Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-21 / 119. szám

Kerékcsere és tömlttszerelés Autósokon A gépkocsivezetői tanfo­lyamokon nincs lehetőség az egyik legfontosabb autós művelet, a kerékcsere elsa­játítására. Jól teszi tehát a friss jogosítványos autÓ6, ha mindjárt a kezdet kezdetén — nem várván meg, hogy „élőben” szüksége legyen rá — kényelmes körülmények között gyakorolja a kerék levételét és felszerelését az alábbiak szerint. A gépkocsi kézifékkel va­ló rögzítése után az autó talajon maradó kerekei mel­lé támasztékul helyezzünk egy-egy téglát, vagy ha van, kitámasztó ékeket. A dísz­tárcsát vegyük le az érintett kerékről, és a kerékcsavaro­kat lazítsuk meg. Az emelőt végig toljuk be a karosszéria e célra kiképzett nyílásába. Lényeges, hogy az emelő a talajra merőlegesen álljon. Ha laza a talaj az emelő talpa alatt, tegyünk alá egy deiszkadarabot. Ezután vé­gezzük el az emelést olyan magasságig, hogy a pótke­rék majd könnyen felhelyez­hető legyen. Hajtsuk ki tel­jesen a kerékcsavarokat, és tegyük őket a dísztárcsába. A kerék óvatos levételét és a megfelelő nyomásúra fel­fújt pótkerék felhelyezését követően a kerékcsavarokat kézzel csavarjuk be, addig, amíg bírjuk. Utána a kerék- anyakulccsal — átlós sor­rendben — finoman húzzuk meg őket, majd a gépkocsit engedjük le a talajra, és most az előbbi sorrend sze­rint a rögzítést véglegesen végezzük el. Szükségtelen nagy erővel — netán a ke- rékanyakulcs „megtoldásá- val” — meghúzni a csava­rokat. A túlerőltetés tönkre­teszi a meneteket, és a ke­réktárcsa kúpos felületeit. Aki nagyon elővigyázatosan akar eljárni, a dísztárcsát csak 10—20 kilométer meg­tétele után tegye vissza, miután elvégezte a kerékfel­erősítés kontrollját. A dísztárcsa feltételének ugyancsak megvan a maga fortélya. Tapasztaljuk ki azt a mozdulatot, amellyel a két rögzítési pont alá behelyezett dísztárcsét ök­lünk vagy tenyérélünk egyetlen ütésével a harmadik ponton is átsegíthetjük. Napjaink autóvezetői már nem rendezkednek be az országúti gumifoltozásra. Ragasztókészlet helyett in­kább egy-két tartalék töm­lőt tartanak maguknál a csomagtartóban. Így azután akkor sem jönnek zavarba, ha a pótkerék felhasználá­sa után újabb defekíet kap a kocsi. A tömlőcserénél a Hazai tájakon Párád nevezetességei leszerelt kerékből a levegőt teljesen engedjük ki, és a szelepet nyomjuk be a kö­peny belsejébe. Ezután jön a neheze: a gumiabroncsot mindkét oldalon le kell fe­szíteni a keréktárcsáról. Ci­pőnk sarkával többszöri próbálkozással rendszerint le tudjuk taposni a kerék­tárcsa belső peremeire szo­rosan íelfekvc abroncsot. Az ezután következő szerelést mindig a szelepoldalon, a szelepnél kezdjük el. A pe­rem kiemeléséhez a gumiab­roncs pereme és a tárcsa közé mindkét oldalon fe­szítsük be a szerelővasat. Az átemelést körkörösen, fo­lyamatosan hajtsuk végre, nagyon ügyelve rá, hogy az abroncs peremében lévő több szálból álló drótbetét a feszítés következtében el ne szakadjon. A belsőt óva­tosan húzzuk ki a köpenyből — először a szelepet emel­vén ki —, s máris behelyez­hetjük a hibátlan belsőt, úgy, hogy először belülről kifelé a szelepet dugjuk át a nyíláson. A szerelővassal a szeleppel szemben lévő ol­dalon kezdjük meg a köpeny visszafeszítését a keréktár­csára, ügyelve a tömlőre, amelybe máris adhatunk egy kis levegőt. A ráfeszített részt a lábunkkal tartsuk meg, miközben a szerelővas és egy kalapács segítségével a felfeszítést körkörösen el­végezzük. A szerelés befeje­zését követően fújjuk to­vább a gumiabroncsot, és körkörösen ütögessük a földhöz, hogy a tömlő kellő­en elhelyezkedjen a köpeny­ben. Ezt követően a nyomást ellenőrizve a végleges érték­re pumpálhatjuk a kereket, s nyálcsöppel ellenőrizzük a szelep zárását. Akinek tömlő nélküli gumiabron­csa van, a második defektet nem tudja kivédeni ezen a módon, jól teszi tehát, ha nyomban az első után sür­gősen keres egy gumi javítót. B. I. A Heves megyei Párád Mohács előtti történetéről alig tudunk valamit. Az vi­szont biztos, hogy 1549-ben a Perényiek használják, bár Országit Kristóf tulajdona. Debrő várának lerombolása után az ónodi erősséghez tartozik. 1575-ben Ungnád Kristóf egri várkapitány ve­szi zálogba, aztán 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond veszi meg, s ez a família birtokolja mintegy száz esztendeig. Ii676-ban Erdődy Györgyné, Rákóczi Erzsébet a falu egy részének birtokosa, a mási­ké pedig Rákóczi Ferenc, a majdani szabadságharcos ve­zér és testvére, Júlia. Rákóczi ezernyi teendője mellett előrelátó iparszerve­ző is volt. Erre utal az is, hogy a Somhegy alatt 1708- ban üveghutát létesít, s ez — bár adódtak közben ki­sebb megszakítások — egé­szen az 1770-es esztendőkig a régi helyén üzemelt. 1767 újabb állomás: ekkortól Üj- hután is laknak harminc- egyen. 1776 táján a hutát ide, azaz a mai Parádsasvár- ra telepítik. A fejlődés kö­vetkező állomása 1763: a me­gye agilis és tehetséges tisz­ti orvosa Markhot Ferenc a Fehérkőhegy déli lábánál — a jelenlegi fürdőtelep szom­szédságában — timsótartai- mú ásványvízre lel. A bra­vúros ügyességű, művésznek is rendkívüli Fazola Henrik a Vörösvárhegyben bukkan ércbányákra. 1778-ban az okos és módos egri görög- rác kereskedők Keresztelő Szent János nevét viselő bá­nyatársulata itt indítja meg az ország első timsógyárát. Ugyanebben ,az időpontban erre alapozva jött létre a timsófürdő. 1795-ben az egyik Orczy földbirtokos fel­figyelt az „idegenforgalmi” és üdülési lehetőségekre, s igyekezett kiaknázni. A tudós, Kitaibel Pál 1797-ben precízen megvizs­gálta, elemezte a parádi gyógyvizet, s cikkeivel nép­szerűsítette. IBI 3-ban megszűnt az ipa­ri jellegű tevékenység, ám eg}-re nagyobb teret hódított a fürdés. 1827—29 között nagymérvű építkezés bonta­kozott ki itt és a kénesfor­rás környékén. Szállodák so­rát emelték, tulajdonképpen akkor létesült a ma annyira közkedvelt és látogatott, oly sok ember számára gyógyu­lást nyújtó Parádfürdő. Sasvár nevezetessége a volt Károlyi kastély, amely­nek L-formájú, romantikus, földszintes traktusát 1872-ben Ibi készítette. Emeletes ri- zalitja és kétemeletes, német reneszánsz stílusú szárnya szintén az ő műve. Itt élt Károlyi Mihály, ha­zánk első köztársasági elnö­ke, akit a mágnások csak „bolond grófnak” tituláltak. Felesége memoárjából tud­juk, hogy idegenkedett a ha­talmas, fényűző épülettől. ,,A legjobb az volt, amikor Mi­hály eljöhetett hozzám Pá­rádra. Szerettem Parádét, mert csak ott lehettünk ket­tesben. Szerettem Parádot minden évszakban, de külö­nösen ősszel, amikor már rövidülnek a nappalok, ko­rán összehúztuk a függönyö­ket, és a kandallóban lobo­gott a tűz. Maga a házunk — elég köznapi tizenkilence­dik századi épület — á völggyel szemben fekvő kis fennsíkon állott, s azokra a lejtőkre nézett, amelyekre a bükkfákat Mihály ültette. Er­kélyünkről elláttunk a Ké­kesre, a Mátra legmagasabb csúcsára ... Nagy szomorúsá­gomra Mihály nemigen sze­rette Parádot: ő inkább Fót- hoz ragaszkodott, ahol fölne­velkedett, és amely közel volt Pesthez... Rendkívüli módon úntatták a gazdaság­gal kapcsolatos ügyek, a lo­vak, az intézők, a vadásza­tok : nem is maradt soha túl sokáig Párádon”. Párádon mégis sok minden rá emlé­keztet. r. i. Hasznos időtöltés a modellezés dik a műszaki megoldások is, és valóságos szakértőjé­vé válik az elmúlt évtizedek autótechnikájának. Az autó­vagy repülőgép-, illetve ha- jómodellek gyűjtése ilyen szinten hasonlítani kezd a bélyeggyűjtéshez, amikor a gyűjtő már nem elégszik meg e szép bélyegek ide-oda rakosgatásával, hanem min­dent meg akar tudni a ki- bocsájtó országról. A modellgyűjtés követke­ző fokozata az, amikor a gyűjtő hozzájut az első ösz- szerakható modellhez és maga kezdi összehasonlít- gatni a különböző jármű­veket. Ez már kézügyessé­get és szerszámokat is igé­nyel. A modell összeállítá­sakor tovább bővül a gyűj­tő technikai ismerete. Már napjainkra az ilyen mam- mutcégek termelése már hanyatlik, nem egyet csőd is fenyeget, de ugyanakkor a kisebb munkáslétszám­mal és rezsivel dolgozó gyá­rak, elsősorban az olaszok szinte havonta hozzák for­galomba az új típusokat. A típusok gyűjtése ezen a fo­kon rendszerint informáci­ós tevékenységgel is kiegé­szül. A modellgyűjtő igyek­szik minden fényképes, írá­sos anyagot beszerezni az eredeti járműről. Ha ez megvan, érdekelni kezdi ma­ga a gyár. ahol az őstípus készült, utánanéz a többi tí­pusnak, igyekszik ezeket modellekben megszerezni. Az érdekes ipartörténeti adatok birtokában a gyűj­tőt most már érdekelni kez­Az utóbbi években-évtize- dekben a szabad idő kelle­mes eltöltésének új, hasz­nos, tanulságos módja vált világdivattá, a modellezés. Mint minden tevékenység­nek, ennek is különböző szintű korszakai, illetve lép­csőfokai különböztethetők meg. Az első fázis a gyárilag összeállított, elkészített mo­dellek egyszerű gyűjtése. Ez elsősorban az autómodell- gyűjtőknél terjedt el. Szá­mos gyár alakult az ilyen igények kielégítésére, köz­tük talán legismertebb a Machbox, amely 4000 alkal­mazottjával milliós nagyság­rendben állította elő a kü­lönböző autómodelleket, amelyek eljutottak a világ minden részébe. Igaz, hogy A DEL-SOMOGYI ALL AMI GAZDASÁG lábodi húsüzeme azonnali belépéssel keres húsipari szak-, betanított és segédmunkásokat Fizetés teljesítmény alapján. Jelentkezés a Dél-somogyi ÁG lábodi iparkerület kerületi igazgatójánál vagy a húsipari üzemegység vezetőjénél személyesen. (80626) A SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT kiemelt bérezéssel fölvesz változó munkahelyre bádogos, festő, üveges szakmunkásokat, tetőszigetelésben jártas szakmunkásokat és betanított munkásokat, valamint technikusi képesítéssel szigetelő művezetőt. Jelentkezés: SAÉV szakipari építésvezetőség, Kaposvár, Kanizsai u. 56., tanműhely, II. em. (080673) A KAPOSVÁRI TEJÜZEM jó kereseti lehetőséggel fölvesz targoncavezető, technológiai gépkezelő, lakatos, villanyszerelő, hegesztő, árukiadó, ipari hűtőgépszerelő szakmunkásokat. Jelentkezés az üzem műszaki vezetőjénél, Kaposvár, Izzó u. 2. (222240) A Belkereskedelmi Szállítási Vállalat 1. sz. üzemegysége budapesti telephelyére keres helyi és távolsági fuvarozáshoz gépjárművezetőket és rakodókat Bérezés a kollektív szerződés szerint. Szükség esetén munkásszállást biztosítunk. Jelentkezni leheti Budapest XXL, Csepel, Szigetesnek, Szállítók útja 4. Munkaügyi osztály. Telefon: 331-959. Megközelíthető: A Közvágóhidtól a 19-es autóbusszal a 6. megálló vagy gyorsvasúttal az első megálló. (80580) nem elégszik meg a száraz technikai adatokkal, hanem kutatja például az eredeti jármű színösszeállítását, az egyes autóalkatrészek anya­gát, kidolgozását. A gyárak termékeik egy részét házilag összeállítható formában hozzák forgalomba; vannak egyszerűbben és bonyolul­tabban összeállítható mo­dellek. A felsőfokot az olasz Porsche-cég képviseli, egy- egy veterán autómodelljét 2000—3000 műanyag, bőr, gumi, alumínium, réz stb. alkatrészből 200—300 óra munkával lehet összeállíta­ni. Még felsőbb szint az egyes típusok kombinálása, eset­leg 2—3 modellből készíte­nek egy harmadikat. A mo­dellezés legnagyobb tudomá­nya pedig az, ha megfelelő fotók, rajzok és írásos ada­tok alapján a gyűjtő maga készíti a különböző repülő­gépek, hajók, vasutak és autók kicsinyített pontos má­sát. Sokan nem elégszenek meg a mozdulatlan model­lekkel, hanem a megfelelő szerkezetek beépítésével ve­zetékes vagy rádiós távirá­nyítással „életre keltik” azo­kat. A képen látható hajómo- óell a szovjet Ivan Franko nevű utasszállító hajó pon­tos mása, amelyet egy nyu­gat-berlini tv-szereiő szabad idejében készített. Pontosan megfelelő a hajó eredetijé­nek, rádiótávirányítással mozog Is. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom