Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-21 / 119. szám

kismamával talál­koztam a Petőfi utcában. Az iskola előtti nagy fák árnyé­kában beszélgettünk, ott nem zavart bennünket a ká­nikula. — Jaj, de szép ez a gye­rek! — hunyorítottam rá Horváthnéra. akit a textii- muvekből ismerek. — Tisz­tára olyan, mint az anyuká­ja . Olyan szép. — Szó se róla — tiltako­zott, s kicsit megemelve a karját a kocsi fogantyújáról, még meg is fenyegetett. — Ez tiszta apja! A szombat délelőtti vi­szonylagos csendben mind­ketten jól éreztük magunkat. Távolabbról az olajfák, a ró­zsák illatát sodorta a szél. Nem messze gépkocsikat mostak, kirándulásra ké­szültek, odébb egy csapat gyerek gördeszkázoit. — Milyen békés hangulat — mondtam. Az asszonyka azonnal föl­kapta a beszéd fonalát. — Az . . . De maradjon is ilyen az egész világon ... A napokban voltam bent a gyárban a gyerekkel; a fo­nónőkkel arról beszélgettünk, bárcsak így maradna, ahogy most van. — Az mindnyájunktól függ. — Ezt mondták bent is. . . Most, hogy gyesen vagyok, .jobban van időm rádiót hallgatni, amíg alszik a csöppség — biccentett a szö- szi kislány buksijára —, a lapokba is belenézek. Ezt ol­vasom a cikkekből.. . Aztán most az asszonyok mesél­ték, hogy nálunk is volt bé­kegyűlés. szovjet vendégek is érkeztek, s mindenki egy­hangúlag támogatta a Szov­jetunió és hazánk békepoli • tikáját. Én ugyan nem le­hettem ott, de a brigád az én nevemben is szavazott. Autó dudált mellettünk, a kislány fölriadt a kocsiban. — Jaj, nagyon elbeszél­gettem az időt — búcsúzott el az asszprjy. — Ne hara­gudjon, de mi édesanyák kü­lönösen érezzük, milyen nagy érték a béke ... Hogy ne­veljük föl a gyermekünket anélkül? Már messze tolta a ko­csit, s még mindig azon gon­dolkoztam, amit mondott. Mintha egy hatalmas kórus szólistájaként mondott volna nagyon fontosat. Nem először ebben a két hétben, hiszen összefutottam az Országos A b@Ke a jövő KIVÁLÓAK ELISMERÉSE BeKetanács egyik tagjával, aki nagy gondosan készül minden gyűlésire. — Tudod, én nagy meg- tiszteletetesnek tartom, ha engem elhívnak. A hosszú evek során sok szeméiyes emléket összegyűjtöttem! a beketanacs üiesein, a megyé­ben. .. aztán magam is há­borút viselt férfi vagyok; úgy érzem, hogy van miről beszélnem. Talán hiteie is van a szavamnak. Ezt mondania sem kellett volna Dévai Zoltánnak, hi­szen ez szinte természetes. Volt, mikor megmutatta a beszedet. Nekem elsősorban azért tetszett, mert nemcsak az értelemre, hanem az ér­zelmekre is halott. Nemcsak a szó, a néma­ság is kiválthatja az ember­ből a beke óhajtását. Soha nem felejtem el, milyen döb­benetes hatást keltett min­den jelenlevő cukorgyári dol­gozóban. amikor a több ezer kilométerről ékezett kal­mük csáiad megtalálta a hős apa sírját a kaposvári Ke­leti temetőben. S minden be­szédnél többet mondott, ami­kor Alekszej Dorzsinovics Amnyinov főgépész többször megismételte a későbbi be- i szélgetésekben: „Csak egyet I kívánhatunk mi, akik tud- | juk, mi a háború.!. Ezután is béke legyen!” Ez tavaly történt. Azóta mindnyájan jobban érezzük, jobban tudjuk, milyen sors­kérdés ez, s minél több em­bernek' föl kell emelnie sza­vát — az egész világon — a béke mellett. Minden kiállás a béke ügye mellett jövőnk védelme is. Nem tudom, hányán gon­dolnak rá, már pedig így van: a családi otthonok jel­zőiéként gyakran használjuk, azt. hogy békét, a családi életre pedig ugyanezt a bol­doggal is megtoldva. Ezek a fogalmak most valóban ösz- szetartoznak. A boldogság nem képzelhető el béke nél­kül. A fővárosiaknak példá­ul épp ezért marad emléke­zetes. a Széna térről a Mar­gitszigetig tartó ifjúsági bé­kemenet. A házakból, a jár­dáról egyre több középko­rú, aztán idős férfi és asz- szony csatlakozott a transz­parensekkel, táblákkal vo­nuló fiúk, lányok soraihoz, Érezték, hogy ezzel is cse- .ekszenek, övéik is a jelszó: A béke a jövő. Lajos Géza Határidőre pontosan, olcsón Negy edik alkalommal nyer­te el az éiüzem címet az Agrober megyei kirendeltsé­ge. Az önmagában is elisme­résre méltó teljesítmény ér­tékét növeli, hogy szűkülő beruházási lehetőségek, ne­hezedő közgazdasági körül­mények, élesedő konkurren- c!a harc között értek el olyan eredményeket, ame­lyeknek alapján a legkivá­lóbbak közé kerülhettek. A tegnap délutáni élüzem- avató ünnepségre a vállalat alkotóközösségén kívül eljöt­tek a partnerüzemek vezetői, a párt- az állami és a tár­sadalmi szervek képviselői, ott volt az elnökségben töb­bek között Kazareczki Kál­mán, az Agrober vezérigaz­gatója és dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság osztály­vezetője. — A nehéz feltételek kö­zepette kitűzött céljaink el­érése nagy erőfeszítéseiket kí­vánt mindenkitől — mondta a múlt ,évi i munkát értékelő összegezésében Eszterhai Sándor, a kirendeltség igaz­gatója. s utalt arra, hogy 1S78 óta egyre csökkenő lét­számmal oldották meg nö­vekvő feladataikat, s a nehe­zedő körülmények: ellenére i's a múlt évi 22,8 millió forin­tos termelési tervüket 1,7 millió forinttal túlteljesítet­ték. összesen 425 millió fo­rint értékű tervdokumentá­ciót készítettek el, a terve­zettnél tizenöt százalékkal többet. Beszédesebb ez a mu­tató, ha hozzátesszük, bogy így kétmillióval csökkent tervezési díjbevételük, vagyis mindent elkövettek, hogy ol­csóbbá tegyék megbízóik be­ruházásait. Határidőkésés nem fordult elő, a jól szerr vezett, jó együttműködésben végzett munka alapján nem kétséges, hogy a megye me­zőgazdasági beruházásainak tervezésében és megvalósítá­sában az Agrobér-kirendeit- ség irányító szerepet; játszott. — Jelenleg élen lenni sok­kal nagyobb erőfeszítést kí­ván, mint va!aha — mond­ta köszöntőjében Kazare.cz ki Kálmán. Hangsúlyozta: ezt a teljesítményt csak úgy lehe­tett elérni, hogy alkalmaz­kodni tudtak az új követel­ményekhez. Végezetül a vál­lalat szervezeti irányítási korszerűsítéséről szólt, hang­súlyozta, hogy változatlanul fontos feladat az üzemekkel való kapcsolat erősítése. Az élüzem címet tanúsító oklevél átadása után dr. Ex­ner Zoltán kért szót, s a me­gyei és a városi pártbizott­ság, a megyei tanács és a Medosz nevében köszöntötte a kitüntetett közösséget. Utalt arra, hogy Somogy ag­rárágazatának múlt évi re­kord, 1.6 milliárdos beruhá­zásában fontos szerepet töl­tött be a kirendeltség. Fő erényük, a többi termelő ágazathoz képest, hogy szer­vezettebb, gyorsabb, egysége­sebb volt a beruházások elő­készítése és lebonyolítása. A bensőséges ünnepségen Paksi Mihály a MÉM Kivá­ló Munkáért kitüntetését kapta meg, s hatan vettek át a vállalat kiváló dolgozó­ja kitüntetést. A kirendeltség ti zen egy szeres aranykoszo­rús Katinka szocialista bri­gádja másodszor nyerte meg a vállalat kiváló brigádja címet. Igazodva az igényekhez A nagyberki Kapos völgye Tsz-ben az egységnyi terü­letre jutó jövedelem a VI. ötéves terv első két évében egyenletesen emelkedett; a növényterrrtesztés tavalyi termelési értéke már túlha­ladta az 1985-re tervezettet, s az állattenyésztési főága­zat termelésnövekedési üte­me is elérte a 26 százalékot. A tejértékesítés — az 1980. évihez képest — 46 százalék­kal nőtt, s az idén azt a mennyiséget értékesíthetik, amit a VI. ötéves terv végé­re tűztek ki célul ... Az eredmények egyenesen vezettek az 1982. évi siker­hez: a Kapos völgye Tsz megkapta a MÉM és a TOT által adományozott kiváló termelőszövetkezet címet. Csornaiak, kis- és nagyber­kiek, szabadiak, kercselige- tiek és mosdósiak képviselői vettek részt tegnap a csornai művelődési házban azon a küldöttgyűlésen, melyen a megtisztelő címet tanúsító oklevelet átadták. Megjelent és felszólalt a rendezvényen Kovács Béla, a megyei párt- bizottság titkára és Pfeiffer Elemér, a Somogy megyei Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének titkárhe­lyettese. Bernath Ferenc, a szövet­kezet elnöke az ötéves terv­időszak időarányos teljesíté­sét értékelve hangsúlyozta: mindaz az eredmény, melyet a gazdaság magáénak mond­hat, a tagság szorgalmának, az irányító szakemberek igyekezetének, a szocialista brigádok jó munkájának kö­szönhető. Arra törekedtek, hogy az igényekhez és az adottságokhoz igazodjanak, s törekvésüket siker koro­názta. Az oklevelet Kovács Béla adta át a szövetkezet elnö­kének, s kérte a küldötte­ket: adják át a köszönetét és a gratulációt a tagságnak azért a kiemelkedően jó munkáért, amely méltóvá tette a közös gazdasagot e cim elnyerésére. A megyei pártbizottság tit­kára Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetést adott át Baji Dezső ügyintézőnek, Dobos Károly tehenésznek, dr. Kertay Nándor üzemi ál­latorvosnak, Kiss Ernő nö­vénytermesztési íőágazatve- zetőnek és Krum Istvánná szőlészeti dolgozónak. A TOT Kiváló Szövetkezeti Mun­káért kitüntetésében Kiss Jenőné szőlészeti dolgozó ré­szesült. Tízen a Kiváló Ter­melőszövetkezeti Dolgozó ki­tüntetést, a szocialista bri­gádok vezetői pedig jutalmat és oklevelet vertek át Ber- náth Ferenc- tsz-elnöktől a tegnapi küldöttgyűlésen. II megszokottól eltérő Ünnepi esemény színhelye volt pénteken délután Nagy­bajomban a nagyközségi pártbizottság tanácsterme. Küldöttgyűlést tartott a ter­melőszövetkezet. Ez az össze­jövetel különbözött a meg­szokottaktól — a közös gaz­daságnak ekkor adták át a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium által ado­mányozott kiváló szövetkezet címet — immár negyedik al­kalommal. A tsz főmezögazdásza, Tol­di János köszöntötte a meg­jelent tsz-dolgozókat, a me­gye. a járás és a nagyköz­ség párt-, állami és gazdasá­gi vezetőit, képviselőit, köz­tük Kálmán Sándort, a ka- posváni járási pártbizottság titkárát. Horváth László tsz-elnök beszédében többek között hangsúlyozta, hogy a kitün­tetés mindannak a fizikai és szellemi munkának az elis­merése, amelyet a szövetke­zet tagjai, dolgozói, alkalma­zottai az elmúlt tíz évben s különösen tavaly végeztek, s ameíy a tsz eddigi történeté­nek legnagyobb nyereségét, a 22 millió 33 ezer forintot eredményezte. —- Példaként említem — mondotta 1982-re visszate­kintve Horváth László —, hogy kalászos gabonából és kukoricából 6ÖOO tonaát, ipa­ri növényekből 1043-at, vá­góállatból 346-ot, tejből pe­dig 2 millió 260 ezer litert értékesítettünk. A jó ered­mények azért is tölthetnek el bennünket nagy örömmel, mert szövetkezetünk az átla­gosnál rosszabb adottságok között gazdálkodik. Az ünnepi beszéd után Bőgő László, a Teszöv tit­kára méltatta a Lenin Tsz- ben dolgozók munkáját, kez­deményezőkészségét, s át­nyújtotta a tsz elnökének a közösség kitüntetését doku­mentáló oklevelet. A meg­becsülés e formája mellett egyéni elismerések átadásá­ra is sor került. Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetést vett át Horváth László nö­vénytermesztési íőágazatve- zető, Böröcz József né nö­vénytermesztési dolgozó. Popp Imréné állattenyésztési dolgozó, Kecskés János esz­tergályos, Endrédi László gépkocsivezető. A TOT Kivá­ló Termelőszövetkezeti Mun­káért kitüntetését kapta Po­zsonyi litván, a háztáji fő- ágazat vezetője, s öten Ki­váló Dolgozó kitüntetésben részesültek. A közgyűlésen többen szót kértek s kifejtették vélemé­nyüket az eddigi munkáról, rámutatva a hasonlóan jó eredmények eléréséhez szük­séges további tennivalókra. Akció az ésszerű anyaggazdálkodásért — Száz tonna meghatáro­zott méretű vaslemezt kere­sünk — mondta az Épgép képviselője. — Nekünk van; negyvenöt tonnát tudunk felajánlani — válaszolt a BVG tabi gyár­egységének anyaggazdálkodó­ja tegnap délelőtt a kapos­vári készletbörzén. A szer­vezési és vezetési tudomá­nyos. társaság megyei szerve­zete rendezte a találkozót. A kétnapos rendezvénynek a kaposvári Mezőgép 1. számú gyáregysége adott helyet. — Itt azonnal nem lehet eldönteni, hogy vásárolnak-e valamit a megjelent válla­latok; ■— mondta SaUay Atti; la, az Országos Anyag- és Árhivatal főelőadója. — Tisz­tázatlan meg a vállalatok anyaggazdálkodás.! szakembe­reinek a hatásköre. Enged­hetnek-e fölösleges készleteik árából? Kaposváron első al­ku ómmal rendezték meg a börzét; az ezt megelőző anyagösszegyűjtés nagy mun­kát igényelt, de úgy látóm, megérte. Hazánkban az ipari tőke 35—37 százaléka az alkatrész és készlet. Somogybán a múlt évben 17.6 milliárd forint volt az ipar termelési érté­ke, a készletek 3,5 milliárd forintot tettek ki. — Gyakorlati iag nincs fel­merve a készletek nagysága — mondta a főelőadó. — Az, hogy egy vállalatnál mekko­ra a készlet, jól tükrözi a vállalati vezetés színvonalát. Ha nincs kellően kidolgozva az üzletpolitikájuk, kényte­lenek nagy mennyiségű kész­letet fölhalmozni. A mai börze első nekifutásra, több, termelést akadályozó gon­dot oldott meg. A .megjelent tizenegy Somogy megyei vál­lalat kicserélhette fölösleges készleteit. A szervezőket di­cséri, hogy hat termelőesz­köz-kereskedelmi vállalatot is meg tudtak nyerni a rész­vételre. A vállalatok egymás között mozgásba hozták porosodó készleteiket, amelyekre már nincs szükségük, ám máshol hiányoznak. A nagykereske­delmi vállalatok sesm jártak rosszul, a Metalloglobus pél­dául 1,5 millió forint érték <1 anyagra talált a készletbör­zén. A tegnapi találkozó első­sorban az ismerkedést szol­gálta a megyei vállalatok anyaggazdálkodasá szakembe­rei és a kereskedők között. Az volt a cél, hogy megin­duljanak egymás felé, kiala­kítsák kapcsolataikat. A bör­ze — amelyre egyébiránt szükség van — egyben kriti­kája is a készletgazdálko­dásnak! Támogatókat, társakat várnak Családgondozói klub, gondokkal A múlt év májusában alakult meg Kaposváron a családgondozói klub. A lét­rehozok nagy reményeket fűztek működéséhez; olyan tagokat akartak a klub éle­tébe bevonni, akiknek a családvédelem hozzá tarto­zik a foglalkozásukhoz, napi munkájukhoz. — Minden alkalommal, mikor a' klub tagjainak ta­lálkozót szerveztünk, ötven- hatvan meghívót küldtünk szét a városba. Ennél saj­nos, jóval kevesebben ül­tünk össze — mondja dr. Bek Agnes, a városi tanács gyámügyi csoportjának ve­zetője. — Az érdeklődés na­gyon gyér, s az is gond, hogy egyetlen szervezet sem vállalta a klubot. — Mit tettek eddig? — Előadókat hívtunk Ka­posvárról, Budapestről: or­vosokat, gyermekvédelem­mel foglalkozó szakembere­ket, s ők a legidőszerűbb kérdésekről tájékoztatták a résztvevőket. Utána beszél­gettünk, vitáztunk, ki-ki el­mondta, hogy saját terüle­tén mik a gondok, a tapasz­talatok. — Várható-e, hogy mun­kájukat most majd támo­gatja valamelyik városi szer­vezet ? — A Vöröskereszttől vá­runk segítséget. Tervezik egy tanácsadó szolgálat lét­rehozását a családok részé­re: orvosok, gyámügyesek, pszichológusok, pedagógusok várják majd az ügyfeleket. Ehhez kapcsolódna a klub munkája. A szolgálatban részt vevők a klub tagjai kö­zül kerülnének ki vagy „kí­vülről” segítenének nekünk. — Mit írt zászlajára a klub ezelőtt egy évvel? — A családgondozás egy­ségesítését ; működjenek együtt az egészségügyi, az oktatási szervek és a gyám­ügy. Legyen egy közös fó­rum, ahol összejöhetnek, megbeszélhetik a problémá­kat! Ugyanakkor az előadá­sok, továbbképzésjelleggel támogatást adnak munká­jukhoz is. — Mindez hogyan való­sulhat meg a gyakorlatban? — Az az elképzelésünk, hogy egy családnál egyetlen aktivista végezze a látoga­tást, és a tapasztalatokat jelentse az egészségügyi szervnek és a gyámhatóság­nak. A hatékonyabb működés érdekében várják az ötlete­ket, javaslatokat: milyen programokat szervezzenek, hogyan lehetne továbbfej­leszteni a klubéletet. A csa­ládgondozási klubnak van jövője — ezt több országos példa is bizonyítja. Kapos­váron támogatókra, aktív résztvevőkre van még szűk­SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom