérszerződés

Next

/
Oldalképek
Tartalom